Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

Például a hintaszék Egy kis üzem nagy napjai Készül a minifotel. A kárpitos már nem szeggel és kala­páccsal dolgozik. A huzatot rögzítő kapcsot sűrített levegővel működő pisztoly lövi be a fába. (Vadas Zsuzsa felvétele) Társadalmi életünk tesztlapokon Rövid múltra tekinthet vissza a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékén működő szociológiai csoport. De már eddig is több ízben járult hozzá, hogy alaposan tájékozódhasson és helyes döntést hozhasson a megyei, illetve a városi tanács. A minap például a miskolci pedagógusok élet- és munka- körülményeiről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga, és a gondolatébresztő beszámoló a szociológiai csoport széles körű felmérő munkáján alapult. Az említetthez hason­lóan gazdag anyagot gyűjtöttek össze korábban Borsod me­gye ipari munkásainak élet- és munkakörülményeiről, s a ci- gánylakosság helyzetéről a szociológusok. Nem kevésbé hasz­nosnak ígérkezik egyik soron következő vizsgálatuk, melynek témája: Miskolc új lakótelepeinek élete. Könnyű belátni, hogy a jól felkészült, lelkiismeretes taná­csi apparátusnak sem sikerülne ilyen alaposan feltérképezni a társadalmi élet 'egy-egy területét. Ehhez sem ideje, sem energiája, sem eszköze, sem módszere nincs a szakigazgatási szerveknek. Hiszen a szociológusok szakértelmét a megyei pártbizottság, illetve az egyetem marxizmus—leninizmus tan­széke elvi irányítása erősíti, s munkájukat segíti az egyetem számítógépe, matematikai apparátusa is. Ma már nem a miskolci szociológiai csoport az egyetlen, mely ily módon serkenti ama követelmény gyakorlati meg­valósítását, hogy nem elegendő, ha a tanácsok a köznapi megismerés szintjén közelítenek a társadalmi kérdésekhez. Egyelőre néhány nagyvárosban gyűjtik tesztlapokra, s dol­gozzák fel életünk ezernyi gondját-örömét a kutatók, de szá­mos jel mutat arra, hogy a tudomány, a szociológia minden­napos segítője lesz a helyi szervek munkájának. Gondoljunk csak arra, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már tanszéke van a szociológiának, s oktatják a Politikai Főis­kolán is. Nem is lehet másként. Az irányítás decentralizálása, a ta­nácsok korábbinál nagyobb önállósága ezt követeli. Az egyre inkább elvi jelleget öltő központi irányításnak a megyék, vá­rosok, községek társadalmi valósásán kell alapulnia. E való­ság megismerésének hatásos eszköze a szociológia. BÉKÉS DEZSŐ Történészek, levéltárosok munkája nyomán A Dózsa-kutatás legújabb eredményei Kis lakás ide, zsúfoltság oda, egyre több vásárló ke­resi a meglehetősen helyigé­nyes francia heverőt. Leg­többen úgy vagyunk vele, hogy jó, ha van egy hely a lakásban, ahová az ember csak úgy „ledobhatja” ma­gát. s nem kell bíbelődni az ülőbútornak álcázott, heverő szétnyitásával. Ezt a vásár­lói igényt méltányolják is a Miskolci Kárpitos Szövetke­zetnél, s hamarosan meg­kezdik a duplaszéles fekhe­lyek gyártását. Jobban mond­va újrakezdik, hiszen a Dé­ryné utcai üzemben jó né­hány nagydíjas franciaágy készült már. Emeletes heverő És ha már a díjaknál tar­tunk: az idei miskolci helyi­ipari termékkiállítás fődíja is a nagy napokat élő kis szö­vetkezeté lett. A jó memó- riájú látogató emlékezhet még a kiállítás idején nagy sikert aratott s több száz­szor kinyitott-becsukott fo­telágyra vagy a mindössze 40 centiméteres mélységű, egyet­len mozdulattal szekrényké­vé varázsolható vendégágy­ra. Itt mutatták be (és azóta már tovább is adták a gyár­tási jogot) azt az emeletes heverőt is, amely egyetlen szeg nélkül, újfajta, s főleg biztonságos illesztési eljárás­sal készült. Nem gyártják viszont a oraktikus zsúrasztálokat, mert ez a munka csak az asztalosoknak ad elfoglaltsá­got, a kárpitosoknak viszont nem. Ilyen kis üzemben ügyelni kell arra, hogy a fo­lyamatos munka biztosítva legyen. Jó példa erre nagy­apáink kedvelt bútordarab­jának, a hintaszéknek az új­rafelfedezése. A forma áram­vonalasabb lett, az ülés lati­celből készült. Szinte napok alatt vált keresett cikké az üzletekben. Nagy széria — kis széria A szövetkezet évente 30 millió forint értékű bútort Budapesten több ezer tele­font „ikresítettck” az utóbbi időben. A posta nem mindig veszi figyelembe a régi tele­fontulajdonosok ellenkezését, mert ehhez az átalakitáshoz joga van, s így juthatnak egyre többen telefonkészülé­kekhez. Nem lehet minden fővo­nalból ikerállomásokat léte­síteni. Ha mégis sor kerül er­re, akkor is igen körültekin­tően járnak el: hiszen egyál­talán nem közömbös, hogy az átalakítás például milyen költséggel jár. Ezért általá­ban azok, akiket „ikresitet- tek”, nagyon közel laknak egymáshoz, jóllehet gyakran egymás nevét sem ismerik. Miskolcon az adott műsza­ki lehetőségek miatt elenyé­szően kevés az új ikervo­nal kiépítésének lehetősége. Csak jövőre készül el a kili- áni telefonközpont, amikor is hatezer új vonalhoz jut majd a város. Miskolcon is sokan idegen­kednek fővonaluk ikresíté­sétől. Tévesen azt hiszik. Milyen jogi problémák me­rülnek fel a nyugdíjazáskor? Hogyan vállalhatnak munkát a nyugdíjasok? Ezekről a kérdésekről tart előadást dr. állít elő. Itt már óriás meg­rendelésnek számít a százas­nál nagyobb széria. Tény, hogy a tömegtermelés kor­szakában az az alapelv ér­vényesül: minél többet gyár­tani a lehető legkevesebb va­riációval. Természetesen a Déryné utcai kis üzemben sem hagyják figyelmen kí­vül ezt az aranyszabályt, de nem becsülik le a kis szériá- jú vagy éppen egyéni meg­rendeléseket sem. A bevétel minden száz fo­rintjából nyolcvan a keres­kedelemtől származik, a to­vábbi húsz" forint a javító­szolgáltató tevékénységből és a közvetlen lakossági igények kielégítéséből adódik. Leg­utóbb egy sátoraljaújhelyi beteg férfi rendelt speciális derékaljú fekvőhelyet magá­nak. A megbízást elvállalták, s a lehetőségek határán be­hogy az ikertársuk bármikor lehallgathatja beszélgetésü­ket. Mások azért tiltakoznak, mert nem bíznak a számlá­lóberendezésben, és attól fél­nek, hogy olykor rájuk szám­lázhatják mások beszélgeté­seit. Pedig az ikresített tele­fonok havi díja olcsóbb. Pa­naszra legfeljebb akkor le­het ok, ha valaki egy sokat keresett üzlettel kerül egy vonalra. Az „áthallásos” vo­nal azonban kijavítható. Ami pedig a beszélgetések szám­lázását illeti, elképzelhetet­len, hogy bárkinek is más helyett kellene fizetnie. Mindössze egyetlen apró­ság marad: az új készülékek csengetnek egyet, amikor az „iker” felveszi vagy leteszi a kagylót. Ez a műszaki meg­oldásból adódik, és a „po­tyogás”, amit ilyenkor a te­lefon hallat, ezután is meg­lesz. Ami pedig az új színes készülékeket illeti, valóban drágábbak a régieknél, de tetszetősebbek, s megbízha­tóbbak. N. J. Pálinkás György bíró, a Gár­donyi Géza Művelődési Ház­ban, a nyugdíjasok klubjá­ban október 30-án, hétfőn délután 5 órakor. lül minden olyan kérésnek eleget tesznek, amely na­gyobb ráfizetés nélkül telje­síthető. „Csináld magad! Kluger László, a szövetke­zet elnöke nevetve bizony­gatja, hogy a bútorgyártást kénytelenek voltak „Csináld magad!” alapon megszervez­ni. Ez pedig azt jelenti, hogy maguk csinálják a rugót és a szövetkezet ötletes emberei íundálják ki és készítik el — a nagy gyárakban sem korszerűbb — gépeket. A na­pokban tartják annak a fur­nérvágó masinának a pre­mierjét, amelyet saját elkép­zeléseik alapján készített el egy pesti gyár. Ilyen gépről a szakmában még nem tud­nak. A roppant mostoha körül­mények között dolgozó kis üzem vezetői, szakemberei sokat utaznak. Hozzák-viszik az ötleteket. Legközelebb egy nagy bútorkereskedelmi vál­lalathoz látogatnak el. Azt a megbízást kapták, hogy pró­báljanak egy garnitúrát ké­szíteni, a vevők körében na­gyon népszerű külföldi bútor helyett. Egyetlen kikötés van: a ktsz terméke olcsóbb legyen, mint az importáru. Az elnök szerint az új bú­tort rövid idő alatt piacra tudják „dobni”, ötven szá­zalékkal olcsóbban, mint az importot. (brackó) Ülést tartolt a Km A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap ülést tartott. Karácsony Jenő, az Országos Tervhivatal főosztályvezető­helyettese, a KNEB munka- bizottságának vezetője jelen­tést terjesztett elő egyes fo­gyasztási cikkek importjának vizsgálatáról. A fővárosban és hét megyében a külkereske­delmi, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatoknál végzett vizsgálat alapján a jelentés megállapítja, hogy a fogyasztási cikkek importja jól szolgálja a lakosság jobb és választékosabb ellátását. A kiskereskedelmi áruforga­lomban az import fogyasztási cikkek aránya elérte a 16 szá­zalékot. s kétszerese a négy év előttinek. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a bejelentések és panaszok intézésének vizsgá­latáról készült ielentést. majd jóváhagyta a lakosság által igénvelt ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére hozott kormány­határozatok végrehajtásának vizsgálatára készült progra­mot. Jó szüret volt Befejeződött a szüret a dél­borsodi borvidéken. Az idén mái- megközelítőleg 5000 hold­ról szüreteltek zömében le­ánykát, olaszrizlinget, rizling­szilvánit, hárslevelűt és fur­mintot. A termés meghaladja a várakozást. Holdanként több mint negyven mázsát adtak a tőkék. Iskolások a szociális otthonban Az öregek hete alkalmából a VI. sz. Fazekas utcai Álta­lános Iskola tanulói hétfőn meglátogatták a szociális ott­hon lakóit. A felsőtagozatos vöröskeresztesek délután fél háromkor kis műsorral ked- keskednek az idős emberek­nek. REFLEKTOR Ma Budapesten megnyitot­ták Kozma István romániai művész rézdomborításának kiállítását. + Győrött fenn­állásának 100. évfordulóját ünnepli a Kun Béla Általá­nos Iskola. ^ Pécsett az Aka­démia székházában ülést tar­tott a Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógynövény szak­osztálya a népi gyógyászat­ról. Sopronban műemlék- épületből átalakított új egész­ségügyi szakiskolát avattak. Dózsa György születésének 500, évfordulója alkalmából tegnap tudományos emlék­ülést rendezett a Hazafias Népfront Borsod megyei el­nöksége, a Magyar Történel­mi Társulat megyei csoportja és a TIT Borsod megyei szervezete. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár elő­adótermében tartott emlék­ülést Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei tit­kára nyitotta meg. Az emlékülés előadója: Heckenast Gusztáv, a törté­nettudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi In­tézetének főmunkatársa a Dózsa-kutatás legújabb ered­ményeiről számolt be. Pon­tosabban a történészek, levél­tárosok legújabb megállapí­tásait alapul véve elemezte az 1514-es parasztháborút előkészítő és meghatározó történelmi eseményeket, a felkelés lefolyását, az azt kö­vető megtorlást. A Dózsa-féle parasztháború idejéből — mindeddig úgy tudták a tudósok — kevés korabeli írásos dokumentum maradt fenn. A kort feldol­gozó történetírás évszázado­kon keresztül a kortárs vagy majdnem kortárs humanista történetírók műveire támasz­kodott. Az elmúlt években Fekete Nagy Antal, az Orszá. gőg Levéltár munkatársa bukkant rá azokra az okle­velekre, amelyek a paraszt - háborút követő, az 1515—1526 között folyó földesúri kárté­rítési perek adatait tartal­mazzák. A közelmúltban vált a szakemberek előtt teljes egészében ismertté a keresz­tes háborút meghirdető pá­pai bulla szövege, az ebben az időben kiadott királyi ren­deletek és a kereszteshadat szervező ferencesrendi szer­zetesek levelezése is. Mindezen adatok birtokában ismételten rekonstruálták a kort és a parasztháború ese­ményeit. Az egyelőre inkább csak a szakemberek számá­ra új. és bizonyára több éves szakmai vitát kiváltó dokumentumokat és azok koncepciós feldolgozását elő­reláthatóan a jövő év elején nyomtatásban is kiadják. A latin magyarázó szöveggel el­látott, a megtalált oklevelek nyomtatott szövegét tartal­mazó egyik kiadványt Sóly­most László, érszegi Géza és Kenéz Győző, az Országos Levéltál munkatársai rendez­ték sajtó alá. Az oklevelek alapján levont következteté­seket tartalmazó feldolgozás (Fekete Nagy Antal és Bar- { tha Gábor munkája) pedig a Gondolat Könyvkiadó gondo­zásában lát napvilágot. M. M. A miniszter gesztusa Az egyik országos lap tegnapi számában alvashattuk, hogy dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi miniszter tengerészeti egyenruhával ajándékozta meg, s annak vi­selésére is feljogosította a 77 éves Erdélyi Mihály színművészt és színpadi szerzőt. A tárgyát tekintve szokatlan ajándékozásra azért került sor, mert Erdélyi annak idején a tengerészeinél szolgálván, bátor magatar­tásával több hajót megmentett a pusztulás­tól az első világháborúban. Ennyire számon tartani, hogy valaki hős­tettet, vagy tetteket hajtott végre jóformán még gyerekfővel (hiszen Erdélyi a háború utolsó esztendejében its csak 23 éves volt), az érdem elismerése annyi idő után is, min­denképpen figyelemre méltó és követendő. Mert elképzelhető: mit jelent a talán már nem is várt kedves figyelmesség az idős embernek. A néhány soros hírecskén el kell gondol­kodnunk. mi hasonló figyelmességben ré­szesítjük-e azokat, akik megérdemelnék? Az a tapasztalatom, hogy e tekintetben van még mit tennünk. Igaz, az egykori tenge­részhez hasonló hőstett nem fűződik, nem fűződhet mindenki nevéhez, hiszen arra nem volt alkalom sem. De az idős embe- | rek többsége munkás éveiben, évtizedeiben S sok olyan hasznos dolgot vitt végbe, amely j összetéve átlagon felüli teljesítménynek mi- " nősíthető. A példához idomuló stílusossig- j gal: az élet zajló tengerén sokkal több em- j bér állta meg a helyét (s tegyük hozzá: ami­nek mi is hasznát vesszük), mint amennyi iránt figyelmesek vagyunk. A nyugalomba j vonulása után hány egykori munkatársunk- " Icai éreztetjük, hogy nem feledtük el? j Ezzel kapcsolatos magatartásunkat nem írja elő miniszteri rendelet, — de annak 1 mikéntjére van már miniszteri gesztus is. A „rendeletnek” ott belül, a szívünkben kell j megíródnia, azzal a figyelmeztető záradék- ; kai, hogy egyszer mindannyian megöreg- j szünk. Am nem is az attól való félelemnek I kell dominálnia az idősebb emberek iráni 9 tanúsított magatartásunkban, hogy a sors j szintén elfeledettséggel fizet vissza a velük való nemtörődömségünkért, hanem a hu­manizmusnak. Ami nélkül nagyon, de na­gyon sekélyes, szegényes az életünk. (tarján) , Pötyög de nem lehet lehallgatni Telefonikrek Jogról — nyugdíjasoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom