Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
Például a hintaszék Egy kis üzem nagy napjai Készül a minifotel. A kárpitos már nem szeggel és kalapáccsal dolgozik. A huzatot rögzítő kapcsot sűrített levegővel működő pisztoly lövi be a fába. (Vadas Zsuzsa felvétele) Társadalmi életünk tesztlapokon Rövid múltra tekinthet vissza a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékén működő szociológiai csoport. De már eddig is több ízben járult hozzá, hogy alaposan tájékozódhasson és helyes döntést hozhasson a megyei, illetve a városi tanács. A minap például a miskolci pedagógusok élet- és munka- körülményeiről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága, és a gondolatébresztő beszámoló a szociológiai csoport széles körű felmérő munkáján alapult. Az említetthez hasonlóan gazdag anyagot gyűjtöttek össze korábban Borsod megye ipari munkásainak élet- és munkakörülményeiről, s a ci- gánylakosság helyzetéről a szociológusok. Nem kevésbé hasznosnak ígérkezik egyik soron következő vizsgálatuk, melynek témája: Miskolc új lakótelepeinek élete. Könnyű belátni, hogy a jól felkészült, lelkiismeretes tanácsi apparátusnak sem sikerülne ilyen alaposan feltérképezni a társadalmi élet 'egy-egy területét. Ehhez sem ideje, sem energiája, sem eszköze, sem módszere nincs a szakigazgatási szerveknek. Hiszen a szociológusok szakértelmét a megyei pártbizottság, illetve az egyetem marxizmus—leninizmus tanszéke elvi irányítása erősíti, s munkájukat segíti az egyetem számítógépe, matematikai apparátusa is. Ma már nem a miskolci szociológiai csoport az egyetlen, mely ily módon serkenti ama követelmény gyakorlati megvalósítását, hogy nem elegendő, ha a tanácsok a köznapi megismerés szintjén közelítenek a társadalmi kérdésekhez. Egyelőre néhány nagyvárosban gyűjtik tesztlapokra, s dolgozzák fel életünk ezernyi gondját-örömét a kutatók, de számos jel mutat arra, hogy a tudomány, a szociológia mindennapos segítője lesz a helyi szervek munkájának. Gondoljunk csak arra, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már tanszéke van a szociológiának, s oktatják a Politikai Főiskolán is. Nem is lehet másként. Az irányítás decentralizálása, a tanácsok korábbinál nagyobb önállósága ezt követeli. Az egyre inkább elvi jelleget öltő központi irányításnak a megyék, városok, községek társadalmi valósásán kell alapulnia. E valóság megismerésének hatásos eszköze a szociológia. BÉKÉS DEZSŐ Történészek, levéltárosok munkája nyomán A Dózsa-kutatás legújabb eredményei Kis lakás ide, zsúfoltság oda, egyre több vásárló keresi a meglehetősen helyigényes francia heverőt. Legtöbben úgy vagyunk vele, hogy jó, ha van egy hely a lakásban, ahová az ember csak úgy „ledobhatja” magát. s nem kell bíbelődni az ülőbútornak álcázott, heverő szétnyitásával. Ezt a vásárlói igényt méltányolják is a Miskolci Kárpitos Szövetkezetnél, s hamarosan megkezdik a duplaszéles fekhelyek gyártását. Jobban mondva újrakezdik, hiszen a Déryné utcai üzemben jó néhány nagydíjas franciaágy készült már. Emeletes heverő És ha már a díjaknál tartunk: az idei miskolci helyiipari termékkiállítás fődíja is a nagy napokat élő kis szövetkezeté lett. A jó memó- riájú látogató emlékezhet még a kiállítás idején nagy sikert aratott s több százszor kinyitott-becsukott fotelágyra vagy a mindössze 40 centiméteres mélységű, egyetlen mozdulattal szekrénykévé varázsolható vendégágyra. Itt mutatták be (és azóta már tovább is adták a gyártási jogot) azt az emeletes heverőt is, amely egyetlen szeg nélkül, újfajta, s főleg biztonságos illesztési eljárással készült. Nem gyártják viszont a oraktikus zsúrasztálokat, mert ez a munka csak az asztalosoknak ad elfoglaltságot, a kárpitosoknak viszont nem. Ilyen kis üzemben ügyelni kell arra, hogy a folyamatos munka biztosítva legyen. Jó példa erre nagyapáink kedvelt bútordarabjának, a hintaszéknek az újrafelfedezése. A forma áramvonalasabb lett, az ülés laticelből készült. Szinte napok alatt vált keresett cikké az üzletekben. Nagy széria — kis széria A szövetkezet évente 30 millió forint értékű bútort Budapesten több ezer telefont „ikresítettck” az utóbbi időben. A posta nem mindig veszi figyelembe a régi telefontulajdonosok ellenkezését, mert ehhez az átalakitáshoz joga van, s így juthatnak egyre többen telefonkészülékekhez. Nem lehet minden fővonalból ikerállomásokat létesíteni. Ha mégis sor kerül erre, akkor is igen körültekintően járnak el: hiszen egyáltalán nem közömbös, hogy az átalakítás például milyen költséggel jár. Ezért általában azok, akiket „ikresitet- tek”, nagyon közel laknak egymáshoz, jóllehet gyakran egymás nevét sem ismerik. Miskolcon az adott műszaki lehetőségek miatt elenyészően kevés az új ikervonal kiépítésének lehetősége. Csak jövőre készül el a kili- áni telefonközpont, amikor is hatezer új vonalhoz jut majd a város. Miskolcon is sokan idegenkednek fővonaluk ikresítésétől. Tévesen azt hiszik. Milyen jogi problémák merülnek fel a nyugdíjazáskor? Hogyan vállalhatnak munkát a nyugdíjasok? Ezekről a kérdésekről tart előadást dr. állít elő. Itt már óriás megrendelésnek számít a százasnál nagyobb széria. Tény, hogy a tömegtermelés korszakában az az alapelv érvényesül: minél többet gyártani a lehető legkevesebb variációval. Természetesen a Déryné utcai kis üzemben sem hagyják figyelmen kívül ezt az aranyszabályt, de nem becsülik le a kis szériá- jú vagy éppen egyéni megrendeléseket sem. A bevétel minden száz forintjából nyolcvan a kereskedelemtől származik, a további húsz" forint a javítószolgáltató tevékénységből és a közvetlen lakossági igények kielégítéséből adódik. Legutóbb egy sátoraljaújhelyi beteg férfi rendelt speciális derékaljú fekvőhelyet magának. A megbízást elvállalták, s a lehetőségek határán behogy az ikertársuk bármikor lehallgathatja beszélgetésüket. Mások azért tiltakoznak, mert nem bíznak a számlálóberendezésben, és attól félnek, hogy olykor rájuk számlázhatják mások beszélgetéseit. Pedig az ikresített telefonok havi díja olcsóbb. Panaszra legfeljebb akkor lehet ok, ha valaki egy sokat keresett üzlettel kerül egy vonalra. Az „áthallásos” vonal azonban kijavítható. Ami pedig a beszélgetések számlázását illeti, elképzelhetetlen, hogy bárkinek is más helyett kellene fizetnie. Mindössze egyetlen apróság marad: az új készülékek csengetnek egyet, amikor az „iker” felveszi vagy leteszi a kagylót. Ez a műszaki megoldásból adódik, és a „potyogás”, amit ilyenkor a telefon hallat, ezután is meglesz. Ami pedig az új színes készülékeket illeti, valóban drágábbak a régieknél, de tetszetősebbek, s megbízhatóbbak. N. J. Pálinkás György bíró, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, a nyugdíjasok klubjában október 30-án, hétfőn délután 5 órakor. lül minden olyan kérésnek eleget tesznek, amely nagyobb ráfizetés nélkül teljesíthető. „Csináld magad! Kluger László, a szövetkezet elnöke nevetve bizonygatja, hogy a bútorgyártást kénytelenek voltak „Csináld magad!” alapon megszervezni. Ez pedig azt jelenti, hogy maguk csinálják a rugót és a szövetkezet ötletes emberei íundálják ki és készítik el — a nagy gyárakban sem korszerűbb — gépeket. A napokban tartják annak a furnérvágó masinának a premierjét, amelyet saját elképzeléseik alapján készített el egy pesti gyár. Ilyen gépről a szakmában még nem tudnak. A roppant mostoha körülmények között dolgozó kis üzem vezetői, szakemberei sokat utaznak. Hozzák-viszik az ötleteket. Legközelebb egy nagy bútorkereskedelmi vállalathoz látogatnak el. Azt a megbízást kapták, hogy próbáljanak egy garnitúrát készíteni, a vevők körében nagyon népszerű külföldi bútor helyett. Egyetlen kikötés van: a ktsz terméke olcsóbb legyen, mint az importáru. Az elnök szerint az új bútort rövid idő alatt piacra tudják „dobni”, ötven százalékkal olcsóbban, mint az importot. (brackó) Ülést tartolt a Km A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap ülést tartott. Karácsony Jenő, az Országos Tervhivatal főosztályvezetőhelyettese, a KNEB munka- bizottságának vezetője jelentést terjesztett elő egyes fogyasztási cikkek importjának vizsgálatáról. A fővárosban és hét megyében a külkereskedelmi, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatoknál végzett vizsgálat alapján a jelentés megállapítja, hogy a fogyasztási cikkek importja jól szolgálja a lakosság jobb és választékosabb ellátását. A kiskereskedelmi áruforgalomban az import fogyasztási cikkek aránya elérte a 16 százalékot. s kétszerese a négy év előttinek. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a bejelentések és panaszok intézésének vizsgálatáról készült ielentést. majd jóváhagyta a lakosság által igénvelt ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére hozott kormányhatározatok végrehajtásának vizsgálatára készült programot. Jó szüret volt Befejeződött a szüret a délborsodi borvidéken. Az idén mái- megközelítőleg 5000 holdról szüreteltek zömében leánykát, olaszrizlinget, rizlingszilvánit, hárslevelűt és furmintot. A termés meghaladja a várakozást. Holdanként több mint negyven mázsát adtak a tőkék. Iskolások a szociális otthonban Az öregek hete alkalmából a VI. sz. Fazekas utcai Általános Iskola tanulói hétfőn meglátogatták a szociális otthon lakóit. A felsőtagozatos vöröskeresztesek délután fél háromkor kis műsorral ked- keskednek az idős embereknek. REFLEKTOR Ma Budapesten megnyitották Kozma István romániai művész rézdomborításának kiállítását. + Győrött fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Kun Béla Általános Iskola. ^ Pécsett az Akadémia székházában ülést tartott a Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógynövény szakosztálya a népi gyógyászatról. Sopronban műemlék- épületből átalakított új egészségügyi szakiskolát avattak. Dózsa György születésének 500, évfordulója alkalmából tegnap tudományos emlékülést rendezett a Hazafias Népfront Borsod megyei elnöksége, a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportja és a TIT Borsod megyei szervezete. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előadótermében tartott emlékülést Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei titkára nyitotta meg. Az emlékülés előadója: Heckenast Gusztáv, a történettudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa a Dózsa-kutatás legújabb eredményeiről számolt be. Pontosabban a történészek, levéltárosok legújabb megállapításait alapul véve elemezte az 1514-es parasztháborút előkészítő és meghatározó történelmi eseményeket, a felkelés lefolyását, az azt követő megtorlást. A Dózsa-féle parasztháború idejéből — mindeddig úgy tudták a tudósok — kevés korabeli írásos dokumentum maradt fenn. A kort feldolgozó történetírás évszázadokon keresztül a kortárs vagy majdnem kortárs humanista történetírók műveire támaszkodott. Az elmúlt években Fekete Nagy Antal, az Orszá. gőg Levéltár munkatársa bukkant rá azokra az oklevelekre, amelyek a paraszt - háborút követő, az 1515—1526 között folyó földesúri kártérítési perek adatait tartalmazzák. A közelmúltban vált a szakemberek előtt teljes egészében ismertté a keresztes háborút meghirdető pápai bulla szövege, az ebben az időben kiadott királyi rendeletek és a kereszteshadat szervező ferencesrendi szerzetesek levelezése is. Mindezen adatok birtokában ismételten rekonstruálták a kort és a parasztháború eseményeit. Az egyelőre inkább csak a szakemberek számára új. és bizonyára több éves szakmai vitát kiváltó dokumentumokat és azok koncepciós feldolgozását előreláthatóan a jövő év elején nyomtatásban is kiadják. A latin magyarázó szöveggel ellátott, a megtalált oklevelek nyomtatott szövegét tartalmazó egyik kiadványt Sólymost László, érszegi Géza és Kenéz Győző, az Országos Levéltál munkatársai rendezték sajtó alá. Az oklevelek alapján levont következtetéseket tartalmazó feldolgozás (Fekete Nagy Antal és Bar- { tha Gábor munkája) pedig a Gondolat Könyvkiadó gondozásában lát napvilágot. M. M. A miniszter gesztusa Az egyik országos lap tegnapi számában alvashattuk, hogy dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tengerészeti egyenruhával ajándékozta meg, s annak viselésére is feljogosította a 77 éves Erdélyi Mihály színművészt és színpadi szerzőt. A tárgyát tekintve szokatlan ajándékozásra azért került sor, mert Erdélyi annak idején a tengerészeinél szolgálván, bátor magatartásával több hajót megmentett a pusztulástól az első világháborúban. Ennyire számon tartani, hogy valaki hőstettet, vagy tetteket hajtott végre jóformán még gyerekfővel (hiszen Erdélyi a háború utolsó esztendejében its csak 23 éves volt), az érdem elismerése annyi idő után is, mindenképpen figyelemre méltó és követendő. Mert elképzelhető: mit jelent a talán már nem is várt kedves figyelmesség az idős embernek. A néhány soros hírecskén el kell gondolkodnunk. mi hasonló figyelmességben részesítjük-e azokat, akik megérdemelnék? Az a tapasztalatom, hogy e tekintetben van még mit tennünk. Igaz, az egykori tengerészhez hasonló hőstett nem fűződik, nem fűződhet mindenki nevéhez, hiszen arra nem volt alkalom sem. De az idős embe- | rek többsége munkás éveiben, évtizedeiben S sok olyan hasznos dolgot vitt végbe, amely j összetéve átlagon felüli teljesítménynek mi- " nősíthető. A példához idomuló stílusossig- j gal: az élet zajló tengerén sokkal több em- j bér állta meg a helyét (s tegyük hozzá: aminek mi is hasznát vesszük), mint amennyi iránt figyelmesek vagyunk. A nyugalomba j vonulása után hány egykori munkatársunk- " Icai éreztetjük, hogy nem feledtük el? j Ezzel kapcsolatos magatartásunkat nem írja elő miniszteri rendelet, — de annak 1 mikéntjére van már miniszteri gesztus is. A „rendeletnek” ott belül, a szívünkben kell j megíródnia, azzal a figyelmeztető záradék- ; kai, hogy egyszer mindannyian megöreg- j szünk. Am nem is az attól való félelemnek I kell dominálnia az idősebb emberek iráni 9 tanúsított magatartásunkban, hogy a sors j szintén elfeledettséggel fizet vissza a velük való nemtörődömségünkért, hanem a humanizmusnak. Ami nélkül nagyon, de nagyon sekélyes, szegényes az életünk. (tarján) , Pötyög de nem lehet lehallgatni Telefonikrek Jogról — nyugdíjasoknak
