Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
Miskolc is kap influenza- szérumot Par nappal ezelőtt hírül adtuk, hogy új influenzavírus és nyomában járvány keletkezett Európa egyes országaiban. A londoni A-vírus még nem érte el hazánkat, de a figyelőszolgálatot mindenesetre már megszervezték. A városi KÖJÁL-nál is hetente figyelik, hogy a táppénzes betegek száma miként változik, és az első gyanús jelre intézkednek; először is laboratóriumi úton ellenőrzik, hogy valóban a járványokozó vírusról van-e szó. Az új influenzavírus elleni oltóanyag készítését az Egészségügyi Világszervezet irányítása alatt hazánkban is megkezdték; a városi KÖJÁL-nál azt hallottuk, hogy hamarosan Miskolc is kap szérumot. * Ősz (Ágotha Tibor felvétele) A természet JLL„Követeknek tekintjük masunkat Magyarországi útjáról nyilatkozik M. Sadik. Side V Szívélyes, baráti légkör jellemezte a« ÉDOSZ vendégeként hazánkban tartózkodó török élelmiszeripari szakszervezeti delegáció Miskolcon eltöltött első napját. A vendégeket tegnap délelőtt az SZMT .székházában Garami Ottó, az ÉDOSZ Borsod megyei Bizottságának titkára tájékoztatta megyénk élelmiszeriparának helyzetéről és az iparág szakszervezeti életéről. A háromtagú küldöttség délután ellátogatott a Tejipart Vállalat Kilián lakótelepi központi üzemébe. Itt kérdeztem meg M. Sa- dik Side urat. a delegáció vezetőjét, a Törökországi Szakszer vezetek Központi Bizottságának elnökhelyettesét, a Török Cukoripari Dolgozók Szakszervezetének . elnökét: milyen elképzelésekkel érkeztek Magyarországra és mit várnak ettől a látogatástól? — Szakszervezeti vezetők vagyunk és nagy érdeklődéssel tanulmányozzuk a magyar szakszervezetek felépítéséi, működését, eredményeit — mondotta a delegáció vezetője. — Itt-tartózko- dásunk eddig eltelt három napja alatt örömmel tapasztaltuk, hogy igen sok közös vonás van a két ország szak- szervezeti életében. Látogatásunk mégsem csupán szakmai jellegű. Két nép találkozásáról van szó, amelyet több évszázados emlékek fűznek egymáshoz. A két ország eltérő társadalmi-gazdasági berendezkedése miatt sajnos az utóbbi harminc évben megszakadtak kapcsolataink. Ezért mi elsősorban követeknek tekintjük magunkat. A török dolgozók követeinek, akik nagy megbecsüléssel gondolnak a magyarságra. Apáink igen sokat meséltek nekünk Magyarország szépségéről, gazdagságáról. Közöttünk élnek a Rákóczi- korabeli emigránsok leszármazottjai is, akik 250—300 év múltán még mindig magyaroknak tekintik magukat, ápolják hagyományaikat és országszerte nagy tiszteletnek, megbecsülésnek örvendenek. Sok klasszikus magyar író és költő művét árulják üzleteinkben. és talán jobban is ismerjük Petőfit. Jókait, Mikszáthot, mint a világ más népei. A mai Ma- gvarországról azonban a török nép igen keveset tud. Látogatásunk elsődleges célja éppen ezt a népeink közötti barátság szálait szeretnénk szorosabbra fűzni. S bár a világ politikai életének két ellentétes pólusán álló országban élünk, az Önöknél tapasztalt szívélyes és rendkívül meleg, baráti fogadtatás meggyőzött arról: nem jöttünk hiába. — Hisszük, hogy ez a látogatás csak kezdet, és a mi utunkat az Önök látogatása követi. Hívjuk és várjuk Önöket, mert meggyőződésünk, hogy az egykori barátság felelevenítése mindkét nép hasznára válik és gyümölcsöző lesz — mondotta befejezésül M. Sadik Side. ' L. P. 1 _ Román rádiósok Borsodban Miskolcra látogatott a bukaresti rádió két riportere. A román rádiósok stúdiójuknak A szocialista országokból című sorozatához készítenek felvételeket. Ma a városi tanács építési és közlekedési osztályán Miskolc urbanizációs fejlődéséről kértek interjút László Lászlótól, az osztály vezetőjétől. Borsodi útjuk során ellátogatnak Kazincbarcikára is. ahol egyebek között hangképeket készítenek a BVK életéről. Távírászverseny Az MHSZ megyei vezetőségének rendezésében lebonyolították Miskolc és Borsod két korcsoportba tartozó távírászainak megyei versenyét, amelyen a szövetség öt rádióklubjának 16 ifjúsági, s 1‘1 felnőtt versenyzője vett részt. A fiatalok csoportjában Bogdth István, a felnőttekében Cziber Miklós, az LKM. illetve a Postaigazgatóság MHSZ-klubjának a tagja győzött. (Mindketten tagjai az országos válogatottnak.) Csapatversenyben az ifjúsági versenyzők között az LKM, a felnőttek soraiban a Postaigazgatóság klubjának az együttese lett az első. V „kapacitása A Kékestetőt már törölték a természetvédelmi helyek listájáról. Egyszerűen azért, mert nincs mit védeni: teljesen beépítették a hajdan festői tájat. Hasonló sorsra jutott volna rövidesen Tihany is. ha az Országos Természetvédelmi Hivatal közbe nem lép. Körülbelül másfél száz házat bontanak le itt-a közeljövőben. S nehogy azt higgyék ám. hogy a tájat csúfító, oda nem illő épületek mind illegálisan épültek. Körülbelül a felük engedéllyel született. S az a legszomorúbb, hogy a jóváhagyott tervek alapján létrehozottak között legalább annyira giccses és ormótlan, mint azok között, melyeket a törvények megkerülésével emeltek. Még hosszan lehetne sorolni a hasonló példákat. Az intő példákat! A következő öt-tíz évben nagyszabású fejlesztési tervet valósítanak meg Borsod idegenforgalmának fellendítése érdekében. Üj szállodákra, kempingekre, hidakra, parkírozó- és pihenőhelyekre van szükség, hiszen külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés a Bükk. a Zemplén és a Hegy- alja szép tájai, nevezetességei iránt. Könnyű megjósolni, hogy az életszínvonal emelkedésével és a munkaidő csökkenésével párhuzamosan, ugrásszerűen növekszik majd a belső turizmus is. Vigyázni kell tehát, hogy az építő-szépítő buzgalom tönkre ne tegyen olyan természeti értékeket, melyek pótlása lehetetlen. Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság legutóbbi ülésén egyesek felesleges óvatosságnak nyilvánították, hogy a természetvédelmi felügyelő nem járult hozzá a baradla-bar- langi szauna tervéhez. E barlang egyedülálló természeti csodája hazánknak, s könnyen előfordulhatott volna, hogy a szaunából kiszivárgó gőzök megváltoztatják a mikroklímáját. Eddig úgy osztogatták az építési engedélyeket a Bükk ben. mintha a táj szépsége ronthatatlan volna. Pedig nem az — állapíthatja meg sajnálkozva, aki Bükkszentkereszt úgyneve- vezett üdülőtelepének kuszaságában keresi az ízlést és a tervszerűséget. Jómagam azoknak a véleményére hajlok, aktk szerint gyalog járja be a Bükk és a Zemplén kies tájait, aki igaz barátja a természetnek. Belátom azonban, hogy kissé szélsőséges álláspont ez. hiszen a gépkocsit és a motorkerékpárt azért vette tulajdonosa, hogy használja is. Nos, használja, ha neki úgy tetszik, de ne úgy. hogy felszántja autókerekével a csendes tisztások földjét, letiporja a növényzetet, és bepiszkítja a csendes patakok vizét. Nem először teszem szóvá: a Hámori-tavat tápláló Garadna patakot egyre többen használják ingyen gépkocsifürdőnek. A járművekről lemosott benzin, olaj a tóba ömlik, mely pedig e táj egyik ékessége. Tapolcán új szállodát építenek, és bővítik a kempinget. Erre is, arra is nagy szükség van, de lassan el kell kezdeni a számítgatást: mennyit bír el idegenforgalmi létesítményből, vendégből, zajból ez a viszonylag kis terület. Mert a nyári idényben már most inkább ricsa.ios búcsúhoz, semmint csendes üdülőhelyhez hasonlít a „zöld sziget”. Tévedés ne essék, nem az impozáns idegenforgalmi tervek ellendruikkere szólalt meg ebben a cikkben. Tudom, ma még inkább az a bajunk, hogy kevés a szálloda és a jó út. mint az. hogy túlzsúfolt egyik vagy másik táj. Am az idegenforgalom fejlesztése hosszú távú feladat, sok év távlatában pedig már mérlegelni kell. mekkora egy-egy terület kapacitása, menynyi vendéget bír el anélkül, hogy kockán ne forogjon a természet regener álódó képessége. , BÉKÉS DEZSŐ t Járműjavító Háromszázzal több teherkocsi Ismeretes, hogy ősszel növekszik a vasúti teherszállítás, s ezzel sokasodnak a MÁV REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsa. * Egerben befejeződik a nemzetközi kolorisztikai szimpozion. ★ Hatvanban tartja 15. tudományos ülését a Magyar Egészségügyi Szervezők Tudományos Egyesületének északkelet-magyarországi tagozata. + Komáromban az 1973. évi együttműködési tervről tanácskoznak a Ko- marno járási és a Komárom megyei közművelődési szakemberek. A Nagykanizsai városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolásáról tárgyal. * Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bizottsága a közéleti demokrácia fejlesztésével kapcsolatos feladatokat vitatja meg. 4 kereskedelem mumusa: a göngyöleg Ki gondolná, hogy a Miskolc élelmiszerellátásában főszerepet betöltő Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyik legnagyobb gondja a betétdíjas üveg? Havonta egymillió ötszázezer üveget váltanak vissza; szortírozásukra. elhelyezésükre, átadásukra, számlázásukra munkaidejük egyhar- madát prédálják el a boltosok. S körülbelül egyharma- dát foglalja el az amúgy is szűk raktáráknak az üveg és a göngyöleg, nemegyszer megoldhatatlan leckét adva fel ezzel a boltvezetőknek és a vállalati vezetőknek. Az üveggyárból olcsóbb A vállalát üzleteiben hónapról hónapra, de kiváltképpen a nyári időszakban több sörösüveget váltanak vissza, mint amennyit forgalmaztak. Ennek oka: a más üzletekben, például vendéglőkben vásárolt sörösüveg is hozzájuk kerül. Pedig ennek rendszerint súlyos következményei is vannak. Csak egy példa: a sör- és bőripar gyakorta késik az üres üvegek elszállításával. Talán nem kell nekik az üveg? De hát akkor mibe töltenek? Azokba az új üveggyári üvegekbe, amelyek kevesebbe kerülnek a sörgyárnak, mint a betétdíjas, szállított. mosott, újra címkézett, egyszer már felhasznált söröspalack. Ehhez már csak ráadás, hogy a száyító vállalatom ragaszkodnak saját külső göngyölegükhöz, s azt határidőre kérik vissza. Honnan tudhatná ezt a vevő, s ha tudná is, vajon kit érdekelne? Késik a vevő által visszavitt üveg. de a göngyölegnek el kell indulnia — természetesen üresen. Amikor aztán a betétdíjas üveg visszaszállingózik, a bolt ott áll göngyöleg nélkül, s megindul érte az olykor valósággal késhegyre menő harc. Karesz János, a MÉKV áruforgalmi osztályvezetője: — Nekünk mégis megértőknek kell lennünk, s azok is vagyunk; nem engedhetjük meg, hogy a betétdíjas üvegek . miatt elpártoljanak tőlünk a vevők. Országos solid Mindez nemcsak Miskolcra érvényes: a betétdíjas üveg és a göngyöleg a hazai kereskedelem mumusa. Mégis, mi lenne a megoldás? Karesz János: — Az egyik alternatíva: csökkenteni kell a betétdíjakat, hogy a sör- és bőriparnak a szállítás, mosás, újra- cimkézés mellett is ez legyen az olcsóbb, ne pedig az új gyári üveg. Mások az eldobható flakon- vagy polipack-csoma- golás gyors fejlesztését sürgetik. például Kocsis Károly, a MÉKV értékesítési osztályvezetője : — Az utóbbi időben megsokszorozódott az üdítőitalfogyasztás. Már az is óriási eredmény lenne, ha az üdítő italok eldobható csomagolásban kerülnének forgalomba, természetesen változatlan áron. Csakhogy: olvastuk, hogy az USA-ban most készítenek elő egy törvénytervezetet, amely megtiltja a sör és az üdítő italok eldobható csomagolásbán való forgalmazását. Nem tudnak megbirkózni az így keletkezett szeméttel ... S ez jellemző az északi országokra is. A megoldást tehát nálunk is még hosszú ideig kell keresni. (nyikes) gondjai is. Ezek enyhítésére a járműjavító üzem dolgozol — a szocialista brigádok ösztönző helytállásának is köszönhetően — a III. negyedévben a tervükben előírtnál 300-zal több teherkocsit javítottak ki, s adtak át a forgalomnak. E teljesítményük a termelékenység hatszázalékos emelkedését, s természetesen az átlagkeresetük növekedését is eredményezte. Nem pihentek meg babé- raikon, s a legutóbbi termelési tanácskozásukon elhatározták, hogy az év utolsó negyedében a tervezettnél három százalékkal több teherkocsin végzik el a karbantartási és javítási munkákat, s ezek idejét 9—10 százalékkal csökkentik. A negyedév első alig három hetében a munkákra vonatkozó terveiket csaknem két százalékkal túlteljesítették, s a javításra hozzájuk került kocsikat kilenctized annyi idő alatt adták vissza a vasútnak, mint amennyit megszabtak számukra. Mindezek alapján remény van arra, hogy év végéig teljesítik vállalásaikat. Érdemes megjegyezni, hogy példás eredményeiket létszám-megtakarítással érik el, s fokozott figyelmet fordítanak a balesetek elkerülésére és munkájuk minőségére,
