Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
j^c Jólesik a husi... (Kerényi László felvétele) A pénz nem minden Diák tábor Tegnap Debrecenben megnyílt a1 VI országos honismereti diáklábor. 130 fiatal önkéntes néprajzi gyűjtő — az augusztus 8-tól 20-ig taiitó táborozás idején Hajdu-Bihar Ynégye "történeti. néprajzi, népnyelvi, népművészeti' és irodalmi kutatása révén akarja még jobban elsajátítani a honismereti tevékeny-' ség módszereit, a feltárás, gyűjtés mesterfogásait. Uj horgászt! esilel Két új horgászegyesül í! s'akult nemrégiben Felső- ..solcán A Lenin Tsz és a MEZŐGÉP dolgozói horgász- egyesOJetet szervez' «•>;. amelynek megalakítását legutóbbi ülésén hagyta jóvá a megye* tanács végrehajtó bizottsága. Mennyit keresnek a kéményseprők? A megyei kéményseprő vállalatnál 175 Kvalifikált szakember végzi nehéz munkáját. Az igények ennél legalább ötvennel több dolgozó foglalkoztatását követelnék meg. Szakembert azonban egyre nehezebb találni. A szí,Urnától való idegenkedés egyik legtöbb oka az alacsony bér. Sokan válnak meg a vállalattól emiatt, s mennek el jobban jöved Á- mező ipari vállalatokhoz, tsz-ekhez. Levelek az igazaiéhoz Tó fh Pál, miskolci kéményseprő levelet írt a vállalat igazgatójához. Ebben arra kéri. hogy augusztus tűrő; hozzájárulással engedjék el. Négy éve dolgozik a vállalatnál órabére 8 forint, ami havi 2000 forint jövedelm-t ,'olenl. Háromtagú családfával nehezen él meg ebből a pénzből máshol jobban kereshetne. Hasonló levelet írt a vállalat vezetőihez a rúd a bányai Combár György is. Ő niég azt is hozzáteszi, hogy 1?—1-: forintos órabért kér a jelenlegi 8 forintos helyett. Mindketten azt a választ kapták, hogy a vállalat a szorító létszámgondok miatt nem járul hozzá a távozáshoz. Természetesen, senkit sem kény szeri the tnek, nogy rr áradjon, de mindenkinek vrllal'va kel! az önkényes kilépes következményeit. Akik kitartanak A pillanatnyilag nehtz heivzeínen levő vállalatnál sok olyan kéményseprő dolgozik, aki törzsgárdatag. s nem akar elmenni,-, noha máshol talán jobban keresne. — Szeretem ezt a szakmát. s a vállalatot — monrl- 'a az Abaú.iszántón lakó lluszkai László. — Nem mondom, jó lenne a nagyobb keresek de a pénz még nem minden A mi körletünkben jó kollektíva jött össze, munkatársaim még kutat ásni is segítenek. Hasopló véleményt formált a szerencsi Édes István Is. — Lassan negyedszázada vagyok kéményseprő, 8.50 az órabérem. A fiam is kéményseprő ' lett. Nehéz, őe szép munka a miénk. Meg relelőmégteljes is. Kéményseprő csak az lehet, akiben meg lehet bízni. Én 'em mennek el más vállalathoz néhány fillérrel magasabb órabérért. De akadnak, akik elmennek. Mit tesz a vállalat, hogy ne legyen ok a vándorlásra? Sc«ít az ÉVIM? c A vállalat vezetői jól tudják, hogy a bérszínvonal alacsony: A helyzet változtatásán saját erőből csak részben tudnak segíteni. — Eddig az volt a szokás — mondja Viszokai Tibor főmérnök —. hogy a meg- rendeléses munkák értékének 15—17 százalékát juttatásként koptak azok a dolgozók, akik vállalták ezt az úgynevezett „B"-munkát, Ilyen munka főleg Miskolcon és ózdon akad, s éves szinten 140j ezer forintot jelent a dolgozóknak. Ezt a pénzt szeptembertől órabére- sítjük. elsősorban a miskolci kéményseprő.: között, hiszen ők teremtik elő ezt a pénzt. Mi lesz a többiekkel? j A főmérnök a napokban járt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba i. .16 hírrel lért haza. Bérpreferenciát kértek, mivel a nyereségből biztosított bérfejlesztés a magas adó miatt csak rontana helyzetú- ■kön. Kérelmüket a megyei tanács is támogatta, s eiio tg&dták az ÉVM-ben is. Mos; már csak azl a kérdési hogy a Pénzügyminisztériumban is jóváhagyják-e a 3 százalékos bérpreferencia-kérelmet? Ha igen. előnyös helyzetbe kerülnek. A 3 százalékos átlagbérfejlesztés sok gondjukat megoldaná, s bizonyára vonzóbb lenne a szakma is. NYIKES IMRE REFLEKTOR Ma Egerben bezárja kapuit a njüemlékvédelem kérdéseivel foglalkozó nyáFi egyetem. * Esztergomban megkoszorúzzák Vitéz János síremlékét. * Győrben a helyközi autóbusz-közlekedés fejlesztéséről tanácskoznak. Várpalotán emlékkiállítás nyílik Lidice pusztulásának 30. évfordulója alkalmából. Konyhakész \adak Vadfeldolgozó üzemet avattak tegnap Kecskeméten. A kis gyárban a vadászati idény kezdetével egyidejűleg a munka is megkezdődött. Vadkacsa-feldolgozássil indult a szezon. Az üzemben a kecskeméti telep évi 300 000 lőtt vadszárnyas forgalmának mintegy felét dolgozzák fel, a többi pedig még hagyományos módon, tollastól kerül a megrendelőkhöz. A cél azonban a konyhakész áruk választékának bővítése. Ezért hozták letre az új üzemet is. Itt speciális gépekkel szárazon — víz nélkül — tolltalanítják. zsigerezik a vadkacsát, vad- libát. fácánt, foglyot és a fürjet. A megtisztított madarakat légmentesen, mintás műanyagba csomagolva mélyhűtik. s így kerül a külföldi vevőhöz. Húsz országba jut el innen a magyar szárnyas vad. Hadd szaporodjanak az akták? Egyik üzemünk alkalmazottja az éjszakai műszakban elaludt. Csak a véletlenen múlt. hogy a rábízott értékekben mégsem esett kár. Miután már jó néhány kisebb-nagvobb fegyelmezetlenséget korábban is elkövetett, és fegyelmi büntetést is kapott, sőt figyelmeztették, hogy legközelebb elbocsátják — az ügyből felmondás lett. Az illetőnek semmi kétsége sem volt afelől, hogy az elbocsátást megérdemelte, mégis azonnal beadta fellebbezését a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz, s amikor ettől a szervtől elutasító választ kapott, a területi döntőbizottsághoz fordult. Az illető tehát visszaélt jogaival. Tévedés r\e essék: mindenkinek joga van ahhoz, hogy keresse az igazságát, s ha sérelem érte. azt orvosolják. De ha valaki eleve igazságtalan ügyben, csupán indulataitól hajtva szaporítja az aktákat, hátráltatja a hivatalok érdemi munkáját. bosszúságot, kárt, többletmunkát okoz állami és társadalmi szerveknek, hivataloknak. Több mint hét évvel ezelőtt, a 2010 1965. számú határozatával intézkedett a kormány a panaszügyek intézésének továbbfejlesztéséről. Ez a határozat kimondja, hogy minden hivatal, intézmény köteles a hozzá beérkezett panaszokat megvizsgálni és azokra meghatározott időn belül érdemben válaszolni. Panaszt lehet tenni a rendőrségnél, az ügyészségnél. a bíróságnál, a tanácsoknál, a különböző vállalatok felettes szerveinél vagy ellenőrző testületéinél és — nem utolsósorban — közérdekből a népi ellenőrzési bizottságoknál. Rendszeresen érkeznek is különböző jellegű panaszok, bejelentések, illetve feljelentések mindezekhez a szervekhez, testületekhez. , Az esetek egy részénél bebizonyosodik, hogy a panasz jogos. az igazság kiderítése végett perre is szükség van. az állampolgárt — vagy a közérdeket — sérelem érte, amit orvosolni kell. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezeknek az ügyeknek csak a kisebb része ilyen. Sokan vannak, akik „ezt is megpróbáljuk-’ felkiáltással mondják el és írják le ugyanazt az ügyet tizedszer vagy huszadszor is. minden illetékes és illetéktelen — szerv, hivatal segítségét kérve. Így élnek vissza az alaptalanul panaszkodók, a notórius pereskedők a törvény adta joggal. Beadványaik, ievele'k és minden rengü-rangú irományaik elolvasása, az abban foglaltak kivizsgálása, az érintettek újra meg újra való meghallgatása, jegyzőkönyvek felvétele stb. — mind rengeteg időt, fáradságot kíván s nem utolsósorban sok pénzébe kerül az országnak. Az indokolatlan, alaptalan pereskedéssel, komolytalan panaszokkal. a valóságnak meg nem felelő bejelentésekkel is lehet a szocialista törvényességen csorbát ejteni. Előkelő hely a ranglistán Gyermekgondozási scgélyre egymilliárd forint A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint (mint tegnap már hírül adtuk) hazánk — bár a nemzeti jövedelem szempontjából a világranglista középső harmadában helyezkedik el — a szociális ellátás színvonala szerint a ranglista felső harmadába tartozik. Szociális intézményrendszerünk. különösen az átszervezik • • r a KOjAL-okat Áprilisban kormányrendelet jelent meg. amely újból szabályozta a megyei, városi és járási KÖJÁL-ok szervezetet es hatáskörüket. A rrr- delet. alaDján a járásokban működó szolgálatokat a megyei KÖJÁL-hoz kapcsolták. Miskolcon az a leglényegesebb változás, hogy az étidig önálló állomásként működött városi KÖJÁL-t meg szüntették és a megyének alárendelve, „szolgálattá" szervezték. 1973. január 1 -töl — amikor az új szervezet életbe lép — a miskolci rá- rosi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat elsőfokú hatóságként működik, felettese pedig a megyei KÖ.IÁÜ lesz Az asszony helyett a tsz-be is elmennek... Útépítők Június közepén kezdl-k meg a tapolcai út egyik új szakaszának alapozását az Avas alján. A korszerűtlen, kanyargós utal egyetlen beton-. aszfaltív helyettesít majd. és az aluljáró megépítésével végleg leszcrclht - tik a forgalmat lassító vasúti sorompót is. Mintegy másfél hónap h kezdték meg a földmunkákat és a nagy teljesítményű gépek segítségével máris átalakították a környékét. A völgyben a leendő aluljáró melleit készül a terelővágány, hogy a diósgyőri üzemek ne érezzék meg az aluljáró építését. Szikkadt földhegyek tetején barnára pirult iskolásgyerekek figyelik az emberek és a gépek küzdelmét ,a tereppel. Nekifeledkezve nézik a hajlongó markológépeket. ahogy a földbe harapnak és szóródó terhükkel percek alatt magasra rakják a billenős autókat. A földmunkákat több alvállalkozó segítségével lehet csak a tervezett határidőre, szeptember elejére elvégezni. Addig 5U . köbméter földet hordanak el. Percek alatt fordulnak a teherautók, míg a dózerek elől újra. meg újra eltűnnek az embernyi magas földhányások. Aztán a sokkerekü gumihenger pásztázza végig a lánctalpaktól rovátkáit friss főidet, a leendő ül ágyát. Délidőben árnyékot keresnek a lapátosok az útszéli fák alatt, hogy elfogyaszthassák mindennapi ebédjüket, ami a legtöbbször csak szalonna és kenyér. Szinte ez az egyet- eln. ami nem romlik meg a tűző napon, a táskában. Felvágottat legfeljebb reggelire hoznak. Ilyenkor nyáron persze megízesíti az agyrn- unt szalonnát a zöldpaprika és a paradicsom. Az ebédet este eszik meg a vasúti építők. a munkásszállón. Az útépítés nemcsak a földgépekkel dolgozóknak ud munkát. Űj helyet kapnak a postai, a villanykábelek, a napi víznyomócsövek is. A tennivalókat csak úgy tudjak összehangolni, ha valamennyien odafigyelnek egymás munkájára is. Nyújtott műszakban, naponta tíz ólát dolgoznak és egyelőre úgy látszik, tartják a tervezett határidőket. Rácz János munkavezető. Szaniszló Béla, Hárs Denes vasúti építők mind szabolcsiak. Ök a sapkás .brigád. Ki-ki egyéniségének megfelelő „fejfedőt" visel a kíméletlenül meleg napsütés ellen. Régen. tíz. tizenöt évvel ezelőtt jöttek el a megyéből és azóta mindenhová eket hívják, ha kábelekkel, vezetékekkel teli szakaszon kell utat, árkot metszeni az építéshez. Minden héten hazajárnak. Elvégzik otthon is a nehezebb munkát. és néha még a tsz-be is elmennek az asszony helyett. Szerdától már a hét végét várják, mert körülbelül addig futja a hazulról hozott csomagból a reggeli- és vacsora pótlásra. NAGY JÓZSEF egészségügyi ellátás, a táppénz-rendszer — a még meglevő problémák ellenére is — felveszi a versenyt számos, nálunk jóval fejlettebb ország hasonló intézményével. Szociális és egészségügyi célokra tavaly 43,6 milliárd forintot költött az ország, 183 százalékkal többet, mint 1960- ban. Csupán az állami társadalombiztosítási, egészség- ügyi és szociális ellátás céljaira 1972-re 43,2 milliárd forintot irányoztak elő. ebben az összegben azonban nincsenek benne a vállalatok és szövetkezetek szociális kiadásai. amelyek már tavaly elérték a négymilliárd forintot. Az állam az idén több mint 1,5 millió nyugdíjasról és járadékosról gondoskodik; a lakossághoz viszonyítva arányuk immár túlhaladta a 15 százalékot. Körülbelül 640 ezer családnak jár családi pótlék,, több mint 170 ezren veszik igénybe a gyermek- gondozási segélyt. Saját jogon hat és fél millióan részesülnek társadalombiztosításban. közülük több mint négymillióan táppénzben is, amit naponta átlagosan 206 ezren vesznek igénybe. A várhatóan 47 milliárd forintnál is nagyobb egészség- ügyi és szociális kiadásból a legnagyobb összeget — 16.8 milliárd forintot — nyugdíjakra és járadékokra fizetik ki. Családi pótlékra 3.5 milliárd. gyógyellátásra és gyógyászati szolgáltatásokra kereken hárommilliárdot költenek. Külön-külön jóval meghaladja az egymilliárd forintot a gyermekgondozási segély. az óvodák költségvetésből finanszírozott fenntartása, a diákotthonok fenntartása. míg ű jaróbetegek e iétá ■ sára az idén előreláthatólag egy és háromnegyed milliárd forintot költenek.
