Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

Rodolfó a szakértő! Ellopták a iSüMráfi? A mutatványt az „egyéb” kategóriában adták elő. Az egyik versenyző újságpapírt hajtogatott, széttépte, s a papírlap — némi varázslat után — ismét egy darabban volt. A produkciót most megis­métlik. Nem a televízióban — a Ki mit tud?-nak vége —, hanem a bíróságon. Az „újságpapírtépés” miatt ugyanis vita kerekedett. A felperes, Vanek Béláné bűvész: — Az újságpapírtépés egyik fő müsorszámom volt. Ez úgynevezett „női mutatvány”, nem kell hozzá sok rekvizit, elég egy megfelelően prepa­rált Magyar Ifjúság, vagy Nők Lapja. Három esztendő­vel ezelőtt keresett fel az ak­kor még fiatalkorú kislány — a későbbi Ki mit tud? versenyző — és édesapja. Az apa kérte, hogy férjemmel együtt (aki természetesen szintén bűvész) tanítsuk meg néhány mutatványra a gye­reket; Nagyon tetszett nekik az újságpapírtépés nevű pro­dukció. Mivel ez egyéni szá­mom, nem akartam eladni egy amatőrnek. Éppen ebben az időben nősült meg a fiam, és Pfeifferék felaján­lották, hogy „az újságpapír­tépésért” a legszebb (! ? a szerk.) kocsijukon leviszik a fiatalokat balatoni villájuk­ba, és ott kéthetes nászúira vendégül látják őket. Ezért, csupán a fiam és a menyem kérésének engedve, megtaní­tottam Pfeiffer Máriát a mutatványra. Az volt csak a feltételem, hogy írjanak alá egy nyilatkozatot, melyben kötelezik magukat hogy nem adják tovább a trükk titkát, és Mária nem mutatja be a televízió nyilvánossága előtt. Ezt.. most megszegték, —- Egyik fő számomat már nem mutathatom be kellősi­kerrel a közönség előtt, mert egy amatőr .a tévé Ki mit tud? versenyén előadta, le­járatta, s az mint hivatásos bűvészmutatvány érdektelen­né vált. Ezért tizenötezer fo­rint kártérítést követelek. — Ennyi kára származott abból, hogy Pfeiffer Mária a mutatványt előadta a Ki mit tud?-on? — Lehet, hogy még több is. Ki tudja, hogy hány lo­kálfellépéstől estem el a trükk lejáratása miatt? — Most hol lép föl? — Több helyen, lokálok­ban, itt-ott. — Mégis konkrétan? — Egy rendőrségi KRESZ­ok tatáson. A bűvésznő a továbbiak­ban elzárkózik a válaszadás­tól. Szerinte engem is a Pfeifferék béreltek fel („mert nekik erre is telik”). Búcsú­záskor még annyit sikerül megtudnom, hogy mindket­ten több évtizede bűvészked­Üj vízmű (Tudósítónktól.) A Közmű- és Mélyépítő Vállalat kivitelezésében új vízmű épül a Tiszai Vegyi­kombinátban. Elkészültével Leninváros és a TVK a je­lenlegi napi 3600—3800 köb­méter helyett hatezer köb­méter vizet kap. A vizet je­lenleg hét kútból hozzák fel­színre, a kutak száma az új vízmű telepítésével tizen­egyre nő. Az új leninvárosi vízmű a lehető legmodernebb létesít­mény lesz. önálló laborató­riumot és diszpécser-termet is kap. Üzemeltetése távirá­nyítással és automata beren­dezésekkel történik. Az új vízmüvet előrelát­hatólag 1973 végén helyezik üzembe. nek. A férj már túl van a hatvanon, és a feleséget a búzaszőke paróka sem men­ti át az ötvenen innen lévők táborába. Az alperes, Pfeiffer Mária 20 esztendős. A Ki mit tud? óta letette az artistavizsgát, s így már mint hivatásos lép fel esténként a Savoy bárban. Az újságpapírtépéssel mindig nagy sikert arat. — A Ki mit tud?-ban be­mutatott műsorban nem szerepelt a Vanekéktól ta­nult mutatvány. A tévében látott újságpapírtépést Brezi­na Alfréd idős bűvész taní­totta meg velem. A bemuta­tásból egyébként azért sem származhatott kára Vanekék- nak, mert ahhoz hasonlót a televízióban már számos bél­és külföldi bűvész előadott. A trükk — ezt a tárgyalá­son korabeli újságokkal bizo­nyítom — már több mint száz esztendeje ismerétes. Arról nem is beszélve, hogy a szaklapok tanúsága sze­rint Nyugat-Németországban hét márkáért megvásárolha­tó, de hasonló újságpapírté­pés Budapesten a Bartók Bé­la úti bűvészboltban is kap­ható ötven forintért. — Mit jelent az, hogy a legszebb kocsijukkal vitték le az ifjú párt a Balatonra? — Vanekék megkérték édesapámat, hogy ne a Wart­burggal vigye le őket, ha­nem a Renault 16-osunkkal. o A periratok egyre terjedel­mesednek, a perköltség las­san eléri a tizenötezer forin­tot. Idáig két tárgyalást tar­tott a Központi Kerületi Bí­róságon drr Seregi Mária ta­nácsa. Most annak megálla­pítására, hogy Pfeiffer Má­ria valóban a Vanek-sziszté- mát mutatta-e be a tévében, szakértő bizottság döntését várja a bíróság. Rodolfónak és kollégáinak nem lesz köny- nyű dolguk, mert a Ki mit tud ? perdöntőnek számító filmfelvétele már nincs meg. ERDŐS ÁKOS A DJGÉP-be került a nagydij Íjííúsi konferencia és kiállítás Októbert újítási hónappá nyilvánították Borsodban. E rendezvénysorozat részeként tegnap délelőtt újítási kon­ferenciát rendeztek a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa székházában. Dr. Balogh András, az SZMT titkára be­számolójában értékelte az újítómozgalom elmúlt évi eredményeit. Megállapította: örvendetesen nőtt az újítások száma a megyében, ezzel együtt emelkedett a megta­karítások összege. A konferencia korreferátu­mát dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese tartotta. Ezt követően az Ózdi Kohászati Üzemek, illetve a Diósgyőri Gépgyár tíz kiváló újító­ját aranykoszorús jelvénnyel tüntették ki. A konferencia után a Ró­nai Sándor Megyei Művelő­dési Központ előcsarnokában Tóth József, az SZMT vezető titkára megnyitotta azt az újítási kiállítást, amely be­mutatja az elmúlt év ered­ményeit. A kiállításon az Or­szágos Találmányi Hivatal nagydíját a DIGÉP, az SZMT nagydíját az LKM újítói nyerték. 3^ Mai történet (Ágotha Tibor felvétele) Vajszínű Moszkvics, huzattal A miskolci házgyárban készült Salgótarján bon megkezdő­dött 43, házgyári elemekből épült lakás műszaki átadá­sa. Az épületelemeket a mis­kolci házgyárban állították elő, s közúton szállították Salgótarjánba. lakásonként mintegy 45—-50 ezer forintos szállítási költséggel. A mis­kolci házgyári elemekből ké­szült épület két- és három- szoba-összkomforlos lakásai­ban a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói és család­tagjaik találnak új otthonira. w Kincsek 99 az autóbontóban A város szélén, a József Attila utca végén, körülbelül egyholdnyi területen fekszik a használtautó-telep. A kerí­téssel körülvett gépjárműtá­roló 120 gépkocsit őriz; mint­egy kétmillió forintot érnek. Ennek csupán az egynegye­dét teszi ki a járművekből kiszerelt alkatrészek értéke. Mégis úgy járnak a telepre az autósok, mintha a keríté­sen belül kincseket őrizné­nek. Lángvágóval „ szeleteinek — Ezt akár szó szerint is lehet értelmezni — jegyzi meg az egyik jövevény a kapun belül. — Nekem nincs kocsim, de megbízott egy is­merősöm, hogy hajtsak fel neki egy Moszkvics-üzem- anyagtartályt. Ha nem lehet kapni az Autókernél sem. ez az utolsó mentsvár. Persze, itt sem jár mindig szeren­csével a vásárló. Az autóbontó alig múlt egyéves, mégis nagyon sok miskolci és környékbeli autós tér be ide, ha erre visz az útja. Benéznek egy-két perc­re akkor is, ha nincs szük­ségük alkatrészre. Ismerik kocsijuk gyengéit, és élénk figyelemmel kísérik, mikor kerül a bontó „műtőjébe” egy hasonló típus. A bontó- brigád- lángvágója a. meg­roggyant Hidakat ügy szel;' , fel, mint a vajat, és így könnyen hozzájutnak a még hasznosítható alkatrészekhez. Előttünk egy vajszínű Moszkvics áll. Még az ülés­huzatokat sem vették ki be­lőle, amikor túladtak rajta. Itt-ott megfogta a rozsda, de határozottan jó állapotban van. Mindössze a rendszám hiánya árulja el, hogy nincs Sugár István A különös házasság igaz históriája 50. Hazafias adományok Buttler János maga a megtestesült lázadás környezete ellen. A 60. eszten­dős férfiban, több mint 40 ezer hold élet-halál urában, lassan-lassan gyöke­ret eresztenek a reformnemzedék hala­dó politikai eszméi is. Az országos port felvert, szabályos fegyveres ütközettel kisért, emberhalál­lal tetézett, 1832-es Heves megyei tisz­tikar- és országgyűlési követválasztá­son. az egri megyeházán ö is ott kar­doskodik a rebellisek élén. A fegyve­res lázadássá fajult választási küzde­lem óráiban a vármegyei ellenzék ve­zére, fiatalkori jóbarátja, gróf Kegle- vich Miklós oldalán találjuk. A hangu­lat szinte forradalmi, s Pyrker egri ér­sek-főispán reakciós személye és béren­ce, Kállay Tamás konzervatív követje­lölt ellen irányul. „Mihelyst egy pap mutatlya magát, üssétek agyon!” „Pa­pot ölök még ma!” „Kállay a papok bolondja!” Végül még az érsek-főispán arcképét is kivágják keretéből s megta­possák. megköpdösik. Az elsöprő több­ség végül is ellenzéki követet választ a pozsonyi diétára. A felhördült kor­mányhatalom kemény ököllel súlyt le a lázadókra. Amikor pedig a baráti lengyel nem­zet felkelését Paskiewicz Eriwánszkij herceg orosz cári csapataival vérbe fojt­ja, s a lengyel hazafiak ezrei csak a hazájukból való menekülés árán ment­hetik meg életüket, Buttler az elsők között ád menedéket a lengyel hazafi­aknak. Sőt, mi több: még jobbagyparasztfai­hoz is annyira megértővé válik, hogy ősi birtokán, Erdőtelken, az úrbérren­dezés során a falu hires „fekete föld­jeit” engedi át részükre. Ez azután any- nyira felháborítja jövendőbeli örököse­it, hogy megtámadják a döntést. De ö fittyet hány a hálát váró, kap­zsi örökösök siserehadára, s továbbra is a maga útját járja, mely végül is az or­szágos megbecsülés csúcsára emeli sze­mélyét. Még az 1808-i országgyűlés határozta el, hazafias céllal, egy magyar lionvéd- tisztképzö intézet felállítását. A támogatók első csoportjában a gróf tízezer forinttal szerepel. De amikor be­következik a nagy buttleri pálfordulás, 1836-ban kereken 130 ezer arany fo­rinttal teszi lehetővé a reformkorszak egyik jelentékeny kezdeményezésének megvalósulását. Ez olyan horribilis sum­ma, hogy a nemzet hálájaként „Pár- dányi Buttler Jánosnak a Magyar Lu- dovicea Intézetre tett ajánlása törvény­be iktattatik. Az Ország Rendel hálás érzéssel vették ... adakozását, mely sze­rint ... 20 ifjúnak ezen intézetben le­endő fölvételökre és nevelésökre ... megkívántaid állandó tökét alapított." Tizenhárom megye ifjai kaphatnak „val­láskülönbség nélkül" az alapítványból j tanulmányaikra ösztöndíjat, közte nem * utolsósorban Nógrád ifjai is. Nemcsak Heves megye, de a nógrá­diak is megfestetik a vármegyeháza díszterme számára arcképéi. Nógrád vármegye közgyűlése, 1843. január 12- én Balassagyarmaton tartott közgyűlé­sén igy határozott: „Gróf Buttler Já­nosnak, ama nagy hazafinak, ki a haza szegényebb fiaji nevelésére tílly nagy pénzbeni áldozatokat tett a haza oltá­rára, s ezen jótéteményben különösen e megye fiajit is részesité, arcképét ta­nácskozási termők díszítésére, s érde­meinek örökítésére bírni óhajtván a megye Rendei, Első All Ispányukat megbízták, hogy önkényes (azaz önkén­tes) ajánlatokból gyűjtendő pénzen, használván e végre azon pénz mennyi­ségét is, melly Gróf Szécsényi István arcképének megszerzése után még fel maradt, hova előbb szerezze meg.” Az arckép el is készült, s azt napja­inkig megőrizte a kegyelet. Ma a ba­lassagyarmati Palóc Múzeum raktárá­ban hever! Következik: Hajsza örökös után forgalomban. A telepen dol­gozók szerint még negyven­ezerbe sem kerülne. — Akkor miért áll itt. mi­ért nem talált gazdára? — A kiárusítások időpont­ját nem helyben határozzák meg, és sajnos, elég ritkán kerül, sor rájuk. így aztán még jócskán üzemképes autók is állnak a telepen, olyanok, amelyek mind a sa­ját „lábukon” jöttek be. Egyik-másik, leltári szám után ítélve, már több mint egy éve hiába várja, .hogy Újra elfordítsák ,a slusszkul­Csak vállalatoktól Egyelőre csak vállalatok adhatják le kocsijaikat a használtautó-telepre, de azok is csak akkor, ha igazolják: leadták a rendszámot. (A jármű a forgalomban újabb vizsgáig nem vehet részt.) Ez bizonyos mértékig befolyá­solja a forgalmat, .mert való­színű, hogy több, magántu­lajdonban levő autómatuzsá­lem is gazdát cserélne itt az árverések idején. Stefán István, a bontótelep vezetője megjegyzi: — Mi szívesen szednénk szét ennél több kocsit is. Elzt a személyautót — mutat egy tűrhető külsejű Moszkvicsra — harmincezerért lehet el­adni, de ha szétszedjük, har­mincezret ki tudunk árusí­tani az alkatrészekből is. Ezenkívül a MÉH-nek ha­vonta 40—42 tonna hulladék­vasat, fémet adunk át a szét­szabdalt járművek használ­hatatlan anyagából. Amíg az alkatrészellátásban kisebb- nagyobb hiányosságok van­nak. a bontással több <=mber gondjain könnvíthetünk. NAGY JÓZSEF Szocialista hrioádvezetők fóruma A miskolci Vörösmarty Művelődési Ház vezetői fó­rumot szerveztek a szocialista brigádvezetőknek. A szep­tembertől júniusig tartó so­rozat keretében havonta egy előadásra kerül sor, amely fő témája : a szocialista brigá­dok élete, munkája. A teg­nap megrendezett, második előadáson a szocialista bri­gádok tagjainak művelődési helyzetéről volt szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom