Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-23 / 250. szám

OB l.s VM Egyetértés—DVTK 9,5:4,5 A sokszoros bajnokcsapat ellen nagy küzdelemben maradt alul a DVTK együttese. Győztek: For­gács, File, Szurovszki. Döntetlen: Kádas, Királyházi, Grescsák. OB II: MEAFC—Bp. Postás 7:6 (1 függő) Ajs egyetemi csapat szoros küz­delemben szép eredményt ért el a fővárosban sorra került mér­kőzésen. Győztek: Bakó, Czina, Gál, Imecs, Baunok. Döntetlen: Jenei, Láng. Kiss P., Mihók. OB II: Vörös Csillag Traktor­gyár—Miskolci Spartacus 10:4 A tartalékos miskolciak ellen nagyarányú győzelmet ért el a kiesés ellen küzdő Traktorgyár. Győztek: Puhl, Nagy K. Döntet­len: Móré, Háj er, Erdélyi, Ulics. ★ November 5—7 között a mis­kolci Ifjúsági Házban rendezik meg az OB-be jutásért folyó osz­tályozó mérkőzéseket, amelyen városunkat a VIMELUX csapata képviseli. A hálókocsi igen, a csapat nem... Dunaú; város - M VSC 0:0 Baljós jelekkel érkezett a kohászvárosba a miskolci csapat. Kelenföldön hálóko­csijuk kisiklott, 4 órás ké­séssel foglalhatták el a „kényszerszállást” a Vasút játékosai. A mérkőzés előtt az öltö­zőben elszánt hangulat ural­kodott. Szentmarján edző a tisztes eredmény elérésében reménykedett, míg Németh Gyula, a Kohász edzője győ­zelmet várt csapatától. Lesgóllal vesztettek.* Eaye?érlés-DVTK 2:1 (í O Soroksáron mindössze 500 néző volt kíváncsi a télies, hűvös idő­ben lejátszott NTB I-es labdarúgó­mérkőzésre. A találkozóról az MTI-tői kapott jelentés szerint meglehetősen nagy iramú játéit folyt, s az első 50 percben a ha­zaiak voltak mezönyfölényben. Ezután a DVTK lelkesebbnek bi­zonyult, és a szépítés után közel állt az egyenlítéshez is. A tudó­sító véleménye szerint az Egyet­értés ennek ellenére megérde­melten szerezte meg első győzel­mét. A DVTK a tervezett összeállí­tásban lépett pályára: Veréb — Váradi, Salamon, Hajas, Koliáth, Kendi, Gál — Vass, Földes!, Hor­váth, Sikora. (Három perccel a befejezés előtt Váradi helyére Hajdú állt be.) Az Egyetértés: Varga — Galambos, Józsa, Ko­máromi, Sóvári — Siklósi, Nell — Selenka, Szuromi, Weimper, Túrái összeállításban kezdett, majd később Selenka helyén Ha­lapi is szóhoz jutott. Először Sikora, majd Szuromi, a 15. percben pedig Vass és Hor­váti! hagyott ki gólszerzési lehe­tőséget. A 15. percben Sikora egy szabadrúgást a hálóba lőtt, de tekintettel arra, hogy a játékve­zető közvetett szabadrúgást ítélt, s mert senki nem érintett lab­dát, korai volt az öröm.-Az Egyetértés Kőrös . játékve­zető jóvoltából jutott vezetéshez, hiszen a fővárosi tudósító sze­rint is lesen állt Nell, aki a 24. percben a Szuromitól kapott lab­dát a hálóba lőtte, 1:0. Az első félidő végére feljött a DVTK, de Föld esi és Sikora lövéseit Varga hárítani tudta. Az 50. percben a késlekedő vé­dők között ugrott ki Weimper, s 13 méterről laposan lőtte a há­lóba a hazaiak második '‘ '2:0. Ezután' alábbhagyott a so­roksáriak lendülete, ezt a P kihasználta. A 62. percben Kendi lerázta Józsát. s aztán 16 méterről a iobb kapufát találta el. A kipattanó labdát Horváth közelről értékesí­tette, 2:1. a Kieslek buktatók — Tulajdonképpen már csak becsületből indultunk a számunkra utolsó fordulót jelentő viadalon — mondta Guttmann József, a vasgyá­riak edzője —, mert az Új­pest elleni vereség után tu­domásul vettük, hogy kies­tünk. És ez a „tudomásulvétel” erősen meg is látszott a versenyzőinek birkózásán. Azt ugyan nem lehet mondani, hogy előre feladták mérkő­zéseiket, de a megszokott tűz és lendület ezúttal hiányzott a vasgyári fiúkból. Igaz, a bajnok Bp. Honvéd és „bronz­várományos” Szondi SE ellen semmi esélyük sem volt; a számszerű eredménynek még­is szorosabbnak kellett volna lennie. DVSC—DVTK 6,5:3,5 A diósgyőriek közül Tomolya, Rusznyák és Berdó győzött, Far­kas döntetlenül mérkőzött. Bp. Honvéd—DVTK 9:0 A nagy arányú vereségen kí­vül kellemetlen meglepetés volt az is, hogy Rusznyákot Búzással egjmtt zárt birkózás miatt lelép­jék Szondi SE—DVTK 8:1 A vasgyáriak egyetlen győzel­mét Rusznyák szerezte, Verest akcióhiány miatt ellenfelével együtt leléptették. Két perccel később Hajas nagy lövését Varga csak bravúrral tudta hárítani. Az utolsó percek­ben még Szurominak volt egy lehetősége, valamint Túráinak, aki közelről Verébbe lőtte a lab­dát. A jelentésből megállapítható, hogy a DVTK balszerencsés kö­rülmények között vesztett, hiszen nem tudni ml lett volna akkor, ha a játékvezető nem juttatja egy lesgóllal vezetéshez a hazai csapatot. Mintegy 1000 néző előtt Tapolczai játékvezető sípje­lére a következő összeállítás­ban játszottak a vasutasok: Kun — Molnár II., Herr, Locker, Krompaszki, Kása, Buczkó, Marosi (Várkonyi a S2. percben), Molnár I., Dem- kó. Sárközi. Széllel szemben kezdett a miskolci csapat. Már az első percekben kitűnt, hogy mind­két oldalon a 4—4—3 felál­lást játszatják az edzők. Szentmarján „testőröket” ál­lított a Kohász veszélyesnek látszó játékosai mellé, de a támadásokról sem feledkez­tek meg a zöld-fehérek. A 15. percben Buczkó Krom- paszkihoz fejelt egy átadást, és a középpályás nagy lövése centiméterekkel kerülte el a bal felső sarkot. A 44. percig unalmas, csap­kodó mezőnyjáték folyt. Ek­kor Somogyvári szerzett meg egy labdát, Házihoz játszott, beadását Szabó öt méterről a jobb felső sarok fölé lőtte. A szünetben a miskolci vasutasok játékosai csapzot- tan érkeztek az öltözőbe. Szentmarjay edző biztatta őket, itt akár két pontot is lehet szerezni, olyan gyengén játszik a hazai együttes. Ez­zel a véleményével egyetér­tettek a szurkolók is, akik a miskolciak rendkívül lelkes védekezését tartották kitű­nőnek. A második félidőben, az 53. pereljen Krompaszki felvágta a kitörő Székelyt. Kerekes szabadrúgását Ruppert ka­pura rúgta, Kun azonban re­mekül védett, majd belökték kapujába. A játékvezető ter­mészetesen szabadrúgást ítélt, de egy percig állt a játék. Az 58. percben a sorozatos miskolci támadások majdnem góllá értek. Fajt elvétett egy labdát, Sárközi szerezte meg, de a középhátvéd le­rántotta a balszélsőt, aki sárga lapot kapott. Egy perc­cel később Molnár II. vágta fel Somogyvárit, amit szintén sárga lapoal „jutalmazott” a játékvezető. A 62. percben a mérkőzés legnagyobb helyzetét hagyta ki Marosi, a miskolciak ösz- szekötője. Buczkó ügyesen szerzett meg egy labdát, át­ívelte a beinduló Marosinak, aki a lesre játszó védők mel­lett egyedül tört kapura, hosszan szöktette azonban magát és Papp óriási bravúr­ral kivetődve mentett. Még ebben a percben Herr is sár­ga lapot kapott. A 82. percben a jól játszó Marosi zúzódást szenvedett, helyére Várkonyi jött be. A cserénél egy percet hosszab­bított a játékvezető. A 88. percben Somogyi beadását Molnár II. a gólvonalról fe­jelte szögletre. Az MVSC megérdemelten szerezte meg a győzelemmel felérő egy pontot. Jók: Kun, Herr, Kása, Buczkó. Csudálatos salakon Miskolc—Katowice 4.2:3© Szombaton délre már tetőfokára hágott a rendezők izgal­ma, hiszen a lengyel salakmotorosok még mindig nem érkez­tek meg, s ráadásul az idő is nagyon elromlott. A két prob­léma közül az előbbi délutánra megoldódott, hiszen megér­kezett a hét katowiczei versenyző. Mint kiderült, azért nem jöttek a jelzett időben, mert útközben pénteken még verse­nyeztek egyet Csehszlovákiában. Vasárnap reggelre a másik probléma is „megoldódott”, hiszen az idő megjavult, s a ver­seny utolsó futamait már napsütésben bonyolították le. Joggal tartottunk a lengyel csapattól, hiszen az előrejel- zett versenyzők mindegyike megérkezett. A katowicei csapatban világklasszisok so­rakoztak fel, akik ellen egy néhány pontos vereség is szép lett volna. Ami bekövetke­zett, arra viszont csak egy jelző van: csodálatos! A magyar versenyzők, kü­lönösen Szőke, Jakab, Peré- nyi és Csathó alaposan ki­használták a hazai pálya elő­nyét és kitűnő motorozással legyőzték a világ legjobbjai közé tartozó lengyeleket. Vi­szonylag kevesen voltak a népkerti pályán, s azok a né­zők. akik tegnapra „elpártol­tak” a motorozástól, azok most igencsak bosszankod­hatnak. Végiq vezetve Az első két futam után még 6:6-ra állt a verseny, de az­után a Csathó—Jakab páros kettős győzelme révén a mis­kolci együttes 4 ponttal el­húzott. Ettől kezdve a ma­gyarok kitűnően versenyez­tek, s az előnyt nemcsak tar­tani, hanem még fokozni is tudták. A 13 futamos ver­seny 10. futamáig majdnem mindig 2 pont volt a magyar csapat előnye, az ezt követő két futamban azonban előbb Perényi és Radácsi, majd Szőke és Csathó 10 pontra növelték előnyüket. Hiába arattak az utolsó futamban kettős győzelmet a Waloszek fivérek, ez már csak a pont- különbség csökkentésére volt jó. Külön is nagy érdeklődés­sel figyeltük Szőke és a vi­lágbajnoki ezüstérmes Mucha párharcát. A két csapat leg­jobbjai háromszor találkoz­tak egymással és két alka­lommal Szőke bizonyult jobb­nak. Nagvszerűen motorozott azonban Jakab is, aki két fu­tamban bizonyult a legjobb­nak, s egyszer-egyszer mind a két Waloszeket megverte. Szőke és mucha A Miskolc—Katowice ver­senyt 7—7 versenyzővel bo­nyolították le 13 futam kere­tében. A lengyeleknél Mucha bizonyult a legjobbnak, aki 10 pontot gyűjtött csapatá­nak, de ugyanennyit szerzett a miskolciak legjobbja, Sző­ke is. Csapatunkból Jakab 8, Perényi 8, Csathó 7, Radácsi 6, Sziráczki 3 és Izsúpi 0 pontot ért el. A lengyeleknél a fiatalabbik Waloszek volt Mucha után a legjobb 8 ponttal, míg bátyja, valamint Brabansky 6—6 pontot sze­reztek. A magyar csapatban min­denki elismerést érdemel, mégis ki kell emelnünk Csa­thót, aki egy ütközés utáni kisebb sérülésétől sem zavar­tatva, olyan futamot nyert meg, amiben Szőke második ás Mucha csak harmadik tu­dott lenni. Ez a 12. futam volt az, amiben a legjobb fu­tamidő született. S természe­tesen ez is Csathó érdeme. Küiöndifak A miskolci csapat tehát óriási fegyvertényt hajtott végre és 42:36 arányban le­győzte a katowicei csapatot. A 13 futam után újabb öt következett, amikor is a kü- löndíjakért versenyeztek. Az 5., 6. helyezettek az Amfora ÜVÉRT Vállalat díjáért fu­tottak és — 'óriási bukást produkáltak. A start utáni kanyarban Nawroczky és Görlitz összeakadt, Radácsi pedig beléjük futott. Csupán Sziráczky tudott állva ma­radni, s így ez a különdíj az övé lett. A Centrum Áruház különdíját Pavel Waloszek nyerte, Brabansky, Perényi, valamint a motorhiba miatt kiállt Csathó előtt. A FÉM­VILL Nagykereskedelmi Vál­lalat díjáért a két csapat két legjobbja indult, s Szőke itt verte meg másodszor Muchát. A legtöbb ppiitot gyűjtött négy magyar versenyében, amelyet a Volán Vállalat dí­jáért futottak, Csathó kárpó- telta magát, legyőzve Peré- nyit és Jakabot. Szőkének viszont ebben a futamban állt le a motorja. Csathó egyébként ebben a futamban — némi szerencsével — még olyat is bemutatott, hogy ho­gyan kell a kanyarban fel­menni és bukás nélkül le­jönni a palánkról. Végül a négy legjobb lengyel ver­senyző a városi tanács nagy­díjáért állt rajthoz, s ebben a futamban a két Waloszek alaposan megtréfálta Jan Mu­chát, mert végig lezárták előle az első helyhez vezető utat. Végül is Pavel győzött Viktor előtt, s Mucha csak Brabanskyt tudta, megelőzni. A Borsodi Volán által ren- . dezett városok közötti viadal j egyben évadzáró salakmotor- | verseny is volt. Soha jobb t befejezést nem kívánhatunk " magunknak... HORVATH KALMAN ★ A két bajnokcsapat. Az MVSC női, és a Miskolci Vörös Meteor férficsapata bajnokságot nyert az NB II-ben, s jövőre az NB I. B.-ben szerepelnek. (MVSC: Hubainé, Czikó, Erdei, Győrffi Endre edző, Horváth, Gombás, Jászka. Guggolnak: Forró, Tóth, Brandies, Farkas. Gátiné, Máté. Miskolci Vörös Meteor állósor: Fázold Gyula szakosztályvezető, Popovics, György, Breitenbach, Szojka, Krusnyicki, Futó, Simonyi. Laj. kő Antal edző. Guggolnak: Kerekes, Kosárkó. Nemes, Nagy, Varga, Bárczi.) (Szabó István felvétele) Kézilabda NB II. Két csapatunk bajnok Régen volt már az NB II-ben olyan kiélezett a végkiizde- lem, mint ebben az évben. Az utolsó forduló döntött a ki­esés és feljutás kérdésében. A miskolci kézilabda-szuncoiók különösen az utóbbi miatt szurkoltak sokat, hiszen az M. Vörös Meteor és az MVSC női csapata is bajnok-aspiráns­ként lépet vasárnap pályára, de mindkettőjüknek győzniük kellett ahhoz, hogy „magasabb osztályba” léphessenek. A vizs­ga kitűnően sikerült: mindkét együttesünk NB I. B-s lett. Miskolci Vörös Meteor- Gyöngyösi Vasas Izzó 18:9 (5:6) — Győzni kell — hajtogatták a mérkőzés előtt a Meteor-játéko­sok és szakvezetők, hiszen a ta­lálkozó sikerén múlott, hogy be­jusson a csapat az NB I. B-be. Érdekes, hogy a nagy tét okoz­ta görcsös akarás akkor jelent­kezett bénítólag a miskolciaknál, amikor már gólokkal vezettek Támadásaikban a tűseimetlen.s«« és a pontatlanul ellőtt labdák, védekezésükben a szárnyak se­bezhetősége nyilvánult meg. Szü­netig a vendégek szereztek előnyt. Fordulás után átszervez­ték a Meteorosok védőfalukat, támadójátékukbacn pedig ügyes taktikai húzást alkalmazva, Si- monyít állították középre. Indí­tásokkal Is gyakran kísérletez­tek, s most már a türelemmel sem volt baj. Az eredmény: él­vezetes, rendkívül sportszerű küzdelemben — egyetlen kiállí­tás sem volt! — szinte állva hagy­ták ellenfelüket, s biztosan sze­Az NBL-ben atlétáink „A történelem ismétli önma­gát” — tartja a szólásmondás. Nos, ez Debrecenben is igazoló­dott. Akárcsak a múlt héten Diósgyőrött, most a hajdúváros­ban is kellemetlen őszi idő fo­gadta a salakra lépő atlétákat, «- akárcsak legutóbb, ez a verseng is borsodi győzelemmel végző­dött. Az NB I. B. első helyén végzett férfi atlétáink — 113 pon­tot gyűjtöttek ezúttal — a jövt évben az élvonalban, tehát a leg- jobbakkal küzdhetnek együtt a bajnoki pontokért. A rendkívül kedvezőtlen idő­járást figyelembe véve is jónak mondható Bánhidi (200 m síkfu­tás), Farkas (diszkoszvetés) és a 4x100 m-es váltó tagjainak telje­sítménye. A borsodi atléták eredményei: 100 m-es síkfutás: 1. Lau- rencsik 11,2 mp, 200 m sík­futás: 1. Bánhidi 22,8 mp, 400 m síkfutás: 1. Molnár 51,3 mp, 800 m síkfutás: 2. Vansz 2:01,3 p, 1500 m síkfutás: 1. Vansz 4:08.7 p, 5000 m síkfutás: 4. Tóth F. 16:44,6 p, 10 000 m síkfutás: 1. Tóth Gy. 33:03,6 p, 110 m gátfu­tás: 2. Fóris 16,3 mp, 400 m gát­futás: 2. Kormos 60,6 mp, 3000 m akadályfutás: 1. Juhász 9:21.6 p. 4x100 m váltófutás: 1. Borsod me­gye 44,2 mp, 4x400 m váltófűtés: 2. Borsod megye 3:29,2 p, magas­ugrás: 1. Farkas 200 cm, távol­ugrás: 2. Pintér 632 cm, hármas­ugrás: 2. Kapas 14,28 m, súly­lökés: 2. Vinkó 16,94 m, diszkosz­vetés: 1. Farkas 51,66 m. gerely­hajítás: 1. Gábor 63,44 m, kala­pácsvetés: 4. Fábián 43,64 m. rezték meg a magasabb osztály­ra jogosító két bajnoki pontot. Góldobók: Simonyi (5N. C (4), Molnár, Futó (3—3), Popo­vics (2). Kosárkó (1). MVSC—SBTC 7:5 (3:4) A zöld-fehér lányok az őszi idényt az utolsó fordulóig 100 szá­zalékos eredménnyel teljesítették, a kérdés az volt: Salgótarjánban fel tudják-e tenni az „i-re” a pontot, azaz „örök másodii előlépnek-e aranyérmesekké. Si­került, pedig rendkívül nehéz dolguk volt, hiszen az ellenfél a kiesés rémétől fenyegetve min­dent elkövetett az eredményes szereplés érdekében. A rendkívüli akarással küzdő miskolci lányok jól szervezték meg védekezésüket, s energikus támadásaik nyomán hamar 3:l-es vezetésre tettek szert. Ezután há­rom büntetőt ítéltek ellenük, s szünetben az ellenfél vezetett. Fordulás után már az első perc­ben sikerült az egyenlítés, majd jól időzített átlövésekből kétgólos előnyre is szert tettek. Ezt sike­rült végig tartaniuk, s bajnokok­ként vonulhattak le a pályáról. Góldobók: Gátiné (3), Farkas, Tóth, Máthé, Gombás. Merefliüínyek 1. VIDEOTON—Csepel 2. Rába ETO—Salgótarján 2:1 3. Szeged—Tatabánya 0:2 4. Egyetértés—Diósgyőr 2:1 5. Kecskemét—Debrecen 3:0 6. Várpalota—Oroszlány 1:0 7. Dorog—Volán 2:0 8. Bp. Spart.—Szóin. MTE 3:2 9. Kisterenye—Ózd l :l 10. Vasas Izzó—Nagybátony 2:1 11. Kossuth KFSE—Vác 2:Q 12. Szolnoki MÁV—Budafok 3:3 x 13. Bp. Építők—Szegedi D, 2:1 I PÓTMÉRKÖZESEK: 14. Körmend—Fűzfő 3:2 1 15. Pécsi Ércb.—Pécsi VSK !*• f* ♦ \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom