Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-04 / 208. szám
Csak amiben örömöm lelik... •• VENDEGÜNK: BÁRDI GYÖRGY Hat hét, ct Instrukció (Kerényi László felvétele) Még élnek a tanúk Órákon át volt alkalmam figyelni: színházi próbán, előadáson és teniszpályán. Még a közslhozó teleobjektíven át is meglestem. — Engem nem lehet zavarni — mondta a telefonba, mikor a találkozást' megbeszéltük. Tényleg nem lehet. Korunk színészére — kü“ lönösen a fiatalokra — a ^zaklatottság, a szétszórtság a jellemző. (Olykor „rá is játszanak”. Divat az egzal- táltság.) Talán ezért is becsülöm annyira Bárdi György ökonómiáját. Soha nincs egyetlen felesleges va&y látványos mozdulata. Végtelenül könnyed • és elegáns. Koncentrációs készsége bámulatos. (A színDadon, a teniszpályán és beszélgetés közben.) Arról még külön kellene szólni, ahogy a ruháit viseli. (A színpadon, a teniszpályán és az utcán.) Eleganciája nem feszes, nem mesterkélt: mértéktartó. Mielőtt beszélgetni kezdenénk : — Ünnepnapokat töltöttem Miskolcon! Már az első előadáson úgy éreztem, mintha mindig együtt játszottunk volna az itteni kollégákkal. A mi produkciónk a Vígszínházban egészen más. Hogy ezen a színpadon megértettük és egyre jobban értettük egymást, az annak köszönhető, hogy remek stílusérzékkel építették fel a miskolci előadást. Annyira megjött a kedvem, hogy ha a színházam enged, még Egerben is eljátszom öt előadást a Bolhából... — Hallova, rövidesen Amerikába utazik. — Addig persze még lesz dolgom itthon is. A Vígszínház most a szezon elején megrendezi a magyar dráma hetét. Galambos Lajos Fegyverletételében és Páskándy: Vendégség című darabjában játszom. Amerikába október 5-én indulunk Tolnay Klárival. A turné mindössze két hétig tart. New Yorkban és Kanadában lépünk fel. — Tehát a Vígszínház mostani szezonja sem kezdődik Bárdi György nélkül? — Egyelőre csak a tavalyi szerepeimről szólhatok (Furcsa pár, Bolha a fülben. Szerelem. óh), de természetesen lesz új feladatom is. — Köztudomású. hogy mennyire szereti színházát. — Teljes boldogságot csak a Vígszínházban érzek. A könnyed játékstílus, a speciális munkarend, a játékos felkészülés ... Na és a partnerek! Közülük is Darvas Ivánt és Ruttkai Évát említem elsősorban, akikhez sok éves barátság köt. — fis a rendezők? — Mikor a munkarendről. Egyszerű Harminc éve — minek előtte a harmadik Rózsa Sándor- kötet megírásának tervével foglalkozott — a fővárosi Korányi Klinikán meghalt századunk prózaíróinak egyik legnagyobbja, a 63 esztendős Móricz Zsigmond. Munkásságáról számtalan méltató cikk, tanulmány megjelent, már, mi úgy emlékezünk meg a nagy íróról, hogy közreadjuk azoknak az egyszerű, legtöbbnyire kétkezi munkásembereknek a róla alkotott véleményét, vagy a vele kapcsolatos eseteit, akik a harmincas évek végétől az állandó lakhelyéül választott Leányfalun közvetlen közelségébe juthattak, nap-nap után láthatták. Móricz Zsigmond-sztorikat gyűjtve, pontosan húsz esztendeje három napot töltöttem el a kies Duna-parti községben, s a már megsárgult noteszlapokra rótt feljegyzéseim nyomán idő- és testközelbe kerülnek a vélemények, s alkotóik, illetve plasztiku- sabbá válik számomra az a portré, melyet „megrajzoltak” a tekintetes úrról. Mert az akkori tituluskórságnak megfelelően így rangsorolták abban az üdülőhelynek is szép faluban, amelyben a toll „méltóságos” és „nagyságos” kisajátítói is éltek, mint például a reakciós rendszer által futtatott Pékár Gyula, vagy a klérus lapjának, a Nemzeti’Újságnak a főszerkesztője, Tóth László. Az általam megkérdezettek jelentős része sohasem olvasott könyvet, így hát Móricz Zsigmond nem íróként, hanem nem mindennapi emberként maradt meg — halála után tíz évvel később is — az emlékezetükben, szívükben. felkészülésről beszéltem, természetesen rájuk gondoltam. Várkonyi Zoltánt talán nem kell bemutatni, a kitűnő Horvai Istvánt jól ismerik a miskolciak, a nagyon tehetséges fiatalok pedig Várkonyi neveltjei. Csak olyan rendezővel tudok dolgozni, aki hagyja, hogy a magam módján valósítsam meg az ő elképzeléseit. Nálunk nagyon kevés instrukció hangzik el. Megszámoltuk, hogy hat hét alatt például csak öt alkalommal szólalt meg Várkonyi. Egy példa: Itt bánat — mondja a rendező Darvas Ivánnak. Jó — int Iván. s a bánat megszületik. — Gyors bánat! — szól közbe Várkonyi. Ez az egyetlen instrukció egy egész felvonás hangulatát meghatározta. Persze szavak nélkül is eléggé értjük egymást... * Látom, hogy nincs több időnk. Bárdi több mint kétórás teniszezés után frissen indul a színházba. Ott úgy gyalogolja, rohanja végig a 15—20 kilométeres „távot”, hogy meg sem izzad. A teniszezést még premier előtt sem mulasztja el. A napirendje Pesten is csaknem az, mint Miskolcon. Nem tartozik a rohanó, magát hajszoló színészek közé. „Csak azt játszom el, amiben örömem telik ...” Az új Keleti-film. úgy látszik, kedvére való feladatot kínált. Színházunktól most elbúcsúzik, de már a napokban láthatjuk a Fuss, hogy utolérjenek című ma- ! gyár filpibgrv . 4 i — Nekem jó emberem volt — mesélte a 80 éves Fehér Imre bácsi, aki gyakran dolgozott az író kertjében, háza táján. — Egyszer megírta az újságban, hogy nem eredt meg a szőlőoltásom, mert a viaszkot, amit használtam, elhordták a méhek. Szóvá tettem neki, hogy engem kisebbít, amiért az esetről írt. Csak mosolygott. s azt mondta: látja, rólam is írnak sok mindent. Most haragudjak? Néhány nap múlva aztán arról .írt, hogy bosszankodtam. De legalább újságot olvasok. 'Bár könyvet is olvasnék, hogy az a szegény író is megélhetne... Különben nem gyalázott az írásaiban senkit, de mindent komikusán kihozott, nevetni lehetett rajta. Móricz tekintetes úr mindig félrehúzódott, így jegyezte fel a beszélgetéseket... Senkivel sem éreztette, hogy országos hírű ember. Berki nevű kertésze, egyszer disznót vágatott. Én voltam a böllér. A tekintetes úr megemlítette, hogy szereti a szerikását. A kertész anyósa nagy üstben főzött, is annyit, hogy tizenhat tótnak is elég lett volna. Hadd lakjon jól a tekintetes úr. mondta. De az másnap csak egy nagy adagot tudott megenni. Stein János borbély nyírni járt Móriczhoz, de borotválni nem, mert maga borotválkozott. ..Az orrlyukából, meg a füléből nem engedte kivágni a szőrszálakat. Jó lesz porfogónak, mondta. Nagy, erős, sörényes haja volt, nem kopaszodott... A régi stéges Népdalest Ma este 7 órakor népdalest lesz a Szentpéteri kapui szociális otthonban. A műsor énekese: Kazal Katalin. Az otthon lakóinak a Gárdonyi Géza Művelődési Ház kedveskedik ezzel a műsorral. A foorvosnő alapítványa A hatévtizedes fennállását ünneplő jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola baráti köre alapítványt hozott létre, az. zal a céllal, hogy anyagi feltételeket teremtsenek azoknak a, munkás- és paraszt- származású tanulóknak a támogatására, akik • nehezebb sorban élnek vagy nagy csa. ládok.bó‘1 kerültek ki. A hét végén tartott jubileumi ünnepségen bejelentették, hogy az iskola nemes törekvése máris visszhangra talált. Egy ötven évvel ezelőtt az intézet falai között érettségizett öreg diák, dr. Hajdú Irén főorvos — aki maga is szegény vasutasszülők gyermekeként, nagy nélkülözések árán szerezte meg az orvosi diplomát — ötvenezer forintról szóló takarékbetét,könyvet ajándékozott az alapítvány számára. Irodalmi körklub Ma este 6 órakor megalakul az Irodalmi körklub a szirmai Radnóti Miklós Művelődési Házban. A szakkör tagjai az irodalom iránt érdeklődő fiatalok, akik összejöveteleiken többek között művek felolvasásával, elemzésével foglalkozik, majd. '.A: köüklúb ,vbz4tőjet Végh Ferenc. különben haragudott rá, mert megírta, hogyan ette a kacsacombot. Nem volt jó a közelében elszólni magát az embernek, mert mindjárt megírta. — Egy tahitótfalusi egyszerű parasztembert elsősorban azért alkalmazott a kertjében. hogy beszélgethessen vele. Leültette, úgy társalogtak — emlékezett vissza a tízegynéhány évvel korábbi időre Fehérvári Emil kiskereskedő. — Sokat járt az egyszerű emberek között. Inkább figyelt, de a közvetlen ismerősei körében beszédes volt. Nálam csaknem mindennap megjelent. Közvetlenül a halála előtti hetekben ő hajtotta a lovat, amikor a kertjéből virágokat vittek Szentendrére eladni. Persze, passzióból kocsiskodott. Az asztalos szakmájú Hermann Józseftől megtudtam, hogy Móricz Zsigmond „olyan volt, mint egy pap» aki gyóntat. Ha idegenekkel beszélgetett, nem mondta meg, hogy ő író ... Különben a Tanácsköztársaság bukása után együtt zártak le vele Szentendrén, majd erős kíséret mellett gyalog el kellett mennünk Gödöllőre. Körülbelül hat hétig voltunk fogságban, a pócsmegyeri jegyző közbenjárására engedtek el bennünket. A fogságban is tanított minket, jó humorú ember volt. Nincs még egy író Magyarországon, aki olyan lenne, mint ő volt.” TARJÁN ISTVÁN (Folytatjuk) Tegnap azokat ünnepelték, akik a világon talán a legnehezebb munkát végzik: bányásznap volt. Délben a tévé Harcoló bányász címmel do- komentumfilmet közvetített. Egy történelmi korszak — a Horthy-rendszer önfeláldozó szereplői vonultak fel előttünk. Nekünk, felszabadulás után született nemzedéknek, ismeretlen, emberfeletti dolog ez a fajta önfeláldozás. Mert a , ipi meggyőződésünknek még nem volt olyan próbája, mint azoknak, akiknek kétségek, reménytelen helyzetek, szörnyű megkínoz- tatások, megaláztatások, egy mozgalom romantikája és szörnyű-veszélyei között kellett ’oksukat letenni. Vajon mi kibírnánk-e? Hogyan tűrHÉTFÖ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.S0: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Borost; Jolán és Madaras Gábor nótákat énekel. — 13.30: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.03: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.10: Egy szerelem három éjszakája. Részletek a zenés játékból. — 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 15.13: Harsan a kürtszó! — 15.50: FúvőspoLkák. 16.00: A világgazdaság híréi. — 16.05: Petőfi-kalendárium. — 16.11: Van új a Nap alatt! Tudományos híradó.' — 16.26: Károlyi Pál: Négy darab cjmbalomra. — 16.33: Orosz népdalok. — 16.43: Dózsa György alakja a magyar irodalomban. I. rész. — 17.05: Az öt .karika jegyében. Hírösszefoglaló. — 17.10: Külpolitikai figyelő. — 17.23: Az öt karika jegyében. — Közvetítés a versenyekről. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 17.23: Liszt-művek. — n.56: Üj könyvek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Híres zenekarok albuma. A Shadows együttes játszik. — 19.00: Verdi: Aida. Négyfelvonásos opera. A Milánói Scala vendégjátéka. — Közben kb. 20.50: Reklám. — 20.55: .,A Tisza-parton halkan ballagok...” Juhász Gyula versei. — Kb. 22.20: Csillagok üzennek. Geliert Oszkár versei. — Kb. 22.35: Verbunkos muzsika. — 22.45: A bolgár kultúra hete. Lili Ivanova és Biszer Kirov énekel. — 23.15: Az öt karika jegyében. Hírösszefoglaló. — 23.20: Britten: Menyegzői kantáta. — 23.30: A hét zeneműve. (Ism.) Miskolci rádió: A hét első napján. — Kampány előtt a Szerencsi Cukorgyárban. — A fűrésztelepen, — Számvetés a nyárról. —• Kórusmuzsika. — Hogyan segíti a megyei könyvtár az iskolákat? — Hány óvodást fogadtak? — Sportműsor. — Slágerkoktél. Televízió: 14.45: Reklám. —■ 14.50: XX. nyárt olimpiai játékok. Atlétika, úszás. — 19.30: Reklám. — 19.35: Hírek. — 19.40: Halálos döfés. Tévéjáték. — nénk az erősebbnek látszó ellenség vascsizma-talpát? Nem volt szükséges a kép, a film, a látvány. Csak az arcukat kellett látni, csak az ajkukat kellett figyelni. Még élnek a tanúk, még élnek a hősök, még itt vannak közöttünk boldogabb jelenünk előharcosai. És figyelmeztetnek az utolsó pillanatra. A szürke, felejtő hétköznapokra, elkényelmesedésünkre. Tata, Tatabánya, Pilisvörösvár, Dorog, bányász- települések, munkásmozgalmunk emlékhelyei drága titkokat őriznek. S irodalmunk, művészetünk, filmművészetünk elfeledné ... ? Amikor még élnek a tanúk ... SIMÁNYI JÓZSEF 20.55: XX. nyári olimpiai játékok. A versenyek, közvetítése. — 23.00: Hírek. Bratislavai televízió: 14.50: H£rek. — 14.55: XX. nyári olimpiai játékok, München. — 17.55: Fair piay. Sportmagazin. • — 18.40: Esti mese. — 19.00: TV- híradó. — 19.30: Időnk órái. — 20.00: Ödön von Horváth: Mesék a bécsi erdőből. — 22.05: Tv-hír- adó. — 2,2.25: A ZSOK Moldva Állami Együttes vendégszereplése. — 23.00: XX. nyári olimpiai játékok. Filmszínházak: A jövő emlékei (színes NSZK) f4; A Zeppelin (színes angol) hne, 8. Béke. — Férj válaszúton (színes amerikai) i’3, Í5„ f7. Kossuth. — Cromwell (magyarul beszélő színes angol) io, f7. Filmklub. — Vietnam amerikai szemmel (magyarul beszélő amerikai) f3: John és Mary (színes amerikai) . f5, f7. Fáklya. — Vietnam amerikai szemmel (magyarul beszélő amerikai) fö: Tűz a Monte Fioron (színes jugoszláv—olasz) 1*7. Petőfi. — Szent Péter esernyője (színes magyar—csehszlovák) 5, 7. Szikra. — A holnap lovasai ^szovjet) 5, 7. Táncsics. — Vadölő (színes NDK) 8. Tapolca. Kiállítás: Szonyi István Terem (9.30—18 óra között): ZalavSry Miklós festőművész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Behár György szerzeményeiből. — 8.35: Harsan a kürtszó! (Ism.) — 9.10: Horusitzky Zoltán: Báthory.Zsigmond. I-Iáromfelvonásos opera. — Közben 10.05: Iskolarádió. Petőfi rádió: 8.05: Emlékeim a régi Pest-Budáról. Dr. Germanus Gyula előadása. — 8.25: Üiszt- zongoraművek. — 9.03: Népdalcsokor. — 9.45: Törvénykönyv. — 10.00: Az öt karika jegyében. Közvetítés az olimpiáról. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Számtan-mértan. — 9.00: Környezetismeret. — 9.55: Fizika. — 10.20: Amerika 1971. őszén. A Tv politikai tanfolyamának adása ft honvédség számára. vfc - ; 2 (gyarmati) Móricz tekintetes úr emberek emlékezetében I. Jó nap szeptember! — Te Bácsi! Kapcsolj ki... Süt a nap. Tó a gyerekszem. Jó napot, szeptember! — mondom magamnak, míg szidom fiz ügyetlen, csattal bajlódó ujjaimat. — Hanyadikos vagy? — Elsős. — Hogy hívnak? — Soltész Robika. Tegnap édesanyám még elkísért, de mi itt lakunk ... Robi nem riportalany. Elvágtat a kikapcsolt hátitáskával. Nézek utána, öt házat se fut. Lekuporodik a járdára és kíváncsi kézzel vallatja a rangadó táskavtitkait. Jó napot szeptemberi diák-munkanap! Jó napot kíváncsiság. felfedező, világra csodálkozó öröm! Nem tudom, nem is tudhatom, hogy milyen tanuló lesz Robiból, csak azt tudom, hogy most valamennyiüktől csodákat várunk. Hogy ők lesznek a legjobbak, a legügyesebbek, a legszorgalmasabbak, a legokosabbak, pedig hát lesz közöttük jó és lesz közöttük gyengébb. Az első „igazi” tanítási napon mondom el: legyen elég bölcsességünk bízni a gyer-e- keinkben. legyen bölcsességünk csak annyit követelni tőlük, amennyire valóban képesek, még akkor is. ha néhány szülő ■ álmokat is temet ezzel, mert másképpen elvész a legfonto- J sabbS a Világot felfedező'öröm. ■ . i r i — Te bácsi! Kapcsolj ki! Ne piros pontokat gyújts, Robikám! A kíváncsiságodat őrizd meg. s nekünk ez a dolgunk, hogy ebben segítsünk. Szidtam az ügyetlen, csattal bajlódó ujjaimat. de aztán ahogy az elvágtató, majd a járdára kuporgó, táskát vallató kisembert néztem, elfelejtettéin azt is, hogy felnőtt vagyok, fis irigyeltem Robikát, aki már Róbert az iskolában. (bartha)
