Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

I következményekkel számolni kell! „ Vezeiő beosztásukkal visszaélve... ” Közfigyelmet érdemlő ta­nulsággal zárta szombaton délelőtt a Markovics Mihály és társai bünpereben hozott megyei bírósági ítélet in­doklását a büntetötanács el­nöke, dr. Lukács László:­— Senkinek sem éri meg olyan összegeket hajszolni, amelyek nem illetik meg. Aki ilyen „játékba'’ kezd. az számoljon a következmé­nyekkel ! S a következmény ebben az esetben is súlyos: szigorí­tott börtönben letöltendő éve­ket jelent. Megbecsüli emberek voltak Lapunkban gyorshírben számoltunk be róla, hogy a hónapokon at tartó bűnper két fővádlottját — a 43 éves Markovics Mihályt es a 41 eves Szénái Gyulát — öt-öt évi szabadságvesztésre ítél­tek. Mindketten a Diósgyőri Gépgyár megbecsült, vezető beosztású dolgozói voltak. Többszörösen kitüntetett ki­váló dolgozok, kiváló újítók. S ennek megfelelő, átlagon felüli volt a jövedelmük is. Markovics Mihály, a per elsőrendű vádlottja a DI­GÉP szivattyú gyáregységé­nek termelési osztályvezető­je. Szendi Gyula, másodren­dű vádlott ugyanott az egyik üzem vezetője volt, közvetlen felettese pedig — Markovics. Mammutgyárunk- ban a legnagyobb bizalmat élvezték, s ezt játszották el. amikor a DIGÉP és a sajó- petri Egyetértés Tsz koope­rációs kapcsolatát és mun­kaköri beosztásukat soroza­tosan. jogtalan haszonszer­zésre használták fel. Cselek­ményükbe bevonták a ter­melőszövetkezet volt fő­könyvelőjét, Molnár Jánost (IV. rendű vádlott), Mályus Józsefet, a tsz kooperátorát (111. rendű vádlott) és Do­bos Zoltánt, a tsz esztergá­lyos üzemének vezetőjét (VI. rendű vádlott), valamint a szentesi Thermál Tsz anyag- beszerzőjét. Nagygyörgy Istvánt (VII. rendű vádlott). Pénzért — mindent elvállallak! A per bizonyítékai alap­ján a bíróság tényként álla­pította meg: csalássorozatai­kat — amelyekkel a társa­dalmi tulajdonban 358 ezer forint kárt okoztak — szer­vezetten., teljes akarategy­ségben követték el a vádlot­tak. A szentesi és sajópetri tsz-től mindenfajta munkát Barcikai redőny Győrben A Borsodi Vegyikombinát két éve kezdte meg a külön­böző színű, igen praktikus pvc-redőnyök sorozatgyártá­sát. A redőnyök iránt igen nagy a kereslet előnyeit a szállodaipar is felismerte. Az elmúlt hetekben például a győri Rába-szálloda rendelt nagy mennyiségű műanyag­redőnyt. A nagy kereslet mi­att a BVK növeli termelései, és az év végéig kereken 100 ezer négyzetméter redőnylé­cei ad át a kereskedelemnek. elvállaltak, ami valami kü­lön haszonnal kecsegtetett. S a „feketén” vállalt, javí­tásra vagy átalakításra váró szivattyúkat, megmunkálást kívánó főtengelyeket szabály­szerűen becsempészték a gyárkapun. megkerülve mindenfajta ügyrendi elő­írást. Lelepleződésüket késlel­tette, hogy a gyár értékesí­tési előadója, Tószegi Jó- zsefné (VIII. rendű vádlott) kötelességét elhanyagolva, vagy éppen megszegve, gon­datlanságával segített a kár­okozásban. De bevonták bűntetteikbe a mit sem sej­tő Szendi Tibor kisiparost is (V rendű vádlott). Szendi Gyula öccsét. ’Népgazdasági érdekből? A vádlottak általában az­zal védekeztek, hogy bűntet­teiket „népgazdasági érdek­ből” követték el. Hiszen — mint Markovicsék mondták — a DIGÉP-nek terven fe­lül munkát szereztek (!), a dolgozókat túlórához „jut­tatták”. ugyanakkor a tsz-ek gazdálkodását segítették. A furcsa védekezést a bí­róság nem fogadta el. Sőt! Markovics Mihály, Szendi Gyula és Molnár János ese­tében súlyosbító körülmény­ként értékelte a büntetőta- nacs. hogy cselekményeikkel az új gazdasági mechaniz­mus adta lehetőségek hely­telen „értelmezésével” a gazdasági rendszerbe vetett hitet kívánták megingatni, s ezáltal jogtalan előnyöket szerezni maguknak. „Tevé­kenységük politikailag is káros lehetett volna!" — ál­lapította meg a bíróság az ítélet indoklásában. R. É. Csak stilusosan ä (Az Eulenspiegel karikatúrája) IIideológusok jubileuma Ma délelőtt a MTESZ mis­kolci székhazában ünnepé­lyes külsőségek közepette megkezdődött a megye hid- rológusainak jubileumi ren­dezvénye. Az elnöki meg­nyitó után a hidrológiai tár­saság borsodi csoportjának 20 éves munkájáról, majd a megye vízgazdálkodásáról és a vízgazdálkodás fejlesztési koncepciójáról hangzott el előadás. Ezt követően jubi­leumi okleveleket adtak át az alapitótagoknak. A dél­előtti program a miskolc-ta- polcai barlangfürdő megte­kintésével zárult. A jubileumi rendezvény- holnap tanulmányutakkal folytatódik. A résztvevők el­látogatnak Böcsre, Tokajba. Tiszalökre, Polgárra. Dél- ■ után két csoportban folyta­tódik a tanulmányút, amely­nek résztvevői végül ismét közösen tekintik meg a ti- szalöki duzzasztóművel. Pedig a csiga is megrágta a gombát... A babona áldozatai Egv nyár sem múlik el gomba mérgezés nélkül. A gondos kórházi kezeléssel megmentett mérgezettek el­mondják. hogy minden ag­godalom, nélkül fogyasztot­ták el az általuk gyűjtött gombát, hiszen „olyan szép fehér, bizalmat keltő színe volt es a főzés előtt le is forrázták, hogy á mérgező anyagokat eltávolítsák belő­le." Ebben az esetben is a gombákkal kapcsolatos tév­hit — talán a legmakacsabb babona — szedte áldozatait. Pedig a több ezer gombafaj közül csak néhány okoz ha­lálos mérgezést — de okoz, mert az emberek hisznek a gombákkal kapcsolatos, köz- szájon forgó mendemondák­nak. Vizsgáljunk csak meg ezek közül néhányat! • „Ehető az. a gomba, amely­nek húsa fehér és nem változtatja meg a színét törésre vagy vágásra." Ez téve­dés, hiszen a halálos gomba­mérgezések 95 százalékát oko­zó gyilkos galóca igen biza­lomgerjesztő, „szép” gomba. Hú­sa hófehér, és az is marad. Ize és szaga is kellemesnek mond­ható. O ..A csiga is megrágta a gombát, nem lehet tehát mérgező.” Igaz, a csiga is megrágta, az erdei vadak is et­tek belőle, de az ember ne ké­szítse el ennek alapján ételnek, hiszen ezeknek az állatoknak más összetételű emésztőnedvei vannak, és ami nekik nem árt, az ember számára halálos mér­gezést vagy legalábbis hosszan tartó, kínos betegséget okozhat., Mi hát a teendő? Ne higgyünk a baboná­nak! Csak olyan gombából készítsünk ételt, amelyet biz­tosan ismerünk. Vizsgáltas­suk meg a gombát a piaco­kon működő gombavizsgá­lókkal. A vizsgálat ingye­nes. Tanulmányozzuk a gombákat ismertető könyve­ket. Ilyenek: „Kalmár—Ma­kara: Ehető es merges gom­bák”. Galambos: ,|Gomba- gyüjtők kis kátéja” és Bo­li us—Kalmár: „Erdő-mező gombái." Gombaételt sose tegyünk el másnapra, mert a ^gomba- fehérje igen gyorsan romlik és ételmérgezést okozhat! Dr. Árokszállási Zoltán a TIT biológiai szakosztályának tagja o ..A gomba leforrázás után elveszti méreg í art almát.” Ez persze nem igaz. A forrázással legfeljebb a gomba ízanyagait távolítjuk el: a mér­gezést így semmiképpen sem kerülhetjük cl. Például a gyil­kos galóca sem mérgező, ami­kor — akár hosszas főzés után is — tányérunkra kerül, gyom­runkon is minden változás nél­kül megy át. csak az emberi vékonybél egyik enzimje bont­ja két olyan vcgyületre, ame­lyek közül az egyik a légző- központot bénítva okozza a gyakori halált. O ,,Ehető a gomba, mert fő­zete az czüstkanalat nem feketítette meg.” Ez sem igaz, hiszen a feketedés a gom­ba kéntartalmának oxidációja következtében keletkezik, és a kéntartalom még nem jelent mérgezést. Ilyen alapon tojást se együnk, mert abban is ta­lálható kén bőven. 1 axisok mellékállásban A budapesti taxik naponta mintegy 30 ezer fuvart bo- nyolítanak le, s körülbelül 80—100 ezer utast szállíta­nak. Jelenleg több mint ezer kocsi van. s számuk az év­végéig eléri az 1800-at. A napi 30 ezer fuvar elle­nére sem tudják az igénye­ket kielégíteni. Ennek leg­döntőbb oka, hogy kevés a gépkocsivezető. Jelenleg 2970 sofőrjük van. a pillanatnyi igények kielégítéséhez, illet­ve a kocsik jobb kihaszná­lásához viszont további há­romezer gépkocsivezetőre lenne szükségük. Egyébként- árra számították, hogy a nyáron megjeleni kormány- rendelet hatasára — amely a budapesti vállalatok és in­tézmények gépjárműparkjá­nak csökkentéséről szól. s egyben az érintett vállalatok­nál felszabadult munkaerők elhelyezkedési gondjainak enyhítését is célozza — a gépkocsivezetők száma jelen­tősen megnő. A rendelet meg­jelenése óla azonban mind­össze nyolcvanan álltak mun­kába. Az Autótaxi Vállalat­nál azzal próbálják enyhí­teni a munkaerőgondot, hogy mellékállásban foglal­koztatnak embereket. Jelen leg hélszázan segítenek be. Es ha a dobozó munkahelyet változtál? C J Lakásépítési támogatás Több helyen viták támad­lak abban a kérdésben, hogy­ha valamely vállalathoz olyan dolgozó lép be, aki előző munkahelyén lakásépítési tá­mogatásban részesült, az új vállalat a támogatást nyújtó­nak kötetes-e a dolgozó tar­tozását megtéríteni. Sugár István A különös igaz históriája 44. Benkö doktor, a békeangyal Döry Katalin, a nagyigényű, s pénz­zel bánni nem tudó asszony a per tar­tamára a tűz közelébe, Egerbe telepszik, s a város Fő utcáján, az egyik legelőke­lőbb ház első emeleti traktusát árén- dálja. De a bérköltségek istentelenül nagyok, s egyre nehezebben tudja tar­tani rangjához méltó életszínvonalát. S már arról panaszkodik egy beadványá­ban, hogy ruhagondjai is vannak. Mint akit akarata ellenére rántottak bele ebbe az áldatlan pörbe, azon mesterke­dik. hogy valamiképpen kikecmeregjen belőle. Közvetítő útján óvatosan puha­tolózik férjénél a békés kibontakozás lehetőségéről. Benkö Ignác orvosdoktort. Heves és Borsod vármegyék táblabíráját sikerül megnyernie c hálátlan békekövetségre, aki felkeresi Buttler Jánost, s jól olajo­zott. diplomatikus nyelven felveti a ki­egyezés lehetőségét. ..Csodálom, hogy a grófné oly nagy eszű lévén — reflektál Buttler Benkö doktor egyezkedési javaslatára —, által nem látja, mennyire kimillettem ötét az jelen való per folyamatában. Mind a reá háramló gyalázatok elmellözése. mind pedig az magam nyugodalma meg­szerzése kedvéért neki tett nemes aján­lásaimat, mely ötét is boldoggá, s nyu- godttá tenné, állhatatosan megveti... Holott jól tudja a grófné, hogy a pőr­nek akármi légyen az kimenetele, én sohasem veszíthetek, s maradtam az, ami voltam! Ha ellenben ö veszi), ami a por környülállásaihoz képest igén hi­hető, úgy ö mindenét elveszti!” „Valahányszor szerencsém volt lenni az méltóságos grófnéval — replikázott a bekekövet —. sohasem vehettem be­lőle azt ki, hogy a végett félelme vol­na-: Sőt ügyét igaznak ösmervén, a leg­nagyobb bízással, bátran várja az dolog végét. Es mindamellett is azt értettem az méltóságos grófnétul, hogy az maga nyugodalma kedvéért is hajlandó volna az méltóságos grófnak olyan ajánlását, mely ötét születése rangjához képest illető sorsba helyeztetné, elfogadni és minden további perlekedéstül lemonda­na.'' „Dehogy hajlandó! — vág vissza éles hangon a gróf. — Hisz én magam tet­tem nékie az ajánlást s azután az pör- ben is eléhozta. hogy corrumpalni (meg­vesztegetni) akartam azzal!” „Vagy olyant kívánt a gróf, amit a méltóságos grófné nem tehetett” — pa­rírozza okosan a támadást Benkö. „Nem kívántam, most sem kívánok egyebet — jelenti ki Buttler —, csak ezen szócskábul álló és a szentszék előtt teendő declaratiót (nyilatkozatot) az grófnétul. hogy ösméri, hogy az házas­ság részükről erőltetett volt! S ha ezt megcselekszi, kifizetem minden adós­ságát, ha hetvenezer forintig lesz is! Odaadom néki szerednyei jószágomat, melybül hatezer forint esztendei áren- dát veszek! Holta napjáig fizetni fogok esztendönkint nékie ötezer forintokat, s egyszersmind ezen gyalázatok túl, mely a pór folyamatában elkerülhetetlen ér­dekelni fogja, elhárítom tőle! írja meg ezt nékie édes doktor úr! írja meg. igen kérem!” „Részemről ez könnyen meges- hetik. ki is a méltóságos grófnénak ke­gyes pártfogásával és nagylelkű leeresz­kedésével dicsekedhetek — szíveskedik az orvos. — Megírom első postán mind­ezeket. De lenne-e a grófnak ebből haszna, ha a méltóságos grófné pzt el is fogadná és a kívánt declaratiót tenné, hiszen a házasságvédö (ti. az egyházi bíróságban a házassági kötelék fennma­radásáért küzdő papi személy) az gróf­né vallását (vallomását) sem tartozik hinni, sőt mindenképpen folytatná vé­deni a házasságot!" „Már az az én dolgom lészen! — .fejé­ri be a beszélgetést Buttler János. — Nem bánom én, ha nem házasodhatok‘ is. csak egyszer nyugalomban élhessek!”. Mint ahogy évtizedeken át egyetlen egyezkedés, úgy ez sem vezetett ered­ményre. Következik: Hajsza az iratok alán A Pénzügyminisztérium most kibocsátott állásíoglala sa szerint a jogszabályok ér­telmében a vállalatokat ilyen kötelezettség nem terheli. A lakásépítési támogatást nvú.i tó vállalatok ugyanis szaba­don kiköthetik a támogatás feltételeit, kellő biztosítéko­kat tarthatnak fenn maguk­nak arra az esetre is, ha a támogatásban részesített dol­gozó a vállalattól kilépne. A dolgozóval kötött szerződés­ben ugyanis megállapodhat­nak abban, hogy a lakásépí­tési támogatás fejében a dol­gozó meghatározott ideig nem válik meg munkahelyé­től. a munkaviszony megszű­nése esetére pedig a válla­lat kikötheti az anyagi tá­mogatás azonnali, vagy gyo r­sított ütemű visszafizetését, a kamatfizetési kötelezettséget stb. Ha a dolgozó áthelyezés­sel kíván munkahelyet vál­toztatni, akkor a támogatást nyújtó vállalat megállapod­hat az új munkahellyel, hogy átvállalja-e a dolgozó fenn­maradó tartozásának vissza­fizetését. A Pénzügyminisztérium célszerűnek tartja, hogy a vállalatok éljenek a jogsza­bály adta lehetőségekkel, a lakásépítési támogatása« ese­tén kellő biztosítékot kösse­nek ki, mert így több dolgo­zót segíthetnek új otthonhoz. Tantárgy: a nvúl Vadgazdálkodási tanfolyam kezdődött tegnap Miskolcon, a MTESZ Szemere utcai központjában. A tanfolyam első előadásain a mezei nyúl. a fácán, a fogoly, az őz. a szarvas és a vaddisznó ter­mészetrajzáról, betegségeiről és a vadászatukkal kapcso­latos tudnivalókról hallhat­tak tájékoztatót a résztve­vő*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom