Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-16 / 192. szám
Lobogózzuk fel az épületeket! Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a város lakosságát. az üzemek, intézmények, vállalatok vezetőit, hogy augusztus 20-ra, a Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepére lobogózzák fel a lakóházakat, az üzemek, intézmények, vállalatok épületeit. A zaszlodísz augusztus 18- tól 21-ig köszöntse az ünnepet! KRESZ-vetélkedő az MKV-nál A DH városfejlesztési P f • Újszerű vendéglők IftrillTlíl * Nincs ételkülönlegesség tillitl • Es a vár környékén? „Megfigyeltem, hogy az utóbbi években csaknem kivétel nélkül csupán az új lakótelepeken építenek új vendéglátóipari létesítményeket. Véleményem szerint azonban a városnak ez a kereskedelem-hálózatfejlesztési koncepciója nem találkozik a lakosság igényeivel. A KilMn lakótelepi Otthon étterem, a Katowice vagy a bulgárföldi Stadion étterem mind tipikus példája annak, hogy az újabb vendéglátó létesítményeknek a közétkeztetésen kívül igen minimális szerepe van a városi lakosság ellátásában. Ugyanakkor alig épülnek Miskolcon olyan éttermek és kisvendéglők, amelyek a szokásos, már-már sablonszerű szolgáltatásokon és étrendeken kívül mást is nyújtanának a vendégeknek” — írja Egri Zoltán Chlepkó Ede utca 35. sz. alatti lakos, majd hozzáteszi: „Hasonló étterem-presszó kombinát épül most a Győri kapuban is. Miért? Hiszen köztudott, hogy ezek a létesítmények hosz. szú éveken át veszteségesen működnek.” kén — írja — igen sok vendég és idegen megfordul. Hívjuk őket. propagáljuk városunknak ezt az igen szép, idegenforgalmi látványosságát. de az egész környéken egyetlen valamirevaló vendéglátó egység sincs. Sehol egy sörkert, egy hangulatos kisvendéglő. Legfeljebb egy rosszul ellátott, ócska strandbüfé, ami miatt szégyenkeznünk kell. A legközelebbi, nem éppen gusztusos Bástya presszó is több mint 500 méter távolságra van a vártól. 3^ Horgászok a Mályi-tónál Karsztvíz-kutatók Jósvafőn Vallatják a Tohonyaforrást Üdítő híreket kaptunk tegnap Jósvafóről. a VITUKI karsztvíz-kutató állomásának vezetőjétől, Máucha Lászlótól, aki egy érdekes barlangász-kísérletről számolt be. Igaz. nincs könnyű dolguk a barlangászoknak, hiszen nehéz terepen törmeléket hordanak, de legalább jó hűvös helyen vannak. A zsombolyban ugyanis, amelynek feltárásáról a tudósítás szól, most sincs több 10—12 foknál. A jósvafői kutatóállomás dolgozói hosszú évek óta vizsgálják a Tohonya-forrás vízhozamának változásait, a karsztjelenségeknek a forrásra gyakorolt hatását. Tavaly már megkísérelték, hogy kibontsák a Jósvafő—Aggtelek között levő karsztfenn- sík, a Nagyoldal aknabarlangját. amely az akkori fel- tetelezések szerint is a Tohonya-forrás vízmedencéihez vezet. Tavaly nem sikerült a kísérlet, alig 15 méterre jutottak le a függőleges zsombolyba. ezután útjukat állta a barlangi törmelék, hordalék. Mivel ez a forrás az állomás kutatási programjában központi helyen szerepel, most újra nekivágtak a nagy munkának. A VITUKI amatőr barlangászai és még jó néhány diák, pesti egyetemista. összesen húszán, a múlt szombaton tábort vertek a jósvafői Nagyoldalon, az aknabarlang közelében. Még szombaton megkezdték a barlang feltárását, azóta több törmeléket, sarat emeltek ki a járatból. Munkáikat az idén egv motoros csörlő is segíti. ígv nem kell minden vödör törmelékkel a felszínre jönni. Feltételezéseik szerint kétszáz-háromszáz méter mély lehet az akna, amelynek felső részében egyébként tavaly két. valószínűleg a kuruckorból származó emberi csontvázat találtak. Az aknabarlang feltárása szeptember végéig tart. addigra valószínűleg elérik a zsomboly alját, és rábukkannak a Tohonya-forrás víztárolóira. A feltárás nagy segítséget nyújt majd az állomás tudományos. kutatóinak, akik munkájukkal a vízgazdálkodásban, bányászatban rendkívül fontos karsztvizek, karsztjelenségek megismerését viszik előbbre. (pusztai) A Miskolci Közlekedési Vállalat fennállásának 75. évfordulója tiszteletére KRESZ- vetélkedőt rendeztek a villamos- és a gépkocsivezetők között. A vetélkedőben mintegy 200 dolgozó vett részt, az egyéni verseny mellett brigádversenyt is indítottak. A villamosvezetők vételkedésében a tegnapi döntőn az első három helyezett 1000, 800. illetve 600 forintot kapott. míg az autóbuszvezetők versenyének első négy helyezettjét díjazták. A két első helyezést elért brigád tagjainak jutalma 250—250 forint. Közvetlen tárcsázással A posta műszaki brigádjai tegnap befejezték a miskolctapolcai távbeszélővonal kábelbővítési munkálatait. Ezután valamennyi miskolci te- lefonelöfizetö közvetlen tárcsázással folytathat beszélgetést a távhívó rendszer segítségével. Eddig ugyanis — a műszaki feltételek hiánya miatt — négyszáz miskolctapolcai, vagy arról a vonalról leágazó telefonkészülék tulajdonosa ki volt rekesztve a távhívó rendszerből. Olvasónk kérdésére Orosz László, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője válaszol: — A levélírónak igaza van. Az említett vendéglátóipari létesítmények tervei azonban már évekkel ezelőtt elkészültek. s ezek megváltoztatása igen sokba került volna. A korábban kialakult gyakorlat helytelenségét a tapasztalatok régen bebizonyították, s ezért feltétlenül és mielőbb változtatni szeretnénk rajta. Mi sem tartjuk helyesnek, ha az új lakótelepeken csak hagyományos jellegű éttermek és presszók épülnek. Nemcsak a levélíró, hanem az egész, lakosság igényli ma már a sajátos hangulatú, egyedi kialakítású, speciális ételeket felszolgáló vendéglőket. Legújabb hálózatfejlesztési törekvéseinkben igyekszünk is ezeknek az igényeknek eleget tenni. Ezt bizonyítják a jelenleg működő kisvendéglők is. Rendkívül nagy népszerűségnek örvend például a Rácz Ádám utcai Tiszavirág halászcsárda. ahol speciális halételeket és egyebek között békacombot is felszolgálnak a vendégeknek. Ilyen újszerű vendéglátóegységek kialakítását szorgalmazzuk az újabban épülő lakótelepeinken is. Kereskedelmi hálózatfejlesztési programunkat már ennek megfelelően dolgoztuk ki. Elsőként az Avason felépülő új lakótelepen, később pedig a Vörösmarty utca környékén és az azt követően kiépülő új városrészekben — az ismert hagyományos, nagyobb éttermek és eszpresz- szók mellett — inkább a kisebb alapterületű, családias kisvendéglők létesítését szorgalmazzuk. Ezt a törekvésünket igyekszünk érvényre juttatni a belvárosi üzlethálózat fejlesztése során is. Az Arany Csillag Kávéház, illetve a Polónia étterem alatt például hangulatos pincesörözőt alakítanak ki. A Kossuth utcai Áfész-házban — a volt BM-klub épületében — pedig a földszinti részen egy új szövetkezeti presszóbár. félemeletén hangulatos kisétterem létesítésére adtunk engedélyt. Hasonló kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz B. J. főművezető, a diósgyőri város- központ egyik új lakója is: „A diósgyőri vár környéA városi tanács kereskedelmi osztálya — Orosz László osztályvezető szerint — már régebben foglalkozik a strandbüfé átalakításának gondolatával. Az elképzelések szerint a büfé átalakításának tervét a vízművek strandfejlesztési terveihez igazították volna, de mint kiderült, a strand bővítésére a közeljövőben nem kerül sor. így legfeljebb csak kisebb átalakításra lehetne számítani, de a felajánlott tanácsi támogatás ellenére ez idáig még nem akadt vállalkozó. A vállalatok és szövetkezetek fejlesztési lehetőségei ugyanis meglehetősen korlátozottak. Ennek ellenére — ismerve a környék hiányos vendéglátó ellátottságát — a tanács a büfé korszerűsítését és utcai árusításra való átalakítását is fontosnak tartja. L. P. Matyóföld virágai a Balaton mellett Tihany híres kéttornyú barokk templomának szomszédságában van a nádfede- les Népművészeti Ház. Ennek Ankét Taktabájon A gyümölcsösök komplex védelméről tartottak tájékoztatót és bemutatót tegnap Taktabájon. A szerencsi járási növényvédő állomás által szervezett ankét fő témája a Fundasol WP—50 típusú növényvédőszer alkalmazásának. s hatásosságának ismertetése volt. Sugár István A különös házasság igaz históriája 3. A gróf Buttler-família Lássuk most történetünk másik családját: a Buttler eket. Az első Buttler a török hódoltság után bukkan fel hazánkban: báró Buttler János ezredes, császári és királyi kamarás, Eger várának keménykezű és örökös parancsnoka. A távoli Kurlandból (a mai Szovjet- Lettország déli részéből) vetődött Egerbe. Az ezredest tekintélye és befolyása révén hamarosan honfiusítják, s királyi adományként megkapja a Heves megyei Erdőtelket és a vele szomszédos Hangi pusztát. A család vagyonának alapját még Egerben, s néhány faluban szerzett részbirtokaival veti meg. A magyarrá lett Buttlerek családi fészkévé azonban mégsem Eger, hanem Erdőtelek válik. A tekintélyes vagyon urát azonban súlyos gondok emésztik: hitvese, Sul- monen Anna Mária asszony magtalan- ságra kárhoztatta a nemes famíliát! Kié legyen hát a vagyon? — merül fel az öregedő ezredesben az emésztő kérdés. Röviddel tehát halála előtt, hogy el ne vesszenek birtokai, — örökbe fogadja fivére fiát: a Becsben élő Lajost, aki azután alaposan beváltja a hozzá fűzött családalapítási reményeket. Két hitvese tizenkét utódnak ad életet. Sőt, Lajos megszerzi a családnak a grófi rangot is. Tizenkét csemetéje közül azonban csupán egyetlenegy viszi tovább a patinás Buttler nevet. Gábor 6, történetünk főszereplőjének, Jánosnak édesapja. Testvérei vagy gyermekkorukban haltak meg, vagy apácák lettek, vagy pedig leányok maradtak. Gróf Buttler Gábor császári és királyi kamarás, a hatalmas családi vagyon és tekintély megteremtője. Ö kapja meg a grófi rang mellé 11. Józseftől, a kalapos királytól, a délvidéki zsírosföldű Bánátban a csaknem 30 ezer holdas (!) párdányi uradalmat, s így a „párdányi” elánevet is. A mérhetetlen vagyon s a rang elsöprő tekintélyt kölcsönöz a Buttler névnek, nemcsak Hevesben, de országszerte. Megválogatják erdőtelki kastélyuk vendégeit. A nagy hatalmú egri püspököket, örökös főispánokat csakúgy a família barátjainak mondhatják, mint akár a gróf Orczyakat, Fáy- akat, Kegleviczeket vagy Almássyakat... Gábor gróf vígan éli , legényéletét, s nem siet a nősüléssel. Többször meggondolja a dolgot, s végül is. 32 éves amikor elődeihez híven, külföldről választ asszonyt. Hitvesét, ágról-szegröl rokonát, ősei szülőföldjéről, az orosz cár uralma alatti Kurlandból hozza az erdőtelki kastélyba. Erzsébet asszonynak egyéb dolga sincs, mint gyermeket gyermek után szülni. A házasság első hat évében ötször fekszik gyermekágyat! Egyébként húsz esztendő alatt tizenöt gyermeknek ad életet, ami mindenképpen szép eredmény egy magvaveszett famíliában ... A vagyon azonban mégsem aprózódik el, hiszen csak öt gyermek nő jel, azok közül is csupán kettő fiú — méghozzá az egyik gyenge, beteges, nem is éli meg a férfikort. Így lesz aztán a fényes párdányi Buttler név és a hatalmas vagyon egyetlen fiúörökösé: János grófé, történetünk főhősévé. Gábor gróf, az apa, érdekes ember. Néhány évvel felesége halála után. közel a hatvanhoz, egy kis csizmadia, elvált kikapós sátoraljaújhelyi feleségét veszi maga mellé kulcsárnénak és gazdaasszonynak. Hamarosan szerelmi viszony bontakozik ki közöttük, melyről már megyeszerte beszélnek. Nagy Borbála asszony, — így hívják a némbert, — rövidesen úgyannyira behálózza az öregurat, hogy miután a kálvinista hitről a katolikusra tér, gróf. Eszterházy egri püspök különleges engedélyével, az erdőtelki kastélyban házasságra lép a furcsa pár ... Az otthon élő két Buttler-fiú, a fiatal János és az idősebb Lajos, sehogyan sem szívleli ,.Borcsa grófnő”-t. Ahogy nőnek a fiúk, úgy éleződik a viszonyuk Borbála asszonnyal. Napirenden vannak az egetverö kiabálások, veszekedések, szörnyűséges civakodások, — melybe Gábor gróf nemigen szól bele, hiszen maga is feleségét „csak asszonynak” hívja, s hét jaj annak, aki grófné- nak merészeli titulálni Borbálát! Az egykori csizmadiánét azonban nem kell félteni... Következik: Borcsa grófné mind a három szobáját a Matyóföld népművészeti remekei ékesítik ezen a nyáron. A Mezőkövesdi Matyóház rendez benne kiállítást és vasárt, amely májusban kezdődött és szeptember elejéig tart. Akik csak ellátogatnak — hazai és külföldi vendégek —■ Tihanyba, a műemlék-templom és a múzeum megtekintése után szinte mindnyájan felkeresik a matyóföldi kiállítást is. Elgyönyörködnek a matyószoba berendezésein, a stilizált virágmintás, szv- csös-rózsás kövesdi, a keresztszemes tardi, a rózsásmadaras szentistváni hímzésekben. Ugyanilyen hímzésminták díszítik a térítőkét, futókat, kendőket, blúzokat, ruhákat, táskákat, amelyekből szívesen vásárolnak a balatoni nyaraló vendégek. Ljítók a pamutfonóban A gazdasági eredmények, valamint a munkakörülmények javítása érdekében háromhónapos újítási versenyt rendeztek a miskolci pamut- fonodában. Ez idő alatt 29 újító összesen 54 javaslatot nyújtott be, melyek közül 11- et már hasznosítottak is. A versenyben részt vett újítók közül 26 férfi és három nő, továbbá 27 fizikai és 2 alkalmazott állományú dolgozó. A benyújtott újítások jellegüknél fogva elsősorban az üzemvitellel — az anyag- és alkatrészjavítással, utánpótlással — kapcsolatosak. De szép számmal van közöttük a minőségjavításra, valamint a munkakörülmények és a munkavédelemre irányuló javaslat is.
