Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

ijc Minden idők legjobb öttusázója, Balczó András célba érkezése után kíváncsian tekint a stadion órájára: „Megnyertem?”... Igen, ő az olimpiai bajnok! Balosé: arany, a csapat: ezüst! Onyiscsenkó, vagy Balczó? ... Ez foglalkoztatta az üttusa szakértőit, hiszen a csapatver­seny már a vívás után eldőlt a szovjet együttes javára. De az egyéni?... Sikerül-e Balczó Andrásnak öt egyéni és ugyan­ennyi világbajnoki csapatgyőzelem, két olimpiai csapat első­ség, és egy egyéni ezüst után végre — valószínűleg utolsó olimpiáján — a dobogó legmagasabb fokára lépnie? Szédületes csúcsok az uszodában Több mint 17 évvel ezelőtt Székely Éva, az akkor egy- esztendős Gyarmati Andrea mamája a 400 m-es vegyes­úszásban világcsúcsot úszott, s azóta csak most, a mün­cheni olimpián sikerült ma­gyar női úszónak újból fel­iratkoznia a világrekorderek listájára — méghozzá a lá­nyának. A világ úszósportjá­ban ez az egyedülálló eset arra vall. hogy a magyar lány az olimpiai döntőben is követi majd a mamáját! Tegnap mi csupán a 100 \ m-es női pillangóúszásban voltunk érdekelve. Gyarmati Andrea a négyes rajtkövet kapta és sokáig emlékezetes marad a 9000 néző előtt az az egy perc. ami a rajt után zajlott le. Jól indult Andrea, s 50 m-nél 29,4 mp volt az ideje. Bár ez az idő kitűnő­nek mutatkozott, mégsem sejttette a világcsúcsot. A második hosszban főbben is igyekeztek őt követni, de eredménytelenül, s amikor falat ért 1:03,8 perces új vi­lág-, Európa-, olimpiai és magyar csúcsot mutatott az eredményjelző tábla! • De nemcsak Andrea káp­ráztatta el a lelátókon hefyet foglaló nézőket! A délutáni döntőkben egyre-másra hull­tak a csúcsok és a győztesek fantasztikus eredményekkel nyerték az aranyakat. A 100 m-es pillangóúszásban Mark Spitz (USA) 54,3 mp, a 400 m-es női vegyesúszásban Gail Neall (Ausztrália) 5:03 p, és a 4x200 m-es gyorsvál­tóban az Egyesült Államok 7:35,8 perces világcsúccsal ütött a célba. Szédületes eredmények! És sikerült! Az olimpiai stadion 30 000 nézője előtt elsőnek Villányi rajtolt, majd őt követte per­cenkénti indítással az 59 fős mezőny. Villányi jól futott, 1123 pontot ért el, s a későb­biekben az őt követő szovjet Lednyev alig 12 ponttal gyűj­tött többet, Rögtön Lednyev után Bakó indult, s ő is jól futott. A szovjet sportolóhoz hasonlóan 1135 pontot ért el. Az izgalom akkor érte el tetőfokát, amikor Balczó András rajtolt. A nézőtéren helyet foglaló magyarok lel­kesen biztatták a kitűnő sportolót, aki 100 m után hogyta el a stadiont és kö­vetkezett a, 4000 m-es terep. A magyar tábor tagjai állan­dóan az órájukat figyelték, hogy Balczó mikorra ér visz- sza? Mindenki fellélegzett, amikor nem egészen 12 perc múlva feltűnt a ' maratoni kapuban. Teljesen frissen, könnyedén futott és óriási ovációban részesült, amikor a célba érkezve 12:42 percet mutatott az óra. Ez 1279 pon­tot .jelentett! Gyors számolgatás kezdő­dött, hogy az 59-nek. vagyis a mezőnyben utolsónak raj­toló szovjet világbajnok Onyiscsenkó előtt elég lesz-e ez az előny? Tud-e a szovjet fiú úgy futni, hogy Balczó idejéhez képest nem ér el 28 mp-nél gyengébbet? Nem tu­dott! Éppen a 13. percet mutatta Onyiscsenkónak a stadion órája, amikor feltűnt a szov­jet világbajnok. Elég fáradt, nehézkes volt a futása, a haj­rára sem tudott erősíteni és csak 13:35 percet, tehát 53 mp-cel rosszabb időt ért el mint a magyar fiú! És röviddel utána már a levegőben volt az újdonsült olimpiai bajnok! A szabad­napos magyar sportolók do­bálták örömükben Balczót a levegőbe. öttusában egyéni olimpiai bajnok: Balczó András (Ma­gyarország) 5416 pont, 2. Onyiscsenkó (Szovjetunió) 5335 pont, 3. I.ednyev (Szov­jetunió) 5328 pont, ... 12. Villányi Zsigmond (Magyar- ország) 5047 pont, ... 15. Ba­kó Pál (Magyarország) 4879 pont. Olimpiai csapatbajnok: Szovjetunió (Onyiscsenkó, Lednyev, Smeljov) 15 968 pont, 2. Magyarország (Bal­czó, Villányi, Bakó) 15 348 pont. 3. Finnország (Hnrme, Salminen, Ketelea) 14 812 pont. jfc: Csatári József + Kiinga László * Bajkó Károly 3 bronz a szőnyegen! London óta ilyen még nem volt! Ott Bóbis Gyula állt dobogóra a magyar szabad­fogású birkózók közül és 24 éven keresztül már „nem je­gyezték” ebben a fogásnem­ben a mieinket. München­ben aztán három magyar fiú is érmet szerzett! Az első bronzot Klinga László nyerte az 57 kg-os súlycsoportban. A magyar fiú először pontozással győzött Mayer (NDK) ellen, majd még egyszer szőnyegre kel­lett lépnie az amerikai San­ders ellenében. Itt ugyan két­vállas vereséget szenvedett, ám az érem már nem volt veszélyben. A 90 kg-osok mezőnyében Bajkó Károly, a kétszeres vi­lág- és háromszoros Európa- bajnok szovjet Sztrakovtól szenvedett pontozásos vere­séget. így ő is bronzérmes lett. Csatári a 100 kg-osok versenyében a bolgár világ­bajnok Todorovval mérkő­zött. Az állandóan rohamozó magyar fiúval szemben a bol­gár birkózót a befejezés előtt passzív birkózásért leléptet­ték. Bajnokunk utolsó küz­delmét a mongol Bajanmunk ellen vívta. Pontozásos vere­séget szenvedett, ám ő is fel­léphetett! a dobogó harmadik fokára! E három eredmény­nyel szabadfogású birkózóink messze túlteljesítették a ter­vet, nagy-nagy örömet sze­rezve e sportág magyar hí­vei számára. Pontszerzőink Olimpiai bajnok: Földi Imre (súlyemelés), Balczó András (öttusa). Ezüstérmes: Szűcs Lajos (súlyemelés), dr. Kamuti Je­nő (tőrvívás), öttusacsapaí, Marót Péter (kardvívás). Bronzérmes: Holczreiter Sándor (súlyemelés), Bene­dek János (súlyemelés), női torászcsapat, Hargittay And- #ás (úszás), Kiinga László, Bajkó Károly, Csatári József (szabadfogású birkózás). IV. helyezett: 4x100 m-es női gyorsúszó váltó. Császár Mónika (torna, egyéni). V. helyezett: Hargittay András (úszás), Békési Ilona (torna egyéni). VI. helyezett: Kaczandcr Ágnes (úszás), Anibrózi Je­nő (súlyemelés), Kovács Ta­más (kardvívás). Villogott a magyar kard + Marót Péter Valamikor az egész vilá­gon rettegték a magyar kar­dot, s a nagy világversenye­ken szinte előre „kiadták” fiainknak az aranyakat. Aztán valahogy elhomályo­sultak azok a pengék, s bi­zony Róma óta most fordult elő ismét olyan örvendetes esemény, hogy két magyar fiú is villogtatta kardját az olimpiai döntőben! Kiválóan kezdett a három magyar. Marót Péter, Ko­vács Tamás és Pézsa Tibor az első két fordulóból cso­portelsőként jutott tovább. A „halálkanyar” azonban már Pézsának nem sikerült. A középdöntő két csoport­jából 2—2 szovjet és ma­gyar, egy francia és egy olasz vívó julott a hatos döntőbe. Itt hallatlan izgal­masan alakult a verseny. A befejezés előtti asszóban még fennállt a lehetőség, hogy hármas vagy négyes holtverseny alakul ki az aranyért. Szigyakot azonban Kovács nem tudta megállíta­ni. így, első ízben az olim­piák történetében, szovjet bajnokot avattak. Marót Pé­ter ezüsttel örvendeztetett meg bennünket, s első olim­piai szereplését tekintve, ez ragyogó teljesítmény! A kardvívás olimpiai baj­noka: Szigyak (Szovjetunió), 2. Marót Péter (Magyaror­szág), 3. Nazlimov (Szovjet­unió) ..., 6. Kovács Tamás (Magyarország). összeállította: MONOSTORI GYULA Spanyol várak eladók Spanyolországban egymás után adnak el ősi várakat, tornyokat, erődítmény-fala­kat, sőt egész erődöket is. A pénzügyminisztérium leg­alább egy tucat olyan épít­ményt szándékozik elárverez- tétni, amelyeket egykor a hó­dítók támadásai ellen építet­tek. A régi várak elárverezése jó néhány évvel ezelőtt kez­dődött. Amint az óceánon túl úírét vitték a dolognak, való­sággal áradni kezdtek Mad­ridba az ajánlatok, az igé­nyek, a pontosabb ismertetést kérő levelek. A gazdag ame­rikai üzletemberek kb. ilyen hangnemben' fogalmazzák meg leveleiket: „Vásárolnék jó állapotban levő várat, az­zal a kikötéssel, hogy a vár közel legyen a tengerhez, mély árok övezze, legyen fel­vonóhíd ja ...” Spanyolországban eddig 35 várat adtak el, méghozzá nem is drágán — mindössze 6 millió pesetáért, vagyis nem egészen 100 ezer dollárért. Ez azonban még csak a kezdet, hiszen a legutóbbi összeírások adatai szerint Spanyolország területén 2000 vár, őrtorony és erőd talál­ható. Igaz. hogy az adat köz­zétételekor arról nem szól­tak. hogy valamennyit elad­ják-e. Gazellasonkát árulnak A kelet-afrikai szavanna gazdag faunája, amely igen sok turistát vonz, felkeltette az üzletemberek érdeklődését is, akik gyakorlati célokra szeretnék felhasználni a szavanna „nevezetességeit”. Egy dán üzletember tette meg az első határozott lépést ebben az irány­ban, aki Dél-Kenyában levő farm­ján gazdasági célokra próbált an­tilopot tenyészteni. Állítása sze­rint így egy hektárnyi legelőre számítva kétszer annyi húst le­het termelni, mint szarvasmarha- tenyésztés esetén. Az üzletemberek figyelmét a kecses gazellák sem kerülték el. Kenya nemzeti parkjaiban na­gyon elszaporodtak a gazellák és táplálékot keresve „ellátogattak” a környező falvak szántóföldjeire is. Az utóbbi években ismét en­gedélyezték a gazellavadászatot és a szavannában gyakran fel- hangzanak a vadászok lövései. A kenyai főváros üzleteinek pult­jain többek között megjelent a gazellasonka, a helyi lapok vi­szont a természetbarátok és az állatvédők tiltakozásait közlik amiatt, hogy a sajtó az antilop­hús különböző elkészítési mód­jairól közölt recepteket. Valami nem stimmel (Szatmári János rajza) Vaddisznó­vadászat Miközben külföldi vadász­vendégeink az NSZK-ban és Ausztriában lázasan ké­szülődnek a szeptember vé­gi, októberi bükki szarvas- vadászatokra, nem pihennek a borsodi vadásztársaságok tagjai sem. Az erdőségeink közelében levő települések környékén rendszeresen irt­ják a kárt okozó vaddisz­nókat, Elajándékozta a szívét Claudio Villa Barnard pro­fesszornak ajándékozta a szí­vét Az énekes egy dél-afri­kai turnéja során találkozott a híres sebésszel és elmon­dotta, hogy végrendeletében leszögezte: halála után szívét azonnal küldjék Barnard pro­fesszor kórházába. A talált süldő története Varsóban nagy ér­deklődést és közde- rültséget keltő kiál­lításon mutatták be a varsóiak vesztett tárgyakat. Van közöttük hang- erősítővel ellátott villamosgitár, eskü­vői fényképsorozat, néhány zsák kása, színes W. C.-ülőke, bekecs, menyasszo­nyi fátyol és még megszámlálhatatlan más tárgy. A Fővárosi Tana es mellett „talált tár­gyak osztálya” mü­Ötven arany Sobri Jóskáért Zircen a helyi múzeumnak adományozta egy magángyűj­tő azt a körözőlevelet, ame­lyet nemes Veszprém vár­megye 1837-ben adott ki a bakonyi betyárok elfogására. A körözőlevélben a vármegye felszólítja a lakosságot, hogy nyújtsanak segítséget a be­tyárok kézrekerítésében. A körözőlevél Sobri Jóskát, és alvezérét, Papp Andort név szerint is megjelöli. A vár­megye 50 aranyat tűzött ki vérdíjul a híres bakonyi be­tyárvezér elfogásáért. Az ér­dekes dokumentumot a mú­zeum helytörténeti gyűjtemé­nyében állítják ki. tulajdonost, ered­mény nélkül. Végii! hirdetést tettünk közzé a napilapok­ban, ennek eredmé­nyeként jelentkezett egy férfiú, aki azon­ban közölte, hogy egy vasat sem fizet a süldő eltartásáért. Kijelentette: régóta tudja, hol van a disznaja, de nem je­lentkezett, mert kí­váncsi volt arra. hogy mi lesz ebből az egész „disznóügy­ből” ... Vegyes­házasság (A Volksstimme karikatúrája) ködik. A raktár ve­zetője a kiállítást megelőző sajtófoga­dáson mesélte el a által el- talált süldömalac kü­lönös históriáját. — Ezzel a tóiáit süldővel igen sok bajunk volt. A há­ziállatok tárolására nincs ketrecünk, így hát a kis disznót annál a férfiúnál helyeztük el, aki megtalálta, és meg­ígértük, hogy a to­vábbi etetési és hiz­lalás! költséget meg­térítjük. Kerestük a

Next

/
Oldalképek
Tartalom