Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-23 / 250. szám
Hol volt az igazgató? Az utóbbi időben jó néhány üzemi és szövetkezeti párt- szervezetben lehetett hallani olyan észrevételeket, hogy a párttag igazgató, illetve elnök gyakran távol marad az alapszervezeti taggyűlésekről, nem vesz részt pártszervezete életében. Ügy tűnik — mondották a tényt kifogásoló kommunisták, — mintha ezekre a vezetőkre nem vonatkozna teljesen a szervezeti szabályzat, mintha számukra másfajta előírások lennének az irányadók — márpedig ez lehetetlen és elfogadhatatlan. Mondjuk meg mindjárt: a tényt kifogásolóknak teljes mértékben igazuk van. A pártban nincs kétféle jog és kötelesség: az előírások egyformán vonatkoznak mindenkire, tisztségtől, funkciótól, beosztástól, rangtól függetlenül. A távolmaradás nem igazolható, még akkor sem, ha tudjuk, hogy azért ez a kérdés mégsem olyan egyszerű. Mert hát hol volt a taggyűlés idején az elnök, vagy az igazgató? Nem moziban, nem a strandon, nem is vadászaton: dolgozott, tárgyalt, tanácskozott valamilyen fontos vállalati vagy szövetkezeti ügyben. Lehet, hogy époen egy értekezleten ült, hiszen az ilyesmiből ma bőven kijut egy vezetőnek. Ült az értekezleten — vagy éppen előadott —. s magában arra gondolt: tulajdonképpen lenne most egv másik értekezletem is. most van a taggyűlés, de hát hiába, a fizika objektív törvényei miatt nem lehetek egyszerre két helyen. Többük szemében tehát a pártalapszervezet taggyűlése nem más. mint egy értekezlet a sok közül. Holott a taggyűlés tartalmilag mégis több ennél. A szervezeti szabályzat adta meghatározással élve: ,.az alapszervezet legfőbb szerve”. Fogalmazhatjuk úgy is. hogy az alapszervezeti pártélet legfőbb fóruma, a pártszervezet megtestesítője. Vonluk le tehát a következtetést, hogy a szóban forgó vezetők lebecsii’ik a pártmunkát, a közéleti tevékenységet, ..technokratákká” váltak? Vigyázzunk — ez sem ilyen egv- szerű! Hiszen jó néhány ilyen igazgató vagy elnök többféle fontos társadalmi-közéleti tisztséget is betölt. S ha megvei. a iárási. a városi bizottság bízza meg valamivel, kéri fel valamire. ragv igyekezettel, gondossággal és lelkiismeretességgel törekszik annak eleget tenni. Csak éppen az alapszervezetet nefn becsüli valami sokra. Az ilven elvtársakkal meg kell értetnünk, hoav az alapszer- vezet és a pártbizottság ugyanaz a párt... Ugyanannak a nárbnak a szervei, ugyanolyan fontosak, s senki nem oszthatja az egyik, illetve a másik területen teliesítendő kötelességét első- és másodrendű, komolyan veendő és elhanyagolható kategóriákra. Akkor sem. ha egyes helyeken az alan- »zervezeti összejövetelek színvonala valóban hagy kívánnivalót maga után. Ezeknek a gondolatoknak az elfogadtatásában a felsőbb pártszerveknék is megvannak a maguk tennivalói, de a fő felelősség magáé az alaoszervezeté. Nem elég, ha csuoán a megyei vagy a iárási oártszerv kéoviselőjének pan a szkod iá >5 el a helyzetet, Elsősorban maguk lépienek fel, igényeljék következetesen a vezetőktől is kötelességeik teljesítését, figyelmeztessék erre őket négyszemközti beszélgetéseken vagy az egész kommunista kol’ektíva előtt. Hiszen számos alapszervezet példája +anú<=ít5a: ahol elvszerű a léékor, ott a vezetőnek egvszerően eszébe sem jut lebecsülni a pártszervezetet. elhanyagolni a munkájában való részvéte’*-. GYENES LÁSZLÓ Rák elleni gyógyszerek Október 26. és 28. között Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián szim- poziont rendez az Európai Fiák Társaság — a Magyar Onkológusok Társaságával és a Magyár Orvostudományi Társaságok Szövetségével közösen. A tanácskozás tárgya a daganatellenes szerek hatásának vizsgálata. A nemzetközi vonatkozásban is elismert magyar gyógyszeripar sok, külföldön is használt daganatellenes készítményt állít elő. A hazai gyógyszerkutatás elméleti vonalon es a klinikai gyakorlatban egyaránt magas színvonalú: ez adott ösztönzést arra, hogy a szimpozi- ont Magyarországon rendezzék meg. A budapesti tanácskozásnak előreláthatólag több mint 200 részvevője lesz. Komszomolküldöttség Miskolcon Magnyitogorszkból érkezeit Miskolcra a múlt hét végén egy 90 tagú Komszomol-kül- döttség. A delegáció vezetői 1 a megyei KISZ-bizottság vezetői fogadták szombaton, s tájékoztatták Miskolc és Borsod megye életéről. A szovjet fiatalok háromnapos látogatása ma befejeződött. Kiadok Gárdonyi titkos feljegyzéseit? Gárdonyi Géza halálának 50. évfordulója alkalmából tegnap tudományos ülést tartott Egerben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az Egri városi Tanács. A tudományos ülés sürgette a Gárdonyi-kutatás folytatását és az író rriűvéinek átfogó elemzését. Feladatul jelölték meg: fel kell dolgozni a Gárdonyi-hagyatékot, különösen az író könyvtárát, ki kell adni titkosírásának megfejtett szövegét, és nem sokáig várathat magára a teljes életmű kritikai kiadása sem. Bejelentették, hogy a titkosírás megfejtésével 1100 oldallal gazdagodott a Gárdonyi-irodalom; a megfejtés az eddiginél világosabb, teljesebb képet ad számos kérdésben az író alkotói felfogásáról. Búnvölgyi lakodalom A Múzeumi Hétfők sorozat keretében ma este fél hatkor Lajos Árpád tart előadást Bánvölgyi lakodalmi szokások címmel. A rendezvényre a TIT Kazinczy Klubjában kerül sor. Őszi frizurák Tegnap délután tartották hagyományos őszi frizura- é* divatbemutatójukat a Kilián-déii lakótelepen lévő 146-oí fodrászszalon Kállai Éva és Madách Imre brigádjának tagjai. A Borsodi Fodrász Szövetkezet, valamint a Méretes Ruházati Szövetkezet által rendezett bemutatón felvonultatták az idei ősz női, férfi- és gyermekfrizuráit s a különböző öltözködési divatirányzatokat. A bemutatón a közönség egybehangzó tetszéssel fogadta Körösi László „Napkirály”-kompozicióját. A modem frizura — szőke alapszínnel s vöröses tónusokkal — máris kedvelt lett a hölgyek körében. Ugyancsak nagy sikert arattak a bemutatott többi női-, férfi- és gyermekfrizurák is. Az őszi ruhák seregszemléjének manekenjei maguk a fodrászok voltak. A bemutatóval egyidőben kozmetikai • kalap- és fodrásziparcikk-kiállítást nyitottak a kilíán-déli szalonban. (Agotha Tibor felvétele) Erdei tornap Rohanó korunk, a gyorsan fokozódó urbanizáció különösen a városi embertől követeli meg, hogy nagyobb gondot fordítson egészsége védelmére. Ugyanakkor általában kevesebbet mozognak az emberek, kevesebb időt töltenek a szabad levegőn, holott az emberi szervezet élet- szükséglete a mozgás. Ezek a tények vezettek azt a néhány lelkes svájci testnevelő tanárt, tornászt, erdészt, akik a VITA életbiztosító intézettel közösen, a világon elsőként J968-ban Zürihc mellett erdei tornapályát létesítettek. A mozgalom Magyarországon gyorsan követőkre talált. 1970-ben egy hasonló tornapályát létesített az erdőgázh/ú rekord Tegnap is dolgoztak a szü- retelők a tokaj-hegyaljai sző- lösdombokon. A szedéssel azonban lassan haladnak, mert rendkívül nagymérvű az aszúsodás. s az aszúszemek különválogatása aprólékos munka. Az aszúsodás mértéke a szakembereket is meglepte. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát saját termésével együtt eddig kereken négyezer mázsa aszúszemet vásárolt fel. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, húszezer mázsás termést gyűjtenek össze, ami rekordnak számít! Válogatósak vagyunk,,. Géppel kell jó kenyeret sütni Régen a kenyérsütés valóságos ünnepi szertartás volt. Ma faluhelyen is keresni UcJl az olyan otthoni, ahol kenyeret sütnek. De hol van már az az idő, amikor még a jó illatú, ropogós friss „hazai” mutatta meg. ki milyen háziasszony? Manapság nem is a péknél vásárolunk, hanem a kcnyérbolt- ban, vagy az ABC-ben. Nyáron egy amerikai asszony — vendégségben járt itt — agyondicsérte azt a kenyeret, amit mj meg se ettünk. Talán a hagyomány teszi, hogy válogatósak vagyunk; hogy egyik-másik üzlet előtt olykor hosszú sorok állnak a ,.jó kenyérért”. Csak azért, mert egyedül azt a kenyeret tartjuk frissnek, amelyik még meleg. Van már konkuirencia Szombat reggelenként a Győri kapui sütőüzem boltja előtt ugyancsak hosszú sorokat lehet látni. Bár a sütőipari vállalatnak van másik kenyérboltia is a Vasgyárban — közvetlenül a kenyérgyár mellett —. ott sohasem állnak sorba. A pékek szerint sem véletlenül: a gép összenyomja, összetöri a tésztát. A Győri kapuban pedig csak a dagasztást végzik géppel. A többi gépet egytől egyig félrerakták. Félrerakták a megyében több helyen is. Annyi volt a panasz, hogy már nem győzték idegekkel Meg aztán egyre-másra nyíltak a téesz- és áfész-sütőüzemek. ahol nem nagyon használnak gépeket. A vásárlók is a három kilogrammos kenyerét szeretik: két kilogrammosnál nagyobbat géppel nem lehet csinálni. Az pedig régi tapasztalat, hogy- a gép nem pótolja az emberi kezet. Eleinte vitattuk ezt, de eddig még senki sem tudta megcáfolni. A gép nem érez, nem lát és nem gyűjt tapasztalatokat. Pedig a jó kenyér minősége csak perceken múlik. Két- három perccel hamarabb kerül ki a kemencéből — és sületlen, ha meg később, akkor égett. Régen a házi kenyér egy hétig is elállt. A mai hamar szárad, a nylonban pe- nészedik. Állítják, hogy ez a liszten múlik, mert a liszt a ielke a kenyérnek. Megfigyelték: a legjobb kenyér mindig onnan kerül ki. ahol a régi, nagyszárú, kiskalá- szú búzából sütik. Vannak téeszek, ahol kimondottan a saját pékségük számára vetik, aratják az ilyen búzát, es mondják azt is. hogy a hazai búzatermésnek már több mint 80 százalékát kis- szárú, nacvkalászú, új búzafajták adják. Az a bízón vo& «/ egykilós... Mégis, az idén valahogy javult a kenyér minősége és szebbek, tettebbek a zsemlyék is. Talán használt a sok kritika, meg a konkurrencia. Bizonyára figyelmesebben, lelkiismeretesebben dolgoznak a pékek és szállítás közben sem rakják egymásra a veknit, mint a téglát: kevesebb friss kenyér nyomódik i meg, kevesebb lapul össze. 5 A beavatottak azonban mást 5 is mondanak: a Sütőipari Kutató Intézet vezetői szerint tavaly az évszázad legjobb minőségű búzáját takarítottuk be. A vásárlók mindenesetre elégedettebbek, és a boltokban, ABC-kben kevesebb a panasz. Akkor is. ha a legtöbb kifogás még mindig a csak géppel gyártott egykilós kenyeret éri. mert sűrűbb és hamarabb szárad, mint a többi. De ráfogni érré sem lehet, hogy ehetetlen. S ha a gép nem is helyettesítheti az embert, a sütőipar az idén bizonyította, hogy géppel is lehet elfogadható kenyeret készíteni. Nincs más lehetőség. Kell a gép, mert kenyérre szükség van, és kézzel egyetlen sütőipari vállalatnál sem győznék. S kell azért is, mert a sütőiparból országszerte más szakmákba vándorolnak a fiatalok. (lohucsky) daság Sopronban, a szanatórium gyógyuló betegei számára. Hamarosan felkarolta a gondolatot a Pilisi Parkerdőgazdaság, amelynek fő feladata, hogy pihenést, felüdülést nyújtson a kirándulók, a turisták százezreinek. A Hazafias Népfront budai társadalmi bizottságával és a Vöröskereszttel közösen a Szabadsághegyen, a Normafa menedékház mellett rendezték be az első, a hűvösvölgyi Nagyrétnél a második erdei tolnapályát. Most egy újabbat ad ál az erdőgazdaság Dobogókőn. Az egyenként másfél kilométer hosszúságú tornapa- lyákat orvosok, erdészek ósz- szefogásával hozták létre. A tornaszereket úgy alakították ki, a tornaszabalyokat úgy állították össze, hogy az erőteljes felnőttek és fiatalok ugyanúgy tornázhassanak benne, mint a gyermekek, vagy a korosabbak — természetesen más-más gyakorlatokkal. A pályákat bárki, bármikor, egyénileg vagy csoportosan díjtalanul használhatja. Az erdei tornatermekben 18—18 állomás van. Minden állomáson rajzos feliratú táblák közlik a végzendő gyakorlatokat. A tornaszereket kivétel nélkül az erdő „adta”: különféle formában elhelyezett fatönkök, padok, nyújtók, nemegyszer erdei köv,ek alakjában. Az állomások közötti átlagosan 100 méteres útszakaszra a járás különböző módjait is megszabják az útbaigazító táü- lák. Az edzési lap előírása szerint minden „lornázonak” a belépésnél es kilépésnél is meg kell számolni, hányát ver a pulzusa. Ifjú Gárda gyakorlat Az Ifjú Gárda Borsod megyei századai tegnap délelőtt összevont honvédelmi versenyt rendeztek városunkban, az ifjúsági sporttelepen. A gyakorlatra az idei kiképzési terv alapján került sor.
