Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-11 / 214. szám

J Elkészült az Illés-show Sándor Pál tervei A magyar filmgyártás fia­tal művészei közé tartozik Sándor Pál rendező. 1964-ben szerzett diplomát, és sok pro­dukcióban dolgozott az eltelt nyolc év .alatt. Munkájáról, terveiről szívesen beszél. — Nem úgy fogalmaznék, hogy melyik filmem a leg­kedvesebb, hanem azt mon­danám inkább, hogy melyek arattak a legnagyob sikert. Főként a fiatalság körében talált visszhangra a Bohóc a falon című filmem. Nagyon szerettem — és remélem a nézők is — a Szeressétek: Odor Emíliát című filmet, amely külön izgalmat jelentett számomra, hiszen színes tech­nikával készült. De talán va­lamennyi közül a legkedve­sebb a Sárika, drágám. Sze­rencsés volt a találkozásom Kern Andrással és a nagyon tehetséges Patkós Irmával. — Sándor Pál filmrendező. De szívesen dolgozik a tele­víziónak is. — Örültem az első felké­résnek. színes filmet kellett készíteni az Ex Antiquis együttesről. Ekkor értettem meg, hogy mennyi új lehető­séget rejt a filmkészítés te­rületén is a televízió, ha elvan lehetőségekkel, mint vágástechnika és ielenetszer- kesztés lói gazdálkodunk. — Melyek a legjobb tévé­filmjei? — A már említett Ex An­tiquis és a Rábay Miklósról készített portréfilm díjat nyert, de kedvező fogadta­tásra talált a Déry Tiborról készített filmem is. — Készít-e most filmet a televíziónak? —■ Őszi versenyek címmel Krúdy-lémát dolgozom fel. Az operatőröm Bornyi Gyu­la, a főszereplő pedig Garas Dezső lesz. — Tulajdonképpen mit sze­ret jobban: a televíziónál, vagy a filmgyárban dolgoz­ni? — Egyformán kedves mind a kettő. De miután film évenként legfeljebb egy-ket­tő születik, a televízióban több lehetőség adódik a munkára és nagyobb a kö­zönség is. — Mit láthatunk művei közül a képernyőn legköze­lebb? — A zalaegerszegi pan- tomin-fesztiválon arról for­gattam dokumentumfilmet, hogy egy izgalmas és szó-, katlanul furcsa műfajt, ho- gvan fogad egy vidéki város közönsége. A filmből remé­lem kiderül amit hiszek, hogy nemcsak kilométerben, ha­nem gondolkozásban is egy­re inkább eltűnik a főváros és a vidéki városok közötti különbség. S végül a fiata­loknak megemlíteném, hogy még ebben a negyedévben bemutatja a televízió az ál­talam rendezett Illés-showt. Comenius szabadegyetem A TIT sárospataki szerveze­te a Comenius szabadegye­tem keretében igen gazdag és változatos rendezvényso­rozatot állított össze a most kezdődő évadra. Az irodalmi előadások szá­zadunk . legkiválóbb magyar, szovjet, amerikai, angol,- francia, olasz és német írói életművének; bemutatásával foglalkoznak. A képzőművé­szeti és zenei témák a re­neszánsz és barokk híres itá­liai mestereiről, továbbá a huszadik század modern képzőművészeti és zenei kér­déseiről. a modern képző­művészet és zene közérthe­tőségi problémáiról, az ellen­tétek jelentkezéséről és a technikának korunk zenéjére gyakorolt hatásáról szálnak. Érdeklődésre tarthatnak számot az állami és jogi té­májú, úgyszintén a nagy múltú borvidék szölőkultú- ráját■ és az új fajták telepí­tését, a borok szakszerű ke­zelését tárgyaló előadások. Orosz, angol, német, francia és eszperantó nyelvtanfolya­mot is indít a sárospataki TIT. amelynek szervezésé­ben filmklub és értelmiségi klub is működik. Festő Teliinger István rajza Művészeti hetek Sátoraljaújhelyen Az előző évekhez hason­lóan ezen az őszön is gaz­dag programmal rendezi meg Sátoraljaújhely város a decemberig tartó hagyomá­nyos művészeti heteket. A háromhónapos rendezvény- sorozat folyamán, amely Vavrek Istvánnak, a városi tanács elnökének megnyitó­jával már megkezdődött, színházi előadásokban, zene­kari hangversenyekben, kü­lönböző kiállításokban gyö­nyörködhet a város és a környező községek lakossá­ga. A Debreceni Csokonai Színház előbb a Toscát. majd Sarkadi Elveszett paradi­csom c. drámáját, a Mis­kolci Nemzeti Színház a Bolha a fülben c. bohózatot és A lámpás c. színművet mutatja be, de minden bi­zonnyal nagy közönsége lesz a szentesi, tatabányai és a veszprémi irodalmi színpa­dok előadásainak, a Belügy­minisztérium Szimfonikus Zenekara hangversenyének és a Pantomim Együttes be­mutatkozásának. Szeptember 30-án a Dó- zsa-évforduló tiszteletére egy történelmi, irodalmi, képző- művészeti tartalmú komp­lex műsorral emlékezik a határ menti város az 1514- es parasztháború hősére. Széphalmon Kazinczy-emlék- ünnepséget tartanak, majd november közepén kétnapos műsorral Petőfi emlékének áldozik Sátoraljaújhely la­kossága, s ugyanekkor avat­ják fel a forradalmár költő szobrát is. A művészeti hetek idején Kassai Zsigmond festőmű­vész és a Magyarországon élő szlovák képzőművészek alkotásaiból kiállítást ren­deznek a művelődési köz­pontban, míg a könyvtár termeiben a csehszlovák könyvkiállítást tekinthetik meg .pz érdeklődők. A város öntevékeny művészeti együt­teseinek és az ózdi Kohász Táncegyüttesnek a műsora csatlakozik még az idei sá­toraljaújhelyi művészeti he­tek gazddfe választékú, szí­nes programjához. „Aki hozzám fordul, annak sok a baja'9 Veres Péter két levele Lapunk egyik miskolci olvasója, a 74 éves Dancza Lajos nyugdíjas lakatos Veres Péter két érdekes levelét őrzi, me­lyeket a két éve elhunyt nagy írónk küldött neki. Kapcso­latuk több mint három évtizede, 1940-ben kezdődött, ami­kor Veres Péter — a ma Budapesten élő Korán főmérnök meghívására — Diósgyőrött előadást tartott, s olvasónk megemlítette neki, hogy tanulmányokat altar írni a munkás­ság életéről, és ehhez kérte a tanácsait.: Veres Péler így biztatta: „Próbálja meg, s ha nehéz, ne hátráljon. Nekem is nehéz, de Féja Géza segített. Küldje el majd kéziratát a tanár úrnak." Ez később meg is történt, ám hogy milyen eredménnyel, erről az 1940. június 21-én Balmazújvárosból, a Kadarcs u. 5. szám alól írt levél tanúskodik: „Kedves Dancza elvtárs! Annak idején vártam a kéz­iratot. ámbár előre megír­tam. hogy nem hiszek a ki­adásban, priert egyrészt ki­ment az irodalmi divatból a szociográfia, másrészt a cenzúra a kemény dolgokat nem engedi. Ami a Féjánál levő kéziratot illeti, az majd­nem reménytelen eset. Hi­hetetlenül hajszolt és zsú­folt ember. Még abból az időből, amikor a Kelet Népe szerkesztője volt, több fon­tos kéziratom maradt nála. (Éveken át számtalanszor kértem tőle levélben is, sze­mélyesen is. ígérte is, de még ma sem küldte . . . Ezt az embert felőrölték a ba­jok. De azért próbálja meg még egyszer visszakérni a kéziratot tőle. . . Nem tű- doni, tud-e új könyvemről: »Mit ér az ember, ha ma- pyeű?"-.. Barátsáeeal Veres Péter.'’ Csaknem negyedszázad múltán került sor Veres Pé­ter újabb levelére, amelyet ismét Dancza Lajos tanul­mányaival kapcsolatban írt Budapestről, 1964. június 17­en: „Kedves Barátom! Való­ban rég nem hallottam ró­lad. Nem is hiszem, hogy megismernélek, ha találkoz­nánk. De ez mindegy a do­log szempontjából... Az éle­ted bizonyára nagyon érde­kes (mellesleg minden em­beré az volna, ha jól volna megírva, ha igazi író írná), már csak azért is, mert ez az élet nemcsak egy ember élete, hanem történelem is, sőt — úgy gondolom — egy kicsit szocialista párttörté­net. vagy legalábbis mun­kásmozgalmi történet is. Az a címtervezet azonban, amelyet a leveledben felso­rolsz, kérdésessé teszi a ki­adást ... Hogv a kifejezet­tén szépirodalmi kiadók el­fogadják, annak nyilván lesznek nehézségei. Az erről való morfondíro­zás azonban nem ér semmit. Ott van a városotokban a miskolci írócsoport és a Napjaink szerkesztősége, azo­kon keresztül vezet a leg- egyenesebb út. Ez a, mond­hatni »szolgálati út-«. Ebben én nemigen tudok segíteni. Nekem a kiadóknál és a szerkesztőknél ha van is va­lami »tekintélyem« (ördög vigye!), az nem érvényes ar­ra. hogy mit adjanak ki. Saját könyveim is kiadatla­nul hevertek a Magvetőnél is, a Gondolatnál is, még a Szépirodalminál is évekig. Végül is vagy négy kötet­nek sok évek után vissza­kértem a kéziratát. Több kö­tetre való irodalmi, kritikai tanulmány, cikk, naplójegy­zet hever a fiókomban. Olyanok is. amelyek a folyó­iratokban már megjelentek. Az Üj Irásékat rendes, be­csületes embereknek isme­rem .. . Hogy akár ott. akár máshol plagizálnának belőle, azt nem hiszem. Önéletrajz­nál nemigen lehet plagizál­ni. Hogy pedig mit közölnek belőle, az a szerkesztőség jo­ga. Az íróé meg az, hogy a kívánt részleteket kiszakítva a többi közül, engedi-e. Én nekem ebben nemigen volt balom soha. A kezem­ből kiadott részletek, akár a Számadásból, akár a regé­nyekből, rendszerint önma­gukban is olvasható, kerek írások voltak. Csak a novel­la rövidítésével nem lehet megbékülni, ha az a novella igazi irodalom. De itt nálad nem erről van szó. A te írá­said kordokumentumok és életdokumentumok — leg­alábbis úgy gondolom —, amelyeknek éppen ebben van — ha van — az érté­kük. . . . Ha akarod, elküldheted ugyan nekem is az írásodat, azonban ezzel csak az idő telik. Én nem merek ígérni hamari elolvasást, mert tele van az asztalom hasonló cél­ból ideküldött kéziratokkal. Nincs se titkárom, se állan­dó gépírónőm, amint látod, magam válaszolok kézzel minden levélre — igen, minden levélre! és nagy a levelezésem. Nem is be­szélve az egyéb kötelezett­ségemről. És arról, hogy író volnék, sok a mondanivalóm és valamikor írni is kellene. No. egyszóval nem tu­dom, kielégít-e ez a válasz? (attól tartok, nem!), én azon­ban többre nemigen vagyok képes. A szavamra még ha itt-ott egy-egy fej és egy- egy szív nyílik is, de iro­dák nemigen nyílnak. Elnézést a hosszú magya­rázatért, de lásd, ez is sza­porítja a dolgom: nem tudok úri módra rövid és határo­zott lenni, hisz tudom, hogy akj hozzám fordul, annak sok a baja. Még tán oz enyémnél is több. Baráti üd­vözlettel Veres Péter.” T. I. I T V A kiadott műsortól eltérően Az utóbbi néhány napban a kiszámíthatatlanság jellem­ző a televízió műsorára. Nem tehetnek róla a műsorszer­kesztők: az olimpiai játékok egynapos csúszása borította fel a hetekkel ezelőtt gondo­san kidolgozott programot. A hétvége megszokott mű­sorai is elmaradtak. Még A hét vasárnap esti hatvan per­cét is alig negyvenötre kur­tították. Érthető, hiszen ide­stova két hete alig van az olimpiánál érdekesebb prog­ram, és nemigen volt fonto­sabb esemény a világpoliti­kában sem, mint a müncheni tragédia által kavart vihar. A sajtó munkatársai, a hír- ügynökségek, a hivatalos je­lentések, a politikusok véle­ménynyilvánítása pedig meg­számlálhatatlan „privát” vé­leményre adott okot. Keve­sen voltak bizonyára azok, akik nem mondták el, mit szólnak az olimpiához. A leg­nagyobb világverseny ered­ményeihez és az azt megza­varó tragikus eseményhez. A hét műsorét mindig szí­vesen nézzük. Ugyanúgy, mint ahogyan szívesen fogjuk kéz­be a Magyarország című heti­lapot. Más műfajban bár. de javarészt ugyanazt nyújtja mindkettő: összefoglalja, hogy mi történt az elmúlt hat nap­ban. Nem véletlen, hogy a te­levízió kül- és belpolitikai „hetilapja” is az olimpiával foglalkozott első helyen. Film- összeállítás mutatta be, hogy mi történt Münchenben. A dokumentumokat Kiss Csaba kommentálta. A műsornak még egy interjúja kapcsoló­dott a müncheni események­hez, majd egy beszélgetést hallottunk a magyarországi vietnami szolidaritási napok­ról, és két belpolitikai ripor­tot láttunk. A hét adása tehát nem ma­radt el; a legfontosabb ese­ményekről szükségesnek tar­tották a szerkesztők a nézők informálását. Igaz, „lezavar­ták” ezt a műsort is, hogy minél gyorsabban kapcsol­hassák Münchent, de ezért most senki sem haragudott. Minden politikai kommentár okos okfejtésénél megnyugta­tóbb, hogy tetszik, nem tet­szik, olimpiát kell nézni. A gyors kapcsolást is csak meg­köszönhetik a nézők; időben „érkeztünk” a versenyek színhelyére ahhoz, hogy Gedö Györggyel együtt hallgathas­suk a magyar himnuszt. M. M. HÉTFŐ Kossuth rádió. 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Bo­ros« Lajos népi . .zenekara ját­szik.— 13.50: Válaszolunk haii- gaidlnknak!-—„ 14.03: EdeH anya­nyelvűnk. (Ism.) — 14,10 :Sí(o ma- pódium. — 14.24: Richard Stra­uss : Salome. Zárójelenet. — 14.40: Vallomás a műfordításról. Látogatás Teliér Gyulánál. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Dá­vid Gyula: Szerenád fúvósötös­re. — 16.00: A világgazdaság • hí­rei. — 16.05: Petőfi-kalendárium. — 16.10: Szabó Miklós énekel. — 16.20: iparának gyakorlását en­gedélyezem . . . Riportműsor. — 16.40: Zenés hangkepek az aba- újszántói népzenei találkozóról. III. rész. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.36: Filmklub. — 17.56: Húszas stúdió. Generá­ciók egy fedél alatt. — 19.30: Kőrössy Mariann énekel. — 19.45: A világirodalom humora. Egy lányos apa keservei. Bru- neila Gaspenni kisregényének rádióváltozata. — 20.15: A Rádió lemezalbuma. — 22.15: Verbunkos muzsika. — 22.35: Körmikrofon. — 23.00: Kátya Kabanova. Két résziét az operából. — 23.30: Könnyűzene éjfél előtt, éjfel után. Petőfi rádió. 12.00: Szomszéd- járás. Népdaljáték. (Ism.) — 12.36: Wagner: A Rajna kincse. Jelenet az I. képből. — 13.03: Szeptemberi napfény. Riportmü- sor. — 13.20: Lant-, hárfa-, man­dolin- és. gitármuzsika. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: ötórai tea. — 18.05: Közvetítés a XX. nyári olimpiai játékok záróünnepségé­ről, Münchenből. — 19.00: Közkí­vánatra! (Ismétlések.) — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.26: Nőkről nőknek. Élettársak. (Ism.) — 20.58: Ez az én színpa­dom ! A győri és a veszprémi színházak vetélkedője. (Ism.) — 22.38: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. — 23.15: Ci­gánydalok. — 23.30: A hét zene­műve. (Ism.) Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — Kora ősszel* a termelő- szövetkezetben.' — ..Stoolámpa”! Kórusmuzsika. — Tanévnyitó ün­nepség a Sárospataki Tanítókéi, zőben. — Visszatekintés a vaká­cióra. — Továbbképzés kereske­delmi dobozoknak. — Sbyerko1'- tél. — Megyei sporteredmények. Televízió. 18.00: Közvetítés a XX. nyári olimpiai játékok záró- ünnepségéről, Münchenből. Bratislava! televízió. 14.50: A bratislavai dobozók békén a gv- gyűlése. — 17.35: Hírek. — 17.40: A szlovák isk.olaüeyi miniszter beszéde. — 17.45: Térképolvasás. — 18.00: Dokumentum fi lm. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv- h^edó. — 19.30: Időnk órái. — 20.00: Shakespeare: Othello. A dráma tévéváTío’!,at». — 21.45: Tv-híradó. — 22.05: Hírek a hat­napos motorkerékpár-versen vről. — 22.30: Ver délünk Salvatore Accardo hegedűművész. Filmszínházak. Fiatalok (ma­gyarul beszélő színes szöveti f4; Fantomas a Scotland Yard ellen (színes francia—olasz) hn6, 8. Béke. — Melody (színes an­gol) í3; A 22~es csapdája (ma­gyarul beszélő színes amerikai, 18 éven felülieknek!) fö, f7. Kos­suth. — Csendes otthon (ma­gyar) f5, fi. Filmklub. — Lány- "sz'öktetés apai áldással (színes szovjet) fa, í7. Fáklya. — Szen­zációvadászok (színes olasz) 15, f7. Petőfi. — Átutazóban Moszk­vában (magyarul beszélő s-Smes szovjet) 5, 7. Szikra. — Murphy háborúja (színes angol) 5. 7. Táncsics. — Csárdáskirálynö (színes magyar—NSZK) 8. Ta­polca. Kiállítások. Miskolci Képtár (10—18 óra között): Állandó ki­állítás. ★ Tér és idő a festé­szetben. — Libresszo (13—20 óra között): Juhász Miklós fótóki- -állítása. KEDD Kossuth rádió. 8.18: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: A Slask együt­tes műsorából. — 10.05: Iskola­rádió. — 10.30: Händel és Mo­zart müveiből. — 11.38: ösziba- barack. Szőnyi Sándor elbeszé­lése. Petőfi rádió. 8.05: Turandot. Részletek Puccini operájából. — 9.03: Könyvek, tájak, emberek. — 9.10: Hacsaturján: Zongora- verseny. — 9.45: Az őserdő eme­letei. Előadás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Kb. 10.30: Úti­kalauz üdülőknek. Televízió. 8.0-5: Iskolatévé. Élő­világ. — 9.00: Környezetismeret. — 9.55: Történelem. alias A Miskolci Pamutfonó felvétel­re keres gyakorlott gyors-gép­írónőket és 16—30 év közötti női munkaerőt fonóátképzős munka­körbe. Konfekcióüzemeinkbe varró­nőket, Ernődre és Miskolcra be­dolgozókat felveszünk. Jelentke­zés: Női Szabó Szövetkezet, Miskolc, Széchenyi u. 29., munka­ügyön. Horizont nagyképernyő!? tv ol­csón eladó. Miskolc, T., Aug'usz* tus 20. utca 7. Ill; 1. Papp. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom