Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

A kivitelezők ígérik9 mégis bizonytalan Iszunk-e az idén borsedi sört? >(c Már benépesültek a dolgozók számára készült modern ott­honok. A sörgyár környéke lesz Bocs legmodernebb negyede. Az ember és környezete A környezet mindenkinek mást jelent, ha a részleteket tekintjük. De ha azt nézzük: melyek biológiailag az elet kör­nyezeti feltételei, bizonyos határok között azonosságot talá­lunk. Az egész földön egyforma levegő van. egyforma a víz összetétele, nincsenek sok százfokos hőmérsékleti különbsé­gek. mint más égitesteken. Ez tette lehetővé, hogy az élet „megszületett”, majd elterjedt a földön. A környezet azonban nem mindig segíti fennmaradásában az élőlényt, sőt gyakran a vesztére tör. A jégkorszakban az ember legfőbb védekezése a menekülés volt. A nagy terüle­tek sivataggá válása ismét arra késztette, hogy más vidékre költözzék; nem is gondolhatott arra. hogy úrrá legyen a ter­mészeten. A húszadik század emberének mar nem kell menekülnie a környezete elől; meg kell nyernie, át kell formálnia azt. Balzac híres regénye, a Szamárbőr hősének minden kíván­sága teljesül, csak éppen közben mindig kisebb lesz a sza­márbőr, s ezzel együtt fogy az élete. Valahogy így vagyunk mi ma a zöldövezettel. Alig két-háromezer évvel ezelőtt még sokkal nagyobb volt a föld zöldköpenye. Gondoljunk csak Európa térképére: Franciaország. Anglia, Németország terü­letén hatalmas erdőségek zúgatták lombjaikat. Az emberi települések, városalapítások azonban mindig erdőirtással kezdődtek, illetve Afrikában ma is így kezdődnek. Pusztul az állatvilág is. Az amerikai bölény például egy­kor milliószámra élt vadon, s ma már csak rezervátumok­ban, állatkertekben látható. Az európai bölény a XI—XII. századig mindenütt kihalt, kivéve Lengyelországot, mert ott csak a királyok vadászhatták: ma mintegy hatvan példány él vadon a bialowiczi erdőben. Lehet, hogy valaki most azt gondolja magában: hát igen. ez így igaz, de több háziálla­tunk van, mint valaha. Vigyázni kell azonban a vadon állat­világára is, mert ha néhány hasznos fajta kipusztul, ebből óriási kár származhat. A vidra például a halászok ellensége, mert hallal táplálkozik. Feltűnt azonban, hogy ahol elpusztul a vidra, ott csökken a halállomány. A vidra ugyanis csak a lassú, beteg halakat pusztítja, s ezzel megakadályozza a járványok terjedését. Gondot okoz a tengerek és az édesvizek élőlényeinek pusz­tulása is. Hazánkban elég csak a Balatonra s a folyoinkra utalni. A külföldön eredő vizek olyan piszkosan kerülnek hozzánk — s ezt még mi is tetézzük —, hogy ha így hala­dunk, kipusztul belőlük a halállomány. És lehetne még hosszan sorolni, hogy környezetünkben mi minden pusztul azzal, ha nem óvjuk, ha nem teszünk érte. A legutóbbi évek példája azonban azt bizonyítja, hogy azért teszünk egyet-mást. Hadd utaljunk a KGST hatodik ülésszakára, amelyen szintén napirendre tűzték a környezet- védelmet. Az ülésszakon hangsúlyozták: ,,A szocialista orszá­gokban ma még nem olyan súlyos a helyzet, mint egyes iparilag fejlett tőkés országokban.” A környezet további rom­lásának megakadályozására azonban már most intézkedése­ket kell tenni, felhasználva a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is. A KGST ülésszakán rámutattak a szakembe­rek, hogy amikor környezetvédelemről beszélünk, nemcsak az erdő- és állatvilág pusztulására, a víz, a levegő szennye­zettségére kell gondolnunk; harcot kell folytatni a termelés­ben, a technológiában egyre inkább felbukkanó veszélygócok elszigeteléséért is. Hogyan lehet környezetünk védelméért még eredménye­sebben serénykedni? Ügy, ha összefogunk, ha több pénzt fordítunk e célra, s nem utolsósorban, ha megváltoztatjuk eddig kialakult szemléletünket. Főjavítás 11 nap alatt Titkári értekezlet a DIGÉP-ben Egész napos titkári érte­kezleten vettek részt tegnap a Diósgyőri Gépgyár párt- szervezeteinek titkárai. El­sőként Kovács Zoltán vezér­igazgató-helyettes tartott tá­jékoztatót a harmadik ne­gyedév termel*«i eredmé­nyeiről. s az utolsó negyed­év feladatairól. Ezt követően Begyik János, a nagyüzemi pártbizottság munkatársa időszerű kérdésekről tájékoz­tatta a párttitkárokat, majd a vállalat bérgazdálkodási feladatúiról hangzott el elő­adás. A délutánba nyúló tit­kári értekezlet vitájában több - párttitkár szólalt fel. REFLEKTOR Ma Budapesten a metró megnyitásával kapcsolatos felszíni hálózat módosításáról tartott sajtótájékoztatót a Fő­városi Tanács közlekedési fő- igazgatósága. >k Gyöngyösön a bányásznap alkalmából fel­avatják a mátraaljai szénbá­nyák új sportpályáját. ^ Keszthelyen a Festetics-kas- télyban a Győri Filharmoni­kusok adnak hangversenyt. Pécsett az egészségügyi szervezők háromnapos kong­resszusának záróülésére ke­rült sor az Orvostudományi Egyetemen. — Munkaidejüknek csak 50—«0 százalékát fordítják a művezetők közvetlen szakmai feladataik ellátására. Erősen lefoglalják őket a különféle értekezletek, ügyintézések — állapította meg tegnapi ülé­sén a vasasszakszervezet el­nöksége. A művezetőknek különösen kevés idejük jut a munkások szakmai nevelésére, amire pe­dig különösen nagy szükség van, mert az utóbbi években lényegesen növekedett a kez­dő, tehát megfelelő gyakorlat­tal nem rendelkező munká­sok arányszáma. A va6- és villamosenergiaiparban 8400 művezető több mint 300 000 fizikai munkást irányít, s , nem közömbös, hogy e nagy feladatot milyen színvonalon látják el. Irányító munkájukhoz te­hát mindenütt meg kell te­remteni a legkedvezőbb fel­tételeket. Mindenekelőtt a vállalatok ügyintézésének rendszerét, szervezettségét kell 'javítani. A vállalatok többségénél nem határolják pontosan kö­rül a művezetők feladatkörét, kötelezettségeit és jogait, ami ugyancsak nehezíti munkáju­kat. Bár a fiatal és a női műve­zetők aránya az utóbbi idő­ben némileg növekedett, a helyzet még nem kielégítő. Jelenleg is a művezetőknek csupán 16 százaléka fiatal, a nők ará­nya pedig mindössze 2,6 százalék. / Az utánpótlást akadályozza, hogy nincs olyan iskolatípus, amely megfelelő műveze+ői képesítést nyújtana, a szak- szervezet indokoltnak látja ilyennek a létrehozását. A művezetők bére az utóbbi években emelkedett, az ará­nyok azonban még távolról sem kielégítőek. Keresetük a!*g 8—10 százalékkal haladja yieg az átlagos szakmunkáso­két, ami nem fejezi ki kellő­képpen felelősségteljes mun- káiukat. Hasonlóképpen nem eléggé ösztönző a mű vezető­iét irányító üzemvezetők, A közelmúltban is azt nyi_ latkozták a Böcsön épülő Borsodi Sör és Malátagyár vezetői, hogy még az idén megkóstolhatjuk gyártmá­nyukat. Aki azonban végig­sétál az építkezésen, az kissé kételkedni kezd e nyilatko­zat megalapozottságában. Még az építésjellegű mun­kák sem fejeződtek be tel­jesen. a gépele, berendezések szerelése pedig éppen csak elkezdődött. E«vmást okoló vállalatok C' De nem kell pusztán sze­münkre hagyatkozni a mun­kálatok megítélésében; ma­guk az illetékesek, a kivite­lező vállalatok vezetői be­széltek erről a tegnapi ta­nácskozáson. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kezde­ményezte az érdekelt felek összehívását, azzal a céllal, hogy a nemrégiben lezárult vizsgálat tanulságai alapján szót értsenek arról; hogyan lehet meggyorsítani a mun­kát. A vizsgálat szerint a sör­gyár építésén kitapintható volt beruházási gyakorla­tunk minden betegsége. Me. műszaki vezetők alapbére sem. A szakszervezet elnöksége javasolja a vállalatoknak, hogy évente üzemi, illetve gyáregységi szinten tartsanak konzultatív tanácskozásokat a művezetőkkel munkájukról, problémájukról. Vizsgálják felül a bérezés arányait is. Javasolják, hogy ötévenként hív,iák össze a művezetők országos tanács­kozását. ahol e jelentős réteg helyze­tét. tevékenységét, tennivalóit vitatiák meg. A szakszervezet azt Is helyesnek tartaná, ha az illetékes minisztériumok versenyt hirdetnének .. Álarca kiváló -művezetője” cím el­nyeréséért. A város „szíve” éjszakára sem szűnik meg dobogni, csak lassúbbodik az erekben — a vasúton, s az utakon — az áramlás. Az elmúlt éjszaka azonban a szabad szombat erősen éreztette hatását a forgalomban. — Máskor csak műszakvál­tások előtt és után „tetőzik” a forgalom — mondja Zus- csák Tibor, a Tiszai pálya­udvar éjszakai rendelkező forgalmi szolgálattevője. — Tegnap a legtöbb vidéki dol­gozó hazautazott. Déltől éjfé­lig egyfolytában csúcsforga­lom volt. * A több ezer, elsősorban a Nyírségbe utazó munkás el­szállítása nem könnyű fel­adat. Az állandó, menetrend- szerinti járatokon kívül a sza­bad szombat előtti napokon három mentesítő munkásvo­natot is indítanak. netközbeni módosítgatások, szervezetlenség. kapacitás- hiány, a hibákért egymást okoló vállalatok stb. Ezek­nek tulajdonítható, hogy bar nyár derekától részlegesen termelnie kellene a sörgyár­nak, jó, ha év végére sikerül beindítani a gépeket. De nemcsak késedelmet okoztak a hibák: a népi ellenőrzés rámutatott, hogy az eddig mutatkozó költségtúllépés csak részben magyarázható az építőanyagárak emelkedé­sével, s más objektív okok­kal ; szerepet játszik ebben az is, hogy sem a tervezők, sem a kivitelezők nem érdekeltek különösebben a költségek csökkentésében. A beruházó enj>edekenyséoe A vitában felszólalók — érthetően — más hangot ütöttek meg, mint a népi el­lenőröd. A tervezők szerint, ez az építés még a felsorolt hibák ellenére is jobban ha­ladt, és kevesebbe került ed­dig, mint más hasonló beru­házások. A beruházó — a Söripari Tröszt, illetve a sörgyár — képviselői igye­keztek a hibák firtatása he­lyett — megállapodásra jut­ni a kivitelezőkkel. Az enge­dékenység most talán érthe­tő, hiszen a tét nagy: meg­feszített munkával kell pó­tolni az eddig mulasztotta­kat. ha tartani akarják a ki­— Emellett természetesen gondoskodnunk kell a szom­baton is dolgozó munkások beszállításáról is. Általában reggel fél ötkor érkeznek be az első munkásvonatok, s fél nyolcig szünet nélkül tart a „népvándorlás”. Ez idő alatt mintegy 25 szerelvény érke­zik, illetve indul tovább, s megközelítően tízezer ember fordul meg az állomáson. Nagyobb részük ingázó dol­gozó. Amikor megkezdődik a haj­nali csúcsforgalom, az állo­más hangosbemondója is szünet nélkül ontja az infor­mációkat: „Vonat érkezik ... Vonat indul l. Csatlakozás Nyíregyháza felé... A har­madik vágányon szerelvény halad át. . ” Nyitrai Márta hangosbe- mondó-kezelő örül. ha a reg­geli váltás után otthon az ágyba roskadhat, s nem kell tűzött határidőt. De vajon nem lett volna célravezetőbb kissé keményebben, követke­zetesebben érvényesíteni a beruházó jogait az eddigiek során? — tették fel a kér­dést a népi ellenőrök. Méf> sok a „ha” Az üzemszerű termelést december 31-én kezdik, amennyiben minden úgy megy, ahogy a tegnapi ta­nácskozáson ígérte a 3l. szá­mú Építőipari Vállalat, az Or­szágos Szakipari Vállalat és a többi kivitelező. Bár ezek­ből az ígéretekből is kicsen­dült némi bizonytalanság. Többen fogalmaztak úgy, hogy ha a partnerek ezt, és azt megteszik, akkor mi is igyekszünk, hogv ... Pedig ' róost már határozottabb ki­jelentésekre. s főleg szerve­zettebb, jobb munkára len­ne szükség. Rövidesen Buda­pesten találkoznak a kivite­lező vállalatok, valamint a beruházó vezetői, s a mi­niszterhelyettes jelenlétében „pontosítják” a részhatáridő­ket. Jó lenne, ha e tanács­kozáson már kevesebb lenne a „ha”, s több a határozott „igen”. A borsodi sör címkéi már készülnek a békéscsabai Kner Nyomdában. Hogy mi­kor kerülnek az üzletekbe az e címkével megjelölt sö­röspalackok, azt még a teg­napi egyeztető megbeszélés után is kockázatos lenne megjósolni. (békés) szólnia semmit. A munkahe­lyén kibeszélte magát bőven. * A Miskolci Közlekedési Vállalat villamosindítója, Márton Dezső azt mondja: fél őt után néhány perccel kinyílnak a Tiszai pályaud­var „csatornái”; a végelátha­tatlan tömeg a villamosok, autóbuszok felé hömpölyög. — A szerelvények hajnali fél kettőtől közlekednek, am a reggeli csúcsban több vil­lamos van az utcán, mint napközben — folytatja. — A menetrend szerint háromne­gyed öttől negyed nyolcig a vasgyári villamosok egy-két percenként, a Diósgyőrbe köz­közlekedő 1-es jelzésű sze­relvények pedig hatpercen­ként indulnak. Az autóbuszok zsúfoltsága sem kisebb: bár a nyári me­legben az utasok többsége Szeptember 4-én reggel 6 órakor áll le éves főjavításra az ÓKÜ durvahengerműve. Az előkészületi munkák két hónap óta tartanak. A köz- • szívesebben utazott villamo­son, mert abban nem volt olyan forró a levegő, mintáz autóbusz fémkarosszériája alatt. A mostani hűvösebb reggeleken a tömeg kezd „el­pártolni” a villamostól. — S ma reggel megkezdő­dött az iskolai forgalom is — mondja Perencsik Ferenc, az MKV központi menetirányí­tója. — A diákokat a mun­kásokkal együtt kell elszállí­tanunk, úgy, hogy erre a cél­ra külön járműbővítést nem tudunk végrehajtani. Ez min­den év ősz^n gondot okoz, mindaddig, amíg a „szerke­zet” be nem járódik. * S mire a nap felkelt, a vá­ros „szíve” ismét teljes erő­vel dobog, a fő- és mellék­erekben is felgyorsul az áramlás. KEGLOVICH JANOS ponti karbantartás dolgozói 850 tétel tartalékalkatrész gyártására kaptak megrende­lést. (Egy tétel esetenként 100—150 darabot is jelent.) A lakatos szerelési munkák különösen sok gondot okoz­tak a karbantartóknak, de a nehéz vasszerkezeti üzem dol­gozóinak is alaposan kijutott a „postamunkákból”. A leál­lás előtt minden olyan alkat­rész elkészült, amelyre a ja­vítás kezdetén szükség van, A lakatos szerelési munkála­tok időbeni elvégzésére a központi karbantartás veze­tői tízezer forint célprémiu­mot tűztek ki. A durvahengermű blokkso­rán jelenleg 20 000 tonna többlettermelést jegyeznek. Az eredetileg 12 napra üte­mezett főjavítást az előny megtartása és további növe­lése érdekében 11 napra csökkentették. Kivételt képez a II. számú bugagörgősor, amelyet az eredeti 14 napos ütemezés helyett 13 nap el­telte után akarnak újból munkába állítani. Az előre összeszerelt görgősort csak a III. számú görgősorig tudják daruval szállítani; onnan már csigákkal és kézi erővel von­szolják a helyére. Ezalatt a kőművesek felbontják a régi alapokat és lerakják az újat. Az új alapozást úgv kell el­végezniük. hogy időt álló le­gyen. Jövőre ugyanis a blokk­sor villamosítására kerül sor, így a szűk. zsúfolt területen már nem lehet újabb kőmű­vesmunkát végezni. V. Z. Bér és feladatkör Művezetők a vasas-üzemekben A közlekedés álmatlan emberei Éjszaka is dobog a város szíve

Next

/
Oldalképek
Tartalom