Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

Ésszerű nyom tatvá nyok Könnyebb iskolai ügyvitel Az iskolák vezetői és a ne­velők az utóbbi időben egy­re gyakrabban panaszkodtak arról, hogy az iskolai okta­tó-nevelő munka látja kárát az egészségtelenül felduz­zasztott iskolai ügyvitelnek; A Művelődésügyi Miniszté­riumnak, a Pedagógusok Szakszervezetével közösen folytatott vizsgálata megálla­pította a panaszok jogossá­gát és ennek nyomán láttak napvilágot azok az irányel­vek, amelyen leegyszerűsítik az általános és középiskolák ügyviteli teendőit. Gond volt a szakmailag in­dokolt, de gyakorlatilag túl­zást jelentő kimutatások el­készítése. A különböző fel­Hétfőtől péntekig Kabinetrendszer az úttörőházban Még üresek a szobák, de már munkára készen áll a satu, a munkapad, a rajzasztal, az ügyes szerszámok ... Még moz­dulatlanok az asztalifutball figurái, s hallgat a mesélő ba­goly . . . Mert csak október elseje után népesül be a miskolci úttörőhöz. Itt szeptember 30-án délután 4 órakor lesz az ün­nepélyes évadnyitó. Am az úttörőket, a kisdobosokat ebben az évben nem a szakkörök fogadják, hanem a Itabinetek. A hétköznapok realizmusát keresem Tíz perc Illés György Kossuth-díjas operatőrrel — Mi a különbség a szak­kör és a kabinet, a hagyo­mányos forma, s az új pró­bálkozás között? — kérdeztük Kónya Vilmosnétól, az úttö- rőház vezetőjétől. — A kabinetrendszer a differenciált foglalkoztatás jobb lehetőségeit teremti meg. Figyelembe vehetjük az életkori sajátosságokat, a kezdők nehézségeit, a szűk­re szabott szabad időt és az egyéni elképzeléseket is. A képzőművészeti érdeklődé­sűek kerámiakészítéssel, fes­téssel, rajzolással, linóleum­metszéssel, ' textilfestéssel, vagy népi hímzéssel foglal­kozhatnak. A barkácsolók a faintarziák készítésével ugyanúgy megismerkedhet­nek. mint a fa- és fémmeg­munkálással, a hajómodel­lezéssel vagy a rádiótechni­kával. A játékklubban a tár­sasjátékok szabályait tanulják meg, a játékkabinetben pedio asztaliteniszezhetnek, sak­kozhatnak. A kisdobosok klubjában ötletes játékok várják a kisebbeket, vetél­kedőket rendeznek, találko­zókat tartanak. S a szakköri foglalkozásoktól eltérően ezek a kabinetek hétfőtől péntekig minden délelőtt 9 órától 11 óráig, és délután 3 órától ban megkezdődött a Nem­zetközi Népzenei Tanács munkabizottságának ötnapos ul?" A Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató cso­portja által rendezett tanács­kozáson a munkabizottság Belgiumból, Svájcból, az NSZK-ból, az NDK-ból. va­lamint Csehszlovákiából és Lengyelországból érkezett tagjai magyar kollégáikkal megvitatták a népdalnak, Mint históriai képződmény­nek irodalom-szövegtörténeti, valamint dallamkialakulási kérdéseit. A nemzetközi tanácskozás résztvevői ellátogatnak a óráig nyitva állnak majd a gyepekek előtt. Természete­sen 1 szakemberek irányítják, segítik munkájukat. Persze a fotósok, a népi táncosok, a bábesöpört tagjai, a kisdobos irodalmi színpad szereplői, a víziszakkör úttörői továbbra is szakköri formában mun­kálkodnak majd. — Mi tette szükségessé a kabinetrendszer bevezetését? — A kevés szabad idő. A „túlórázó” iskolai elfoglalt, ságok. Nehéz összeegyeztetni a hasznos hobbyhoz szüksé­ges időpontot a kötelező isko­lai elfoglaltságokkal. -Tavaly a szakköri foglalkozásokat mintegy 400 úttörő és kisdo­bos látogatta, de sokan le­morzsolódtak. Ebben az év­ben szeretnénk megkétsze­rezni az úttörőház kabinet­jeinek létszámát. A törzsgár­dának a vakációban is tartot­tunk összejöveteleket heten­ként egy alkalommal, így született meg a kabinet gon­dolata. Jó lenne, ha nemcsak a Győri kapui lakótelepről, hanem más városrészekből is látogatnák foglalkozásainkat. A hónap végéig örömmel fo­gadjuk az új jelentkezőket. S. J. Bodrogközben levő Karcsa községbe is, ahol népdal1 és népzenei motívumgyűjtésen vesznek részt és megismer­kednek a magyar népzene- kutatás módszereivel. Megkezdődött a budapesti Eötvös Loránd Tudomány­egyetem finnugor nyelvtu­dományi tanszéke alapításá­nak százéves évfordulója al­kalmából rendezett kétnapos tudományos ülésszak. A meg­nyitó ünnepségen Lakó Operatőr: Illés György. Csaknem hatvan filmen sze­repel ez a felirat, ennyiszer állt a kamera mögött, hogy a maga sajátos egyéniségével formálja képpé az irói gon­dolatokat, a rendezői elkép­zeléseket. Nehéz utánaszá­molni, de talán éppen most készül hetvenedik filmje, amelyet Fábri Zoltánnal for­gat. A forgatás enged néha egy kis pihenőt is. s ilyenkor jó alkalom kínálkozik a beszél­getésre. — Hogyan kezdődött? — Nagyon egyszerűen. A régi egri mozi oldalajtóinál mindig ácsorgóit néhány gye­rek. s arhikor a jegyszedő nem nézett oda: lógás befelé. Akkortájt sokan jártak így moziba. A „törzsvendégek” között voltam magam is. So­kat járjam moziba, ámulva néztem a pergő képsorokat, azt hiszem igy szerettem meg a filmeket. Aztán 1928-ban felköltöztünk Budapestre. Az iskola után bekerültem a filmgyárba világosítónak. Egy évtizedig dolgoztam, ismer­kedtem a filmkészítés titkai­val, 1945-ben lettem opera- tői-. — Mi volt az első siker? ' — Az első sikerre az 1949- es budapesti VIT adott lehfe- tőséget. Dokumentumxilmet készítettem, s megkaptam érte a nemzetközi Béke-díjat. A következő évben játékfil­met forgattam, akkor készült az első munkás témájú film a Szabóné. — Esért kapott Kossuth- díjat. — Igen. De a legkedvesebb filmem mégis a Budapesti tavasz. Ezzel az alkotással fordult ki a sematizmusból a magyar filmgyártás. — Hogyan lehetne megfo­galmazni művészi hitvallását, célkitűzését? — Ilyeneket nem szívesen fogalmaz meg az ember. De ha nagyon muszáj, akkor azt mondhatom, hogy a hétköz­napi i élet realizmusát kere­György egyetemi tanár, a tanszék első professzoráról és a korabeli összehasonlító nyelvtudományról Sz. Kispál Magdolna docens pedig a tanszék történetéről tartott előadást. sem. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumfilm végtelen egyszerűségével igyekszem ábrázolni, kifejezni az író gondolatait. — Gondolom, ez a realiz­must kutató célkitűzés köti immár hosszú évek óta Fábri Zoltánhoz. — Ez is és még sok' min­den. Az az érzésem, hogy egyformán gondolkodunk a világról, az emberekről, s így már szinte télszavakból is értjük egymást. Nem is cso­da, a hetedik filmet forgat­juk együtt. A legizgalmasabb feladat a Húsz óra volt. A feldolgozás módszere, a kü­lönböző idősíkok ábrázolása állandóan mozgó kamerát követelt, s a bonyolult törté­nelmi időszakban játszódó cselekményben a képeknek kellett eligazítani a nézőt. — Hol kezdődik az opera­tőr munkája? — Nálunk úgy alakult, hogy az operatőr munkája az irodalmi forgatókönyvnél kezdődik. Sőt, gyakran a váz­latnál, mert a rendező ekkor már megbeszéli az operatőr- rel az egyes figurákat, hely­zeteket. Aztán a rendezővel együtt elindulunk megfelelő helyszínt keresni. Bekapcso­lódik az operatőr, a díszlet- és a jelmeztervező munkájá­ba is. Ez különösen a színes filmnél fontos. Én például nem szerelem a rikító, tarka színeket, inkább a lágyabb, színtelenebb képek felé von­zódom. Ügy is mondhatnám, hogy a színesben is a fekete fehér színvilágot keresem. Időközben a rendező elkészí­ti a technikai forgatóköny­vet, amely már tartalmazza a beállításokat, a felvevőgép állását is. Ezt ismét megvi­tatjuk. maid ha minden el­készül. jöhet a forgatás. — Mi a. véleménye a film­kritikákról, arról, hóm/ még a terjedelmesebb értékelések is csupán egy-két sort ejte­nek az operatőr munkájáról? — A filmkritikusok több­sége irodalomcentrikus, s így a moziban elsősorban az iro­dalmi alapanyagot keresik és azt elemzik. S az operatőr­nek bizony már csuoán né­hány maradék sor iut. Per­sze, a rendező elsődlegessé­gét senki nem vitatja, de azt azért nem árt észrevenni, hogy az operatőr fordít ia képsorokká az irói gondola­tot. mégpedig olyan képso­rokká. amely biztosítja a né­ző számára az érthetőségei és a művészi élményt is. jmórkusz) Népzenekutatók Sárospatakon A sárospataki Rákóczi-vár­Százéves tanszék ★ Horvát Sándor és Csemán Ilona fiatal siklósi kerami­kusok műveiből szombaton nyílt kiállítás a Miskolci Ga­lériában. Mindketten 1969, illetve 1970 óta élnek a Sik­lósi Kerámia Symposion Al­kotótelepén, és mindkettő­jüknek, de különösen Horvát Sándornak jó néhány kiállí­tása volt már. A Romhányi Cserépgyár keramikus terve­zőjeként dolgoznak. Ez a munka azonban lehetőséget ad arra is, hogy ne kelljen lemondani az önálló kera- mikusi, művészi tevékeny­ségről. A Miskolci Galériá­ban kiállított munkáik, a modern edények, figurák is erről tanúskodnak. Képein­ken (balról) Edények, Cse- mán Ilona munkái és a diós­győri várban ásatás közben előkerült címeres kályha­csempékről sokszorosítással készült faliképek' (Csemán Ilona és Horvát Sándor). (Kerényi László felvételei) ügyeleti szervek területen­ként eltérő és más-más elö- írású nyomtatványait ezután központilag kiadott személyi­séglapok helyettesítik. A ter­vek szerint megszüntetik a korszerűtlenné vált, és ezért felesleges jelentések kötele­zettségét, és jól megszerkesz. tett nyomtatványokkal segí­tik a valóban szükséges fel­adatok ellátását. Felesleges munkát adnak a különböző felmérések, adat­szolgáltatások is. Ennek meg­akadályozására a jövőben a központilag elrendelt felmé­réseken kívül csak a megyei, illetve fővárosi tanács műve­lődési osztályának engedé­lyével lehet az iskoláktól ilyen jellegű feladatokat kér. ni. Ezzel egyidőben folynak azok a munkák is, amelyek az iskolák pénzügyi-gazdál­kodási ügyvitelének ésszerű­sítését szolgálják. KEDD Kossuth rádió. 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 14.00: A Gyer- jmekrádió műsora. — 14.49: Ének­lő ifjúság. — 15.10: Rádiói&koia. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Seoestyén András— Eugen Jebeleanu verse — Mé­szöly Dezső lord.: Egy asszony hangja. — 16.11: Az elő népdal. — 16.21: Engedély nélkül . . . Ri­porlmüsor. — 16.41: Bizet: Az ar- lesá lány. I. szvit. — 17.05: „Meg­fogni tétovák kezét...” Benja­min László vciwCi. — 17.10: Be­mutatjuk új Kodály-íelvctelein- ket. — 17.4d: Hol járt, mit csi­nált? — 18.00: Könnyűzenei Hír­adó. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: Lemezmúzeum. — 19.57: Híres zenekarok albuma. — 20.46: Esti beszélgetés. — 21.16: Urbán Katalin, Bolla Tibor és Kemény Klió népdalokat énekel. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A könnyűzene .zongoravirtuózai. — 22.45: Árak, kérdőjellel. Riport­műsor, II. rész. — 23.05: A Moszkvai Kamarazenekar játszik. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Mezők, fal­vak éneke. — 12.20: Puccini ope­ráiból. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.20: Orosz muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Rádió­egyetem. — 18.35: Liszt: Promé­theusz. Szimfonikus költemény. — 18.50: Rádiószínház. A Malom utca. Rádiójáték. — 19.54: Jó es­tét, gyerekek! — 20.25: Új köny­vek. — 20.28: Gluck: lohigenia Taurisban. — Közben 21.04: A színháztörténész mondja. —21.58: ..Tavaszi erdő ez a vers . . .” Kassák Lajos versei. (Ism.) — 23.15: Nóták. Miskolci rádió: Megyei körkép. — Vízmű-átadás Monokon. — A MÉSZÖV a kertszövetkezetért. — Az új gépsor indulásakor. — Fúvószene. — Korszerű építő­anyag a kislakásépítőknek. — A lehetőségek és módszerek tükré­ben. — A Vöröskereszt életé­ből. — Operettmelódiák. Televízió: 17.30: Hírek. — 17.35: A tsz-tag és a háztáji jövedelem. — 18.05: Tájak, városok, embe­rek. Marokkó. — 18.30: Gondola­tok az agyról. III. rész: A visz- szatükrözött világ. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Minden ötödik. Szovjet té- véfilm-sorozat. I. rész. — 21.05: ..Dűli, dűli. ..” összeállítás ope­rettekből. — Jl-30: Súgó keUe­. . . Tévéíilm. (Ism.) — 22.30: Tv-híradó. Bratislavai televízió: 14.00: Is­kolatévé. — 16.45: Hírek. — 16.50: Gyermekműsor. — 17.50: Napja­ink szemszögéből. — 18.15: Be­szélgetés a SZISZ vezetőivel. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hír­adó. — 19.35: • Filmdokumentum Jan Nalepkáról. — 20.00: Közvet­lenül záróra előtt. Tévéjáték. — 20.45: Az ötletesebb nyer. Vetél­kedő-sorozat. — 21.15: Publicisz­tika. — 21.25: Tv-híradó. Filmszínházak: A betyárkapi­tány kincse (színes román) f4, hn6. 8. Béke. — A tanú eltűnik (színes szovjet) t'3; Fuss, hogy utolérjenek! (színes magyar) f5, f7. Kossuth. — Rabszolgák (ma­gyarul beszélő színes amerikai) í5, 17. Filmklub. — A holnap lovasai (magyarul, beszélő szov­jet) f5, f7. Fáklya. — Az „An­gyal” lesen (színes francia) f5, f7. Petőfi. — Forróiéj (magyarul beszélő színes jugoszláv) 5, 7. Szikra. — Mackenna aranya (szí­nes amerikai, felemelt helyár­ral!) hn5, 7. Táncsics. — Ne búsulj! (szovjet) 7. Ságvári. Ve­títés helye: Ady Művelődési Ház. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Horváth Sán­dor és Csemán Ilona siklósi ke­ramikusok kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Ál­landó kiállítás. Tér és idő a fes­tészetben. — Libresszó (13—20 óra között): Juhász Miklós fotókiállí­tása. SZERDA Kossuth rádió: 8.18: Zenekari muzsika. — 9.00: Rózsa Sándor. XIV. (befejező) rész. — 9.27: Bécsi vér. Részletek Johann Strauss operettjéből. — luö5: ..Nyitnikék.” — 10.40.; Stefánia Woytowicz és Fernando Corena énekel. — 11.20: A modem pénz. III. rész. — 11.30: A Szabó csa­lád. ttsm.) Petőfi rádió: 8.05: Liszt kórus- müveiből. — 8.20: Nótacsokor. — 9.03: Kamarazene. — 10.00: A ze­ne hullámhosszán. — Közben kb. ,10.30: Felhívjuk a figyelmüket! — 11.55: Néhány perc tudonfány. Televízió: 8.05: Iskoláiévá. Földrajz. — 9.00: Kémia. — 9.36: örömöt az embereknek! NDK rövidfilm. (Ism.) — 10.10: A négy páncélos és a kutya. 12. rész: A kapu. (Ism.) — 11.05: A tsá-tag és a háztáji jövedelem. (Ism.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom