Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

STOP! EGY PERCRE! Ha „kicsúszik" az út... Autósok, motorosok rovata a csúszás irányába kell kor­A minap meggondolatlanul fekeztem egy kiskutya miatt: kocsim szinte derékszögbe lordult az úttesten, s becsú­szott a bal oldali árokba. Az­tán kivert a veríték, amikor v jgiggondoltam: mekkora hibákat vétettem, s milyen roppant szerencsém volt. hogy nem volt szemben for­galom. Kezdő gépjárműveze­tők okulására, példaként jegyzem le. ELSŐ HIBA: Féktávolságon belül ugrott elém a kis eb. mégis lefé­keztem. „El kellett volna ül­ni!'' — hangzott a nagyobb vezetési gyakorlattal rendel­kezők kritikája. A szívtelen­nek tűnő kijelentést így in­dokolták: a kiskutya meg­mentése miatt sokkal na­gyobb baleseti veszélyt idéz­tem elő. hiszen — ha törté­netesen — szemben jövő for­galom van. beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhatott volna a fékezés. MÁSODIK HIBA: Előző napon nagy eső esett arrafelé, s az úttest szélén még nedves volt a felhordott sár. amely a gumik és az út­felület közötti tapadást, súr­lódást megbontotta. A kocsi megcsúszott s rossz ösztön­nel. a csúszással ellentétes irányba próbáltam kormá­nyozni. Az eredmény: a már amúgy is elfordult kerekek még jobban keresztbe for­dultak, nem gördültek, ol­dalt csúsztak mindaddig, amíg át nem villant agya­mon a régi szabály: ha a kocsi hátsó része valamelyik irányba megcsúszik, tüstént mányozni a jármüvet, mert csak így lehet újra" gördülő mozgásba hozni a kocsit. Csakhogy én elkövettem a harmadik, és LEGNAGYOBB HIBÁT IS! A féket és a kormányt egy­idejűleg működtettem. Tör­vényszerű következmény: a már elfordult és leblokkolt kerekeket nem lehetett sem fékezni, sem kormányozni, a kocsi — a tehetetlenségi erő hatására — csúszott tovább, az árok felé. * Mit kellett volna tennem? Almássy Tibor vizsgabiztos, nemrégiben megjelent autós­könyvében. ilyen esetre a kö­vetkező jó tanáccsal szolgál: csúszós úton, ha valami gyors fékezésre késztet ben­nünket. „először valóban a féket kezdjük működtetni, de ne teljes erővel, a pedált nyomva, hanem a fékező erő szabályozásával. . . Miután a sebesség már lecsökkent, elkormányozzuk a kocsit.’’ Ügy mondják: a bölcs em­ber más kárán okul. Nem szabad elfelejteni, hogy esős időben, síkos úton (mostaná­ban már szinte naponta van benne részünk) a megszo­kottól eltérő vezetésmódszer­tani normák ismerete és be­tartása alapvetően fontos. Hiszen csakis úgy maradha­tunk urai a járműnek, ha tudjuk, mit kell tenni, ami­kor „kicsúszik" az út a ke­rekek alóló R. É. BÉLYEGGYŰJTÉS Olvasóink kérésére1 a jövőben havonként rendszeresen fogjuk közölni, hogy a szervezett bé­lyeggyűjtők köreiknél mely bé­lyegekre fizethetnek még be a lejárat előtt. A MABfiOSZ-kö- röknek legkésőbb szeptember 30-ig kell feladni a megrendelést az alábbi bélyegekre: Dimitrov- bélyeg (3 Ft), Dózsa György bé­lyeg (1 Ft), Belgica blokk (10 Ft). V. Gy. Korszerűbb építőanyag­szállítás Az országos szállítási tel­jesítmények csaknem a ne­gyedrészét az építő- es építő­anyagipari fuvarozások kötik le. s ebben az ágazatban a munkások több mint 110 szá­zaléka foglalkozik anyagmoz­gatással. szállítással. Felmérték a szállítási igé­nyeket is. amelyek szerint gondoskodni kell arról, hogy a IV. öléves terv utolsó évé­ben az 1970. évi 140 helyett 200 millió tonna különféle építőanyagot juttassanak el rendeltetési helyére. A fej­lesztési koncepció elsősorban a szállító- és rakodóeszközök kihasználásának növelésével kívánja kielégíteni az ágazat fuvarozási igényeit. A közúti tehergépkocsi-állomány ki­használása érdekében ked­vezményes díjszabással ösz­tönzik majd az éjszakai szál­lítást, hogy az építkezések­nek kifizetődő legyen éjsza­ka is foglalkoztatni áruátve­vőket. A korábbinál kedve­zőbb megoldásokat keresnek arra is, hogy az építőipar az eddiginél jóval nagyobb arányban éljen az előszállí­tás lehetőségeivel, A tervek­ben nagy teret szentelnek a rakodás gépesítésének. az egységrakományos és konté. neres szállításnak. Barlangtcrápia Légző- és mozgásszervi be­tegségek orvoslása gyógybar- langban. Ez a témája a Ma­gyar Karszt- és Barlangku­tató Társulat szervezte négy­napos szimpozionnak, amely tegnap kezdődött a budapes­ti Palace-szállóban. ‘A ta­nácskozáson a Nemzetközi Barlangtani Unió több orszá­gának szakemberei is részt vesznek — nyolc országból csaknem száz orvos, klima- tológus, fizikus és barlang- kutató vitatja meg a barlan­gok gyógyhatásúnak leg­újabb vizsgálati eljárásait. * A szeptember 14-én megnyílt, 1400 négyzetméter alapterületű vasgyári vásárcsarnok­ban végre tető alá kerüllek a zöldséges standok is. (Agotha Tibor felvétele) „Import” más megyékből w Ártábla a zöldségespulton Borsod ipari megye, s rá­adásul az ország egyik leg­hűvösebb. legkevesebb nap­fényt kapó része. Ezen kívül — úgy tűnik — baj van a termesztési kedvvel is. így aztán nincs mit csodálkozni azon. hogy zöldségből és gyümölcsből Borsod behoza­talra szorul, A nagy szállítá­si távolság nemcsak a fo­gyasztói árat' srófolja feljebb, hanem — gyakran — a mi­nőséget is rontja. A megyei igények felét kielégítő Ag- rokonzum például évenként mintegy 800 vagon árut „im­portál” más megyékből, s — bár a vállalat négymillió fo­rintos fuvarkedvezményt kap — a borsodi piac éppen ezért nem tartozik a legol­csóbbak közé. r Arak Aligha véletlen, hogy a hé­ten a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága és a KPVDSZ megyei bizottsága is napirendre tűzte a zöld­ség- és gyümölcsellátást. A teljességre való törekvés nél­kül próbáljuk nyomon kö­vetni a viták kereszttüzé­ben formálódó véleményeket. A megye zöldség- gyü­mölcsellátásában az Agro- konzumnak döntő a szerepe, bár gyakran éri a vád. hogy egyes esetekben éppen ő kí­nálja magasabb áron a por­tékáját. Természetesen né­hány egyedi esetből nem le­het általánosítani mert az nyilvánvaló, hogy a piacot uraló vállalat jelentős befo­lyással van a borsodi, a fő­ként a miskolci zöldség- és gyümölcsárakra. (Egy most készült statisztika szerint az idei burgonyaárak alatta ma­radnak a tavalyinak, a zöld­ség sem lett drágább, viszont a gyümölcs ára egy év alatt: kilónként, csaknem két fo­rinttal lett több.) Túlkínálat Az ellátási gondok ellené­re ez év első felében, a pri­mőrök kivételével, számos zöldség- és gyümölcsféléből (burgonya, fejes káposzta, kel­káposzta. petrezselyemgyö­kér, sárgarépa, alma) túlkí­nálat volt. Emiatt a szüksé­B emuláljuk a szeptember 26-án megjelent, három bélyegpárból álló bélyegsorozat két címletét, mellyel a budapesti centenáriumi ünnepségeket köszöntötte a Ma­gyar Posta. A bélyeg megjele­nésének napján kezdődött meg az európai fővárosok vezetőinek találkozója Budapesten. A bé­lyegsorozat névértéké 12 Ft. ★ Ugyancsak szeptember 26-án hozta forgalomba a magyar pos­taigazgatás az itt látható bélye­gét, mely a magyar népgazdasá­gi tervezés negyedszázados jubi­leumát köszönti. A bélyeg az ..Évfordulók — események” bé- lyegKOfözatliöz tartozik, s név- crtéke 1 forint. Ax október 3-án Budapesten megrendezésre kerülő XI. nem­zetközi autfiológiai kongresszus alkalmából 1 forint névértékű bélyeget bocsát ki a Magyar Posta. A bélyegkép a tanácsko­zás jelvényét ábrázolja. Sugár István A különös házasság igaz históriája 41. Kirobban a botrányok botránya /829 karácsonyán, mint derült égből a villám, úgy éri Buttlert leghűségesebb tanújának, Vékony János bácsinak a ha­lála. Sőt mi több: annak a döbbenetes eseménynek is híre jön, hogy az akkor már Csecsen lakó öreg, közeledni érez­vén halálát, üzent Girincsre. hogy küld­jenek sürgősen Dőry Katalinért. Majd meg a girincsi Kertész Mihályt kérette magához, és el-elcsukló hangon tárta iéi előtte nagy-nagy titkát. „Fiam. menjetek el a volt gróf néhoz és mondjátok meg néki, én azzal a bé­lyeggel. mellyel megbélyegeztem maga­mat, nem akarok a másvilágra menni. Amely fegyver volt nékem a Buttler es a grófné házasságában, öszvetöröm és a grófnénak adom. Ha a grófné itt volna, többet is mondanék ...” Senki sem sejti még ekkor, hogy a ..megmásolt” tanúvallomás dübörgő la­vinát indit útjára. De az óvatos erdőtel­ki gróf már rosszal gyanít. Mi lesz, ha a többi tanú is? ... „Takarás (azaz a termények betakarí­tása) után Erdőtelekre jöjjön, annyi éle­tet fogok néki adni, amennyivel egy esz­tendeig beéri, csak maradjon a vallás (vallomás) mellett!” — üzeni Tolnát/ Jánosnak, mint akiben már minden bi- záIma vagyon, Vékony bűnbánó beismerése után azonban hamarosan Tolnayban, a vén csőszben is feltámad az elaltatott lelki­ismeret szava. Vallomástételre jelentke­zik az egri érseki szentszék főtisztelen- dö bírái előtt... „Nem hitt engem senki — kezdi meg­döbbentő vallomását Tolnay János —. magamtul jöttem, azért, hogy mivel Vé­kony János a grófné ellen hamisan es­küdött és megbánta vétkét. Én is meg­bántam. hogy hamisan esküdtem. Akkor sem magamtúl esküdtem én, hanem más vett rá, tudniillik Csetneki János... Ez nékem mondotta: Jöjj, szegény legény vagy te is! Néked is jó lesz valami. Csak azt mondd, amit néked mondanak! Ez történt Glrincsen a plébánián, a gróf fiskálisa előtt. Hamis vallást abban tet­tem, mert nem tudtam semmit, mégis mondtam... A gróf fiskálisa azt kér­dezte: Hallottátok-é a grófné férjhez menetelét? Hallottuk-é a hirdetést? Én erre azt feleltem: Cselédek voltunk, s templomban akkor nem voltunk, hanem másoktul hallottuk, hogy hirdették. — Pénzt ígért, ód holtig való kenyeret és adott is 10—10 forintot mindegyikeink­nek. — Két hét múlva ismét eljött a fiskális és elvitt bennünket Üjhelyb- (Sátoraljaújhelyre). Ott a hitet letévén, adott mindegyikünknek 20 forintot és azt mondta: Azt kell mondani, hogy a gróf nem esküdött meg a feleségével. Mi azt mondtuk: hogy mondhatnánk mt ezt, mikor tudjuk, hogy megesküdött! De ö azt mondta: Azt kell mondani, mert úgy nem fog érni a grófnak sem­mit!...” : Tolnay elmondja még azt is, Iwgy ez­után Erdőtelekre kerültek, ahonnan a gróf a szomszédos, félreeső, eldugott bir­tokára, Hanyipusztára vitette őket. Az ottani csárdában tanyáztak négy hétén át Vékonnyal, Csetnekivel és két boty- tyáni parasztasszonnyal. S ki gondolná, hogy Buttlerélc a mesz- sri XIX. század elején, ott az isten háta mögötti pusztán a modern agymosás eszközével dolgozták meg tanúikat? — „A gróf adott Vékonynak egy le­velet (azaz egy Írást) — folytatja Tol­nay beismerését —, hogy azt mindennap olvassa el előttünk, hogyha felmegyünk Kassára (ahol tudniillik vallomásukat jegyzőkönyvbe veszik), el ne feledjük, amit mondani kell, Abban a lenéiben pedig az volt. hogy a gróf hoha nem es­küdött meg a grófnéval. hanem csak úgy élt vele. A gróf maga ígérte, hogy­ha néki jóra megy ki a dolga, ád ne­künk örökös kenyerei, házat, lelket, pénzt annyit, hogy a gyermekünknek is elég lesz!” Következik: A lelkusincrei s.avu. gesnél nagyobb mennyiség­ben tárolt téli készletek je­lentős hányadát csak ala­csony áron (kényszer-export útján, vagy ipari és takar­mányozási célra) lehetett ér­tékesíteni. Az Agrokonzum- nak több mint 820 vagon árut kellett ilyen módon „el­vesztegetnie”. Az idei felkészülést a ko­rábbi tapasztalatok ismereté­ben kezdték meg az Agro- konzumnál. Megszigorították a minőségi átvételt, s a kész­letek kialakításánál figyelem­be vették a fogyasztói szo­kások változását, így többek között azt is, hogy jó né­hány termékből a vásárlók (mindenekelőtt a kerttulaj­donosok) önellátókká váltak. Télre Az 1972—73-as időszakban az Agrokonzum több mint kétezer vagon árut hoz for­galomba. Lényegesen főbb burgonyát, valamivel több gyümölcsöt, viszont lényege­sen kevesebb zöldséget tar­talékol a télre, télen és ősz­szel, mint egy esztendővel korábban. Az összes árunak mintegy felét zárt raktárak­ban tárolják, s csupán a tá­rolási költségek elérik a 13— 14 millió forintot. Szépséghibája az őszi-téli felkészülésnek, hogy bár az Agrokonzum partnereivel a termelési szerződést már ré­gen megkötötte, viszont a tá­rolási szerződés aláírása egyelőre még várat magfra. Mindebből persze a fogyasz­tót csak az érdekli, hogv hozzájut-e időben és nem túl drágán a téli zöldséghez, gyümölcshöz. [brackói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom