Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

iemene g/nhTr S ®""i, /** "*äi a; dmiílf vígén rrl.i/l»“' •WW** '■ ***»■ A »***» p* ** J (£>~aoo István felveteler) Folytatása következik Az osztrák—magyar válo­gatott labdarúgó-mérkőzés miatt ugyan két hét szünetet kaptak az NB I-es csapa­tok. de vasárnap már újabb nagy sorozat kezdődik. A kö- yetkező időszakban már nince megállás. NB I-es csapataink. 49 nap alatt 11 mérkőzést játszanak le. Átlagosan négy és fél naponként kerül sor­ra egy-egv forduló, s így há- rorh esetben szerdán is keli rendezni mérkőzéseket. Az NB I. következő, ötö­dik fordulójában a DVTK az Egyetértéshez utazik, míg áz MVSC Dunaújvárosba láto­gat. Egy hét múlva, október 29-én. mindkét csapatunk itt­hon játszik, ami azzal a kö­vetkezménnyel jár, hogy a korai kezdés miatt szinte egyidöben kell mérkőzései­ket megrendezni. A legké­sőbbi hivatalos kezdési idő ugyanis 14 óra — ekkor kezd a DVTK a Rába ETO ellen —, de az MVSC sem kezdhet 12 óránál hamarabb, hiszen az Eger elleni hazai mér­kőzés a totóban is szerepel. vfaindenjéle A moszkvaiak metrója Zsebbe vágó utazások Kérdőjel kilométerekben kifejezve A kézilabda nemzeti baj­nokság három osztályában vasárnaponként 62 csapat­nak kell idegenbe mennie. Ennek a sportágnak a játé­kosai akár világjárók is le­hetnének, hiszen szinte mindegyikük csoportjában utaznak annyit a csapatok, amennyi bőven elegendő lenne egy töld körüli túrá­hoz. Az a tény, hogy a mér­kőzésekért még egy ilyen kis országban is ilyen sokat kell utazni, önmagában még nem lenne különösebb probléma; ám kapcsolódnak ehhez zseb­be vágó kérdések is. Amikor a szövetség elha­tározta az NB I. B osztály felállítását, talán nem is szá­molt azzal, hogy ez a — szakmailag egyébként nem kifogásolható — határozat milyen sokba kerül. Kézilab­dázásunk második vonalában ugyanis éppúgy található szombathelyi, mint debre­ceni. győri vagy éppen bé­késcsabai együttes. Közis­mert, hogy a kézilabda nem szerepel az államilag legin­kább dotált sportágak között, s ezért kérdés, hogy a tete­mes költségek felett áll-e az NB I. B létéből fakadó szak­mai haszon. Az NB I. sem .,olcsó mu­latság'’, de az NB I. B-ben még többet kell utazni. A kézilabdázás című szaklap­ban olvastuk, hogy az NB I. női csoportjában 45 ezer ki­lométert tesznek meg a csa­patok. A férfiak még vala­mivel többet is. Igen nagy hátrányban vannak a vidé­kiek, hiszen amíg például az Ózdi Kohász majdnem hét­ezer, addig egy pesti csapat csak 1872 kilométert vonato­zik. A rekorder egyébként a Pécsi Bányász női csapata 7368 kilométerrel. Az NB I. B-ben kevesebb mérkőzést játszanak, de töb­bet utaznak. A nőknél vas­úton 48 258, közúton 46 442 kilométer a megteendő távol­ság. A férfiaknál a vasúti utazás 54 896 kilométert tesz ki, s itt még az egy idegen­beli mérkőzésre jutó átlag is óriási; 832 kilométer. (A mis- . kolci csapatoké ezer fölött van!) Az NB II-ben lényegesen jobb a helyzet, bár a területi felosztás itt sem mindenütt ideális. A miskolci női csa­patok több mint kétezeröt­száz kilométerrel szerepelnek az összesítésben. Végül még egy érdekesség; a nemzeti bajnokság mintegy 400 ezer kilométernyi évi út- jából egyformán részesednek a férfiak és a nők, de ha or­szágúton közlekednek, akkor már a nőkre jut a hosszabb út. (Az adatok egyébként azt is bizonyítják, hogy érdeme­sebb közúton közlekedni — de nem annyira, hogy az ol­csóbb lenne a hosszabb vas­útnál.) A röviden jelzett anyagi problémákra való hivatko­zás alapján célszerű lenne a jövőben felülvizsgálni — ha, nem is az NB I. B létének szükségességét —. de a cso­portok beosztását minden­képpen. H. K. Nem veszik komolyan az MNK-t? Az 1972 73. évi labdarúgó ,MNK eljutott a megyei döntőkig. A 16 NB I-es „erőnyerő'’ mellé már felsorakozott az a 16 alacsonyabb osztályú együttes, amelyik • a megyei döntők során a legjobbnak bizonyult. Az MNK-ban most hosszú szünet következik, hiszen a következő fordulóban, a legjobb 32 között az NB I-esek február 21-én találkoznak a hozzá­juk sorsolt alacsonyabb osztályú csapatokkal. Az állva ma­radt 16 együttes névsora rendkívül tarka képet mutat, hiszen NB I. B-stől megyei II. osztályú csapatig mindenféle talál­ható közöttük. Az NB I. B-sek, tehát a második vonalba tartozók — a 18 csapat közül mindössze hatnak sikerült idáig eljutni — ennek kapcsán már hivatalos fórumon is felvetették: komo­lyan veszi-e valamennyi klubunk a kupaküzdelmeket? Az elmarasztalás eléggé egyértelmű volt. Még akkor is, ha hang­súlyozták, hogy ezzel nem akarják „leértékelni’’ a kisebb csapatok teljesítményét. Pedig ez történt. Nem egy olyan labdarúgó szakvezető van. aki meggyőző­déssel állítja, hogy sokkal nehezebb egy úgynevezett kis csapat ellen — továbbjutásért folyó — mérkőzést játszani, mint egy bajnoki találkozót a saját osztályban. A kisebbek ugyanis mindenképpen komolyan veszik az MNK-t, és sikereik jó része nem a nagyobb tudású ellenfelek lazsálá­sának, hanem a lelkesedésükből fakadó erősökszorozódásnak a következménye. Az a nagy csapat, amelyik nem készül fel arra, hogy alacsonyabb osztályú ellenfele hatalmas erőbe­dobással s nagy lelkesedéssel már az első percekben lero­hanni igyekszik őket, az könnyen „áldozatául eshet” köny- nyelműségének. Egy neves edző mesélte, hogy ő mindig komolyan vette ezeket a kupamérkőzéseket, s bizony csak jó taktikával sike­rült továbbjutni a gyengébbnek látszó ellenfelekkel szemben. A rendkívüli lehetőség, az akarati tényezők különleges ha­tása sok esetben többet érhet minden tudásnál, különösen akkor, ha a tudás birtoklói fölényben érzik magukat. Talán furcsa, hogy éppen most emelünk szót a „komoly- talankodók” ellen, de meg kell tenni ezt azéirt, hogy az?J MiyK-ban a legjobbak közé kerülő kis csapatok maradék­talanul megkaphassák az őket jogosan megillető elismerést. (horváth) A moszkvai metró vonalai­nak hossza az elkövetkező 15 —20 évben eléri a 320 kilo­métert. (Jelenleg 141 kilomé­ter.) A statisztikai adatok sze­rint Moszkva lakóinak egy­harmada utazik naponta a metrón Becslések szerint 1985-ben a metró megelőzi az összes egyéb közlekedési ’ eszközt, és kétszer annyi utast fog szállítani, mint napjainkban. Csikó-családfa Az arab lovak és az angol te­livérek származása a rendkívül pontosan vezetett törzskönyvek-» bői messze visszavezethető. Ezen apjuk, anyjíuk születési éve, az utód testalkata, színe, különleges ismertetőjelei. fogyatékosságai fel vannak tüntetve. Bábolnán 1816 óta vezetik a törzskönyveket. A gazdaság ló­tenyészetének legrégibb olyan őse, amelynek még ma is van­nak a gazdaságban leszármazot­tai, O Báján Senior. 1885-ben ke­rült a gazdaságba és 25 évig volt tenyésztésben. Családfája hírne­vét több mint 300 csikója öregbí­tette. A bábolnai ménesudvaron temették el, sírja fölött lovasszo­bor jelképezi, hogy a több mint 180 éves gazdaság az arab törzs- tenyészettel alapozta meg világ­hírnevét. Érésszabályozó A gyógyító növényvédő­szerek családjába tartoznak azok az érésszabályozó anya­gok is, amelyekből már több vizsgázott a Chinoin kísérleti parcelláin. Ezek hatására egyszerre érlelik be termésü­ket a paprikafélék, a paradi­csom, az uborka. így lehető­ség nyílik azok gépi betaka­rítására. Vigyázat! Béka! Svájcban a világon egye­dülálló útjelző táblákat állí­tottak fel: vörös háromszög közepében egy béka látható. Ilyen .útjelző táblákat helyez­tek el például a Zürich kö­zelében levő egyes falvak­ban, ahol a bókák, valósággal elárasztják az utakat. "Tíz ujj története Valcrij Fedotov, szverdtovszki jogász mindkét kezén le­vágták mind a tíz le­fagyott ujjat. A rok­kant embert etetni, öltöztetni kellett, se­gítség nélkül még olvasni .sem tudott, és eredeti foglalko­zását sem folytathat­ta. A leningrádi Trau­matológiai és Orto­pédiai Intézetben végrehajtott műtétek azonban segítettek. A sebészek a beteg bal kezén a tenyér- csontokat szétválasz­tották. A csukló megrövidült, a te­nyér eltűnt, de he­lyébe újabb ujjak „nőttek ki”. A jobb kézen, amelyen a gyűrű-ujj kicsiny csonkja megmaradt, s így a fogást segítő hüvelykujj „létesíté­sére” mutatkozott lehetőség — már bo­nyolultabb munkát végeztek. Sikerült rajta új „hüvelyk­ujjat” kialakítani. A csukló visszakapta fő feladatát: a kéz • bármely tárgyat meg tudott fogni — ka­nalat, sőt, ceruzát és tüt is. És elérkezett a nap, amikor Fedotov maga vette fel ölti nyét és maga fűzi be cipőit is. A kiin káról távozva vissza tért jogászi tev< kenységéhez. A leningrádi trau matológus kollektív úttörőnek számít plasztikai műtété! területén — opetác óikkal balesetben el hunyt személyeké származó csont-, in és bőrrészek átültf tésével hajlottá végre. Az intézetbe sajátos „pólalkal rész-készletet” is lé tesítettek, megoldv azok konzerválásé nak problémáját. MOZAIK DE CSAK AKKOR . . . Asztalitenisz Szombaton és vasárnap Szekszárdon rendezik meg az országos vidéki serdülő asz­talitenisz Tízek Bajnokságát. Miskolcról öt fiú és egy leány­versenyző kapott meghívást a rangos versenyre. A fiúk kö­zött Kriston, Losonczi, Fejes, Vincze (MÉMTE) és Varak (DVTK) áll rajthoz. • míg a lányoknál Czimma (MÉMTE) képviseli városunkat. * A MÉfdTE két jó formá­ban levő válogatottja a hét végén a Pécsett megrende­zésre kerülő Sophiana Ku­pán vesz részt. Molnár és Beleznay a sikeres nemzet­közi szereplés után, ezúttal itthon szeretné bizonyítani, hogy méltók a válogatók to­vábbi bizalmára. , V -f, • ♦ ni m 6 / fa/ ~~vJ~ i M Egy angol hetilapban, amely elsősorban hölgyek számára ké­szül, legutóbb a következő hasz­nos tanácsot olvastam: „Nem kell feltétlenül megbotránkozni azon, ha a feleség az utcán megcsókol­ja a férjét, amikor üdvözli vagy * búcsúzik tőle. Persze, csak ak­kor, ha a férfi közben csendben marad, és leveszi a kalapját”, ORGONA NEM KELL SENKINEK? No, nem a virág, mert azt szívesen ellopják! Ezúttal egy teherautóra való orgonaalkatrészről van szó, amit egy fuvarozó autón talált né­hány „.tisztességtudó” tolvaj. Tisztességtudásuk azonban jó­zan számításból eredt. Rájöttek ugyanis, hogy ezt a töméntelen alkatrészt nem tudják sem ér­tékesíteni, sem másként fel­% Abszurd sportölletek használni a lebukás veszélyt nélkül, s ezért mondtak le a lo pásról. Otthagyták hát az autót, ahoví korábban elvitték a templom elöl, amikor a vezető nem voll rajta. A 3500 alkatrészből eg> darab sem hiányzott, amikor s kocsit megtalálták. KIVESZETT A GENTLEMAN A VILÁGBÓL? Ezzel a címmel irt cikket leg­utóbb a londoni Sunday Times című lapban egy újságírónö. Hogy miért veszett volna ki? Mint a riporternö Írja, nem elég, hogy az urak nem adják át helyüket a hölgyeknek az autó­buszban, de a legnagyobb lé- leknyugalommal udvarolnak is útközben, úgy hogy ök ülnek és » nők állnak. ^ (máté) Fagyi (Az Eulenspiegel karikatúrája) — Fagyi van? — A kisember már elég nagy ahhoz, hogy „önellátó” legyen, de ahhoz még kicsi, hogy lássa is a pultot — Nincs. Láttak már kérem igazi csalódást gyermekarcon? Ez igazi csalódás volt. — Nincs? — A nincs olyan szomorú volt, hogy attól a ke is meghatódna. Forgalom ide, forgalom oda, az eladó is meg­hatódhatott egy kicsit: — Tudod, most már hideg van. Látod, te is kabátban jöt­tél. Majd ha kabát nélkül jössz, akkor lesz fagyi megint, Fordult a kisfiú. Nem is köszönt. Maga után hagyott egy kis nyarat sirató szomorúságot. És már el is feledkeztünk róla, amikor valósággal kivágódott az ajtó: — Fagyi ugye van? Nincs rajtam kabát. Két egyforin­tosat ... — Fagyi nincs. Fdrdult a második gyerek. Kint várta az első, kezében a kabáttal. — És nem kérdezted, hogy gesztenye sincs? — Gesztenye van? — Van. Két boldog gyerek szaladt haza pénzért, mert gesztenye van. És akkor igazi bánat sincs, csak elmúló szomorúság. (bartha)

Next

/
Oldalképek
Tartalom