Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

Áz Iverija búcsúhangversenye Az európai kőrútja során hazánkban turnézó Iverija szovjet-grúz beat- és vokál- együttes utolsó magyaror­szági hangversenyét tegnap a Tatai Művelődési Központ­ban tartotta. Az együttes minden tagja mestere hang­szerének és kitűnő az éne- kesezólistája is. Népszerűsé­gét jól mutatja, hogy az el­múlt két évben több mint nyolcszáz koncertet adott. A zenekar nyomon követi a beat stílus minden változa­tát, sőt; új stílust is terem­tett. Ez indokolja népszerű­ségét nemcsak a Szovjetunió­ban. hanem Európa számos országában is. át A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát mádi palackozójából évente 6 millió palack bor kerül a piacra. Mind szereti, de nem mind érti Kis kertek, nagy gondok Díjtalan felülvizsgálat Díjtalan műszeres felül­vizsgálatot tartanak és be­állítják a fényszórókat no­vember 12-én a Magyar Autóklub megyei szervezeté­nél. E szolgáltatást csak klubtagok vehetik igénybe. A jelentkezőket reggel 8-tól várják. Könyvtáravatás Ongán Ma délelőtt felavatták az Ongai Általános Iskola könyvtárát. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár se­gítségével létrehozott isko­lai könyvtárban több mint háromezer kötet kapott he­lyet Egy jókora termelőszövet­kezet gazdálkodhatna azon az ötezer' holdon, amennyit — becslések szerint — a Mis­kolcon levő kertszövetkezeti parcellák, ház körüli kertek, szórván.vgyümölcsösök, mű­velés alatt álló hétvégi tel­kek kitesznek. A parcellák­kal foglalkozók szama pedig egy mammut-tsz tagjainak sokszorosa; szerény számítá­sok szerint is tízezernél több miskolci tulajdonában van­nak ezek a területek. Több mint tízezren A „hobby-kertesaeka piacra is termelő kerttulaj­donosok gondjairól adnak képet azok a kérdőívek, ame­lyeket a városi tanács mező- gazdasági osztálya küldött ki a különféle parcellák gazdái­nak. A kitöltött lapok arról tanúskodnak, hogy a kerttu­lajdonosok jóval többet tö­rődnek gyümölcsfáikkal, sző­lőtőkéikkel, mint pár évvel ezelőtt. Többet, de nem ele­get. és főleg sokan — első­sorban az újdonsült „föld- birtokosok” — nem értenek eléggé a növényvédelemhez. Pedig a hozzáértés nemcsak azért fontos, mert permetezés híján megkukacosodik a gyü­mölcs, nem hoz termést a szőlő; a hozzáértésre vala­mennyiünk érdekében szük­ség van. A kiskertekben ugyanis 60—80 féle növény­védő szert használnak, me­lyek gondatlan alkalmazása arthat a szomszéd terményei­nek, szennyezheti a vizeket, sót az embert Is bajba sodor­hatja. A mezőgazdasági szak­körök ismeretterjesztő tevé­kenysége. az AGROKER tá­jékoztató füzetek a jelek sze­rint kevésnek bizonyulnak. Urasa a kisocp A kertészkedök sok min­denre panaszkodnak, de a kérdőívekre adott válaszok alapján leginkább a kerti kisgépek magas ára okoz gondot. Egyes szerszámok, permetezőgépek — az állami dotáció elvesztése miatt — lényegesen megdrágultak, az olcsó termékek pedig hamar eltűnnek a boltokból. Szóvá teszik azt is, hogy nincs vál­lalkozó, aki a kisebb gépe­ket, permetezőket megjaví­taná, az állami szervizhálózat egyáltalán nem foglalkozik ezekkel, a maszekok pedig csillagászati árakat kérnek. Többen kifogásolják azt a nemrég megjelent MÉM-ren- deletet, amely szerint októ­ber 31. után magánszemélyek tulajdonában nem lehet tíz lóerőnél nagyobb teljesít­ményű kerti traktor, mező­gazdasági gép. A valóságban arról van szó, hogy az el­múlt években a tsz-ek száz­számra selejtezték ki ezeket a kis teljesítményű gépeket, amelyek közül sokat a kert­tulajdonosok vásároltak meg. A gépek értéke akkor is mi­nimális volt, s a hozzáértők úgy-ahogy hasznaiható pótba hozták ezeket. alla­Miveí szántsanak? A rendelet szerint a gépe­ket az áfészekhél létrehozott szövetkezet-jellegű társulások útján lehet csak használni, aki pedig mégis megtartja a — sokszor legfeljebb csak pár száz forintot érő — gé­pet. azt háromezer forintra büntethetik. Az eddig parla­gon levő parcellákat persze ezután is fel kell szántani, és a művelés alatt álló kertek gazdai is szívesebben adnak a szomszédnak egy százast a‘ ..bérszán taSért". mintsem hogy ásóval kezdjenek a munkához. Ez persze sza- balytalan. de a szabályos ..szántásra’’ nem ad receptet a rendelet. Vagyis ettől .még nem szaporodnak meg a lo­vak — amelyek az ekét húz­nák — vagy a közös gazda­ságok erőgépei, amelyek el­méletileg végezhetnek bér­szántást. Valószínűleg ezek az el­lentmondások késztették a MÉM-et arra. hogy a rende­let végrehajtását január 1-ig felfügggessze. PUSZTAI ÉVA Városi tanácstagok fogadóórái 1$72. november 1. Budai Bamáne es Firttsticzki Jan-os. r. kerületi Tanácsi Hiva­tal, Vörösmarty u. 16., 17.30 órá­tól. 1972. november 4. Torma Bela 111.. Csákány u. 4.. 17 órától; Totti Janosne, 1., Halász u. 1., 17 oratoL 1972, november 6. Almási 1st vanne. Hazassagkötö terem. Petőfi u. .79.. 18 órától: Berki Mihályné. KISZÖV. Csabai kapu 44.. 17 órától; Csettielci Jo­, ffieftve. Fűről S«, pártszervezet, is órától: Endrédi József. OTP. Szé­chenyi u. 1-5—17.. 16 órától: Eles •Sándorné. József A. utcai ált. is­kola. 17 órától: Kammel Lajosne. 12. sz. pártalapszervezei. Baross G. u. 18., 18 órától; Kiss Már- tonme. Kilián-észa-ki óvoda. Ka- esóh P. ti. 8.. 12 órától: Sebők Ferenc. Szepesi utcai óvoda. 17 órától: Tóth Lajos. P2. sz. párt- aiapszervezet, Baross G. u. 18.. 17 órától; Vindt Márta, III., Brigád u. 18., 16 órától. 1972. november 8. Dr. Gyimesi Béla. ni. kerületű Tanácsi Hivatal. Marx K. u. 96.. .15 órától: dr. Illés Béla, KIOSZ, Széchenyi u. 61., 17 órától; dr. Moór Katalin. Szeanere u. 3.. 16 órától; Sóváry Sándor. FT. kerü­leti Tanácsi Hivatal, Csabavezer u., 8 órától. Miért nem gyártunk személygépkocsit Mint fogyasztók, ugyan a behozatal pártján állunk, s néha kritikátlanul a külföldi áruk bűvöletébe esünk, mégis eseten­ként valamiféle vélt patriotizmusból az importtól leltjük a hazai ipart. Miért nem gyártunk mi is személygépkocsit? Ez a kérdés például újból és újból elhangzik, az ellátás javulását és az árak mérséklését várva tőle. Valójában a hazai ellátás'jobb, mint bármely, személygépkocsit gyártó baráti országban. Az árakat pedig inkább növelné, mint csökkentené a szükségképpen kis sorozatú és éppen ezért drága gyártás és szerelés. Féltsük-e gazdaságunkat a nemzetközi munkamegosztás­tol? E kérdést nem a nagyközönség fogalmazza meg, jobbára inkább az érintett termelőüzemek vezetői sugallják, mégis figyelmet érdemel. Az import révén kihasználatlanná vált hazai kapacitások kétségtelenül veszteséget okoznak a válla­latnak, a népgazdaságnak, de bárcsak több üzem és vállalat létalapját fenyegetnék a jobb és olcsóbb külföldi áruk! Ilyen gazdasági helyzet egyrészt a kínálat túlsúlyát, a piac nyugal­mát. az ellátás biztonságát, a választék bőségét jelezné. Más­részt viszont a kihívás felszámolná a monopol helyzet szülte kényelmet, s a versenyképesség növelésére, a gyártmány- és gyártásfejlesztésre, esetleg a profil változtatására kényszerí­tené a vállalatokat. _ A háztartási varrógépigenveket évek óta kizárólag külföldi típusokkal elégítik ki, a csepeli gyár pedig a konfekcióipari gépek gazdaságos gyártására rendezkedett be. (Jelenleg a Csepel Motorkerékpárgyár áll válaszút előtt: tavaly 27 400 motorkerékpárt exportált jelentős állami támogatással.) Az évek óta tartó nagyarányú bútorimport sem csupán a válasz­tékot bővítette, hanem a hazai fejlesztést is serkentette. A hazai bútorok megannyi tetszetős szín- és formavariációja, korszerű gyártási technológiája nem utolsósorban az import- verseny ösztönző hatásának következménye. Ugyancsak múlt időben fogalmazhatunk: a versenyben ki­ütéssel győztek a külföldi zseb- és táskarádiók. A verseny végső győztese természetesen maga a vásárló. Elsősorban a szovjet típusok olcsóbbak és jobbnak is bizonyultak a ha­zaiaknál. E cikkekből a választék, az ellátás, és tegyük hozzá, a mindettől függő áralakulás európai színvonalú. Csak sajnálhatjuk, hogy az asztali rádiókészülékeknél és azok kor­szerű sztereováltozatainál nem alakult ki ilyen termékeny nemzetközi verseny. Ezzel visszaérkeztünk kiindulópontunkhoz. Ne féljünk az importtól, a hazai ipar védettsége — de úgy is fogalmazhat­nánk: monopolhelyzete, kényelme — így is a szükségesnél nagyobb. A magyar ipar jelenleg lényegesen több terméket gyárt, mint amennyit versenyképesen készíteni lehetne. Nem kell személygépkocsit gyártanunk gazdaságtalanul, ha pél­dául autórádiót, zárat, önindítót, műszerfalat stb. termel­hetünk világszinten. De korszerű színvonalon előállított Ikarus buszokért, telefonközpontokért, konfekcióért, vágó­marháért cserében megkaphatjuk mindazt, amit itthon egy­általán nem vagy drágán, esetleg rossz minőségben gyártunk. KOVÁCS JÓZSEF Aszúszedő diákok Két hétig különvonat szál­lította a most folyó szüret idején Miskolcról. Sárospa­takról, Sátoraljaújhelyről a középiskolásokat a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tokaji, tarcali, tolcsvai, bodrogolaszi szőlő- földjeire. Mire a langyos őszi napsugarak a Bodrog felől a reggeli ködön át utat tör­tek maguknak,' ezer es ezer Tanácskozás „mindennapiról” Ma délelőtt ülést tartott a megyei tanács mezőgazda- sági. élelmiszergazdasági és vízgazdálkodási bizottsága. Megvitatták a megyében kap­ható hűtőipari termékek minőségét, a pékáruk szállí­tásának gondjait. Szó volt a szövetkezetek állami felügye­letének tapasztalatairól, a komplett állattenyésztő tele­pék hasznosítási és munka­erő-gondjairól, valamint a megye közös gazdaságainak •Unűlt évi gazdálkodásáról. Mit szól hozzá, hogy... ... sok ..okos’’ feleslegesen rakta tele a szekrényét gyufával? Vagy talán maga is ilyen „előrelátó” volt? — Én nem raktam tele, mert ami­korra elérkezett hozzám a pánik szele, már csak Chesterfield cigarettával együtt adott gyufát mifelénk a trafikos néni. De ha teleraktam volna a sifo- nért, akkor sem búslakodnék. Nyugtá­val dicsérjük a napot! — Szerintem eheti a kefét, aki gyu­fába ölte a vagyonkáját. Maga is ol­vashatta. hogy intézkedtek az illetéke­sek: növelik az importot, s három műszakra állítják át a gyufagyárat. Szóval lesz mivel meggyújtanunk a karácsonyfagyertyát, sőt a szilveszteri puncsot is. — Olvastam, hogyne olvastam volna. Hiszen a gyufaügy csaknem akkora szenzáció volt az utóbbi időben, mint például egy gépeltérítés. Apropó, el­térítés ... Miért kellett vajón köz­ponti intézkedéssel jó útra téríteni a gyufagyárat és a kereskedelmet? — Ne haragudjon, de nagyon naiv kérdései vannak. Ügy látszik, nem tud róla. hogy az év végén mind az ipar. mind a kereskedelem igyekszik kiüríteni a raktárait. Ily módon ugyanis megmenekül a magas raktár- készlettel járó kamatterhektől. — Szerintem ez nem magyarázat. — Már miért ne lenne? — Mert ha a gyufagyár és a keres­kedelem is úgy járt volna el, ahogy a gazdasági indokok megkövetelik, ak­kor nem vonhatták volna felelősségre őket utólag. — Újabb jelet adta naivsagának. Figyeljen ide! Általános követelmény, hogy ne halmozódjon túl sok áru a raktárban, forogjon az állam pénze. Erre ösztönzi a bank a vállalatokat. Ám elvileg ez az ösztönzés nem me­het az áruellátás rovására. — Elvileg nem, de gyakorlatilag! ? — Várjon ember! Még nem fejez­tem be. Arról is olvashattunk, hogy a gyufagyár jelentős mennyiségű gyufái exportált. — Azért kell most importálni. Mondja, ennek mi a „közgazdaság- tana”? — Ügy beszél velem, mintha én lennék a gyufagyár. Nem védem én sem a gyártókat, sem a kereskedőket, csak próbálom megmagyarázni, ho­gyan is kell értelmezni az ügyben megjelent sajtóközleményeket. — Kár, hogy magyarázattal nem le­het tüzet gyújtani. — Nem is kell. Ismétlem: lész gyufa! — Olyan biztos ebben? — Mérget vehet rá. — De nem gyufamerget. mi? — No én többet nem beszélek ma­gával komoly dolgokról. Téma lezárva. Rágyújt? — Gyönyörű öngyújtója van. Csak nem most vette? — Most, de ez puszta véletlen. Ne­hogy azt higgye, hogy én is bedőltem á rémhíreknek, én ugyanis biztos va­gyok benne, mert intézkedtek, felelős­ségre vontak, és ne vigyorogjon, mert nem is tudom, mit teszek magával... — Tudja mit? Gyújtsa meg végre a cigarettámat. BÉKÉS DEZSŐ diák hangos jókedve töltötte be a történelmi múltú bor­vidék gyönyörű telepítésű, kordonrendszerű tábláit. A pataki diákok számara nem szokatlan a szüreti munka, hiszen csaknem ti/, ev óla — szerződéses alapon — mindén őszön egy-egy hé­tig szedik, puttonyozzák a szőlőt az állami gazdaságnak. Egyébként is az ősi kollé­giumban mindig „haladó’’ hagyománynak számított a szüret. Az iskolának ugyanis a régi századokban Lorántffv Zsuzsannától és a Rákóczi- aktól adományozott szőlő­földjei voltak, amelyeket ma­guk a diákok müveitek a nini praebitor, vagyis a diák-szö- lész irányításával. idén „a század legnagyobb aszútermésére” való tekin­tettel nem annyira a szőlő szedése, puttonyozása, mint inkább az aszúszemek sze- melgetése volt a diákok leg­fontosabb munkája, éppen ezért kivételesen a szokásos egy hét helyett két hétig szüreteltek. Az egyébként is kitűnő termésnek csaknem a 70 százaléka megtöppedt. megaszúsodott, s a mézédes. barnáslila szemek lecsipege- téséhez sok-sok ezer fürge kézre van szükség. A pataki diákok nem pa­naszkodhatnak a keresetre: az elmúlt két hétben a 700 —750 szüretelő diák mintegy 400 mázsa aszút szedett, ami­ért körülbelül 400 ezer fo­rintnyi bért kapnak. Egy-egv ügyes diák hatórai munká­val 6—7 kiló aszút szemel- getett. de voltak, akiknek a napi eredményé a 10—11 ki­lót is elérte. Az egyes osz­tályok kétheti munkájukkal általában 15 ezer forintra tettek szert, de a szorgalma­sabbak. mint például a III. D és a IV. D osztályok kétheti ..bevétele" a húszezer forin­tot is meghaladja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom