Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-02 / 232. szám

Harminckét nevem volt Shakespeare és a Rubicon A házi feladattal az elmúlt tanévben fordult hozzam két­ségbeesetten az egyik miskolci gimnázium elsőosztályosa. így hangzott az irodalomból másnapra teladott lecke: írj arról, hogy milyennek képzeled a római polgár életét. Shakespeare Julius Caesar című drámája alapján. Gondolkodni kellett rajta, hogy mit és hogyan válaszoljak a gyereknek. Azért is mert a kérés váratlanul jött, és azért is, mert miután fel­fogtam, meghökkentem: hogyan lehet ilyen nehéz feladatot adni egy elsősnek?! De a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a gyerek -— mintegy mentegetőzésképpen — elmondta: történelemből még nem tartanak Rómánál, egyelőre Görög­országot tanulják. Igaz. a Julius Caesar fel volt adva, el is olvasta, de tessék mondani, mi az, hogy légió? A leckét meg­csináltam a kislány helyett, és — sajnáltam. Egy egész dél­utánt kínlódott, hogy elképzelje az ókori Róma életét és bár nagyon tetszett neki, hogy 2000'évvel ezelőtt ismerték a víz­vezetéket, csoda volt a Via Appia, a Fórum, a Colosseum, d^ nem fogta fel. hogv a római birodalom és Róma. a város, két különböző dolog, és hogy nem volt mindenki római polgár, aki a római birodalomban élt. Azóta is remélem: a későbbi történelemórák hozzásegítették, hogy még az éleiben találjon vaiami kapcsolatot Shakespeare remekműve, a Rubicon folyó és esetleg Aquincum között. De az összefüggésekre már saját magától kell, hogy rájöjjön. Arra, hogy az iskolában segít­senek', nincs idő és főként nincs rá lehetőség. Mondhatná bárki, hogy hajánál fogva ráncigálom elő ezt a szélsőséges példát, hogy illusztrálni lehessen a tételt, amely a szakemberek előtt régen nem titok; hogy tudniillik a kö­zépiskolákban — de az egyszerűség kedvéért szűkítjük a kört, a gimnáziumokban — az egyes tárgyak oktatása, pontosabban e :ek tanterve mennyire nincs összhangban. A szaktanárok, az érettségi elnökök és a vizsgabizottságok azonban vég nél­kül sorolhatnák az ilyen és ehhez hasonló példákat. De nem is kell hosszú szakmai tapasztalat ahhoz, hogy felismerjük, milyen sziszifuszi munka a négy évre előírt tananyagot nem­csak tanítani és tanulni, hanem megtanítani és megtanulni, vagyis tudásanyagot úgy átadni, hogy befogadja és nemcsak a záróvizsgán, de évek múlva is hasznosítani tudja a gyerek. Lássa az összefüggéseket az egyes tárgyak egyes anyagrészei és az egymáshoz kapcsolódó tantárgyak által nyújtott isme­retek között is. , Öt évvel ezelőtt gyakorló iskolákban ezt verték a tanár­jelöltek fejébe: a tankönyvet tanítjuk. Tankönyvet kellene tanítani valóban, de — kimondhatjuk bátran — jó néhány tantárgy jó néhány gimnáziumi tankönyve nem jó. Az egyes anyagrészek közötti logikai összefüggéseket 50—60 oldal vágja el egymástól, hogy az itt leírtak újabb ötven oldal után foly­tatódjanak. Még nagyobb szakadék tátong az egyes tantár­gyak között. Mondjuk, hogy kiválóan meg lehet tanulni a negyedikes gimnazista történelemkönyvből a második világ­háború Magyarországának történetét rekonstruáló adat- és névgyűjteményt, — de milyen messze van ettől Radnóti Mik­lós költészete! Művelődésügyi szakemberek elemzik a gimnáziumi oktatás helzetét, tantervét. Csökkenteni igyekeznek a megtanulandó adathalmazt, azon vannak, hogy megszűnjön a tananyagod ..mozaikszerűsége” és összehangolják az egyes tantárgyakat. Jó lenne, ha a vizgálatok eredményeként egy-két év múlva már nem ..kergetnék” egymást az egyes tárgyak tantervei, és olyan okos tankönyvekre épülhetne a tanmenet, amelyek nemcsak bevágandó penzumként állnának a diák előtt, ha­nem tiszta logikájukkal tanulni is megtanítanának. MAtfAI MARTA sk Megkezdték a 35 évvel ezelőtt készült „Lila akác” című. film újraforgatását. A színes film amerikai—magyar kopro­dukcióban készül. Rendezője ismét Székely István, az opera­tőr Hildebrand István. Főszereplők: Halász Judit és Bálint András. Képünkön: Székely István és Halász Judit forgatás közben. Huszonnégy oldalon A XVII. évfolyam 40. szá­ma, a Rádiór és Televízió- újság első 24 oldalas példá­nya már eljutott milliós ol­vasótáborához. Az eddigi 16 oldalnál nyolccal vastagab­ban, 1 forinttal drágábban, s a korábbinál gazdagabb tar­talommal. A megszokott rovatok he­lyett és mellett újak vannak, szokatlan a lap tördelése, a rádió- és tévéműsorokat meg­különböztető embléma. Egy pillanatig sem kétséges, hogy az előfizetők és a „zsebből vásárlók” az egyforintos ár- különbözet ellenére ezután is megveszik a Japot, Sőt. alig­hanem többen fogják olvasni — a tegnap délelőtti ..beha­rangozó” rádiókabaré jóslata ellenére is —, mint eddig. A helyhiány miatt már meglehetősen zsúfolt volt az újság; szerkesztői nem győz­tek eléggé szelektálni, hogy csak a legfontosabb írások férjenek a lapba — és így kimaradtak az esetleg még fontosabbak. A helyszűke már akkor bekövetkezett, amikor a Televízió, sok évvel ezelőtt, „felnőtt” a Rádió mellé. A szerkesztők nem gondolkodhattak azon, hogy melyiket szeressék: mind a kettő műsorának hely kellett, és hely kellett az egyes prog­ramokat magyarázó, a hall­gatókat, nézőket a műsorok kapcsán érdeklő írásoknak. „Afölötti örömünket sze­retnénk megosztani az Olva­sóval, hogy mostantól kezdve megkísérelhetjük teljesebben tájékoztatni, többrétű, magva­sabb olvasnivalóval ellátni, némiképp tán még szórakoz­tatni is. Egy műsorlap célja nem lehet ennél több — meg annál, hogy hasznos eligazí­tást próbáljon adni a rádió- ! és'.tévéműsorok tömegében — írja' köszöntőjében a szer­kesztőség. ..Forradalmi újításról’' nincs szó, mert nem is volt szük­ség rá. Mindössze az történt, hogy több helyet kapnak a műsorismertetések, s több hely jut az egyes programok írásos beharangozásának, és azoknak a cikkeknek, ame­lyek a Rádió és a Televízió műhelymunkájával ismertet­nek meg. M. M. A Kossuth mozi és a DH pályázata 0 o © Ki volt az OIB (Országos Ifjúsági Bizottság) vezetője 1942-ben? ...................................................................................... Ki volt 1942-ben a VKF 2 vezetője? Üjszászy István (1), Rideg Rajmund (2), Kudat Lajos (x): ................................... . Hol vallatták a csendőrség kezére került, illegális mun­kával gyanúsított kommunistákat? ............................................ Ki a film zeneszerzője? Az október 2-től 11-ig tartó rejtvénypályázat összegyűjtött szelvé­nyeit (a filmképekkel együtt) a Déli Hírlap szerkesztőségének cí-„ mére kell beküldeniük a pályázóknak, október 19-ig. A borítékra kérjük ráírni: „Harminckét nevem volt.” A helyes megfejtők között a következő díjakat sorsolja ki a bí­ráló bizottság: I. díj: 2000 forintos vásárlási utalvány, II. díj: 1000 forintos, III. díj: 800 forintos, IV. díj: 700 forintos, V—VI. díj: 500— 500 forintos, VII. díj,: "00 forintos, VIII. díj: 300 forintos vásárlási utalvány. Az ünnepélyes díjkiosztás 1972. október 25-én, 13 órakor lesz a Hevesy Iván Filmklubban. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvénypályázat időtartama alatt mindennap 20 lappéldányt bélyegzővel látunk el; a kivágott bélyegzőlenyomatok belépőjegyül szolgálnak a „Harminckét nevem volt” című filmnek a Kossuth moziban október 12-től i8-ig tartandó előadásaira. Zütyög velünk a vonat. Nyíregyháza és Miskolc között minden állomáson és megállóhelyen megáll. Megáll? Megáll, megindul, de az iramodástól még mesz- sze Miskolc. Sajátos közönsége van a vasárnapi vonatoknak. Vasutasok a tudói, hogy a hétköznapi munkás-, a pénteki-hétfői hét végi jegyeket ilyenkor kiszorítják a nyugdíjas félárú és az egész árú menet­jegyek, a ..retúrok". És nem túlzás azt mondani, hogy nagymamákkal telik meg a vonat. Ülök és hallgatom őket. Ötven kilo­méternyire a várostól velük üzen Mis­kolc. Fonott kosarak, táskák, szatyrok. Szőlő, már illatos jonatán alma. töl­tött káposzta, és talán a főtt tyúkhús szaga is érzik. Izekkel üzen a város- környék, a nemzedékek között immár váltó életforma utazik. Egyszer érdemes lenne szociológusok­nak feltérképezniük ezeket a vonatokat, lírikusoknak megmérni a kosarak sú­lyát. összeadniuk az ízeket. Ez a riport nem is lehet több. mint kóstoló a vasár­napból a hétfőhöz, keddhez, a hétköz­napokhoz. Ennyinek viszont lennie kell, hiszen a zötyögö vonaton megindul ha­mar a beszélgetés: — Én is. éjfél elmúlt, mire kisütöt­tem a tésztát. — Én egész nap hús után szaladgál­tam ombaton ... — Az enyim szüretre ígérte, hogy ha­za ión... Az ..enyim” „i"-jében érzik a Nyír­ség, de Bereg is üzen a tiszta hangzók­rnapi utasok kai. Összeszámlálni se lenne könnyű, hogy hány távoli falu üzenetet hordja a vonat. — Mérnöknek tanul a fiam... — Két unokám van. Nemregen kap­tak lakást... Nehéz, törődött testek ingának, töri őket az út. — Hajnali háromkor indulni kellett... — Hívtak már, hogy legyek velük, de így még elsegítgetem őket... Korunk története minden mondat. Nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok, élet-elnyűtte öreg emberek jönnek a kortynyi örömért. Fiút, lányt, unokát látni, szélesen mosolyogni, ha ízlik ne­kik a hazai íz. Talán még hajnalban is kiszaladtak az udvarra, utolsó percben megfogni a ..búbost'’, a vén tyúkot, amely most már csak élve utazik főtt. sült, paprikásnak megcsinált társai után. . Szép a vasárnap. Utazik a tengernyi örömet adni akaró szándék. És — hús, gyümölcs, végtelen tájak, füstös kis konyhák — otthoni szaga van a vonat­nak. — Az én fiamat ott nagyon becsülik. A múltkor is egy ezrest kapott csak úgy. Jutalomnak, mert... — A mienk is azért kapta, a válla­lattól kapott lakást... — A kislányom most érettségizik majd. ö is idejön, ha megsegít az Is­ten ... Vágyakat hord a vonat. És az Istent emlegető reménység mögött a gyors nagyváros mát formáló törvényei szül­nek terveket érlelő reményt. A vonat meg-megáll, elindul. Egyre közelebb a város. Távoli kép, füstös gyárkémény üzen. Valaki, egy immár bizalmas beszélgetésben szégyenkezve vallja be, hogy a lányáéknál megfürdik minden vasárnap. És más valaki szé­gyenkezve mondja, hogy nem akarta el­engedni a gyereket, de ha már így hoz­ta a sors ... És most kellene a szociológus, hogy pontos számokkal kimutassa, hány tele­vízió. rádió, hány napilap, folyóirat munkája érződik a változó vélemények- ben, Hányfajta más, hányfajta új igény él abban a töltött káposztát hozó nagy­mamában, aki az otthoni szennyest is a „lányoméknál”, mosógépen mossa. És hány abban, aki az otthoni mosógép­hez viszi majd el a gyerekek „nagyobb szennyesét Örömet hord a vasárnapi vonat. Az állomáson a „gyerekek” állnak. Ki ta­xival, ki gyalog, lei villamoson indul. És már a villamoson olvad a szájban az első szőlőszem. Otthoni üzenetként a mamák, nagymamák által már felfede­zett teljesebb világhoz. Ma már hétfő van. Este sok család­ban hazai lesz a vacsora. Aztán kedd lesz, megszokott napi gondokkal, aztán szerda és a sok-sok faluban készülődni kezdenek a jövő vasárnap utazók. Nincs szakadék a két világ között. A vonat a hídja. A nagrjra nőtt, otthont adó város pedig az esti vonatok után fényekkel küld üzenetet az itt boldoguló „gyerme­kekről BARTHA GABOR HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Ifj. Magyari Imre népi zenekara ját­szik. — 13.49: Válaszolunk hall­gatóinknak! — 14.04: Édes anya­nyelvűnk. (Ism.) — 14.09: Kórus­pódium Kőszegen. I. rész. — 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Landlerek fúvószenekarra. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Hatvani diákjai. Részietek a daljátékból. — 16.34: Népzene Németországban a XV—XVI. szá­zadban. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Népszerű bari- tonáriák. — 17.40: A hétköznapok etikája. I. rész. — 18.00: Húszas Stúdió. Polpresszó. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A Rádió Kabarészínháza. Októberi műsor a 6-os stúdióból. — 20.53: Műso­ron kívül. . . Zenés emlékezés az olimpiára. — 22.20: Holnap közvetítjük... — 22.40: Aragon a wurlitzerben. — 23.10: A teg­nap slágereiből. — 0.10: Artur Rubinstein Chopin-etüdöket zon­gorázik. Petőfi rádió: 12.00: Mágó Ká­roly népi zenekara játszik. — 12.30: Schumann: fisz-moll szo­náta. — 13.03: Van-e időnk gyer­mekeink nevelésére? — 13.20: Mo­zart: Esz-dúr hegedűverseny. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Üj könyvek. — 18.23 : Hang­verseny a stúdióban. — 19.10: Is­kolarádió. — 19.25: Reklám. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: A Moszkvai Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hang­versenye. — Kb. 21.55: Népdalok. — 22.25: Berlini slágerkoktél. — 23.15: A hét zeneműve. Beetho­ven: cisz-moll vonósnégyes. (Ism.) — 23.45: Operakórusok. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — Ahol a hétvégi házak készülnek. — Hosszabb lesz-e a villamospálya Miskolcon? — Stoplámpa. — Kórusmuzsika. — Közoktatás, közművelődés. — Is­kolák és üzemek kapcsolata. — A Vöröskereszt kongresszusának előkészületeiből. — Megyei sport­eredmények. — Slágerkoktei. Bratislavai televízió: 17.05: Hí­rek. — 17.10: Pedagógusok fó­ruma. — 17.25: Fair play. Sport­magazin. — 18.15: Fúvószene. — 18.40 í Esti mese. — 19.00: Tv-hír- adó. — 19.30: Időnk órái. — 20.00: Hótorlaszok. Tévéjáték. — 21.10: Ember és történelem. — 21.50: Tv-híradó. — 22.10: A labdarúgás hírei. Filmszínházak: Forró vizet a kopaszra! (színes magyar) f4; Sztrogoff Mihály (magyarul be­szélő színes bolgár—olasz) linü, 8. Béke. — Meteorvadászok (szí­nes NDK—lengyel) f3, f3, f7. Kos­suth. — Az ördög fogadója (ja­pán) fő, f7. Filmklub. — Harkály (magyarul beszélő színes lengyel) fo, f7. Fáklya. — Hippolyt, a lakáj (magyar) f5. f7. Petőfi. — A pap felesége (színes olasz) 5, 7. Szikra. — Az ellopott vonat (bolgár—szovjet) f5, f7. Táncsics. — A bűnügyi nyomozó (magya­rul beszélő szovjet) 8. Tapolca. KEDD Kossuth rádió: 8.19: Harsan a kürtszó! — 8.54: Rossini: Olasz nő Algírban. Kétfelvonásos víg­opera. — Közben 10.05: Iskola­rádió. — 11.18: Beethoven-zon- goraművek. Petőfi rádió: 8.05: Barokk ze­ne. — 8.40: Tamássy Zdenkó szer­zeményeiből. — 9.03: Nót.acso­kor. — 10.00: A zene hullámhosz- szán. — Közben, kb. 10.30: Úti­kalauz üdülőknek. — 11.53: Köny­vek, tájak, emberek. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Számtan-mértan. — 8.40: Az el­lenőrzött tengeri csendőrök. A Tv politikái tanfolyamának adá­sa a honvédség számára. — 9.00: Iskolatévé. Környezetismeret. — 9.55: Fizika. — 11.55: Filmeszté­tika.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom