Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

ej otthon a szakmunkástanulóknak A demográfiai hullám után (Folytatás az 1. oldalról) Borsodban a szakmunkás- képzés feltételei a korábbi évek zsúfoltsága miatt az or­szágos átlaghoz hasonlóan egy kicsit visszaestek. A de­mográfiai csúcs hozta magá- ■ val, hogy a tárgyi ellátottság elmaradt a tervezettől. A tanműhelyek szama a tanu­lók létszámához viszonyítva megyénkben szembetűnően jó az országos arányhoz ké­pest Hasonlóan kedvező a kollégiumi férőhelyek aránya is: amíg országosan 1000 szakmunkástanulóra 83. ad­dig Borsodban 134 férőhely jut. Tovább javul a vidékről származó fiatalok kollégiumi elhelyezése, hiszen egv ú.iabb kétszáz személyes diákotthont adnak át a jövőben Miskol­con. Régi gondja a városnak és a megvenek is. hogy a szak­munkások képzése hosszú évek óta a nagyobb vállala­tokat terheli, mert a végzett fiatalok közül elég sokan to­vábbállnak, amikor a bizo­nyítványt a kezükbe veszik, és kisebb vállalatoknál he­lyezkednek el. Az ifjú szak­munkásnak könnyen fizet az az üzem nagyobb órabért, mely a taníttatás költségeiből egy fillért sem vállal magá-' ra. Csak részben enyhít ezen az a néhány rendelet, ame­lyik a munkaerőcsábítást igyekszik fékezni. Most a demográfiai hullám elcsendesedésével már ismét a megfelelő tárgyi ellátott­ságra törekszenek az iskolák, de ugyanakkor még mindig gondot jelent a beiskolázás időszakában az a körülmény, hogy a nyolcadik osztály után a fiatalok többsége 2-es, 3-as bizonyítvánnyal jelentkezik az intézeteknél. A szakmai képzést megnehezíti a gyen­ge alapokkal rendelkezők ok­tatása. Ugyancsak hiányosságként jelentkezik a szakmunkás- képzés gyakorlatában, hogy sok helyen nem a tantervhez igazítják a gyakorlati képzést, hanem az üzemek feladatai­hoz. az éppen készülő gyárt­mányokhoz. Erre egészen sa­játos problémákat találni a szövetkezeti és a magánkis­iparban Miskolcon. Jó példaként emlegették viszont, hogy ahol az iskolák­nál már betölti funkcióját az ifjúsági szakszervezeti bizott­ság, ott a KISZ-szervezettel közösen hatékony akcióprog­ramokat dolgoznak ki a fel­adatok megoldására. A tanul­mányi versenyeket anyagilag is támogatják a szakszerveze­ti bizottságok, mint ahogy se­gítik a szakma kiváló dolgo­zója versenyt is, sőt szociális juttatásokat javasolhatnak, vezethetnek be. NAGY JÓZSEF Magtárban a gabona A héten megyeszertc befe­jeződött a kalászosok nyári betakarítása. A korábbi, csa­padékos időjárás valamelyest késleltette az aratást, s en­nek tudható be az is, hogy az ózdi járásban az elmúlt hét végén mintegy 500 hek­tárnyi területen lábon állt a gabona. A termésátlag a ked­vező tavaszi időjárás hatásá­ra jóval magasabb, mint az elmúlt évben volt. búzából 23.5 mázsa hektáronként. Tavaly termett A főnyeremény: egy da Ham kürt Szemle a llaj'ihs- kertben Tegnap délután a esanyiki Majális-kertben helyszíni szénáiét tartott az augusztus 20-i ünnepségeket előkészítő városi operatív bizottság. A bejárás során megállapítot­ták. hogy az előkészületek jó ütemben haladnak, a vál­lalatok dolgozói a feladato­kat időarányosan végrehaj­tották. A helyszíni szemle tapasztalatai szerint a mis­kolci lakosság gondtalanul ünnepelhet és szórakozhat majd augusztus 20-án. A műszaki átadástól a beköltözésig Július elsején lépett élet­be az új Casco-biztosítás. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságán azóta mintegy 2000 autótulajdonos kötötte meg az új biztosítást. Jelen­leg a gépkocsitulajdonosok körülbelül egyharmada ren­delkezik az új Cascoval, amely szolgáltatásait te­kintve sokkal kedvezőbb az előbbinél. Az Állami Biztosító me­gyei vezetői jutalomsorsolást rendeznek, amelyen minden autótulajdonos részt vesz. aki augusztus 31-ig megköti az új gépjárműbiztosítást. Az első díj egy dallamkürt, a második és a harmadik egy- egy szerszámkészlet, míg to­vábbi 41 nyertes egy-egy, elakadást jelző háromszöget kap. REFLEKTOR Ma Budapesten az újságíró szövetség székházaban a kö­zelgő első magyar latszeresz kongresszusról tart sajtótájé­koztatót a Magyar Látszerész Optikus Szövetség. Délután az írószövetségbe látogat Ro­bert Graves angol író. ^ Bo- daek (Fejér megye) térségé­ben harci túrát rendeznek az Ifjú Gárda 3. országos sereg­szemléjének keretében, jfc Győrött sárközi művészeti napok kezdődnek. Up. A gyu­lai vármúzeumban a helyi művésztelep alkotásaiból ren­deznek kiállítást. Kazinc­barcikán 120 személyes böl­csődét avatnak. % Szekszár- don országos állategészség­ügyi tanácskozást tartanak és nemzetközi díszmadár-kiállí­tást nyitnak. + Az ablakok illesztését, a fémszerlvények igazítását a ne­gyedik emeleti ablakban artistamutatványnak is beillő hely­zetben kell elvégezni (Vadas Zsuzsa felv.) Beszélgetés a negyediken Az összekötő városrész négyemeletes házgyári épüle­tei. mintha dominókockákból álltak volna össze. A daruk egy-kettőre beemelték a pa­neleket a már üvegezett ab­lakokkal, lépcsőházi elemek­kel. és az utcai járókelők ál- mélkodva állapíthatták meg: megint kész egy új ház. Bár így lenne! Mert aztán ismét ámulhat az ember, amikor azt látja, hogy hónapokon át készülnék a belső szerelések. Sajnos, a műszaki átadást Ak varéiI Biennálé Az Országos Akvarell Bi- ennálét harmadszor rendezi meg Heves megye és Eger varos tanácsa, a Magyar Képzőművészek Szövetségé­nek Észak-magyarországi Területi Szervezete, a Kiál­lítási Intézmények és az eg­ri Dobó István Múzeum. A megnyitó — melyen az Egri Vonósnégyes is közreműkö­dik, — augusztus 20-án, va­sárnap délelőtt 11 órakor lesz a Gárdonyi Géza Színház­ban. A bie.nnálét D. Fehér Zsuzsa művészettörténész ajánlja a közönség figyel­mébe. A legjobb alkotások­nak járó díjakat Szalag Ist­ván. Heves megyei Tanács elnökhelyettese adja át. Kánikulai gyötrődés ... most pedig leülök és cikket írok a do­hányzás ártalmairól. No. de hol is kezdjem? Ezt az állandóan napirenden levő témát na­gyon sok oldalról közelítették már a folyó­iratok. napilapok, a rádió, a televízió: sőt még a mozik vásznain is láthattunk tudományos kisfilmeket, amelyek elrémítő módon adták a dohányos ember tudtára: rossz vége lesz. ha nem szakít a nikotinélvezet káros szenve­délyével. Kezdjem talán a szakállas, ám­bár közismert példázattal, miszerint az egyik ember kínálja a másikat: Parancsolj, rá­gyújtasz? Mire a másik: Köszönöm, még mindig nem dohányzom. Aztán újból az el­ső: Hja, értem, ebből vetted a sarokhá zad ... Nem. ez így nem jó. Bárgyú. Sohasem volt igaz, hogy a cigarettán spórolt pénz­ből bárki is házat vett volna. Manapsag meg különösen nem vesz senki sarokházal. Legfeljebb víkendházat. vagy kertes kéglit de nem a Kossuth árából, hanem az OTP segítségével, meg . Az ördögbe! Nem jut eszembe, hogyan is szokta ezt megfogal mazni a Népi Ellenőrzési Bizottság. Na várjunk csak! Nikotin ellen es propa­gandánk próbálkozott már. hogy aszongya az egészséggel, a svédek ajánlotta bagórá­gással. a nikotinmentes készítménnyel, a ni­kotin társadalmi méretű veszélyével, az al­kohol és a dohányzás összefüggéseivel... Mivel nem kísérletezett még? Aha! Meg­van! Az emberi hiúságot még nem vette célba! Hurrá! Tehát: Stanicli Gerzson hevesen udvarolt Sré Sa­roltának. s nem is eredménytelenül. Tör­tént egyszer .azonban, hogy Sarolta így ki­áltott fel: Jé. Gerzson, csak most veszem észre, hogy a nikotin egészen sárgára mar­ta a fogait. — Nem, nem. álljon meg a me­net! Ennél sokkal meggyőzőbb érv kell. Pél­dául egy ilyen: Zsupsz Icuka attól a nap­tól kezdve, hogy felhagyott a dohányzás­sal. nyolc kilót hízott. Pedig annak mind­össze három honapja ... „Nagy mamlasz.” ..Az Icuka?” „Dehogyis. Te!” — suttogja fü­lembe a múzsa. (Azért írom kis „m”-betűvel, mert az enyém csak amolyan mini-múzsa.) „Ha ilyen mafla érveket használsz, holnap­tól kezdve a teltkarcsúak megrohanják a do­hányárudákat... Okosabbat találj ki.” Könnyű ezt mondani. A kánikulától bam­bára gyötörve ücsörög az ember, hátán fo­lyik a víz, kínozza amúgy is forró agyát, hogy cselekedjék valami hasznosat az em­beriség javára . . de ha egyszer nem megy. Mi az, hogy nem megy! A kohó mellett, a buszvezető fülkéjében, a Patyolat gőzkam­rájában, a nyomda géptermében, sőt még a lapárus bódéjában is sokkal melegebb van és mégis dolgoznak. Olyan nincs, hogy nem megy. Menni fog! Na jó. még egyszer nekirugaszkodom. Te­hát a téma: a dohányzás ártalmai. Stim­mel. Előbb azonban kellene valami frap­páns cím. Bizony. Talán, ha már leírtam a címét, könnyebben kibontakozik a mon­danivaló. Szóval, ha a téma a dohányzás ártalmai, akkor.. akkor ennek megfele­lően ... vagyishogy éppen ennélfogva... Hogy a fene egye meo! Rá kell gyújtani. Hol a Fecske? Az előbb még itt volt . .. Na. végre. De hiszen ez üres! A csudába lehet ez? Amikor egy órával ezelőtt leül­tem, még majdnem tele volt... Nem baj, van még egy dobozzal a táskában. így ni. Milyen ronda szürke a füstje ennek a Fecs­kének. Az. De most aztán rajta, öreg fiú! Tehát a dohányzás ártalmai... ártal­mai... ártalmai... hosszú hónapok választják el a beköltözéstől. Szakmák szerint Igazából csak azok tudják, hogy miért is húzódik ilyen sokáig a végleges átadás napja, akik közelebbről is megismerkednek a házgyári lakások belső szerelési mun­káival. Az összekötő város­részben több lakásban is jár­tunk és bizony minden ernte­ten, minden kisebb-nagvobb szobában bőségesen akadt dolga kőművesnek, vízveze­ték- és központifűtés-szerelő­nek, asztalosnak, mázolók- nak, tapétásoknak. A nyers­beton falakat „leglettelik”, hogy sima felületre kerüljön fel a festék vagy a tapéta. A beépített szekrényeket il­leszteni, az ablakok zárait sokszor javítani kell a hely­színen is. — Még talán akadályozzák is egymást? — Az is előfordulhat — vá­laszol az egyik asztalos. — Most például anyagra vá­runk. mert késnek a szek­rényfalak és a küszöbök va­salásai. Parkettát állítólag sehol sem lehet kapni, még a fővárosban sem. — Kinek drága ez a vára­kozás n — Mindenkinek. Nekünk is, mert ilyenkor órabérben szá­molják el a munkánkat Ha nem haladunk elég gyorsan, a prémium a nluszoénz is kevesebb, és azt hiszem, a jövendő lakóknak sem mind­egy. mikor jöhetnek. Sőt. a vállalatnak sem. hiszen ettől függ. mikor kaphat pénzt az átadott lakásokért. A ketles épületben Az összekötő városrészben a kettes épület negyedik eme­letén az ablakok igazítását, a vasalás javítását végzi Tóth Sándor asztalos. Néha artis­tákat megszégyenítő ügyes­séggel kapaszkodik fel az ab­laknyílások keskeny keretei közé. Amikor végez, elége­detten vizsgálgatja munkája eredményét. — Három éve dolgozom a házgyári épületek belső sze­relésén. A minőség nagyon sokat javult. Követelmény, hogy csak" jól használható berendezéseket adjunk át. Aki ez ellen vét. annak anva- gi hátrányt is jelenthet a ha­nyagság. ingyen kell elvégez­ni a pótlást. A vállalat eb­ben igencsak érdekelt, hiszen amit egyszer el lehet végezni rendesen, azt csak ráfizetés­sel tudjuk a garanciális idő­szakban kijavítani. Kimondatlanul is igaz. hogv a minőségre való törekvések hozzájárulnak ahhoz, hogy elodázódik a műszaki átadás és az azt követő beköltözés időpontja. — Ha jól megy a munka, mennyit keresnek? — Nemcsak szigorral, ked­vezményekkel is lehet hatni az építőkre. Ha van anyag, ha nem akadályozza semmi sem a belső szerelést, a leg­jobb szakmunkások havi 500 forintot kaphatnak a fizeté­sen felül. N. J. Füst a Ládi felett A szép környezetű Ládi fűrésztelep aprócska házaiban lakók közül többen panaszkodnak: néhány hete füst, savanyú szag árasztja el a környéket. Sokan a Diósgyőri Gépgyár pártbizottságához for­dultak. — Igazuk van — mondja Juhász Barnabás, a pártbizottság osz­tályvezetője. — A fűrésztelepre faszénégető üzemet telepített a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Amikor a szél fentről a házak felé fúj — ez pedig itt gyakori — szenvednek a füsttől, a faszénége­tés jellegzetes szagától. Még a gyár területére is bejön a füst, s a szag. Gyárunkban is megkérdezték: miért telepít ilyen üzemet ide az erdőgazdaság, amikor mi, s a kohászat százezreket, millióka-t költünk a füst, por megkötésére, a levegő tisztaságának biztosítá-'- sára? Mit válaszolhattunk volna? . . . Mi nyomába szegődtünk a faszénfüstnek, pontosabban a faszén­füst — és szag okának. Először a fűrésztelepen érdeklődünk, ahon­nan a gazdaság erdőhasználati osztályára irányítottak bennünket. Szabó Sándor: — A faszénégető üzemrészt nem véletlenül telepítettük a Ladiba. A fűrésztelepen nagymennyiségű hulladékfa képződik, amelyet az utóbbi időben nem tudtunk megfelelő módon értékesíteni. Az ötlet, hogy égessünk belőle faszenet, kitűnőnek látszott, hiszen vállalatunk évek óta exportál ebből a termékből tőkéspiacokra. — Nem gondoltak arra, hogy a lakosság zúgolódni fog a füst, a szag miatt? — A faszénégető« a házaktól tetemes távolságra zajlik. Az igaz, hogy amikor a szél feltámad, s az égetés helyétől a házak irányába fúj, eljut a füst, s még inkább a kellemetlen, savanyú szag a lakó­házakhoz. — Keresnek-e valamiféle megoldást? — Már találtunk. Még ebben a hónapban leállunk a Ládiban és a Bükkben is a faszénégetéssel. A még meglevő alapanyagkészletet feldolgozzuk, s aztán befejeztük a faszén előállítását. Az történt ugyanis, hogy nem kell a faszén sehol. Amennyire kedvelt árucikk volt a nyugati piacokon korábban, annyira elfordult tőle az érdek- • lődés most. Itthon pedig még nem tudott népszerűségre szert tenni. Mindez megnyugtató lenne, ha nem jutna eszünkbe valami. Ne­vezetesen az, hogy mi lesz, ha hirtelen megváltozik a piaci helyzet? Mert a piacokon legalább annyira változó szelek fújnak, mint a Ládiban. Akkor kezdődik újra az ott lakók panaszjárása? Nem lenne jobb ezt már most valami módon megelőzni? NY. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom