Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

f:i halasztottá It a rekonstrukciót Mi lesz a Tiszai pályaudvar sorsa? Meglepetéssel hallottuk tegnap a rádió Reggeli Krónikájá­ban a MÁV Vezérigazgatóság vezetőinek döntését: a nép­szerű Van kérdése? rovatban Gácsi Miklós országgyűlési kép­viselőnk. a DIGÉP vezérigazgatójának kérdésére válaszolva elmondták, hogy ismét hosszabb időre elhalasztották a Tiszai pályaudvar állomásépületének rekonstrukcióját, mert az épü­let állapotát még megfelelőnek tartják. Meglepődésünk azért nem véletlen, mert nem éppen újkeletű témáról van szó. Az állomás átépítésének több, mint tíz éve vajúdó vitája ed­dig is csaknem minuen lehetséges fórumon szóba került: or­szággyűlési képviselők interpelláltak ebben az ügyben, s mi­niszteri látogatás sem telt el anélkül, hogy az állomás sorsát meg ne említették volna. Legutóbb a KPM illetéke­sei azzal igyekeztek meg­nyugtatni minket, hogy le­gyünk türelemmel: a re­konstrukció szerepelt a tárca negyedik ötéves beruházási tervében, és csak átmenetileg törölték a listáról, mert a MÁV-nak jelenleg fontosabb feladatai vannak. A követke­ző ötéves tervidőszakban — így mondták — az állomás- épület’ átépítése feltétlenül helyet kap az országos prog­ramban és 1975 után meg is kezdik az építkezést. Beletörődtünk, mert tud­juk, hogy a vasútnak vannak fontosabb ér sürgősebb fel­adatai. Tisztában vagyunk azzal is. hogy egy 250—300 milliós beruházás nem csu­pán elhatározás kérdése. De abba már kevésbé tudunk belenyugodni, hogy az állo­másépület állapotát megfe­lelőnek tartják. Nyugtalanok vagyunk, mert az ország legnagyobb személyforgalmát lebonyolító vidéki állomások sorsáról van szó. Olyan állomásról, amelyben naponta legalább 70 ezer utas fordul meg. s amelynek helyiségeiben évek óta gerendák tartják az alá­dúcolt, életveszélyessé vált födémeket. Nem tudjuk meg­jegyzés nélkül elfogadni á döntést azért sem, mert a városrendező szakemberek szerint az állomás előtti tér rendezésére csak a pályaud­var rekonstrukciójával együtt kerülhet sor. Ennek függvé­nye az ósdi, kivénült MÁV- kolónia és a Baross utca ke­leti oldalának szanálása is. És nemcsak a város egyik legelhagyatottabb része ez. Reggeltől estig ezrével özön- lik el az utasok a korszerűt­len Zója teret. Hatalmas tö­megekben lepik el az autó­busz- és viílamosvégállomást és a megállóban topogó, vá­rakozó utasokon keresztül százával törtetnek át az alul­járóból előbukkanó tömegek, Egyre növekszik a tér jár­műforgalma is: az autóbu­szok tucatjai és a teherautók, személygépkocsik között oly­kor lélegzetelállító „torna- mutatványokkal” közleked­nek a gyalogosok és időnként már alig jut parkolóhely a személyautóknak. Sőt, ma­holnap már a taxik is ki­szorulnak a térről, amelynek rendezését már csak azért sem lehet az állomás átépí­tése nélkül végrehajtani, mert a tervezett vasúti foga­dóépület az MKV kör alakú forgalomirányító irodáinak helyén szeli ketté a Zója te­ret. Bemulató, kóstoló Sokan csodálkoztak tegnap, amikor a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Széchenyi utca 58. szám alatti műszaki boltjának ki­rakatában ínycsiklandozó sült csirkéket, sült oldalaso­kat pillantottak meg. A boltban grillsütő-bemutatót tartottak, és illusztrációkép­pen kóstolót rendeztek a sü- 'tőben elkészíthető ételekből. Mindezt többször megír­tuk már, és a KPM vasúti főosztályának vezetői is leg­alább olyan jól tudják, mint mi. hogy a csaknem százéves épülethez azért kellett az aluljárót is megépíteni, és azért kellett az állomás épü­letében válaszfalakat lebon­tani, a padokat és a söntést eltávolítani, mert enélkül a Tiszai pályaudvar már ré­gen képtelen lenne ezt a ha­talmas utasforgalmat lebo­nyolítani. Tudjuk, hogy az állomás rekonstrukciója megközelítő­leg annyiba kerülne, mint a Szentpétéri kapui lakótelep keleti oldalának megépítése és ez még egy olyan országos intézménynek is, mint a MÁV. gondot jelent. Azt is tudjuk, hogy a beruházási egyensúly megteremtése a közlekedésfejlesztés területén is rangsorolást kíván. De azt egyáltalán nem értjük, miért nem lehet egyszerűsíteni a miskolci állomás rekonstruk­ciós tervén, amikor olyan té­telek is szerepelnek benne, mint például a Vörösmarty utcát az állomással és a Mar­tinteleppel összekötő „Y” híd és egy, a MÁV-kolónia he­lyére tervezett különálló pos­tahivatal felépítése. Ügy gondoljuk, hogy a be­ruházási szemlélet változá­sai egy terven belül is érvé­nyesíthetők. és fölösleges egy­szerre akkorát markolni, amiről tudjuk, hogy úgy sem bírjuk el. Arról nem is be­szélve. hogy egy tervet sza­kaszonként is meg lehet va­lósítani. (lahucsky) Már most szerezzük be a téli tüzelőt! Legnagyobb szénszállítóink — Csehszlovákia, Lengyelor­szág, a Szovjetunió és az NDK — egymillió 635 ezer tonna kőszenet és 500 ezer tonna brikettet küldenek az idén Magyarországra. A pon­tos szállítások eredménye­ként a teljes évi import szén­mennyiségnek már 75 szá­zaléka a hazai raktárakban van. A Lignimpex külkeres­kedelmi vállalat legnagyobb gondja most az, hogy az utóbbi két év enyhe tele után raktározási nehézségekkel küzdő hazai tüzelőkereskede­lemnek megfelelő ütemezés­ben, szinte napra pontosan csak a kért mennyiséget szál­lítsa. Jelentősen enyhítené a rak­tározási gondokat, ha a fo­gyasztók még az igazi téli hi­degek beállta előtt megvásá­rolhatnák tüzelőjük nagyob­bik hányadát, annál is in­kább, mert például a köz­kedvelt. hamu nélkül égő né­met brikettből előralátható- lag az idén sem tudják teljes egészében kielégíteni az igé­nyeket. Ugyanez vonatkozik a magas íűtőértékü import szénre is. Jk Majd én ..; (Agotha Tibor felvétele) Aszú kék tálcán Teljes mozgalmas6ágaval és vidámságával áll a szüret nagy múltú borvidékünkön. Tokaj-Hegyalján. Érthető a jókedv, hiszen soha ekkora termést nem takarítottak még be a nemes venyigékről, mint ezen az őszön. Nem ritka az olyan tábla, például a gyönyörű telepítésű bod- rogolaszi Pajzoson, amelyik megadja a holdankénti 80— 90 mázsát. És ami még ennél is értékesebb, egyes helyeken a termés 70—80 százaléka aszúszem, amiből a 3—4—5 puttonyos tokaji borkülön­legesség. a világhírű aszú ké­szül. Ré°en ugyanis 3—4—5 put- tonnyi aszúszemből sajtolt aszútésztát kevertek egy gön­ci hordónyi, tehát 136 liter óborba vagy kiváló minősé­gű mustba, s az aszú együtt forrt, éredett a borral, must­tal. Az idén azonban a put­tony kezd kimenni a hasz­nálatból, Csak imitt-amott lehet látni belőle néhányat, már esek a felnőtt dolgozók használják. A szüretelők vidám sere­gét alkotó miskolci, pataki, újhelyi, szerencsi és tokaji diákok ugyanis már mű­anyagból készült kék tálcá­kon gyűjtik, hordják a meg- töppedt barnáslila aszúsze­meket és fehér szőlőket a kádakba, csillékbe. A Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tízezer kék tál­cát vásárolt, mert ezekkel könnyebb, kényelmesebb, és ami különösen nagy előnye a puttonnyal szemben, tisz­tább a munka, mint a ré­gimódi, nehéz puttonyokkal. Az aszúbor minőségét azért természetesen továbbra is puttonnyal márkázzák, hi­szen —• az aszúszemek cu­korfokát és más tulajdonsá­gait ds figyelembe véve — ki_ számították a tokaji nektár szakemberei, hogy a 3 putto­nyos aszűbor készítéséhez ál­talában 60 kilogramm aszú­szem felhasználására van szükség. Amikor Gárdonyi-Hímet forgattak Miskolcon... Ali rózsás kertje 19I3-at írtak, amikor Damó Oszkárnak — a későbbi jeles miskolci újságírónak — sikerült Gárdonyit rábírnia, hogy Ali rózsás kertje című elbeszélését átengedje mozgókép­drámának”. A megfilmesítés munkálatait a francia Eclair filuicég végezte budapesti képviselőjével. Colussy Bélával az élen. Operatőrnek a párizsi Gaumont filmgyárban tanult Adler Miksát sikerült megnyerni. A producer a Hungária Első Magyar Filmkölcsönző Vállalat, illetve igazgatója, Klein Sándor volt. A film forgatókönyvét Damó Oszkár irta. A sze­replők pedig az 1913 szeptemberében Egerben vendégszereplö Palágyi-féle miskolci színtársulat teátristái voltak. A film szcenikai rendezője, s egyben a film főszereplője, a török Ali szerepében: Dok­tor János volt. A csábitó magyar orvost Vidor József, a hűtlen magyar asszonyt pe­dig Retteghy Margit alakítot­ta. A külső felvételedet Egerben és a közeli Anoor- nakon, a híres-neves Mocsá- ry-kastély parkjában forgat­ták. A miskolci színház művé­szeinek természetesen nagy élményt jelentett ez a film­szereplés. A Miskolci Napló riporterének például így nyi­latkozott Retteghy Margit művésznő: — .......Egerben csodaszép őszi napokon, szabadban fel­állított színpadokon (azaz díszletek között) a legna­gyobb lelkesedéssel játszot­tuk végig a Gárdonvi-novel- la mozidarabját. Megloptuk napi pihenőnket és étkezési időnkéi: délelőtt próbáltunk a színháznál, este játszot­tunk. s napkelte és naple­mente mégis ott talált a mo­zigép előtt. mosolyogva, frissen... Minden fárad'ság dacára is... kedves időnk volt e mozijátszás. Esténként fáradtan hajtottuk álomra fejünket és aludtunk, nrvnt a gyermek, míg megszólalt az autó tülkölése, és mi robog­tunk a szeptemberi reggele­ken Tályára (helyesebben Andornakra, a mai Andor- naktályára) ... Ali rózsás kertje felé .. A szeptemberi felvételek budapesti kidolgozása során kiderült, hogy 300 méternyi filmszalag „nem sikerült, ol-van sötét volt. hogy ki kel­lett dobni.” Így azután új forgatásra volt szükség, s ezt azután 1914 tavaszán Miskol­con végezték a filmesek. Minden bizonnyal ez voii. az első játékíilmfelvétel Mis­kolcon! Végül is elkészült Ali ró­zsás kertje — hazánkban az első művészfilm — és 1450 méternyi terjedelmével 'Ma­gyarországon először lépte át az akkor meg bűvös ezer mé­teres határt! Amikor piacra került való­sággal kapkodtak a filmtor- galmaző cégek. „Valóságos háború indult meg a film megszerzése körül”, — írta egy lap. Olv feltűnést kel­tett, hogy többek között Rio de Janeiro legelső filmköl­csönzője. akj egyébként ma­gjai- ember volt. nem keve­sebb, mint 28 kópia megvá­sárlására tett ajánlatot. „A magyar kinematogr-á- phiai szaklapok"; a Mozi-Vi­lág, a Mozgókép Híradó, a Mozi-Színpad és a Színházi Élet. mint „szenzációt” em­legették a Damó-féle Gárdo-' nyi-i'ilmet. Úgy hisszük, hogy érdemes megemlékeznünk a magyar film őskorának egy kimagas­ló alkotásában szereplő mis­kolci színészgárdáról — 62— 63 észlendő távlatából is. SUGÁR ISTVÁN Négyszemközt a könyvvel I.Cilin, a tudós az emigrációban a nyugat-európai könyviára­kat jaru. Könyveket bujt, tanulmányokat folytatott. s amit a tu­dós Lenin megtanult, azt felhasználta a forradalmár Lenin is... A magyar munkásmozgalom elmúlt évszázadának előrevivő esz­méi ugyancsak az egyletek könyvtaraiban születtek. Az. illegális mozgalom politikai tápláléka: az üldöző, elnyomó hatalom elöl elrejtett könyv. Mert a változtatni akaró szándék mindig az elő­dök betűkkel rögzített bölcsességéből merített erőt. így volt ez a kommunista ifjúsági mozgalom elmúlt ötve évében is. (Bar századunkban még máglyát raktak a könyvekből azok, akik féltek a megvilágosító gondolattól.) A kulturális forradalom mai szakaszában nem kisebb jelentőségű a könyv szerepe, mim ak­kor. amikor föld alá kényszerítenek a demokratikus, a baloldali, a kommunista mozgalmak harcosait. (Ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását Taksás Imre, a KISZ KB osztály vczclúliclyct- tese tegnap délelőtt a Molnár Béla Ifjúsági Házban. A KISZ. az ifjúsági mozgalom s az olvasóvá nevelés kapcsolatáról beszélt.) A könyv szerepét és jelentőségét ezekben a hónapokban egymás mellé sűrűsödő évfordulók is jelzik: a nemzetközi , könyvév; félezer éves a magyar könyvnyomtatás: hároméves az olvasó népért mozgalom: jövőre ötödik évébe lép az ol­vasó ifjúságért mozgalom, Petőfi- és Dózsa évfordulót ün­nepiünk. E határkövek azonban nem jelenthetik azt, hogy kam­pányfeladatról van szó, határidőre végrehajtandó akciókról, kezdődő és befejeződő programokról... A könyv nem te­remthet megmerevedő formákat. Folyamatnak kell tekinteni, állandó megvalósulásnak, örök ismétlődésnek, hogy a fiata­lok kézbe veszik a könyvet — kézbe vegyék a könyvet. Mint ahogy a Játék és vallomás című pályázat szintén a cselekvő ismeretszerzés egy lehetősége volt — fiataloknak. Szemha­tárt tágító olvasás és izgalmas versengés. Húszezer olvasó­napló bizonyítja e kezdeményező példa erejét. Most megtor­pantunk voina? Mert a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek magának kell megtalálnia egyéni, önálló útját! Azt a sajátos módszert kell íélfedeznie a mozgalom vezetőinek, amely itt és most a leg­alkalmasabb a tizen- és huszonéves fiatalság megnyerésére. A bizalom megszerzésére, az értelem- a tudatformálásra. Hogyan is kell ezért új kapcsolatot teremteni közművelődési intézményekkel, könyvtárakkal, iskolákkal. .. Miként is kell megszerettetni azokkal a fiatalokkal a könyvet, akik még nem ismerik az emberi lét egyik legszebb örömét, azt a va­rázst, hogy négyszemközt maradhatnak a könyvvel... Annak beláttatására van szükség, amtt például Babits Mi­hály is vallott: „A Könyv is Élet, és él, mint az Ember — így él: emberben könyv, s a könyvben az ember." (simányi) REFLEKTOR Ma Budapesten megkoszo­rúzták Schönherz Zoltán em­léktábláját. % Békéscsabán az SZMT székházban szak- szervezeti aktívát tartanak. >0 Debrecenben kiosztják az országos néprajzi gyűjtőpá­lyázat megyei fiijait. ^ Eger­ben a Technika Házáoan megnyitják a Heves megyei fiatal műszakiak kétnapos találkozóját. + Kaposvárott ma lesz a Somogy megyei szakszervezeti napok záró- ünnepsége. * Szegeden a Tisza-szál lóban tartják a magyar—bolgár hét záróün­nepségét. Miskolcról Krakkóba Novemberben miskolci fia­talok 30 tagú csoportja uta­zik az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezé­sében Miskolcról Krakkóba. A fiatalok két napot tölte­nek a lengyel Tátra centru­mában, Zakopánéban is. Itt kirándulnak a Gubalowkára. s ellátogatnak a közeli Poro- ninba is, ahol Lenin egykori lakóházát tekintik meg.. A krakkói programban többek között a WaVel megtekinté­se is szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom