Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

j^c Jólesik a husi... (Kerényi László felvétele) A pénz nem minden Diák tábor Tegnap Debrecenben meg­nyílt a1 VI országos honisme­reti diáklábor. 130 fiatal ön­kéntes néprajzi gyűjtő — az augusztus 8-tól 20-ig taiitó táborozás idején Hajdu-Bihar Ynégye "történeti. néprajzi, népnyelvi, népművészeti' és irodalmi kutatása révén akarja még jobban elsajátí­tani a honismereti tevékeny-' ség módszereit, a feltárás, gyűjtés mesterfogásait. Uj horgászt! esilel Két új horgászegyesül í! s'akult nemrégiben Felső- ..solcán A Lenin Tsz és a MEZŐGÉP dolgozói horgász- egyesOJetet szervez' «•>;. amelynek megalakítását leg­utóbbi ülésén hagyta jóvá a megye* tanács végrehajtó bi­zottsága. Mennyit keresnek a kéményseprők? A megyei kéményseprő vállalatnál 175 Kvalifikált szakember végzi nehéz mun­káját. Az igények ennél leg­alább ötvennel több dolgo­zó foglalkoztatását követel­nék meg. Szakembert azon­ban egyre nehezebb találni. A szí,Urnától való idegenke­dés egyik legtöbb oka az alacsony bér. Sokan válnak meg a vállalattól emiatt, s mennek el jobban jöved Á- mező ipari vállalatokhoz, tsz-ekhez. Levelek az igazaiéhoz Tó fh Pál, miskolci ké­ményseprő levelet írt a vál­lalat igazgatójához. Ebben arra kéri. hogy augusztus tű­rő; hozzájárulással engedjék el. Négy éve dolgozik a vál­lalatnál órabére 8 forint, ami havi 2000 forint jövedelm-t ,'olenl. Háromtagú családfá­val nehezen él meg ebből a pénzből máshol jobban ke­reshetne. Hasonló levelet írt a vál­lalat vezetőihez a rúd a bá­nyai Combár György is. Ő niég azt is hozzáteszi, hogy 1?—1-: forintos órabért kér a jelenlegi 8 forintos helyett. Mindketten azt a választ kapták, hogy a vállalat a szorító létszámgondok miatt nem járul hozzá a távozás­hoz. Természetesen, senkit sem kény szeri the tnek, nogy rr áradjon, de mindenkinek vrllal'va kel! az önkényes kilépes következményeit. Akik kitartanak A pillanatnyilag nehtz heivzeínen levő vállalatnál sok olyan kéményseprő dol­gozik, aki törzsgárdatag. s nem akar elmenni,-, noha máshol talán jobban keresne. — Szeretem ezt a szak­mát. s a vállalatot — monrl- 'a az Abaú.iszántón lakó lluszkai László. — Nem mondom, jó lenne a nagyobb keresek de a pénz még nem minden A mi körletünkben jó kollektíva jött össze, munkatársaim még kutat ás­ni is segítenek. Hasopló véleményt for­mált a szerencsi Édes István Is. — Lassan negyedszázada vagyok kéményseprő, 8.50 az órabérem. A fiam is ké­ményseprő ' lett. Nehéz, őe szép munka a miénk. Meg relelőmégteljes is. Kémény­seprő csak az lehet, akiben meg lehet bízni. Én 'em mennek el más vállalathoz néhány fillérrel magasabb órabérért. De akadnak, akik elmen­nek. Mit tesz a vállalat, hogy ne legyen ok a vándorlás­ra? Sc«ít az ÉVIM? c A vállalat vezetői jól tud­ják, hogy a bérszínvonal ala­csony: A helyzet változtatá­sán saját erőből csak rész­ben tudnak segíteni. — Eddig az volt a szokás — mondja Viszokai Tibor főmérnök —. hogy a meg- rendeléses munkák értéké­nek 15—17 százalékát jut­tatásként koptak azok a dol­gozók, akik vállalták ezt az úgynevezett „B"-munkát, Ilyen munka főleg Miskol­con és ózdon akad, s éves szinten 140j ezer forintot je­lent a dolgozóknak. Ezt a pénzt szeptembertől órabére- sítjük. elsősorban a miskolci kéményseprő.: között, hiszen ők teremtik elő ezt a pénzt. Mi lesz a többiekkel? j A főmérnök a napokban járt az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztériumba i. .16 hírrel lért haza. Bérpre­ferenciát kértek, mivel a nyereségből biztosított bér­fejlesztés a magas adó mi­att csak rontana helyzetú- ■kön. Kérelmüket a megyei tanács is támogatta, s eiio tg&dták az ÉVM-ben is. Mos; már csak azl a kérdési hogy a Pénzügyminisztériumban is jóváhagyják-e a 3 százalékos bérpreferencia-kérelmet? Ha igen. előnyös helyzetbe kerülnek. A 3 százalékos átlagbérfejlesztés sok gond­jukat megoldaná, s bizonyá­ra vonzóbb lenne a szakma is. NYIKES IMRE REFLEKTOR Ma Egerben bezárja kapu­it a njüemlékvédelem kérdé­seivel foglalkozó nyáFi egye­tem. * Esztergomban meg­koszorúzzák Vitéz János sír­emlékét. * Győrben a hely­közi autóbusz-közlekedés fej­lesztéséről tanácskoznak. Várpalotán emlékkiállítás nyílik Lidice pusztulásának 30. évfordulója alkalmából. Konyhakész \adak Vadfeldolgozó üzemet avattak tegnap Kecskeméten. A kis gyárban a vadászati idény kezdetével egyidejűleg a munka is megkezdődött. Vadkacsa-feldolgozássil in­dult a szezon. Az üzemben a kecskeméti telep évi 300 000 lőtt vadszárnyas for­galmának mintegy felét dol­gozzák fel, a többi pedig még hagyományos módon, tollastól kerül a megrende­lőkhöz. A cél azonban a konyhakész áruk választéká­nak bővítése. Ezért hozták letre az új üzemet is. Itt spe­ciális gépekkel szárazon — víz nélkül — tolltalanítják. zsigerezik a vadkacsát, vad- libát. fácánt, foglyot és a fürjet. A megtisztított ma­darakat légmentesen, mintás műanyagba csomagolva mélyhűtik. s így kerül a kül­földi vevőhöz. Húsz ország­ba jut el innen a magyar szárnyas vad. Hadd szaporodjanak az akták? Egyik üzemünk alkalmazottja az éjszakai műszakban el­aludt. Csak a véletlenen múlt. hogy a rábízott értékekben mégsem esett kár. Miután már jó néhány kisebb-nagvobb fegyelmezetlenséget korábban is elkövetett, és fegyelmi bün­tetést is kapott, sőt figyelmeztették, hogy legközelebb elbo­csátják — az ügyből felmondás lett. Az illetőnek semmi két­sége sem volt afelől, hogy az elbocsátást megérdemelte, mégis azonnal beadta fellebbezését a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz, s amikor ettől a szervtől elutasító választ ka­pott, a területi döntőbizottsághoz fordult. Az illető tehát visszaélt jogaival. Tévedés r\e essék: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ke­resse az igazságát, s ha sérelem érte. azt orvosolják. De ha valaki eleve igazságtalan ügyben, csupán indulataitól hajtva szaporítja az aktákat, hátráltatja a hivatalok érdemi mun­káját. bosszúságot, kárt, többletmunkát okoz állami és tár­sadalmi szerveknek, hivataloknak. Több mint hét évvel ezelőtt, a 2010 1965. számú határoza­tával intézkedett a kormány a panaszügyek intézésének to­vábbfejlesztéséről. Ez a határozat kimondja, hogy minden hivatal, intézmény köteles a hozzá beérkezett panaszokat megvizsgálni és azokra meghatározott időn belül érdemben válaszolni. Panaszt lehet tenni a rendőrségnél, az ügyész­ségnél. a bíróságnál, a tanácsoknál, a különböző vállalatok felettes szerveinél vagy ellenőrző testületéinél és — nem utolsósorban — közérdekből a népi ellenőrzési bizottságok­nál. Rendszeresen érkeznek is különböző jellegű panaszok, bejelentések, illetve feljelentések mindezekhez a szervekhez, testületekhez. , Az esetek egy részénél bebizonyosodik, hogy a panasz jo­gos. az igazság kiderítése végett perre is szükség van. az állampolgárt — vagy a közérdeket — sérelem érte, amit orvosolni kell. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezek­nek az ügyeknek csak a kisebb része ilyen. Sokan vannak, akik „ezt is megpróbáljuk-’ felkiáltással mondják el és írják le ugyanazt az ügyet tizedszer vagy huszadszor is. minden illetékes és illetéktelen — szerv, hivatal segítségét kérve. Így élnek vissza az alaptalanul panaszkodók, a notórius pereskedők a törvény adta joggal. Beadványaik, ievele'k és minden rengü-rangú irományaik elolvasása, az abban foglal­tak kivizsgálása, az érintettek újra meg újra való meghall­gatása, jegyzőkönyvek felvétele stb. — mind rengeteg időt, fáradságot kíván s nem utolsósorban sok pénzébe kerül az országnak. Az indokolatlan, alaptalan pereskedéssel, komolytalan pa­naszokkal. a valóságnak meg nem felelő bejelentésekkel is lehet a szocialista törvényességen csorbát ejteni. Előkelő hely a ranglistán Gyermekgondozási scgélyre egymilliárd forint A Pénzügyminisztérium ki­mutatása szerint (mint teg­nap már hírül adtuk) hazánk — bár a nemzeti jövedelem szempontjából a világrang­lista középső harmadában helyezkedik el — a szociális ellátás színvonala szerint a ranglista felső harmadába tartozik. Szociális intézmény­rendszerünk. különösen az átszervezik • • r a KOjAL-okat Áprilisban kormányrende­let jelent meg. amely újból szabályozta a megyei, városi és járási KÖJÁL-ok szerve­zetet es hatáskörüket. A rrr- delet. alaDján a járásokban működó szolgálatokat a me­gyei KÖJÁL-hoz kapcsolták. Miskolcon az a leglényege­sebb változás, hogy az éti­dig önálló állomásként mű­ködött városi KÖJÁL-t meg szüntették és a megyének alárendelve, „szolgálattá" szervezték. 1973. január 1 -töl — amikor az új szervezet életbe lép — a miskolci rá- rosi Közegészségügyi-Jár­ványügyi Szolgálat elsőfokú hatóságként működik, felet­tese pedig a megyei KÖ.IÁÜ lesz Az asszony helyett a tsz-be is elmennek... Útépítők Június közepén kezdl-k meg a tapolcai út egyik új szakaszának alapozását az Avas alján. A korszerűtlen, kanyargós utal egyetlen be­ton-. aszfaltív helyettesít majd. és az aluljáró meg­építésével végleg leszcrclht - tik a forgalmat lassító vas­úti sorompót is. Mintegy másfél hónap h kezdték meg a földmunkákat és a nagy teljesítményű gépek segítsé­gével máris átalakították a környékét. A völgyben a leendő aluljáró melleit ké­szül a terelővágány, hogy a diósgyőri üzemek ne érezzék meg az aluljáró építését. Szikkadt földhegyek tete­jén barnára pirult iskolás­gyerekek figyelik az embe­rek és a gépek küzdelmét ,a tereppel. Nekifeledkezve nézik a hajlongó markológé­peket. ahogy a földbe ha­rapnak és szóródó terhükkel percek alatt magasra rakják a billenős autókat. A földmunkákat több al­vállalkozó segítségével lehet csak a tervezett határidőre, szeptember elejére elvégezni. Addig 5U . köbméter földet hordanak el. Percek alatt fordulnak a teherautók, míg a dózerek elől újra. meg újra eltűnnek az embernyi magas földhá­nyások. Aztán a sokkerekü gumihenger pásztázza végig a lánctalpaktól rovátkáit friss főidet, a leendő ül ágyát. Délidőben árnyékot keresnek a lapátosok az útszéli fák alatt, hogy elfogyaszthassák mindennapi ebédjüket, ami a legtöbbször csak szalonna és kenyér. Szinte ez az egyet- eln. ami nem romlik meg a tűző napon, a táskában. Fel­vágottat legfeljebb reggelire hoznak. Ilyenkor nyáron persze megízesíti az agyrn- unt szalonnát a zöldpaprika és a paradicsom. Az ebédet este eszik meg a vasúti épí­tők. a munkásszállón. Az útépítés nemcsak a földgépekkel dolgozóknak ud munkát. Űj helyet kapnak a postai, a villanykábelek, a napi víznyomócsövek is. A tennivalókat csak úgy tud­jak összehangolni, ha vala­mennyien odafigyelnek egy­más munkájára is. Nyújtott műszakban, naponta tíz ólát dolgoznak és egyelőre úgy látszik, tartják a tervezett határidőket. Rácz János mun­kavezető. Szaniszló Béla, Hárs Denes vasúti építők mind szabolcsiak. Ök a sap­kás .brigád. Ki-ki egyénisé­gének megfelelő „fejfedőt" visel a kíméletlenül meleg napsütés ellen. Régen. tíz. tizenöt évvel ezelőtt jöttek el a megyéből és azóta min­denhová eket hívják, ha ká­belekkel, vezetékekkel teli szakaszon kell utat, árkot metszeni az építéshez. Min­den héten hazajárnak. Elvég­zik otthon is a nehezebb mun­kát. és néha még a tsz-be is elmennek az asszony helyett. Szerdától már a hét végét várják, mert körülbelül ad­dig futja a hazulról hozott csomagból a reggeli- és va­csora pótlásra. NAGY JÓZSEF egészségügyi ellátás, a táp­pénz-rendszer — a még meg­levő problémák ellenére is — felveszi a versenyt számos, nálunk jóval fejlettebb or­szág hasonló intézményével. Szociális és egészségügyi célokra tavaly 43,6 milliárd forintot költött az ország, 183 százalékkal többet, mint 1960- ban. Csupán az állami társa­dalombiztosítási, egészség- ügyi és szociális ellátás cél­jaira 1972-re 43,2 milliárd fo­rintot irányoztak elő. ebben az összegben azonban nin­csenek benne a vállalatok és szövetkezetek szociális kiadá­sai. amelyek már tavaly el­érték a négymilliárd forintot. Az állam az idén több mint 1,5 millió nyugdíjasról és já­radékosról gondoskodik; a lakossághoz viszonyítva ará­nyuk immár túlhaladta a 15 százalékot. Körülbelül 640 ezer családnak jár családi pótlék,, több mint 170 ezren veszik igénybe a gyermek- gondozási segélyt. Saját jo­gon hat és fél millióan ré­szesülnek társadalombiztosí­tásban. közülük több mint négymillióan táppénzben is, amit naponta átlagosan 206 ezren vesznek igénybe. A várhatóan 47 milliárd fo­rintnál is nagyobb egészség- ügyi és szociális kiadásból a legnagyobb összeget — 16.8 milliárd forintot — nyugdí­jakra és járadékokra fizetik ki. Családi pótlékra 3.5 mil­liárd. gyógyellátásra és gyó­gyászati szolgáltatásokra ke­reken hárommilliárdot költe­nek. Külön-külön jóval meg­haladja az egymilliárd forin­tot a gyermekgondozási se­gély. az óvodák költségvetés­ből finanszírozott fenntartá­sa, a diákotthonok fenntartá­sa. míg ű jaróbetegek e iétá ■ sára az idén előreláthatólag egy és háromnegyed milliárd forintot költenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom