Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
A bírót kérdeztük, Enyhék vagy súiyosak-e a büntetések? Társasági beszélgetések alkalmával gyakran hallani a „szentenciát”: — Nem csoda, hogy a bűntettek szaporodnak, hiszen olyan enyhék a bírósági ítéletek, hogy nemigen érzik a törvény súlyát a bűnözők . .. Máskor a tárgyalóteremben, vagy a bíróság folyosóján tör ki zokogás az elítéltekből, vagy hozzátartozóikból : számukra túlzottan súlyosnak tűnik a „legenyhébb” ítélet is. Mi hát az igazság? Enyhék, vagy súlyosak a büntetőperekben hozott bírósági ítéletek? Erről beszélgettünk dr. Kovács György tanácsvezető büntetőbíróval, a Miskolci Járásbíróság elnökhelyettesével. A büntetés — nem megtorlás! — Elöljáróban le kell szögezni: a büntetés célja a mi társadalmunkban minden esetben a nevelés és nem a megtorlás. A büntetés természetesen a társadalom védelmét is szolgálja. A szűkre szabott sajtóközlemények persze nem foglalkoznak részletesen az elkövető személyiségével, a bűntettet motiváló körülményekkel. A közvélemény ezért nem érzékelheti kellően az ítéletet. — Ha már a közvéleményénél tartunk: befolyásolhatja e a bíróság ítélkezését a közvélemény? — A magyar bíróság független. Ítélkezési gyakorlatunk kiegyensúlyozott. A közvélemény hangulatingadozásai nem szabad, hogy befolyásoljanak bennünket, hiszen az szélsőséges ítélkezéshez vezetne. Bár — indokolt esetben — súlyosbító körülményként értékeljük például, ha adott területen elszaporodik egy-egy bűntett- fajta. Nem sablon szerint — Miért van az, hogy ugyanazért a bűntettért az egyik vádlott kisebb, a másik súlyosabb büntetést kap? — Tulajdonképpen ugyanazért, amiért az egyik rakoncátlan gyereket kevésbé, a másikat szigorúbban bünteti a szülő. Mondok egy példát: idén márciusban 2 évi szabadságvesztésre ítéltük Sz. István kazincbarcikai segédmunkást, garázdaság miatt. Ugyanebben a bűntettben marasztaltuk el vádlottársát, V. Sándort is. Együtt garázdálkodtak, V. Sándort mégis „csupán” 8 hónapi szabadságvesztésre ítéltük, s a büntetés végrehajtását „ráadásul” három évi próbaidőre felfüggesztettük. Ha ez így megjelenik az újságban, az olvasó okkal nem érti, mért van a két büntetési tétel között ez a hatalmas különbség. De, ha már hozzá írják, hogy Sz. István visszaeső bűnös, hogy ugyanilyen bűncselekményért 1971-ben 1 év nyolchónapi szabadságvesztésre volt ítélve, ugyanakkor V. Sándor büntetlen előéletű, első ízben állt bíróság előtt, mindjárt érthetővé válik, hogy kettőjük esetében sem lehet „sab-i Ion” szerint ítélkezni... Egv galeri 42 éven ..osztozott” — Az erőszakos büntettek — rablás, nemi erőszak stb. — miatt hozott ítéletek között gyakori a 6—8 évi szabadságvesztést elrendelő. Korábban az ilyen bűntetteket jóval enyhébben bírálták el. — így igaz. Csakhogy az idén januárban életbe lépett a Büntető Törvénykönyvet módosító novella, amely az ilyen jellegű bűntettek büntetési tételét a korábbihoz képest súlyosbította. A másik ok, hogy a miskolci járásban elszaporodott például a nemi erőszak, s annak is a súlyosabban megítélendő változata, az együttesen, azonos alkalommal való elkövetés. Ezt pedig a törvény 5—12 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Volt olyan „galerink”, Oláh Ferenc és társai, amelynek hét tagja 42 esztendei börtönbüntetésen „osztozott”. „Fel tétel ezésr e” nem lehet alapozni! — Miért van az, hogy egyeseket ún. „szimpla" lopásért esetleg két évre ítélnek, míg mások sikkasztásért, vagy a társadalmi tulajdonban kárt okozó csalásért ennek legfeljebb csak a felét kapják? — Az egyik oka ennek, hogy könnyebb leleplezni a lopásokat, mint a sikkasztást. a csalást, vagy a hűtlen kezelést. A lopások bűntettében minden bizonyított. A társadalmi tulajdonban kárt okozó, úgynevezett intellektuális bűntetteket pedig — különösen, ha bűnszövetségben követték el —, nagyon nehéz bizonyítani. Márpedig: ami nem bizonyított, azért senkit sem lehet felelősségre vonni. Feltételezésekre nem lehet ítéletet alapozni ! RADVÁNYI ÉVA Tanácskozott a kereskedelmi bizottság Palkó Sándor elnökletével tegnap délelőtt a Parlamentben összeült az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Á képviselők a kül- és belkereskedelmünk időszerű kérdéseit elemzik. Vitájuk alapjául két tájékoztató szolgált: elsőként dr. Bíró József külkereskedelmi. miniszter adott számot határainkon túli áruforgalmunk alakulásáról, maid Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes vázolta a minisztérium irányító tevékenységének főbb jellemzőit, a kereskedelmi bolthálózat fejlesztési terveit. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart az ÉVM műszaki fejlesztési tanácsa, az építőanyagok árusításának és szállításának korszerűsítéséről lesz szó. fű Bábolnán, az állami gazdaságban nemzetközi csikóárverés kezdődik, fű Kaposvárott. a Technika Házában megnyitják a Somogy megyei műszaki heteket. ^ Székesfehérvárott megkezdődnek a számítástechnikai napok. Szombathelyen a Savaria- rendezvények sorsáról tanácskozik az intéző bizottság, if: Tatabányán a szakorvosi járóbeteg-ellátás helyzetéről tárgyalnak a Komárom megyei SZMT ülésén. 4 bábolnai lovak híre Tizenegy ország részvételével alakult meg .pár évvel ezelőtt a WAHO. az arab lótenyésztők világszervezete. Hazánkat alapító tagként vették fel. hiszen a világhírű bábolnai arab ménest 1816- ban Európában az elsők között hozták létre. Tegnap hattagú WAHO-delegáció érkezett Bábolnára, hagy személyesen győződjenek meg a magyar gazdaság helyzetéről. A vendégek a lovas bemutató után megnézték a ménest, és a szervezet elnökhelyettese elismerőleg nyilatkozott a bábolnai ménesről. A távfűtés csöveit fektetik le a Hoffmann Ottó utcábag (Farkas Ida felvétele) Ezt csak jól szabad csinálni háziatok iskolá ja ' Hagyományos módon, téglából, malteros kanállal 34 nap alatt készül el egy lakás. A blokkos építés 10 napra, a házgyári technológia négy napra szorította le egy lakás építésének idejét. A forradalmi változások korát éli az építőipar. Szilágyi Lajos miniszterhelyettes mondotta az .augusztus 11- én megnyitott miskolci Városépítés című kiállításon: „A magyar építőipar a negyedik ötéves tervben tért át a manufakturális tevékenységről a nagyipari módszerre.’’ Vezeto-továbbképzés Miskolcon Soha nem volt olyan magas az egész évre tervezett, s az első fél évben átadott lakások aránya, mint az idén. Ebben — ha nem is számszerűen kimutatható módon — kicsit része van annak az iskolának is, ahol nem osztályoznak, s ahová a „tanulók” általában gépkocsin járnak. Miskolcon működik az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetőtovábbképző iskolája. Az ÉAÉV egyik épületében kapott otthont az intézet, és — paradox igazság — a párt és a kormány építési, beruházási céljait megvalósító vállalatok vezetői albérletben kénytelenek tanulni és még évekig várhatnak az új oktatási épületre, éppen a beruházási stop miatt. Az öt évvel ezelőtt létrehozott iskola célját egy, a közelmúltban publikált szakcikk szerzője így határozta meg: „A vezetőket, illetve a mind igényesebb módszerekkel kiválasztott jövőbeni vezetőket lássa el azokkal az elméleti ismeretekkel, gyakorlati módszerekkel, amelyek1 felvértezik őket — a gyorsuló fejlődést lehetőleg megelőzően — a változó körülmények kielégítéséhez szükséges politikai, szakmai, vezetési és szervezési ismeretekkel.’’ Tanítva tanu'oi Szigetvári János tudományos főmunkatárs, az iskola igazgatója így fogalmaz: Miskolci ismerősök A kávéházi „placcon” A szép emlékű Roráriusz cukrászda megszűnése óta az Avasi-kávéház az egyetlen olyan vendéglátóhely Miskolcon, ahol csendet, nyugalmat találnak, akiket nem a zajos szórakozás vonz. Egy jó fekete vagy üveg sör mellett csendesen elbeszélgetnek itt délelőttönként a tűnt időkről, hajdan volt szépasszonyokról, időjárásról, reumáról, politikáról a város nyugdíjasai. Estére persze megváltozik a vendégsereg ösz- szetétele, de délelőtt, és még a kora délutáni órákban is igazi kávéház-han- gulat uralkodik. Itt, az Avasi „placcán” érzi igazán jól magát Boér Ilona, akit a törzsvendégek csak Cilának neveznek. Érdekes, hogy így van, hiszen Ilona mindössze 22 éves. és nem- kevésbé mozgékony, temperamentumos, mint hasonló korú társai. — Szeretem az én kis öregeimet. Mert csak így hívom magamban Man bácsit, Matyi bácsit. Náci bácsit és a többieket. Kedvesek. Van aki elhozza nekem az ebédhez ' kapott süteményét, és ha néhány napig másutt kell helyettesítenem — mint például most a Drink bárban —. már érdeklődnek utánam: csak nincs valami bajom, nem vagyok beteg? Az is nagyon jólesik, hogy a törzsgárda néhány tagja — azzal hízelgek magamnak, hogy az én kedvemért — átjön utánam a Drinkbe is, pedig az ő korukban már nagy dolog otthagyni a megszokott asztalt, kávéházi sarkot. Cilát nagyon sokan ismerik, még abból az időből, amikor a Művészklub kis büféjét kezelte. Színészek, újságírók, építészek, zenészek köszönnek rá az utcán, és bizony hívják is vissza régi helyére. Tiszteletjegyet kap a szinházba, és sokan emlegetik, hogy nem volt rest átszaladni valamelyik közeli boltba sem, ha a készlet már kifogyott, és a klub valamelyik vendége egy pár virslire, szendvicsre éhezett. Most is ez a szolgálatkészség jellemzi. Teljesen természetes számára, hogy „kiszalad” a trafikba, ha valamelyik törzsvendég nem találja meg kedvenc' cigarettáját, vagy levélpapírt kér. Számon tart olyasmit is, hogy az egyik vendég délelőtt szokta bevenni gyógyszerét. Neki a kívánt időben mindig ott az asztalán a friss víz a tablettákhoz. Apróságok? Igen. De ezek az apróságok teszik a felszolgálót igazán felszolgálóvá. Mi. kell ahhoz, hogy egy tulajdonképpen még pályája elején álló fiatalemberben kialakuljanak ezek a jó tulajdonságok, melyeket egyébként inkább az idősebb szakembereknek szoktunk tulajdonítani? — Közhely, de én sem tudok mást mondani: nagyon kell szeretni azt, amit az ember csinál. Nem elég, ha pusztán pénzkeresetet lát az ember a szakmában. Ne értsen félre, én sem vagyok ellensége a pénznek, lakásra gyűjtök, és természetesen elfogadom a borravalót. De nem kevésbé szeretem azt, aki egy kedves szóval, vagy az ebédjétől „ello~ (Ágotha Tibor felvétele) pott” süteménnyel honorálja munkámat, mint azt, aki az „urat” játssza, és úgy véli, hogy kellemetlen modorát, parancsolgatását is örömmel tűri az emer a forintokért. És az sem mindegy, hogy kitől tanulja az ember a szakmát. Én olyctn embereket mondhatok tanítómesteremnek, mint például Gyúr,kó Béla bácsi és Kasznár Feri bácsi. Tőlük igy láttam, így látom, így csinálom. — Ízlett a kávé? Egészségére. BÉKÉS DEZSŐ — A vezetőképzést csak jól szabad csinálni. Nem itt válnak 'jó igazgatóvá, jó szakembeiTé az iskola hallgatói, de az itteni, első kézből kapott információk, véleménycserék, a gazdálkodási-szervezési, vezetéselméleti előadások hozzájárulnak ahhoz, hogy a jó igazgató továbbra is jó szakember maradjon, s ne kelljen attól tartania, hogy évek múltán összecsapnak feje fölött az információk, az új módszerek, korszerű technológiák hullámai. öt év alatt az ország építő és építőanyagipari vállalatainak, valamint . városgazdálkodási szerveinek hatezer vezetője fordult meg Miskolcon. A tanítva tanulni jellegű oktatás — bár a beosztás és érdeklődési kör szerinti csoportosításban szervezik — alapvetően három aktuális kérdéskört ölel fel: az új beruházási politikát, a lakás- építési programot, valamint az építő- és építőanyagipar forradalmi átalakulásának biztosítását és siettetését. A képzés túlnő az iskola faián (persze, nemcsak emiatt nem érheti az „akadémizmus” vádja az igazgatók iskoláját), hiszen a múlt héten például a Budapesti Középületépítő Vállalatnál kaptak közvetlen tájékoztatást a hallgatók a korszerű építés-szervezésről. (Nem véletlenül laoozta fel beszélgetésünkkor Szigetvári János éppen azt a szakdolgozatot, amelyet a vállalat igazgatója -készített „házi feladatként” az MSZMP KB 1971. december 1-i. a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítését célzó határozatának értelmezéséről és vállalati végrehajtásáról.) Már utaltunk arra, hogy az iskolában nemcsak a jelenlegi igazgatókat oktatják, hanem lehetőségeket biztosítanak a vezetőutánpótlás kiválasztására és képzésére is. A most készülő oktatási tematika szerint olyan elméleti ismeretekből, komplex foglalkozásokból és vizsga- feladatokból áll majd a leendő igazgatójelöltek tanrendje. hogy a nemzedékváltáskor valóban felkészült, méltó utód kerüljön az igazgatói S7“kb°. BRACKÓ ISTVÁN Kalocsai panrika Megújult a kalocsai fűszerpaprika-termelés, az idén hat fajta nagyüzemi termesztését kezdték meg. \ tudományos kutatók segítségével új módszerek alkalmazásával fokozzák a hozamokat. Az eredménv: 'elérték a 36 mázsás holdanként! átlagtermést. .(
