Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

a miskoBciaké a szó Talán egyszer szobor lesz belőlük ífc A Kilián-délen már több hónapja hevernek a földön ezeka kőtömbök. A környék lakói szívesen látnák már készen a müveket. (Vadas Zsuzsa felvétele) Ezt mondja a jogszabály A NAPI PIHENŐIDŐ Huzal-huzavona Gazdaságos és gazdaságtalan termékek A Mu nk a törvénykön y v elő­írásai szerint a két munka­nap (a napi munka befeje­zése és a másnapi munka­kezdés) között a dolgozó Ré­szére legalább 8 óra össze­függő pihenőidőt kell bizto­sítani. Ezt a szabályt túl­munkával való foglalkozta­tás esetén sem szabad meg­sérteni. A műszakbeosztás sem változtatható úgy, hogy a dolgozó egyik nap a har­madik műszakban fejezi be a munkát, a következő mun­kanapon pedig az első mű­szakban kezdi a munkatelje­sítést. Kiküldetés (külszol­gálat) esetén sem követel­Óvjuk városunkat Nem vigyázunk eléggé vá­rosunkra, létesítményeire. Ezt bizonyítja az a vandál pusztítás, amit — szerintem — felelőtlen fiatalok követ­nek el. Megrongált villamos- és autóbusz-váróhelyiségek, kipari ttyázott közvilágítási lámpák százai, tönkretett házszámtáblák mutatják „ke­zük nyomát”. Az újonnan lé­tesített villamosmegállók jár­daszigeteinek világító tábláit már kitörték, a Hunyadi ut­cától a Glószig. A közleke­dési vállalat nem győzi cse­rélni ezeket. Ne tűrjük, hogy 10—14 éves fiatalok — valószínűleg iskolások — csapágygolyóval lövöldözzenek a Győri kapu környékén elhaladó villamo­sok és autóbuszok oldalára, örülve a nagy csattanásnak! Ne hagyjuk szó nélkül, ha ilyet látunk! Ideje lenne megfékezni ezeket a „drágán szórakozó” fiatalokat. L. M.-né Miskolc KOV A rVEZET O: MOLNAB SANDOBNt TELEFONSZ AMOK: 36-132, 16-ST*. 35-380 «296 mellék). hető meg a dolgozótól a napi munka ellátása után az ál­landó munkahelyre (lakó­helyre) történő visszautazás, ha az oda való visszaérkezés és az újbóli elindulás között a legalább 8 órai időtartam nincs meg. Ha a napi 8 óra pihenőidő a dolgozó túlóráztatása ese­tén a másnapi munkaidő kezdéséig nem biztosítható, a dolgozó következő napi rendes munkaidejének kez­detét ennek megfelelően kell módosítani. Ha például a dolgozó a túlmunkát 23 óra­kor fejezte be, és a másnapi munkaidő kezdete reggel 6 óra, részére a másnapi mun­kaidő-beosztást 7 órában kell megállapítani. Ha ez vala­milyen okból nem oldható meg, a kiesett egy órát ál­lásidőként kell elszámolni. DR. SASS TIBOR Meddig készül a fénykép? Két gyermekemről öt hét­tel ezelőtt fényképet csinál­tattam a Miskolci Fényké­pész Szövetkezet Tanácsház tér 9. sz. alatti üzletében. A kép árát — 135 forintot — már régen kifizettem, csak a képeket nem tudom meg­kapni. Szirmáról már nagyon sokszor jöttem be hiába, ami minden esetben pénzembe került. Három hét elteltével ugyan elkészült a kép, de nem sikerült, ígv ide sem adták. Október 6-án :— lei tudja hányadszor — ismét elmentem érdeklődni, de nemcsak hogy nem kaptam meg a képeket, hanem rá­adásul igen udvariatlanul is beszéltek velem. Kérésemre, hogy sürgessék meg, azt fe­lelték, hogy az nem az ő kötelességük. Tartalékosok előadóinak továbbképzése A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősé­gének székházában ma dél­előtt módszertani előadás- sorozat kezdődött a tartalé­kosok tanfolyamainak elő­adói részére. A többségük­ben hivatásos tisztekből álló előadók részletes tájékozta­tást kapnak az időszerű ka­tonai, katona-politikai és szervezési kérdésekről, hogy ismereteiket a mostani ki­képzési év során a tartalé­kosok felkészítésében hasz­nosítsák. A tartalékos katonák ré­szére indított tanfolyamok megyeszerte még e hónap­ban megkezdődnek, a kü­lönböző munkahelyeken, va­lamint helységekben több mint száz tanfolyamot indí­tanak. Honqkonoból is imoortálunk Még mindig a harisnyanadrágról Szinte hihetetlen az adat: az év első három negyedé­ben csaknem négyszer annyi harisnvanadrág fogyott el a megyében, mint tavaly kilenc hónap alatt. A minden vára­kozást felülmúló kereslet már régen meghaladja a hazai ipar kapacitását, a kereske­delem egyre több harisnya- nadrágot importál, újabban már nemcsak Olaszországból, Jugoszláviából, hanem még Hongkongból is. Ennek elle­nére sincs elegendő haris­nyanadrág, pontosabban ab­ból sincs elég, amit a legtöb­ben keresnek. A Budapesti Hárisnyagyár Dáma nevű terméke a legismertebb és a legkedveltebb, ez a fajta épp a nagy népszerűség mi­att csak ritkán kapható. A RÖVIKÖT tájékoztatása sze­rint a hazai ipar még adós a harmadik negyedévre ígért szállítások egy részével, ha ez a tétel befut, enyhülnek harisnyanadrág-gondjaink. A példa régi, de csöppet sem valószínűtlen. Az egvik üzemben gyártott, semmire sem használható öntvényeket egy másik gyárban nyomban beolvasztották, hogy aztán ismét alapanyagul szolgálja­nak az önfvénykészítőknek. Az ördögi kör azóta már megszakadt, de a híre (sze­rencsére csak a híre) átmen- tődött a mába is, s alkalmas arra, hogy elrettentő példa­ként idézzük a gazdaságta­lan és ésszerűtlen termelés csökkentéséről szóló írásunk­ban. Meomaoyarázzák a bizonyítványt A figyelmes újságolvasó még emlékezhet rá, hogy nemrégiben számoltunk be arról a vizsgálatról, amelyet a városi pártbizottság vég­zett a város gazdálkodó egy­ségeinek 80 százalékát rep­rezentáló 63 miskolci üzem­ben. Eszerint a miskolci vál­lalatok ez év első félévi bi­zonyítványa egyetlen mon­dattal így jellemezhető: a kismértékű termelésnöveke­dést a vállalatok jelentős béremeléssel érték el, a nye­reség és a gazdálkodási ha­tékonyság viszont csökkent. A „bizonyítványmagyarázatok” gyakran utalnak arra, hogy a hatékonyság romlásának oka a gyártmány gazdaságta- lanságában és az értékesítés nehézségeiben keresendő. A Politikai Bizottság múlt év októberében hozott, a gazdaságtalan termelés csök­kentését célzó határozata már nem annyira új, hogy jelentőségét és a végrehajtás szükségességét bővebben méltatni kellene. Annyira azonban mégis új, hogy a megvalósítás első lépéseit megkülönböztetett figyelem­mel kísérjük. Ezt teszi egyébként — egy vb-határo­zat is született erre — a vá­rosi pártbizottság gazdaság- politikai osztálya is. Az osz­tály vezetőjével, Balogh Zol­tánnal arról beszélgettünk, mit tesznek, mit tehetnek a pártszervezetek, hogy a po­litikai munka eszközeivel se­gítsék a vállalatvezetést a gazdaságtalan termelés csök­kentésében. Számíthattak, elemeztek Néhány üzem, mint példá­ul a December 4. Drólmú- vek, már a határozat mezje­lenése előtt olyan helyzetbe került, hogy létkérdéssé vált a termékösszetétel megvál­toztatása. A betonacél-huzal­gyártás kényszerű csökken­tése miatt felszabaduló ka­pacitást csak a gazdaságla- lanabb, alacsony szilárdsá­gú huzal gyártásával tudlak lekötni. A pontos számítá­sokon alapuló elemzés ki­mutatta, hogy a gyártott mat termékcsoportból kettő (az aoél-alumínium és az ala­csony szilárdságú acélhuzal) veszteséges. Ám ha ezek ter­melését megszüntetik, újabb két termékcsoport válik gaz­daságtalanná: A gyár szakemberei tehát úgy határoztak, hogy nem a két veszteséges, nyereség­rontó huzal gyártását szün­tetik meg, hanem a ráfize­téses technológiát. Az acél­alumínium kábel akkor hoz nyereséget — okoskodtak a gyárban —, ha a huzalszük- ságlet 80 százalékát maguk állítják elő. Az évenként és tonnánként számított négy­ezer forint megtakarítás le­hetővé teszi a gazdaságos termelést. A termékre szükséq van A dötést tett követte, ám a dolognak van egy szépség­hibája. Az új huzalgyártogép nem termel folyamatosan, mivel az alapanyag-ellátás akadozik. Az Inotai Alumí- niumkohó ugyanis — ahon­nan eddig a gyár a huzalt vette — csak vonakodva szállít alapanyagot, mond­ván. hogy számukra is kifi­zetődőbb a megmunkált ter­méket Miskolcra fuvarozni, mint a megmunkálatlant. A huzal-huzavona még tart. a végső megoldás várat magá­ra. A példa kapcsán azt is el kell mondanunk, hogy nem véletlenül esett a választás a December 4. Drótművekre és a huzal-huzavona rövid ismertetésére. Ugyanis nem­csak úgy lehet nyeresége­sebb gazdálkodásra töreked­ni, hogy a gazdaságtalan gyártmányt egyszerűen ..le­írjuk” a terméklistáról, ha­nem úgy is. hogy — mivel a termékre szükség van — a gvártást gazdaságossá tesz- szük. BRACKÓ ISTVÁN Lehalászás Javában tart a gazdasá­gokban az őszi lehalászás, néhány hét óta korlátlan mennyiségben kapható élőhal a város szaküzleteiben. A HALÉRT miskolci kirendelt­ségének vezetője elmondta, hogy az elmúlt évhez képest 110 százalékra teljesítették tervüket, bár a folyamatos ellátást az idén sem sikerűi» biztosítani. Tclekcs Károlyné Sugár István A különös házasság igaz históriája 52. A végső leszámolás 1844. november 4-e nagy nap pár- dányi gróf Buttler János életében, örökbe fogadott fia: gróf Buttler von Clonebough Sándor és Barkóczy Éva bárónő a menyasszony szüleinek csa­ládi székhelyén a Zemplén megyei lm- regen házasságot kötnek egymással. Buttler mindennel elhalmozza újdon­sült fiát és menyét. Nyomban több Ung megyei faluval ajándékozza meg őket, közte Dobóruszkával. ahol ő maga, és Bozossal, hol az új házasok laknak. Sándor és Éva őszinte, meleg szeretet­tel veszik körül a hetven esztendőn már túl járó öregurat, s megcsillantják előtte azt a családi melegséget, szere- tetet és boldogságot, melyet ö, az élet furcsa játékaként — vagy éppen saját hibájából? — egész életében nélkülö­zött. Buttler Jánosból élete utolsó éveiben valami megmagyarázhatatlan jóság árad. Imádott kis unokahúgának. Bar­kóczy Évának még lapos erszényü nagybátyja. Barkóczy Zsigmond báró is kap tőle egyetlen szóra több Márama- ' ros megyei falut —, csupán azért, hogy méltó tisztességre emelkedhessen álta­la a tekintetes nemes vármegye tiszti­karában. Betegségének hatása alatt — rövid­del halála előtt — egy szép felvidéki birtoka eladásából származó 53 ezer forintból a messze földön hires-neves egri mizeri barátok ispotályát is fej­leszteni, bővíteni, az ágyak számát sza­porítani akarja. De sajnos, nem futja már életéből. Mintha érezné, hogy kevés ideje van már hátra, néhány hónappal a halála előtt egyenesbe hozza feleségével még függőben maradt egyetlen ügyét. A fiatal fővel meggondolatlanul aláirt há­zassági szerződését 14 ezer csengő ezüst forinton visszaváltja Döry Katalintól Hadd kapja meg a kapzsi asszony már annyira óhajtott pénzét. De végre ke­zei között tudhatja ezt a súlyos száz­ezrekbe került, s egész életét tönkre­tevő átkozott papírrongyot. 1845 április utolján hirtelen ágynak esik, s egészségi állapota napok alatt aggasztóra fordul. Dobóruszkai kasté­lyában ott szorgoskodnak körülötte azok, akiktől késő öregségére szerete- tet, őszinte jóságot és hűséget kapott — még ha pénzen is kellett megvásá­rolnia őket: rajongásig szeretett mos- tohafic. Sándor gróf. hitvesével. Évá­val, háziorvosa, titkára, aki egyben kálvinista pav is egy személyben, és mindig készséges inasa. János. Május 2-án már annyira közel érzi vécső óráját, hogy leszámol életével és testamentumát is tollba mondja. . Minthogy az isteni gondviselés gyermekkel meg nem vígasztalt, zjég- is kívánván családom nevét fenntar­tani s megörökíteni, ezért az általam Baváriából (Bajorországból) kihívott gróf Buttler Sándort és az általa aka­ratommal s beleegyezésemmel hitvesül vett báró Barkóczy Évát minden ingat­lan és ingó, s akárhol található szer- zeménui vagyonúimban s engemet il­lető tökepénzekben általános örököse­immé teszem és vallom ezen végrende­letem erejénél fogva ...” De nem feledkezik meg szeretett kál­vinistáiról sem. A négy egyházkerület (püspökség) számára torontáli jószágai­ból mintegy százezer forintot hagyo­mányoz. Másnap, május 3-án megszakad pár- dányi gróf Buttler János élete fonala. Sándor gróf és hitvese, Éva, mesébe illő jótevőjüket, végakaratához híven, ..illendően’’ helyezik örök nyugalomra, kegyúri templomában, a palámii kál­vinista egyház kriptájában. Székhelyén. Dobóruszkán csak katolikus templom áll, s annak földiében — úgy érzi és hiszi — még haló poraiban sem lenne nyugalma... Következik: Marakodás az örökségért

Next

/
Oldalképek
Tartalom