Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

Sárba dagadt küllő Tolnay Klári Dérynéről *A színházi világ szep­tember 29-én emlékezik meg Déryné Széppataki Róza halálának 100. évfor­dulójáról. Két évtizeddel ezelőtt mu­tatták be a Déryné című ma­gyar filmet. A film sikerét egy nagy szerep és egy nagy művész szerencsés összetalálkozása eredményezte. — Déryné azóta úgy él az emberek emlékezetében, ahogyan Tolnay Klári élet­• re keltette. Mi' a vélemé­nye erről? — Sajnos, senki nem emlí­ti meg sehol a rendező ne­vét, Kalmár Lászlót. Déry­né életének a megfilmesíté­se az ő jóvoltából született meg 1951-ben. Amikor fel­kért erre a szerepre, nem is egészen értettem miért esett rám a választása, hiszen Dé­ryné elsősorban az énekéről, szép hangjáról, parádés ope­rai alakításairól volt híres. Közismerten rekedt hangom miatt nagyon féltem, de bol­dogan fogadtam el a felké­rést,. miután megnyugtattak, hogy természetesen keresnek egy szinkronpartnert is. — Mit jelentett Önnek Déryné akkor, és most az emlékek fényében? — Déryné visszaemlékezé­seiből megtudtam, hogyan élt, milyen egyéniség volt. Az a hit, hogy az ekhós sze­kérkorban a színészek vi­dáman éltek, naplóját olvas­va álromantikának bizonyult. Az a kor különleges egyéni­ségeket követelt meg. Déryné ilyen volt. — Hogyan sikerült a filmben érzékeltetnie Dé­ryné magasfokú hivatás- vállalását, önfeláldozását? Mi a „technikája” a színé­szi átlényegülésnek? — Déryné szerencsére hoz­zám nagyon közelálló nő és színészkolléga volt. Nem is éreztem, hogy száz évvel ez­előtt élt, kivéve a keserves kínlódásaikat. A színész egy idő után megtanulja, hogy a darabra, a szerepre koncent­ráljon. Ha jól átérzi az iró mondanivalóját, akkor min- den fölösleges rárakótt sal­langot levethet, és lesimult, leegyszerűsödött lesz a játé­ka. Persze Déryné hősiessége nemcsak az én átélésemmel fejeződött ki, hanem a film sajátos képi eszközeivel is. amikor a hóviharban ekhós Mindennél beszédesebb az, szekéren dideregve tesz meg hosszú kilométereket. A fii­mi technika egy kocsikerék­kel, vagy egy sárba dagadt küllővel érzékelteti, hogy mit vállalt Déryné abban az idő­ben. Mindez a nézőben úgv maradt meg, hogy jaj de sokat szenvedett az a Tol- nay-Déryné. — Déryné ifiasszony meg- formálása pályafu- ísának egyik csúcsa volt. T'gy tu­dom, ezért kapta második Kossuth-díját? — Hát igen. Ha külföldre utazom filmdelegáció tagja­ként, akkor mindig a Déry­nét küldik velem, mondván, ezen bemutatható, milyen a Tolnay és milyen a Déryné. Sajnálom, hogy egyetlen ren­dezőnknek sem jutott még eszebe, hogy Blaha Lujza, Já­szai Mari élete is ugyanilyen gyönyörű, tragikus, szép, em­beri volt. De Egressy Gáboré vagy a Lendvay Mártoné is. Nagyon büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első, aki színészetünk hőskoráról — ha szabad így mondanom — ÉDkumentumfiimet csinált. Szeretném, ha újabbak kö­vetnék példámat. ' — Kérem, meséljen vala­mit a forgatásról. — Szíves-örömest. Rende­zőnk azt akarta, hogy vala­hol Pécel környéken egy sziklás dombról három ek- rhós szekéren rohanjon le a völgybe a színészcsoport. A próbafelvételeken kocsisok­kal végeztették el ezt. De a vágtató lovak minden eset­ben megbokrosodtak és fel­borították a kocsikat. A szí­nészek erre megtagadták, hogy felüljenek, mondván, az életüket nem kockáztat­hatják a sikerért. Itt volt egy kis dérynés hősieskedésem. Éreztem, most rajtam áll vagy bukik minden: ha én felszállók, akkor a többiek is kénytelenek lesznek. Mon­danom sem kell, borzasztó­an féltem az alatt a pár perc alatt. Végül is szerencsésen megúsztuk. Végül arról szólnék, ho­gyan „énekeltem”. Amikor Gyurkovics Mária tanulta a dalokat, mindig körülötte voltam és néztem a lélegzet- vételét, a szájmozgását. Ta­lán nem veszi nagyképűség­nek, ha azt mondom, tökéle­tesen megteremtettem azt az illúziót, mintha az én szá­mon jönne ki a hang. Oly­annyira, hogy vidéki turnéi­mon a rendes műsor végén, mindig követelték, hogy a Dérynéből is énekeljek vala­mit... Kínos zavarban vol­tam ilyenkor. Volt, ahol el­énekeltem két oktávval lej­jebb, az Idenézz, csak, ide rám című dalt. Megtapsoltak, de kicsit furcsán néztek. Volt ahol hosszasan el kellett ma­gyaráznom, hogy a filmben a Gyurkovics énekelt, de még tíz évvel a film után is úgy érezték, hogy én. Mielőtt Tolnay Klári pesti gyalogossá válva végleg bú­csút intene, s eltűnne a „pes­ti vásár” forgatagában, sok sikert kívánok New York-i, torontói, montreáli vendég­játékához. Bizonyára a ten­geren túl is nagyon várják Dérynét. BUZAFALVI GYŐZŐ Irodalom, sakk és jóga Az ifjúsági ház őszi rendezvényei A Molnár Béla Ifjúsági Házban rövidesen újra ta­lálkoznak a fiatal utazók, a magnósok), a versenytánco­sok, a zenebarátok, a finn­ugor, a díszítőművészeti, a sakk-klubok és szakkörök, valamint a bábcsoport tag­jai. Október 1-ig alakul meg — újdonságként — az an­gol. a német és az orosz idegen nyelvi, a kerámia, a faintarzia készítéssel foglal­kozó. szakkör és a középis­kolásoknak szervezett geo­lógusok klubja. A jelentke­zőket ,már most - örömmel fogadják. Az ifjúsági ház az év vé­géig elsősorban irodalmi és zenei programokkal kecseg­teti az érdeklődőket. Októ­berben Galambos Lajossal, novemberben Fodor And­rással tartanak író—olvasó találkozót. De vendégül lát­ják az elkövetkezendő he­tekben Fejes Endrét, Bertha Bulcsút és Kertész Ákost is. A Kortársaink című so­rozat köretében az irodalmi lapok, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Jelenkor, a Ti- szatáj szerkesztőit látják vendégül. Önálló irodalmi esteket is terveznek neves színészek­kel. Már meghívták Jobba Gabit és Iglódi Istvánt. Alkalmanként a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyeket. Az év utolsó három hó­napjában rendszeresen meg­fordulnak majd az ifjúsági háziján közismert külpoliti- kus újságírók is: egy-egy előadást, vitaestet tartanak 'a Magyarország és a Ma­gyar Hírlap szerkesztői. A TIT előadássorozata napjaink fontos kérdéseivel foglalkozik: az ifjúság-szo­ciológiával, a család jövőjé­vel, a modem ember kon­fliktusaival, a világnézet és az életforma problematiká­jával, a beszűkülés, az el­magányosodás okaival... Dely Károly jógaoktató pe­dig, a múlt évi tanfolyam­hoz hasonlóan, most egy nyolc részből álló sorozat keretébe vezeti be a jó- gázás titkaiba az érdeklő­dőket. Az oktatásra minden második vasárnap délelőtt kerül sor: A jógasorozatra október 10-ig lehet jelent­kezni. S. J. Csak fiataloknak! A beat-zenétől a klasszikus dzsesszis; Esztendők óta a fiatalság egyik legkedvesebb rádiómű­sora Komjáthy György csü­törtök és szombat délutánon­kénti könnyűzenei összeállí­tása. Érthető hát, hogy a mű­sorszerkesztő is rendkívül népszerű. Elsősorban az ifjú­ság körében, de a tánczenét kedvelő idősebb korosztály is szívesen hallgatja összeál­lításait. Ha valaki jó zenei műsort szerkeszt, sokan megkérdezik, hogyan került kapcsolatba a zenével. A családban volt ta­lán muzsikus? — Magam sem tudom, mi­kor kezdtem a zenével is­merkedni. A családban én voltam az úttörő; a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola orgona és zongora tanszakán végeztem. Azután kis vargabetűvel kerültem a rádióhoz. — Rögtön könnyűzenei szer­kesztő lett? — Több mint tíz éve tech­nikai rendezőként kezdtem a pályafutásomat. Ma Is úgy érzem, rendkívül hasznos volt számomra az az időszak. Ek­kor ismertem meg alaposan a rádió technikai felépítését, hangtitkait, az erősítők szere­pét. — Mióta dolgozik a szer­kesztői munkakörben? — Egy évtizede lesz lassan ennek is. Kezdetben a reggeli esztrádműsorok és az ötórai teák zenéit állítottam össze. — Mikor és milyen elkép­zelésekkel indult a Csak fia­taloknak! műsor? — 1964-ben sugároztuk az első adást. Az volt az elkép­zelésünk, hogy a fiataloknak olyan műsort szerkesszünk, amelyben hallhatják az adott időszak legsikeresebb sláge­reit. Ma is az a legfonto­sabb, hogy a műsor tükrözze a hallgatók általános igé­nyeit; a beat-zenétől egészen a klasszikus dzsesszig. — Köztudott, hogy a szer­kesztőségbe milyen sok kí­vánságlevél érekezik. — A havi „termést” csak négyjegyű számokkal tudom kifejezni. Ezúton is elnézést kérek azoktól a kedves fiatal hallgatóktól, akiknek a kí­vánságát még mindig nem tudtuk teljesíteni, de véges a műsoridőnk. Van olyan nap, amikor mintegy 300 le­vél érkezik. A kívánságlista kitöltené egy egész heti mű­sort. — Minden kívánságot ki tudnak elégíteni? — A leírissebb felvételeket is megkeressük, így aztán előbb-utóbb teljesíthetjük a különleges kéréseket is. Azt * viszont mi kérjük hallgató­inktól, hogy üres magnósza­lagokat egy-egy szám felvé­tele céljából ne küldjenek, mert ezeket a „megrendelé­seket” nem tudjuk teljesíteni és külön gond a szalagok visszajuttatása. — Komjáthy György a rá­dióban tölti ideje nagy ré­szét. Nyomon követi a köny- nyűzenei eseményeket tájé­kozódik a világ „lemeztermé­séről”. hallgat-e vajon zenét otthon is? — Sem lemezjátszóm, sem magnetofonom nincs. Napi „kötelező” 10—12 órás zene- hallgatás után legalább ott­hon jólesik a csend. K. M. 1920. április 15-én Massa- chussets állam egyik város­kájában rablógyilkosságot kö­vetett el egy gengszterbanda. A tetteseket az olasz emig­ránsok között keresték; így került a gyanúsítottak közé Nicola Sacco és Bartolomeo Vanzetti, Mindkettőjüket el­fogták, és ezzel kezdetét vet­te — a hét évig tartó szé­gyenletes per, amelynek le­zárásaként 1927. augusztus 23-án a két olaszt kivégez­ték, Guliano Montaldo ren­dező és Fabrizio Onofri for­gatókönyvíró minden fellel­hető korabeli dokumentumot áttanulmányozott. így adja a Sacco és Vanzetti című szí­nes olasz film a „nagy per” szenvedélyes, világos és fő­ként igaz összefoglalóját. A hét év minden fontos moz­zanatát hűségesen rekonstru­álták, a korabeli történelmi viszonyok, az akkori ameri­kai belpolitika, és a nemzet­közi politika eseményei pe­dig a mának is szóló tanul­sággal szolgálnak. A filmet, amelynek főszerepeit Gian Maria Volente és Riccardo Cucciolla játsszák, holnaptól a Béke mozi vetíti. Mészáros Lorincrc emlékeznek íjászén Megyaszón született Mészá­ros Lőrinc, a Dózsa-féle pa­rasztháború egyik vezéralak­ja. Most, a j Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett orszá­gos ünnepségsorozatba kap­csolódik be Megyaszó is, ami­kor a község híres szüi ött­jére emlékeznek. Az ünnep­ségek szeptember 23-án és 24-én lesznek. Emlékkiállítá­sokat rendeznek, filmbemu­tatókkal idézik fel a pa­rasztháborút és emléktáblá­kon örökítik meg a régi kor hőseinek tetteit. Páva-körök találkozója A tokaji Helytörténeti Mú­zeumban rendezték meg a napokban a szerencsi járás Röpülj páva köreinek talál­kozóját. A tiszaladányi, tak- tabáji, taktaszadai és az ondi együttesek bemutatkozásán kívül szerepelt a széntistvám póva-kör is, amelyet a tele­vízió Röpülj páva vetélkedő­jének döntőjében is láthat­tunk. Meghívott vendégként lépett fel a műsorban Budai Ilona, a Népművészet ifjú mestere, a tv-vetélkedő egyik győztese. Orgonaest A miskolci zenei esték so­rozat keretében legközelebb szeptember 25-én, hétfőn es­te fél 8-kor Lehotka Gábor orgonaestjére kerül sor az avasi templomban. A műso­ron Bach, Debussy, Kodály és Liszt művei szerepelnek. Közreműködik Szikiay Erika magánénekes. SZERDA Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Szí­nes népi muzsika. — 13.55: Vála­szolunk hallgatóinknak! — 14.10: A Concertino Praga ’72 ifjúsági zenei verseny magyar résztve­vőinek hangversenye. II. rész. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: Harsan a kürtszó! (Ism.) — 15.45: Bach: III brandenburgi verseny. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Szerszámok forradalma. III. rész. — 16.20: Egyre keve­sebb a munka. Angol munkás­dalok. — 16.32: Fiatalok stúdió­ja. S. O. S.-tyarátság. Rádiójáték. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új Kodály-fel- vételeinket. — 17.42: Atlasz. Vi­lággazdasági figyelő. — 18.02: Gergely Anna és Dóry József nótákat énekel. — 18.28: Két nyitány. — 19.25: Emlékek szár­nyain. VIIÍ. rész. Robert Stolz- nál. — 20.27: Mezőgazdaságunk nagy öregei. Bíró Gyula profesz- szor. — 21.00: I-Iázimuzsika. — 22.20: Zenekritikusok hangleme­zekről. — 22.50: A XX. század gondolatai. — 23.05: Operettmu­zsika szovjet szerzők műveiből. — 0.10: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 12.40: Házunk tája. — 13.03: Ernani. Részletek Verdi operájából. — 14.00: Kettőtől ha­tig. — Közben 17.10: ötórai tea. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Millennium. A KISZ székesfehérvári bizottsága vetélkedőjének döntője a Vörös­marty . Színházban. — 19.20: Ar­túr Rubinstein Chopin-műveket zongorázik. — 19.39: Iskolarádió. — 19,54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: tJj könyvek. — 20.33: Wag­ner: Istenek alkonya. A kazinc­barcikai beszélgetés folytatása. — 21.24: Verbunkosok, népdalok. — 22.00: Régi angol kórusmuzsi­ka. — 22.20: Tánczene öt ország­ból. — 23.15: Zenekari muzsika. Miskolci rádió: A megye életé­ből. A partnerek és a hatá^dő. — Időszerű munkák a szőlős- kertekben. — Filmzene. — ..Na­gyobb figyelemmel . . .** A nők Borsod megve társadalmában. — Először a közösségben. — A me­gye sportéletéből. — Előadó a szerző. Televízió: 13.10: Iskolatévé. Földrajz. (Ism.) — 17.35: Hírek. — 17.40: Telizsák. — 18.05: A ..Röpülj páva!”-körök találkozó­ja. V. rész. — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Shakespeare: II. Richard. Tragédia két részben, a békéscsabai Jókai Színház elő­adásában, felvételről. — 22.40: Tv-híradó. Bratislavai televízió: 17.25: Hí­rek. — 17.30: Középiskolások mű­sora. — 18.00: Irina Bogácsévá operarészleteket énekel. — 18.15: Honvédelem. — 18.40: Dalok. — 20.00: A lány és a galambok. Tévéjáték. — 21.10: Tv-híradó. — 21.50: Békét a kunyhóknak, hadat a palotáknak! Szovjet do­kumentumfilm. 2. rész. Filmszínházak: A betlyárkapi- tány kincse (színes román) f4, hn6, 8. Béke. — A tanú eltűnik (színes szovjet) f3; Fuss, hogy utolérjenek! (színes magyar) f5, f7. Kossuth. — Rabszolgák (ma­gyarul beszélő színes amerikai) f5, f7. Filmklub. — Mackenna aranya (színes amerikai, felemelt hely árral!) hnő, 7. Táncsics. — Ne búsulj! (szovjet) 5. Ságvári. Vetítés helye: Ady Művelődési Ház, Diósgyőr. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között) : Horvát Sán­dor és Gsemán Ilona siklósi ke-* ramikusok kiállítása. — Miskol­ci Képtár (10—18 óra között): Állandó kiállítás. Tér és idő a festészetben. — Eibresszó (13— 20 óra között): Juhász Miklós fotókiállítása. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.18: Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv. — 8.37: Rádióegyetem. Pszicholó­giai módszerek a büntetőéi já­rásban. (lsen.) — 9.02: Berlioz: Beatrix és Benedek. Kétfelvoná- sos vígopera. — Közben 10.05: Iskolarádió. A könyv és olvasó­ja. — 10.50: Magyar Parnasz- szus. Emlékezés Zalka Mátéra. — 11.49: Fúvószene táneritmüs- ban. Petőfi rádió: 8.05: Mozart: Haffner-szerenád. — 9.03: Nó­ták. — 9.04: Egy orosz anya. El­beszélés. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — Kb. 10.30: Néhány szó. zene közben. Televízió: 9.00: Iskolatévé. Kör­nyezetismeret. — 9.55: Számtan­ai ertaa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom