Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-09 / 238. szám

Harminckét nevem volt Meghalt Gózon Gyula Hosszas szenvedés után, vasár­nap délelőtt Budapesten, 87 éves korában elhunyt Gőzön Gyula Kossuth-díjas kiváló művész. Te­metéséről később intézkednek. Gózon Gyula Érsekújvá­ron született 1885-ben. ,Ma- gán-színiiskolából került. 1902- ben különböző vidéki tár­sulatokhoz. majd később Nagyváradra. Nagy Endre onnan szerződtette kabaréjá­hoz, amelyben már fiatal művészként nagy feltűnést keltett. A következő évben a Népopera színpadán ját­szott több sikeres operett, humoros szerepében, majd felváltva működött operett- és kabarészínpadokon. 1919-ben a Király Színház tagja lett, s egyidejűleg Mus­kátli Kabaré néven rövid életű színpadot alavított, ahol későbbi felesége, Berky Lili polt a primadonna. Nagy népszerűséget szerzett az operett- és kabarészínpa­dokon, de művészi becsvá­gya a dráma felé vitte. így került 1927-ben a Belvárosi Színházhoz majd 1935-ben a Nemzeti Színházhoz. Kiváló művészi alakításaiért számos kitüntetést kapott, a többi között 1954-ben Kossuth-dí- jert, 1955-ben a Magyar Nép­köztársaság Kiváló Művésze címet, 1960-ban Munkaér­demrendet, 1965-ben a Mun- kaérdemrend arany fokoza­tát. Két mű minden munkanapra Műszaki György barát könyveink Néjtány nappal ezelőtt adtunk hitt a.piűszaki könyvnapok borsodi, piiskolci megnyitójáról. A kiadók és a könyvter­jesztők nem akarnak egyhónapos kampánnyal (október vé­géig tart a rendezvénysorozat) a szokásosnál több könyvet eladni. A cél: minél több emberrel megismertetni az eddigi kiadványokat, s az újdonságokat. Ezért tartanak előadáso­kat, s rendeznek kiállításokat, könyvtárakban és üzemek­ben. A könyvnapok megnyitója alkalmából ellátogatott Mis­kolcra Solt Sándor, a Mű­száki Könyvkiadó igazgatója is; így alkalmunk nyílt be­szélgetni a jelentős kiadó te­vékenységéről, céljairól. — A mostani könyvnapok­ra összesen 39 művet ígértek (néhány kivételével máris kaphatók ezek a könyvek); sok ez vagy kevés? — A müvek száma vala­mivel kevesebb, mint tavaly, a példányszám azonban az elmúlt évi 170 ezerrel szem­ben most 312 ezer. Nem tar­tozunk azok közé az orszá­gok közé — viszonylag nem is nagy a magyar nyelvte­rület —. amelyek sok művet adnak ki. Évente 140 munka — mintegy 3500—4000 íven — jelenik meg kiadónk gon­dozásában. ami egymillió darab könyvet jelent. Ha eb­hez a tankönyvkiadásunkat is hozzászámítjuk, akkor már évi 6—700 lesz kiadott .mű­veink száma, ami azt je­lenti, hogy minden munka­napra két mű jut. — Tekintve ezeknek a könyveknek a munkaygé- nyességét és költségeit, azt hiszem, nem kell szégyen­keznünk. — A műszaki könyvek elő­állítása valóban nem olcsó dolog; gyakran előfordul, hogy háromszor, sőt ötször annyiba kerül egy-egy könyv előállítása, mint a forgalmi ára. Csak egyetlen példát mondok: egy keresett angol nyelvű szakkönyv 600 forin­tért kerül nálunk forgalom­ba. Magyar nyelvén is ki­adtuk ezt a fontos munkát, az ára most 100 forint. Kor­mányzatunk tehát tényleg sokat áldoz műszaki kultú­ránk érdekében. — Ügy hírlik, hogy a ma­gyar nyelvű műszaki köny­vek igen keresettek. — így van, mind tartal­milag, mind esztétikailag Európa-szerte rangos helyet foglalunk el. A mi úgyne­vezett termelési irodalmunk nem ködösít, a publikációk korszerűek, világosak, átte­kinthetők — nyomdai nehéz­ségeink ellenére is gyorsan megszületnek a szükséges művek. Ami pedig az esz­tétikai szempontokat illeti, talán elég, ha megemlitem: nem egyszer nyertünk már nagydíjat a lipcsei verse­nyén. Számunkra elsősorban mégis az jelent örömet, ha a hazai olvasók, szakembe­rek — az ipari tanulóktól a tudósokig, mert minden ré­teg igényét ki kell elégíte­nünk — vásárolják, forgat­ják ezeket a könyveket. — Ez a kérdés tulajdon­képpen már a könyvterjesz­tőket illetné, de talán a Mű­szaki Könyvkiadó igazgatója is válaszol rá: mennyire fi­gyelnek egy-egy nagy ipari városra? — A műszaki könyvesbol­tok természetesen nem vé­letlenül nyíltak meg, Mis­kolcra különösen figyelünk, még akkor is, ha financiális és egyéb okok miatt (pél­dául nincs módunkban egy- egy művet két kiadásban megjelentetni) nem tudjuk az igényeket teljes mérték­ben kielégíteni. (gyarmati) Ma délután fél 6 órakor a TIT Kazinczy Klubjának elő­adótermében (Miskolc, Szé­chenyi u. 16.) a B.-A.-Z. me­gyei Múzeumok Baráti Kö­Nemeskürty István köny­vek és különböző műfajú publikációk sorával bizonyí­totta az elmúlt évek során állításának igazát, miszerint ismeri a XVI. század, Mo­hács évszázadának magyar történelmét. Módszeres, kö­rültekintő kutatás, kiváló történészi és írói véna segí­tette munkájában. A Kró­nika Dózsa György tetteiről, az Ez történt Mohács után című könyvek sorába illesz­kedik a televízióban a buda­pesti művészeti hetek alkal­mából pénteken, szombaton és vasárnap este bemutatott György barát című három­részes filmje. Megszokott módszerét követi ezúttal is. A történész kutatásainak eredményét a szépíró a té- i nyék makacs logikájára épít­kezve írja kerek történetté. Egy bizonyos szemszögből, György barát életútjának, felfelé ívelő és tragédiába torkolló pályájának szem­szögéből mutatva meg a XVI. század első felének va­lóságát. Akkor, a nagyhatal­mi törekvések között, a hó­dító török birodalom, a né­met-római császárság, a Va­tikán és a többi európai ha­talmasság pillanatnyi érde­kei között Magyarország füg­getlenségéért harcolni a le­hetetlennel volt határos. Utyeszenovics György vá- radi püspök és bíboros, Mar- tinuzzi Fráter György, Fra­ter Georgius, vagy György barát ennek, a súlyos ellent­mondásokkal terhes évszá­zadnak legellentmondáso­sabb alakja. A kor, amely­hez igazodik, a politika, ame­lyet képvisel, alakítják ilyfenné. Ahogyan Zápolya Jáno3 szepesi gróf, erdélyi vajda I. János néven Ma­gyarország királya lesz, úgy emelkedik vele együtt a haj­dani huszártiszt, az egyszerű rének rendezésében Kovács Béla tart előadást „A palóc­kutatás történeti problémái’’ címmel. Minden érdeklődőt szeretettel váfunk. pálos szerzetes váradi püs­pökké, később teljhatalmú helytartóvá. János királyhoz való következetes hűsége ta­lán az egyetlen állandó té­nyező egész életében. Halha­tatlanná azonban nem ez, hanem az ország független­ségét makacsul védelmező vasakarata tette. A kortár­sak sem a hű alattvalót, ha­nem a tehetséges és veszé­lyes politikust félték és tisz­telték benne. Sós György, a film dra­maturgja, Hajdufy Miklós rendező és valamennyi mun­katársa pontosan érti Ne- meskürty szándékát; nem felmagásztalva vagy elítélve, hanem a maga valóságában próbálják György barátot megmutatni. Amíg a - kiváló gazdasági érzékkel rendelke­ző szerzetesből házfőnök, ki­rályi tanácsadó, helytartó és nagy hatalmú bíboros lesz, tettei ítélkeznek felette. Ki­rajzolódik a politikus kar­rierjének íve és a korabeli Magyarország képe. A filmnek egyik erőssége, hogy mentes minden anakro­nizmustói; tiszta és hibátlan. Tökéletes illúziót nyújt a történelmi háttér, a legap­róbb részletekig hiteles az eleve drámai feszültséggel terhes kor. A másik erőssé­ge az a Fráter György, akit Avar István állít elénk. Ki­magasló színészi teljesit- ménynél több, amit nyújt; négy évszázad távolából fel­támasztja György barátot. Szemünk láttára lesz az if­júból érett férfi, fáradt ag­gastyán, és mindvégig ugyan­az marad: nehéz kezű, ne­héz akaratú, nagyon tehetsé­ges politikus, akinek dönté­sein egy ország sorsa fordul meg. A reprezentatív sze­reposztás teljessé teszi a kor arculatát és György barát portréját. Szabó Gyula (Zá­polya), Kőmíves Sándor (rendfőnök), Bére Ilona (Iza­bella királyné), Gábor Mik­lós (Alvise Gritti), Somogy- vári Rudolf (Castaldo) és a többiek személye a biztosí­ték, hogy nincs hamis hang ebben a történelmi együttes­ben. (makai) 4 palóckutatás történeti oroblémái A Kossuth mozi és a páiyázata WiL ^ Mikor vonult illegalitásba Ságvári Endre? ............................ Mikor lépett be Ságvári Endre a kommunista pártba? 1937-ben (1), 1938-ban (2), 1939-ben 00? .................•....... Mi volt Rózsa Ferenc álneve? Ki írta a filmmel azonos című regényt? Az október 2-től 11-ig tartó rejtvénypályázat összegyűjtött szelvé­nyeit (a filmképekkel együtt) a Déli Hírlap szerkesztőségének cí­mére kell beküldcniük a pályázóknak, október 19-ig. A borítékra kérjük ráírni: „Harminckét nevem volt.” A helyes megfejtők között a következő díjakat sorsolja ki a bí­ráló bizottság: I. díj: 2000 forintos vásárlási utalvány, íl. díj: 1000 forintos, III. díj: 800 forintos, IV. díj: 700 forintos, V—VI. díj: 500— 500 forintos. VII, díj: 300 forintos, VIII. díj: 200 forintos vásárlási utalvány. Az ünnepélyes díjkiosztás 1972. október 25-én, 13 órakor lesz a Hevesy Iván Filmklubban. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvénypál.yázat időtartama alatt mindennap 20 lappéldányt bélyegzővel látunk el: a kivágott bélyegzőlenyomatok belépőjegyül szolgálnak a „Harminckét nevem volt” című filmnek a Kossuth moziban október 12-től i8-ig tartandó előadásaira. * r. r*0. .. j :• HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.51: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.06: Édes anyanyelvűnk. (I*sm.) — 14.11: A Magyar Hárfástrió játszik. — 14.31: Pol-beat. — 14.40: Ivó Andrics 80 éves. A Nobel-díjas jugoszláv költő köszöntése. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Lendvay Kamilló: Kis szvit. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Petöfi-kalendárium. — 16.11: Pataky Kálmán operett­dalokat énekel. — 16.25: Szólok a tisztiorvosnak . . . Riportul ü- sor. — 16.45: Szlovák népdalok. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Holnap közvetítjük... — 17.40: A hétköznapok etikája. II. rész. — 18.00: Sajtókonferencia, a KERMI-ben. — 19.40: Székely Mihály nótafelvételeiből. — 19.54: Budapesti művészeti hetek. Vén­asszonyok nyara. A Rádiószínház bemutatója. — 21.00: Töltsön egy Qrát kedvenceivel! — 22.20: Boc­caccio. Részletek Suppé opc* rétijéből. — 22.40: Filmklub. — 23.00: Orff: Carmina Burana. Kantáta. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Népdalcso­kor. — 12.34: Dalok a magyar ellenállási mozgalomból. — 12.43: Van-e időnk gyermekeink neve­lésére? (lem.) — 13.03: Két trio. — 14.00: Sport kettőtől ötig. — 17.00: ötórai tea. — 18.05: Kül­politikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Mozart-kórusok. — 18.30: Ha még nem tudná! Októberi tudo­mányos magazin. — 19.00: Rek­lám. — 19.05: Sebestyén János csembalózik. — 19„27: Üj köny­vek. — 19.30: Jó estét, gyere­kek! — 19.35: A Budapesti Fil­harmóniai Társaság zenekará­nak hangversenye. — Kb. 21.30: És ti hogyan éltek? Kiváltság- leveles kovácsok. (Tsm.) — Kb. 22.00: Nóták. — 22.50: A hét ze­neműve. Kodály: Fölszállott a páva. (Ism.) — 23.15: Könnyűze­ne Balassa P. Tamás szerzemé­nyeiből. Miskolci rádói: A hét első napján. — Újítási kiállítás és konferencia Miskolcon. — ősz Edelényben. — Kórusmuzsika. — Művelődő Borsod. — Megyei sporteredmények. — Slágerkok­tél. Bratislava! televízió: 16.50: Hí­rek. — 16.55: Pedagógusoknak. — 17.15: Egy szobrászművészről. — 17.45: Sportérdekességek. — 18.15: A Belügyminisztérium ze­nekarának műsora. — 19.00: Tv- híradó. — 19.20: Dalok. — 19.30: Riport egy cipőgyárból. — 20.00: Barázdák. Tévéjáték. — 21.00: interpouium ’72. — 21.30: Tv-, híradó. — 21.50: Sportműsor. Filmszínházak; Charly (színes amerikai) i4, hn6, 8. Béke. — Tizenkilenc éves voltam (ma­gyarul beszélő NDK) f3; Kecs­keszarv (bolgár, 18 éven felüli­eknek!) 15, i7. Kossuth. — Ha­lál Velencében (színes olasz) f5, 17. Filmklub. — Meglepő fordu­lat (magyarul beszélő szovjet) í'5, £7. Fáklya. — Sztrogoff Mi­hály (magyarul beszélő színes bolgár) í'5, 17. Petőfi. — Murphy háborúja (színes angol) 5, 7. Szikra. — Saceo éis Vanzetti (magyarul beszélő színes olasz) i'5, 17. Táncsics. — A tanú eltű­nik (szovjet) 8. Tapolca.. Kiállítás: Libresszó . (13—20 óra között): Juhász Miklós fotóki­állítása. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Fúvósál- irátok. — 8.26: Harsan a kürt­szó! — 9.01: Cimárosa: A három széplevö. Kétíelvonásos vígope- ra* — Közben 10.05: Iskolarádió. — 11.11: A sóhajok hídja. Színi Gyula elbeszélésének rádióválto­zata. — 11.32: Kozák Gábor Jó­zsef népi zenekara játszik. Petőfi rádió: 8.05: Barokk ze­ne. — 9.03: Nótacsokor. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. —10.00: A zene hullámhosszán. — Köz- ben, kb. 10.30: Útikalauz üdü­lőknek. — 11.45: Még nem késő! A Duna ismét figyelmeztet. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Élővilág. — 9.55: Történelem. — 11.55: Filmesztétika. Magyar Pamutipar. Budapest. IV. kér. (Újpest) Erkel u. ?0. felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő. fonó. cérnázó, csévélő betanulóknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés: szemé­lyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztálván. 16 évet betöltött lányokat szö­vőnek és csévélőnek felvesz a PTJVX Angyalföldi Szövőgyára. A betanulási idő szövőnek 8 hét, csévélőnek :> hét. Ezen idő alatt kb. havi 1050 Ft brutto fizetést, és napi egy forintért ebédet biz­tosítunk, lakást minimális térí­tés mellett adunk. Jelentkezés írásban a gyár munkaerő-gaz­dálkodásán: Budapest, XIII» Szekszárdi «- 19—25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom