Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

A husziták fegyvere volt Új szerzemény a számszeríj Páratlan lelet került a mis­kolci Herman Ottó Múzeum birtokába.- egy 1563-ból szár­mazó számszeríj. A félelme­tes fegyver előéletéről keve­set tudunk, valószínűleg va­lamelyik borsodi kastélyban őrizték évszázadokon keresz­tül. Pár éve egy sajókazai bá­nyászhoz került, akitől egy orvos vásárolta meg. A leg­utóbbi tulajdonos jó üzletet kötött, hiszen a vételárnak több mint tízszereséért adta el a fegyvert. A legjobban mégis a múzeum járt. hiszen ez a számszeríj a hasonló le­letek közül a legrégibb ha­zánkban. Az évszámmal megjelölt, csaknem öt kiló súlyú fegy­vert nemrégiben megvizsgál­ta a Nemzeti Múzeum fegy­verszakértője, dr. Temesvári Ferenc, s szerinte a számszer­íj valószínűleg még régibb, mint a rajta olvasható dátum. A huszita háborúk idején hasz­nálatos fegyver értékét növe­li. hogy szerkezete a szoká­sosnál bonyolultabb. A szám­szeríj ívét kígyóbőr borítja, es csaknem sértetlenül ma­radt meg a kenderből font ideg is. A fegyverhez tartozó nyilakból már egyet sem ta­lállak. de a korábbi kutatá­sok alapján feltételezik, hogy a „lövedék” egy körülbelül fél méter hosszú kemény fá­ból faragott és 12 deka súlyú vasheggyel felszerelt vessző volt. A fegyver testét elefánt­csont-berakások díszítik, ame­lyek csaknem sértetlenül ma­radtak az utókorra. A múzeum munkatársai el­mondták. hogy a számszeríj nem vadász-, hanem harci fegyver volt és azok közül is a nagy teljesítményűek kö­zé tartozott. Olyan erővel rö­pítette ki a vashegyű nyila­kat, hogy azok akár több mint 100 méter távolságból is át­fúródtak az ellenfél páncél­ján. Használatához természe­tesen nagy erő és ügyesség kellett. Csak a legendás ere­jű harcosok voltak képesek karjuk erejével kifeszíteni a számszerí j idegét, s ők is csak többnyire virtusból tették. Hiszen az értékes fegyvertör­téneti lelet egyik fontos al­katrésze a valószínűleg egy­szerű fogaskerék áttétellel működő feszítő szerkezet. (pusztai) Az NDK-ba utaznak Az Express Ifjúsági és Diák Utazási ) Iroda szerve­zésében szeptember első napjaiban a miskolci fiata­lok 30 tagú csoportja utazik az NDK-ba. Három napot töltenek Weimarban. ahol megtekintik a Goethe és a Schiller Múzeumot, valamint azt a házat, amelyben a nagy magyar zeneszerző. Liszt Fe­renc dolgozott. A csoport egy napra a közeli Erfurtba is ellátogat, majd Berlinbe utazik, ahol a német fővá­ros látványosságaival és ide­genforgalmi nevezetességei­vel ismerkedik három napon át. Az olimpián is versenyképes az Elekíroimpex — A müncheni olimpia öt sportágában magyar ered­ményhirdető táblák ismerte­tik a közönséggel a verse­nyek eredményeit. Az olim­piai játékok szervező bizott­sága ugyanis a magyar vál­lalatot bízta meg a kerék­pár, az ökölvívó, a vívó. a súlyemelő, valamint a birkó­zó és judo versenyszámok eredményhirdető berendezé­seinek tervezésével, szállítá­sával és felszerelésével. 1953 óta csaknem 300 ma­gyar eredményhirdető táblát szállítottak a világ minden részére, s azok működésére mindenhonnan kitűnő refe­renciák érkeztek. 7 1..1W r/l/r Zsendul a szóló n A világhírű toka.j-hegyal- jai borvidéken évtizedek óta nem volt ilyen kedvező az időjárás a szőlők fejlődésére, mint az idén. A júliusi ká­nikulát követő hűvös, csapa­dékos időjárás a bogyófejlő­dés legkedvezőbb időszaká­ban juttatott számottevő csapadékot a tőkéknek. A szőlő időarányosan csaknem két héttel előbbre tart a fej­lődésben, az erős napsütés hatására már „zsendül”, a bogyókban megkezdődött a cukorképződés. Ismét a fízcictt szabadsávról Sok múlik a megegyezésen I.apunkban nemrégen fog­lalkoztunk azzal a kérdéssel, hogyan tudnak megegyezni a dolgozók a munkahelyi veze­tőkkel, amikor az éves sza­badságukat kérik. Példaként említettük egy lakatos esetét, aki munkahe­lyi és egyéb okok miatt „ki­borult’. és ragaszkodott ah­hoz. hogy egybe adják ki egész évi fizetett szabadsá­gát. Nos, .ami a munkaválla­lók és az üzemek jogait illeti, elég nagy bizonytalanság ta­pasztalható. Ez derült ki a cikk visszhangjából is. Ter­mészetesen ki-ki a maga ér­dekeinek megfelelően ma­gyarázta vagy magyarázta félre a rendeletet. Nem voll rá példa Megkértük dr. Balogh And­rást. az SZMT titkárát, mond­ja el, tulajdonképpen milyen jogokkal is rendelkezik a vál­lalati dolgozó, ha igénybe akarja venni szabadságát. — A szakszervezeti bizott­ságok gyakorlatából ismer­jük, hogy általában könnyen megegyeznek az egyébként ellentétes érdekek mellett is a pihenés időpontjának ki­választásában. Le kell szö­geznem. hogy csak akkor ad nézeteltérésekre okot a sza­badságolás. ha a munkaadó vagy a munkavállaló teljes abszolutizálja a rendeletet. mely szerint a dolgozó ren­delkezik ugyan évi rendes és pótszabadságával, de a válla­lat határozhatja meg. hogy milyen időpontban. Vannak ugyanis olyan népgazdasági vagy vállalati érdekek, me­lyek miatt például egy üzem hetekre leáll vagy csökken­tett termelésre kényszerül. Ilyenkor a gazdasági vezetők a kényszerszabadságoláshoz folyamodhatnak. Az is igaz, hogy hosszú évek óta nem ismerünk olyan példát: ha valaki időben jelezte, hogy beutalóval vagy meghatáro­zott időben útlevéllel üdülni szeretne, a vállalat csupán makacsságból, vagy azért, hogy a jogait vasszigorral ér­vényesítse. visszatartotta vol­na az illetőt. Csak a felével? Dr. Tóth László, az SZMT közgazdasági bizottságának munkatársa egyértelműen le­szögezte, hogy az a hallgató­lagos és sok helyen meggyö­keresedett gyakorlat hamis, amely szerint a szabadság fe­lével a vállalat, felével a dolgozó rendelkezik. Való­színű. hogy a rendeletnek azt a pontját értelmezik rosszul, hogy a vállalat nem „tördel­heti” kettőnél többfelé az éves szabadságot, a dolgozó bele­egyezése nélkül. Bármilyen furcsa is. néme­lyik gazdasági vezető valósá­gos támadásnak vélte az éves szabadsággal kapcsolatos so­rainkat. mert igyekeztünk el­oszlatni az említett tévhitet. Egyik levélírónk (aki külön­ben sem a munkahelyét, sem a lakáscímét nem jelölte meg), arról is említést tett. hogy a vállalati kollektív szerződésekben több helyen törvénysértően módosítják a Munka Törvénykönyvének kötelező rendelkezéseit. Nos. a Szakszervezetek Megyei Tanácsán és a különböző szakmai bizottságoknál, ér­deklődésünkre elmondták, hogy ilyenre évek óta nincs példa, hiszen a vállalati al­kotmányok szerkesztői töké­letesen ismerik a megváltoz­tathatatlan előírásokat, ter­mészetesen a szabadságra vo- natkozóakat is. Ebből követ­kezik. hogy egyetlen kollek­tív szerződés sem tartalmaz törvénysértő részleteket. Gya­korlatból tudjuk azt is, hogy az éves szabadsággal kapcso­latos ügyek már régen leke­rültek a vállalati döntőbizott­ságok napirendjéről is. Egy új jelenség, mely még emlí­tést érdemel: olyanok, akik nem tudják kivenni — kü­lönféle okok miatt — az éves szabadságukat, még a rende­letben biztosított 30 napos késéssel sem. úgy azt meg­válthatják. az üzem kifizet­heti ezekre a napokra is a munkabért. NAGY JÓZSEF Zajtérkép Ozdon Az Ózdi Kohászati Üze­mekben nagy figyelmet for­dítanak az egészségre káros zajártalmak csökkentésére. Az üzemi pszichológiai osz­tály vizsgálata szerint a kü­lönböző gyáregységekben — többek között a nagyolvasz­tóban, a hengerdékben és a nehézvasszerkezeti műhely­ben — négyszáz olyan mun­kahely található, ahol a zaj a megengedettnél magasabb. Ezekről a helyekről pontos térképet készítettek, feltün­tetve. hogy az egyes üze­mekben milyen erősségű zajt mértek és ezek tompítása hol a legsürgősebb. Ennek ismeretében eddig húsz he­lyen vezettek be műszaki in­tézkedéseket. Sör és egészség A németek kedvelt italá­val, a sörrel kapcsolatban vi­ta alakult ki a munkapszic­hológusok és az orvosok kő­REFLEKTOR Ma a budapesti Kertészeti Egyetemen Váncsa Jenő, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettese tá­jékoztatja a sajtó képviselőit az I. bor világverseny prog­ramjáról. ^ Dunaújvárosban megnyitják az Ifjú Gárda III. országos seregszemléjét. ^ A nógrádi szocialista brigádok helyzetéről tárgyalnak Salgó­tarjánban az MSZMP Nóg- rád megyei végrehajtó bi­zottsági ülésén. ★ A szak­emberek a mezőgazdaság gé­pesítéséről tárgyalnak ma a szegedi mezőgazdasági kiállí­tás szakmai napján. ★ Hat­napos látogatásra Szekszárd- roi érkezik Tolna testvérme- g,véjének a Szovjetunió tam- bovi területének delegációja. * Tatán megnyílik a közép- iskolások nyári tanulmány- tábora. Mit szól hozzá, hogy... ... milyen sokan esznek mostanában bolondgombát? — Értetlenül állok a mérgezésekről szóló újsághírek előtt. Hogy értelmes, felnőtt emberek .. . — Éppen ez az. Hogy lehet valaki olyan balga, hogy egy rosszkülsejü há­zalótól vásárolt gombát csak úgy uk- muk-fuk megfőz, sőt még vendégét is ezzel traktálja? Egyáltalán nem gondol­kodik a szerencsétlen? — Gondolkodik, de arra a végkövet­keztetésre jut. hogy ő kitűnpen ért a gombához. Tehát okosabbnak, tájékozot- tabbnak hiszi magát, mint amilyen va­lójában. — Érdekes megállapítás. A túlzóit önbizalom szed tehát áldozatokat évről évre — gombamérgezés formájában? — Más formában is. Gondoljon csak arra, hány olyan tragédiáról olvastunk, hallottunk ezen a nyáron is. hogy csó­nakázott, fürdött valaki mély vízben anélkül, hogy úszni tudott volna. Bizo­nyára úgy vélték e szerencsétlenek is, hogy az ő úszó-tudásuk elegendő. — Közösen kidolgozott filozófiai téte­lünket tehát így fogalmazhatjuk meg: aki túlbecsüli magát, és képességét meg­haladó feladatokra: vállalkozik, az előbb-utóbb pórul jár. — Ha gombáról és vízről van szó. — S ha országúti karambolról, ak­kor nem? — Igaza van. még akkor is. De az élet számos területén — sajnos — nem a saját képességét túlbecsülönek kell drága árat fizetnie. — Üj téma? — Ismerek egy vezető beosztású em­bert. Mint egyszerű beosztott, kitűnően helytállt, érdemeket szerzett. Aztán — ahogy mondani szokták — kiemelték. Elvállalta a magasabb tisztséget, pedig ez lényegesen meghaladja a képességeit. — Nyilván boldogtalan ember. — Mennyire téved! Ha ugyanis tisz­tában lenne fogyatékosságaival, akkor — vergődés helyett — egyszerűen visz- szamehetne régi helyére. Ö azonban marad és biztosíthatom róla, hogy nem boldogtalan. — Tehát nincs és nem is lesz tra­gédia. — Tragédia van és lesz is. Csak nem az iljető a tragikus hős. — Hanem? — Munkatársai, beosztottai. — Valamit nem értek. Azok. akik mint maga mondja: kiemelték, nem ve­szik észre balfogásukat? — Lehet, hogy észreveszik, de nem szívesen vállalják tévedésük konzek­venciáját. — Vigasztaljon bennünket az a tu­dat, hogy ez a példa nem tipikus. — Nem tipikus, de kellemetlen. Külö­nösen azoknak, akik tragikus szenvedői egv- ember túlbecsülésének. — De miért tűrik? Miért nem áll­nak a sarkukra, csapnak az asztalra? — Mert nem ettek bolondeombát. BÉKÉS DEZSŐ zott. Egyesek azt állítottak, hogy a munkahelyen elfo­gyasztott palack sör rossz irányban befolyásolja a mun­ka minőségét, mások vélemé­nye szerint azonban egy kortv „hideg világos” . fokozza a munkakedvet és javítja a munkahelyi közérzetet. Egy Saar-vidéki sörgyáros a közelmúltban adott ki egy orvosi-tudományos beszámo­lóból összeállított antológiát. Sör és egészség címmel. Eb­ből kiderül, hogy az árpalé nemcsak nagy tápértéke mi­att fontos, hanem azért is, mert rendben tartja az étvá­gyat. szabályozza a szív- és vérkeringési funkciókat, biz­tosítja a szabályos vérellá­tást. Ennek alapján néhány frankfurti vállalatnál, ahol korábban betiltották a mun­kahelyi sörfogyasztást, töröl­ték a tilalmat és csakhamar azt tapasztalták, hogy 20 szá­zalékkal növekedett a terme­lés. Hangverseny Szeneden A Filharmónia harmadik nyári hangversenyét rendez, ték meg tegnap este a sze­gedi dómban. A Szegedi Szimfonikus Zenekart Sza- latsv István vezényelte. A dóm világhírű, több mint tízezer sípos orgonáját Le- hotka Gábor szólaltatta mag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom