Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
Sárba dagadt küllő Tolnay Klári Dérynéről *A színházi világ szeptember 29-én emlékezik meg Déryné Széppataki Róza halálának 100. évfordulójáról. Két évtizeddel ezelőtt mutatták be a Déryné című magyar filmet. A film sikerét egy nagy szerep és egy nagy művész szerencsés összetalálkozása eredményezte. — Déryné azóta úgy él az emberek emlékezetében, ahogyan Tolnay Klári élet• re keltette. Mi' a véleménye erről? — Sajnos, senki nem említi meg sehol a rendező nevét, Kalmár Lászlót. Déryné életének a megfilmesítése az ő jóvoltából született meg 1951-ben. Amikor felkért erre a szerepre, nem is egészen értettem miért esett rám a választása, hiszen Déryné elsősorban az énekéről, szép hangjáról, parádés operai alakításairól volt híres. Közismerten rekedt hangom miatt nagyon féltem, de boldogan fogadtam el a felkérést,. miután megnyugtattak, hogy természetesen keresnek egy szinkronpartnert is. — Mit jelentett Önnek Déryné akkor, és most az emlékek fényében? — Déryné visszaemlékezéseiből megtudtam, hogyan élt, milyen egyéniség volt. Az a hit, hogy az ekhós szekérkorban a színészek vidáman éltek, naplóját olvasva álromantikának bizonyult. Az a kor különleges egyéniségeket követelt meg. Déryné ilyen volt. — Hogyan sikerült a filmben érzékeltetnie Déryné magasfokú hivatás- vállalását, önfeláldozását? Mi a „technikája” a színészi átlényegülésnek? — Déryné szerencsére hozzám nagyon közelálló nő és színészkolléga volt. Nem is éreztem, hogy száz évvel ezelőtt élt, kivéve a keserves kínlódásaikat. A színész egy idő után megtanulja, hogy a darabra, a szerepre koncentráljon. Ha jól átérzi az iró mondanivalóját, akkor min- den fölösleges rárakótt sallangot levethet, és lesimult, leegyszerűsödött lesz a játéka. Persze Déryné hősiessége nemcsak az én átélésemmel fejeződött ki, hanem a film sajátos képi eszközeivel is. amikor a hóviharban ekhós Mindennél beszédesebb az, szekéren dideregve tesz meg hosszú kilométereket. A fiimi technika egy kocsikerékkel, vagy egy sárba dagadt küllővel érzékelteti, hogy mit vállalt Déryné abban az időben. Mindez a nézőben úgv maradt meg, hogy jaj de sokat szenvedett az a Tol- nay-Déryné. — Déryné ifiasszony meg- formálása pályafu- ísának egyik csúcsa volt. T'gy tudom, ezért kapta második Kossuth-díját? — Hát igen. Ha külföldre utazom filmdelegáció tagjaként, akkor mindig a Dérynét küldik velem, mondván, ezen bemutatható, milyen a Tolnay és milyen a Déryné. Sajnálom, hogy egyetlen rendezőnknek sem jutott még eszebe, hogy Blaha Lujza, Jászai Mari élete is ugyanilyen gyönyörű, tragikus, szép, emberi volt. De Egressy Gáboré vagy a Lendvay Mártoné is. Nagyon büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első, aki színészetünk hőskoráról — ha szabad így mondanom — ÉDkumentumfiimet csinált. Szeretném, ha újabbak követnék példámat. ' — Kérem, meséljen valamit a forgatásról. — Szíves-örömest. Rendezőnk azt akarta, hogy valahol Pécel környéken egy sziklás dombról három ek- rhós szekéren rohanjon le a völgybe a színészcsoport. A próbafelvételeken kocsisokkal végeztették el ezt. De a vágtató lovak minden esetben megbokrosodtak és felborították a kocsikat. A színészek erre megtagadták, hogy felüljenek, mondván, az életüket nem kockáztathatják a sikerért. Itt volt egy kis dérynés hősieskedésem. Éreztem, most rajtam áll vagy bukik minden: ha én felszállók, akkor a többiek is kénytelenek lesznek. Mondanom sem kell, borzasztóan féltem az alatt a pár perc alatt. Végül is szerencsésen megúsztuk. Végül arról szólnék, hogyan „énekeltem”. Amikor Gyurkovics Mária tanulta a dalokat, mindig körülötte voltam és néztem a lélegzet- vételét, a szájmozgását. Talán nem veszi nagyképűségnek, ha azt mondom, tökéletesen megteremtettem azt az illúziót, mintha az én számon jönne ki a hang. Olyannyira, hogy vidéki turnéimon a rendes műsor végén, mindig követelték, hogy a Dérynéből is énekeljek valamit... Kínos zavarban voltam ilyenkor. Volt, ahol elénekeltem két oktávval lejjebb, az Idenézz, csak, ide rám című dalt. Megtapsoltak, de kicsit furcsán néztek. Volt ahol hosszasan el kellett magyaráznom, hogy a filmben a Gyurkovics énekelt, de még tíz évvel a film után is úgy érezték, hogy én. Mielőtt Tolnay Klári pesti gyalogossá válva végleg búcsút intene, s eltűnne a „pesti vásár” forgatagában, sok sikert kívánok New York-i, torontói, montreáli vendégjátékához. Bizonyára a tengeren túl is nagyon várják Dérynét. BUZAFALVI GYŐZŐ Irodalom, sakk és jóga Az ifjúsági ház őszi rendezvényei A Molnár Béla Ifjúsági Házban rövidesen újra találkoznak a fiatal utazók, a magnósok), a versenytáncosok, a zenebarátok, a finnugor, a díszítőművészeti, a sakk-klubok és szakkörök, valamint a bábcsoport tagjai. Október 1-ig alakul meg — újdonságként — az angol. a német és az orosz idegen nyelvi, a kerámia, a faintarzia készítéssel foglalkozó. szakkör és a középiskolásoknak szervezett geológusok klubja. A jelentkezőket ,már most - örömmel fogadják. Az ifjúsági ház az év végéig elsősorban irodalmi és zenei programokkal kecsegteti az érdeklődőket. Októberben Galambos Lajossal, novemberben Fodor Andrással tartanak író—olvasó találkozót. De vendégül látják az elkövetkezendő hetekben Fejes Endrét, Bertha Bulcsút és Kertész Ákost is. A Kortársaink című sorozat köretében az irodalmi lapok, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Jelenkor, a Ti- szatáj szerkesztőit látják vendégül. Önálló irodalmi esteket is terveznek neves színészekkel. Már meghívták Jobba Gabit és Iglódi Istvánt. Alkalmanként a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyeket. Az év utolsó három hónapjában rendszeresen megfordulnak majd az ifjúsági háziján közismert külpoliti- kus újságírók is: egy-egy előadást, vitaestet tartanak 'a Magyarország és a Magyar Hírlap szerkesztői. A TIT előadássorozata napjaink fontos kérdéseivel foglalkozik: az ifjúság-szociológiával, a család jövőjével, a modem ember konfliktusaival, a világnézet és az életforma problematikájával, a beszűkülés, az elmagányosodás okaival... Dely Károly jógaoktató pedig, a múlt évi tanfolyamhoz hasonlóan, most egy nyolc részből álló sorozat keretébe vezeti be a jó- gázás titkaiba az érdeklődőket. Az oktatásra minden második vasárnap délelőtt kerül sor: A jógasorozatra október 10-ig lehet jelentkezni. S. J. Csak fiataloknak! A beat-zenétől a klasszikus dzsesszis; Esztendők óta a fiatalság egyik legkedvesebb rádióműsora Komjáthy György csütörtök és szombat délutánonkénti könnyűzenei összeállítása. Érthető hát, hogy a műsorszerkesztő is rendkívül népszerű. Elsősorban az ifjúság körében, de a tánczenét kedvelő idősebb korosztály is szívesen hallgatja összeállításait. Ha valaki jó zenei műsort szerkeszt, sokan megkérdezik, hogyan került kapcsolatba a zenével. A családban volt talán muzsikus? — Magam sem tudom, mikor kezdtem a zenével ismerkedni. A családban én voltam az úttörő; a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola orgona és zongora tanszakán végeztem. Azután kis vargabetűvel kerültem a rádióhoz. — Rögtön könnyűzenei szerkesztő lett? — Több mint tíz éve technikai rendezőként kezdtem a pályafutásomat. Ma Is úgy érzem, rendkívül hasznos volt számomra az az időszak. Ekkor ismertem meg alaposan a rádió technikai felépítését, hangtitkait, az erősítők szerepét. — Mióta dolgozik a szerkesztői munkakörben? — Egy évtizede lesz lassan ennek is. Kezdetben a reggeli esztrádműsorok és az ötórai teák zenéit állítottam össze. — Mikor és milyen elképzelésekkel indult a Csak fiataloknak! műsor? — 1964-ben sugároztuk az első adást. Az volt az elképzelésünk, hogy a fiataloknak olyan műsort szerkesszünk, amelyben hallhatják az adott időszak legsikeresebb slágereit. Ma is az a legfontosabb, hogy a műsor tükrözze a hallgatók általános igényeit; a beat-zenétől egészen a klasszikus dzsesszig. — Köztudott, hogy a szerkesztőségbe milyen sok kívánságlevél érekezik. — A havi „termést” csak négyjegyű számokkal tudom kifejezni. Ezúton is elnézést kérek azoktól a kedves fiatal hallgatóktól, akiknek a kívánságát még mindig nem tudtuk teljesíteni, de véges a műsoridőnk. Van olyan nap, amikor mintegy 300 levél érkezik. A kívánságlista kitöltené egy egész heti műsort. — Minden kívánságot ki tudnak elégíteni? — A leírissebb felvételeket is megkeressük, így aztán előbb-utóbb teljesíthetjük a különleges kéréseket is. Azt * viszont mi kérjük hallgatóinktól, hogy üres magnószalagokat egy-egy szám felvétele céljából ne küldjenek, mert ezeket a „megrendeléseket” nem tudjuk teljesíteni és külön gond a szalagok visszajuttatása. — Komjáthy György a rádióban tölti ideje nagy részét. Nyomon követi a köny- nyűzenei eseményeket tájékozódik a világ „lemezterméséről”. hallgat-e vajon zenét otthon is? — Sem lemezjátszóm, sem magnetofonom nincs. Napi „kötelező” 10—12 órás zene- hallgatás után legalább otthon jólesik a csend. K. M. 1920. április 15-én Massa- chussets állam egyik városkájában rablógyilkosságot követett el egy gengszterbanda. A tetteseket az olasz emigránsok között keresték; így került a gyanúsítottak közé Nicola Sacco és Bartolomeo Vanzetti, Mindkettőjüket elfogták, és ezzel kezdetét vette — a hét évig tartó szégyenletes per, amelynek lezárásaként 1927. augusztus 23-án a két olaszt kivégezték, Guliano Montaldo rendező és Fabrizio Onofri forgatókönyvíró minden fellelhető korabeli dokumentumot áttanulmányozott. így adja a Sacco és Vanzetti című színes olasz film a „nagy per” szenvedélyes, világos és főként igaz összefoglalóját. A hét év minden fontos mozzanatát hűségesen rekonstruálták, a korabeli történelmi viszonyok, az akkori amerikai belpolitika, és a nemzetközi politika eseményei pedig a mának is szóló tanulsággal szolgálnak. A filmet, amelynek főszerepeit Gian Maria Volente és Riccardo Cucciolla játsszák, holnaptól a Béke mozi vetíti. Mészáros Lorincrc emlékeznek íjászén Megyaszón született Mészáros Lőrinc, a Dózsa-féle parasztháború egyik vezéralakja. Most, a j Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségsorozatba kapcsolódik be Megyaszó is, amikor a község híres szüi öttjére emlékeznek. Az ünnepségek szeptember 23-án és 24-én lesznek. Emlékkiállításokat rendeznek, filmbemutatókkal idézik fel a parasztháborút és emléktáblákon örökítik meg a régi kor hőseinek tetteit. Páva-körök találkozója A tokaji Helytörténeti Múzeumban rendezték meg a napokban a szerencsi járás Röpülj páva köreinek találkozóját. A tiszaladányi, tak- tabáji, taktaszadai és az ondi együttesek bemutatkozásán kívül szerepelt a széntistvám póva-kör is, amelyet a televízió Röpülj páva vetélkedőjének döntőjében is láthattunk. Meghívott vendégként lépett fel a műsorban Budai Ilona, a Népművészet ifjú mestere, a tv-vetélkedő egyik győztese. Orgonaest A miskolci zenei esték sorozat keretében legközelebb szeptember 25-én, hétfőn este fél 8-kor Lehotka Gábor orgonaestjére kerül sor az avasi templomban. A műsoron Bach, Debussy, Kodály és Liszt művei szerepelnek. Közreműködik Szikiay Erika magánénekes. SZERDA Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Színes népi muzsika. — 13.55: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.10: A Concertino Praga ’72 ifjúsági zenei verseny magyar résztvevőinek hangversenye. II. rész. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: Harsan a kürtszó! (Ism.) — 15.45: Bach: III brandenburgi verseny. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Szerszámok forradalma. III. rész. — 16.20: Egyre kevesebb a munka. Angol munkásdalok. — 16.32: Fiatalok stúdiója. S. O. S.-tyarátság. Rádiójáték. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új Kodály-fel- vételeinket. — 17.42: Atlasz. Világgazdasági figyelő. — 18.02: Gergely Anna és Dóry József nótákat énekel. — 18.28: Két nyitány. — 19.25: Emlékek szárnyain. VIIÍ. rész. Robert Stolz- nál. — 20.27: Mezőgazdaságunk nagy öregei. Bíró Gyula profesz- szor. — 21.00: I-Iázimuzsika. — 22.20: Zenekritikusok hanglemezekről. — 22.50: A XX. század gondolatai. — 23.05: Operettmuzsika szovjet szerzők műveiből. — 0.10: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 12.40: Házunk tája. — 13.03: Ernani. Részletek Verdi operájából. — 14.00: Kettőtől hatig. — Közben 17.10: ötórai tea. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Millennium. A KISZ székesfehérvári bizottsága vetélkedőjének döntője a Vörösmarty . Színházban. — 19.20: Artúr Rubinstein Chopin-műveket zongorázik. — 19.39: Iskolarádió. — 19,54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: tJj könyvek. — 20.33: Wagner: Istenek alkonya. A kazincbarcikai beszélgetés folytatása. — 21.24: Verbunkosok, népdalok. — 22.00: Régi angol kórusmuzsika. — 22.20: Tánczene öt országból. — 23.15: Zenekari muzsika. Miskolci rádió: A megye életéből. A partnerek és a hatá^dő. — Időszerű munkák a szőlős- kertekben. — Filmzene. — ..Nagyobb figyelemmel . . .** A nők Borsod megve társadalmában. — Először a közösségben. — A megye sportéletéből. — Előadó a szerző. Televízió: 13.10: Iskolatévé. Földrajz. (Ism.) — 17.35: Hírek. — 17.40: Telizsák. — 18.05: A ..Röpülj páva!”-körök találkozója. V. rész. — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Shakespeare: II. Richard. Tragédia két részben, a békéscsabai Jókai Színház előadásában, felvételről. — 22.40: Tv-híradó. Bratislavai televízió: 17.25: Hírek. — 17.30: Középiskolások műsora. — 18.00: Irina Bogácsévá operarészleteket énekel. — 18.15: Honvédelem. — 18.40: Dalok. — 20.00: A lány és a galambok. Tévéjáték. — 21.10: Tv-híradó. — 21.50: Békét a kunyhóknak, hadat a palotáknak! Szovjet dokumentumfilm. 2. rész. Filmszínházak: A betlyárkapi- tány kincse (színes román) f4, hn6, 8. Béke. — A tanú eltűnik (színes szovjet) f3; Fuss, hogy utolérjenek! (színes magyar) f5, f7. Kossuth. — Rabszolgák (magyarul beszélő színes amerikai) f5, f7. Filmklub. — Mackenna aranya (színes amerikai, felemelt hely árral!) hnő, 7. Táncsics. — Ne búsulj! (szovjet) 5. Ságvári. Vetítés helye: Ady Művelődési Ház, Diósgyőr. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között) : Horvát Sándor és Gsemán Ilona siklósi ke-* ramikusok kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Állandó kiállítás. Tér és idő a festészetben. — Eibresszó (13— 20 óra között): Juhász Miklós fotókiállítása. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.18: Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv. — 8.37: Rádióegyetem. Pszichológiai módszerek a büntetőéi járásban. (lsen.) — 9.02: Berlioz: Beatrix és Benedek. Kétfelvoná- sos vígopera. — Közben 10.05: Iskolarádió. A könyv és olvasója. — 10.50: Magyar Parnasz- szus. Emlékezés Zalka Mátéra. — 11.49: Fúvószene táneritmüs- ban. Petőfi rádió: 8.05: Mozart: Haffner-szerenád. — 9.03: Nóták. — 9.04: Egy orosz anya. Elbeszélés. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Kb. 10.30: Néhány szó. zene közben. Televízió: 9.00: Iskolatévé. Környezetismeret. — 9.55: Számtanai ertaa.