Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
f:i halasztottá It a rekonstrukciót Mi lesz a Tiszai pályaudvar sorsa? Meglepetéssel hallottuk tegnap a rádió Reggeli Krónikájában a MÁV Vezérigazgatóság vezetőinek döntését: a népszerű Van kérdése? rovatban Gácsi Miklós országgyűlési képviselőnk. a DIGÉP vezérigazgatójának kérdésére válaszolva elmondták, hogy ismét hosszabb időre elhalasztották a Tiszai pályaudvar állomásépületének rekonstrukcióját, mert az épület állapotát még megfelelőnek tartják. Meglepődésünk azért nem véletlen, mert nem éppen újkeletű témáról van szó. Az állomás átépítésének több, mint tíz éve vajúdó vitája eddig is csaknem minuen lehetséges fórumon szóba került: országgyűlési képviselők interpelláltak ebben az ügyben, s miniszteri látogatás sem telt el anélkül, hogy az állomás sorsát meg ne említették volna. Legutóbb a KPM illetékesei azzal igyekeztek megnyugtatni minket, hogy legyünk türelemmel: a rekonstrukció szerepelt a tárca negyedik ötéves beruházási tervében, és csak átmenetileg törölték a listáról, mert a MÁV-nak jelenleg fontosabb feladatai vannak. A következő ötéves tervidőszakban — így mondták — az állomás- épület’ átépítése feltétlenül helyet kap az országos programban és 1975 után meg is kezdik az építkezést. Beletörődtünk, mert tudjuk, hogy a vasútnak vannak fontosabb ér sürgősebb feladatai. Tisztában vagyunk azzal is. hogy egy 250—300 milliós beruházás nem csupán elhatározás kérdése. De abba már kevésbé tudunk belenyugodni, hogy az állomásépület állapotát megfelelőnek tartják. Nyugtalanok vagyunk, mert az ország legnagyobb személyforgalmát lebonyolító vidéki állomások sorsáról van szó. Olyan állomásról, amelyben naponta legalább 70 ezer utas fordul meg. s amelynek helyiségeiben évek óta gerendák tartják az aládúcolt, életveszélyessé vált födémeket. Nem tudjuk megjegyzés nélkül elfogadni á döntést azért sem, mert a városrendező szakemberek szerint az állomás előtti tér rendezésére csak a pályaudvar rekonstrukciójával együtt kerülhet sor. Ennek függvénye az ósdi, kivénült MÁV- kolónia és a Baross utca keleti oldalának szanálása is. És nemcsak a város egyik legelhagyatottabb része ez. Reggeltől estig ezrével özön- lik el az utasok a korszerűtlen Zója teret. Hatalmas tömegekben lepik el az autóbusz- és viílamosvégállomást és a megállóban topogó, várakozó utasokon keresztül százával törtetnek át az aluljáróból előbukkanó tömegek, Egyre növekszik a tér járműforgalma is: az autóbuszok tucatjai és a teherautók, személygépkocsik között olykor lélegzetelállító „torna- mutatványokkal” közlekednek a gyalogosok és időnként már alig jut parkolóhely a személyautóknak. Sőt, maholnap már a taxik is kiszorulnak a térről, amelynek rendezését már csak azért sem lehet az állomás átépítése nélkül végrehajtani, mert a tervezett vasúti fogadóépület az MKV kör alakú forgalomirányító irodáinak helyén szeli ketté a Zója teret. Bemulató, kóstoló Sokan csodálkoztak tegnap, amikor a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Széchenyi utca 58. szám alatti műszaki boltjának kirakatában ínycsiklandozó sült csirkéket, sült oldalasokat pillantottak meg. A boltban grillsütő-bemutatót tartottak, és illusztrációképpen kóstolót rendeztek a sü- 'tőben elkészíthető ételekből. Mindezt többször megírtuk már, és a KPM vasúti főosztályának vezetői is legalább olyan jól tudják, mint mi. hogy a csaknem százéves épülethez azért kellett az aluljárót is megépíteni, és azért kellett az állomás épületében válaszfalakat lebontani, a padokat és a söntést eltávolítani, mert enélkül a Tiszai pályaudvar már régen képtelen lenne ezt a hatalmas utasforgalmat lebonyolítani. Tudjuk, hogy az állomás rekonstrukciója megközelítőleg annyiba kerülne, mint a Szentpétéri kapui lakótelep keleti oldalának megépítése és ez még egy olyan országos intézménynek is, mint a MÁV. gondot jelent. Azt is tudjuk, hogy a beruházási egyensúly megteremtése a közlekedésfejlesztés területén is rangsorolást kíván. De azt egyáltalán nem értjük, miért nem lehet egyszerűsíteni a miskolci állomás rekonstrukciós tervén, amikor olyan tételek is szerepelnek benne, mint például a Vörösmarty utcát az állomással és a Martinteleppel összekötő „Y” híd és egy, a MÁV-kolónia helyére tervezett különálló postahivatal felépítése. Ügy gondoljuk, hogy a beruházási szemlélet változásai egy terven belül is érvényesíthetők. és fölösleges egyszerre akkorát markolni, amiről tudjuk, hogy úgy sem bírjuk el. Arról nem is beszélve. hogy egy tervet szakaszonként is meg lehet valósítani. (lahucsky) Már most szerezzük be a téli tüzelőt! Legnagyobb szénszállítóink — Csehszlovákia, Lengyelország, a Szovjetunió és az NDK — egymillió 635 ezer tonna kőszenet és 500 ezer tonna brikettet küldenek az idén Magyarországra. A pontos szállítások eredményeként a teljes évi import szénmennyiségnek már 75 százaléka a hazai raktárakban van. A Lignimpex külkereskedelmi vállalat legnagyobb gondja most az, hogy az utóbbi két év enyhe tele után raktározási nehézségekkel küzdő hazai tüzelőkereskedelemnek megfelelő ütemezésben, szinte napra pontosan csak a kért mennyiséget szállítsa. Jelentősen enyhítené a raktározási gondokat, ha a fogyasztók még az igazi téli hidegek beállta előtt megvásárolhatnák tüzelőjük nagyobbik hányadát, annál is inkább, mert például a közkedvelt. hamu nélkül égő német brikettből előralátható- lag az idén sem tudják teljes egészében kielégíteni az igényeket. Ugyanez vonatkozik a magas íűtőértékü import szénre is. Jk Majd én ..; (Agotha Tibor felvétele) Aszú kék tálcán Teljes mozgalmas6ágaval és vidámságával áll a szüret nagy múltú borvidékünkön. Tokaj-Hegyalján. Érthető a jókedv, hiszen soha ekkora termést nem takarítottak még be a nemes venyigékről, mint ezen az őszön. Nem ritka az olyan tábla, például a gyönyörű telepítésű bod- rogolaszi Pajzoson, amelyik megadja a holdankénti 80— 90 mázsát. És ami még ennél is értékesebb, egyes helyeken a termés 70—80 százaléka aszúszem, amiből a 3—4—5 puttonyos tokaji borkülönlegesség. a világhírű aszú készül. Ré°en ugyanis 3—4—5 put- tonnyi aszúszemből sajtolt aszútésztát kevertek egy gönci hordónyi, tehát 136 liter óborba vagy kiváló minőségű mustba, s az aszú együtt forrt, éredett a borral, musttal. Az idén azonban a puttony kezd kimenni a használatból, Csak imitt-amott lehet látni belőle néhányat, már esek a felnőtt dolgozók használják. A szüretelők vidám seregét alkotó miskolci, pataki, újhelyi, szerencsi és tokaji diákok ugyanis már műanyagból készült kék tálcákon gyűjtik, hordják a meg- töppedt barnáslila aszúszemeket és fehér szőlőket a kádakba, csillékbe. A Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tízezer kék tálcát vásárolt, mert ezekkel könnyebb, kényelmesebb, és ami különösen nagy előnye a puttonnyal szemben, tisztább a munka, mint a régimódi, nehéz puttonyokkal. Az aszúbor minőségét azért természetesen továbbra is puttonnyal márkázzák, hiszen —• az aszúszemek cukorfokát és más tulajdonságait ds figyelembe véve — ki_ számították a tokaji nektár szakemberei, hogy a 3 puttonyos aszűbor készítéséhez általában 60 kilogramm aszúszem felhasználására van szükség. Amikor Gárdonyi-Hímet forgattak Miskolcon... Ali rózsás kertje 19I3-at írtak, amikor Damó Oszkárnak — a későbbi jeles miskolci újságírónak — sikerült Gárdonyit rábírnia, hogy Ali rózsás kertje című elbeszélését átengedje mozgóképdrámának”. A megfilmesítés munkálatait a francia Eclair filuicég végezte budapesti képviselőjével. Colussy Bélával az élen. Operatőrnek a párizsi Gaumont filmgyárban tanult Adler Miksát sikerült megnyerni. A producer a Hungária Első Magyar Filmkölcsönző Vállalat, illetve igazgatója, Klein Sándor volt. A film forgatókönyvét Damó Oszkár irta. A szereplők pedig az 1913 szeptemberében Egerben vendégszereplö Palágyi-féle miskolci színtársulat teátristái voltak. A film szcenikai rendezője, s egyben a film főszereplője, a török Ali szerepében: Doktor János volt. A csábitó magyar orvost Vidor József, a hűtlen magyar asszonyt pedig Retteghy Margit alakította. A külső felvételedet Egerben és a közeli Anoor- nakon, a híres-neves Mocsá- ry-kastély parkjában forgatták. A miskolci színház művészeinek természetesen nagy élményt jelentett ez a filmszereplés. A Miskolci Napló riporterének például így nyilatkozott Retteghy Margit művésznő: — .......Egerben csodaszép őszi napokon, szabadban felállított színpadokon (azaz díszletek között) a legnagyobb lelkesedéssel játszottuk végig a Gárdonvi-novel- la mozidarabját. Megloptuk napi pihenőnket és étkezési időnkéi: délelőtt próbáltunk a színháznál, este játszottunk. s napkelte és naplemente mégis ott talált a mozigép előtt. mosolyogva, frissen... Minden fárad'ság dacára is... kedves időnk volt e mozijátszás. Esténként fáradtan hajtottuk álomra fejünket és aludtunk, nrvnt a gyermek, míg megszólalt az autó tülkölése, és mi robogtunk a szeptemberi reggeleken Tályára (helyesebben Andornakra, a mai Andor- naktályára) ... Ali rózsás kertje felé .. A szeptemberi felvételek budapesti kidolgozása során kiderült, hogy 300 méternyi filmszalag „nem sikerült, ol-van sötét volt. hogy ki kellett dobni.” Így azután új forgatásra volt szükség, s ezt azután 1914 tavaszán Miskolcon végezték a filmesek. Minden bizonnyal ez voii. az első játékíilmfelvétel Miskolcon! Végül is elkészült Ali rózsás kertje — hazánkban az első művészfilm — és 1450 méternyi terjedelmével 'Magyarországon először lépte át az akkor meg bűvös ezer méteres határt! Amikor piacra került valósággal kapkodtak a filmtor- galmaző cégek. „Valóságos háború indult meg a film megszerzése körül”, — írta egy lap. Olv feltűnést keltett, hogy többek között Rio de Janeiro legelső filmkölcsönzője. akj egyébként magjai- ember volt. nem kevesebb, mint 28 kópia megvásárlására tett ajánlatot. „A magyar kinematogr-á- phiai szaklapok"; a Mozi-Világ, a Mozgókép Híradó, a Mozi-Színpad és a Színházi Élet. mint „szenzációt” emlegették a Damó-féle Gárdo-' nyi-i'ilmet. Úgy hisszük, hogy érdemes megemlékeznünk a magyar film őskorának egy kimagasló alkotásában szereplő miskolci színészgárdáról — 62— 63 észlendő távlatából is. SUGÁR ISTVÁN Négyszemközt a könyvvel I.Cilin, a tudós az emigrációban a nyugat-európai könyviárakat jaru. Könyveket bujt, tanulmányokat folytatott. s amit a tudós Lenin megtanult, azt felhasználta a forradalmár Lenin is... A magyar munkásmozgalom elmúlt évszázadának előrevivő eszméi ugyancsak az egyletek könyvtaraiban születtek. Az. illegális mozgalom politikai tápláléka: az üldöző, elnyomó hatalom elöl elrejtett könyv. Mert a változtatni akaró szándék mindig az elődök betűkkel rögzített bölcsességéből merített erőt. így volt ez a kommunista ifjúsági mozgalom elmúlt ötve évében is. (Bar századunkban még máglyát raktak a könyvekből azok, akik féltek a megvilágosító gondolattól.) A kulturális forradalom mai szakaszában nem kisebb jelentőségű a könyv szerepe, mim akkor. amikor föld alá kényszerítenek a demokratikus, a baloldali, a kommunista mozgalmak harcosait. (Ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását Taksás Imre, a KISZ KB osztály vczclúliclyct- tese tegnap délelőtt a Molnár Béla Ifjúsági Házban. A KISZ. az ifjúsági mozgalom s az olvasóvá nevelés kapcsolatáról beszélt.) A könyv szerepét és jelentőségét ezekben a hónapokban egymás mellé sűrűsödő évfordulók is jelzik: a nemzetközi , könyvév; félezer éves a magyar könyvnyomtatás: hároméves az olvasó népért mozgalom: jövőre ötödik évébe lép az olvasó ifjúságért mozgalom, Petőfi- és Dózsa évfordulót ünnepiünk. E határkövek azonban nem jelenthetik azt, hogy kampányfeladatról van szó, határidőre végrehajtandó akciókról, kezdődő és befejeződő programokról... A könyv nem teremthet megmerevedő formákat. Folyamatnak kell tekinteni, állandó megvalósulásnak, örök ismétlődésnek, hogy a fiatalok kézbe veszik a könyvet — kézbe vegyék a könyvet. Mint ahogy a Játék és vallomás című pályázat szintén a cselekvő ismeretszerzés egy lehetősége volt — fiataloknak. Szemhatárt tágító olvasás és izgalmas versengés. Húszezer olvasónapló bizonyítja e kezdeményező példa erejét. Most megtorpantunk voina? Mert a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek magának kell megtalálnia egyéni, önálló útját! Azt a sajátos módszert kell íélfedeznie a mozgalom vezetőinek, amely itt és most a legalkalmasabb a tizen- és huszonéves fiatalság megnyerésére. A bizalom megszerzésére, az értelem- a tudatformálásra. Hogyan is kell ezért új kapcsolatot teremteni közművelődési intézményekkel, könyvtárakkal, iskolákkal. .. Miként is kell megszerettetni azokkal a fiatalokkal a könyvet, akik még nem ismerik az emberi lét egyik legszebb örömét, azt a varázst, hogy négyszemközt maradhatnak a könyvvel... Annak beláttatására van szükség, amtt például Babits Mihály is vallott: „A Könyv is Élet, és él, mint az Ember — így él: emberben könyv, s a könyvben az ember." (simányi) REFLEKTOR Ma Budapesten megkoszorúzták Schönherz Zoltán emléktábláját. % Békéscsabán az SZMT székházban szak- szervezeti aktívát tartanak. >0 Debrecenben kiosztják az országos néprajzi gyűjtőpályázat megyei fiijait. ^ Egerben a Technika Házáoan megnyitják a Heves megyei fiatal műszakiak kétnapos találkozóját. + Kaposvárott ma lesz a Somogy megyei szakszervezeti napok záró- ünnepsége. * Szegeden a Tisza-szál lóban tartják a magyar—bolgár hét záróünnepségét. Miskolcról Krakkóba Novemberben miskolci fiatalok 30 tagú csoportja utazik az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében Miskolcról Krakkóba. A fiatalok két napot töltenek a lengyel Tátra centrumában, Zakopánéban is. Itt kirándulnak a Gubalowkára. s ellátogatnak a közeli Poro- ninba is, ahol Lenin egykori lakóházát tekintik meg.. A krakkói programban többek között a WaVel megtekintése is szerepel.
