Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-07 / 184. szám

JL Tréfa a jelzőgombbal magasabb besorolásban kez­di munkás-életét az üzemek­ben. Kísérleti iskolák a Szovjetunióban 'A Szovjetunióban a 60-as években egyedülálló kísérlet kezddött. Körülbelül ezer is­kolát jelöltek ki, ahol a szak­mával együtt három-négy év alatt a középiskolai végzett­séget is megszerezhették a tanulók, s ahonnan — min­den megkülönböztetés nélkül — felvételüket kérhették az egyetemre. A kísérleti iskolák olyan népszerűek lettek, hogy fel­vételi vizsgát kellett beve­zetni a pályázóknak. Az álta­lános tárgyakban semmivel sem érnek el rosszabb átla­gos eredményeket, mint az Oktatásügyi Minisztériumhoz tartozó középiskolákban. Min­den 10. tanuló kitüntetéssel végez és minden harmadik A mi kis parabolánk „Haladjon a korral, süssön Váncza sütőpor- rali" — jelszóval mi is csatlakozunk a feminis­ta mozgalomhoz. Teljes mértékben egyetértünk Simone de Beauvoirral, aki a Kitörni a házas­ságból című nyilatkozatában többek között eze­ket mondta: „A nőket a kevésbé fontos mun­kák végzésére szorítják. A legérdekesebb pályá­kat elzárják előlük ... Véleményem szerint azok­nak a nőknek, akik tényleg változtatni akarnak a helyzetükön, maguknak kell a sorsuk irányí­tását a kezükbe venni...” Nos, ehhez a kézbe­vételhez kívánunk néhány jó tippet adni. A 12-es autóbuszon történt. Egy középkorú nő átvereked- te magát az elülső ajtóhoz, s amikor az ujja már csak egy centiméterre volt a jelzőgombtól, a kis piros lámpa hirtelen kigyulladt. A hölgy alig akart hinni a szemének. Csodák persze nincsenek; a kocsi közepén, egy másik jelzőgomb alatt, két éretlen jiatal kuncogott: milyen jól megtréfálták a nénit. Persze, láttam már ezt a mókát éretlen felnőttektől is. De, különös módon, senki sem sértődik meg érte. * Hol vannak már azok az idők, amikor autóbuszon, villa­moson egymást érték a viták, veszekedések? Amióta kalauz nélkül közlekedünk, többnyire csendesek, s udvariasak egy­máshoz az utasok. (Persze nem mindig!) Nem egyetlen em­bernek kell rendet teremtenie; a tömeg közhangulata gon­doskodik erről. S ez az alkalmi közösség sem tűri a rend­zavarást. Kisebb csínyeket azért elnéz. Ámbár vissza is ad. Az a két fiú is ugyancsak meglepődött, amikor nekik is kigyulladt a jelzőlámpa, még mielőtt hozzáértek volna a gombhoz... (bohus) Elkobozták... Tirolban több mint száz év óta most láttak újra med­vét. A hatalmas állatot egy Klauner nevű vadász leteri- tette. Az osztrák rendőrség elkobozta az állatot és a vadász ellen eljárást indítot­tak a vadvédelmi törvény megszegése miatt; a medvék vadászata ugyanis egész év­ben szigorúan tilos. A keresztes lovagrend hajdani vara A keresztes lovagrend lengyel- országi letelepítése után Herman Balk, a lovagrend nagymestere, meghódította a porosz Pomerá- niát és igája alá hajtotta Swiato- pelk pomerániai fejedelem várát. Ennek helyén 1976-ban a keresz­tesek várost alapítottak, s mel­lette erőd építésébe kezdtek, amelyet Marienburgnak, más né­Apróságok innen-onnan ha táncos kedvű hölgyek túlságosan NACIONALISTÁK. — EGYETEM NÉVADÓI POLOSKÁK LESZNEK? — BARÁTNŐJE ÁGYÁBÓL. ven Malborknak neveztek el. 1309-ben a lovagrend nagymes­terei Velencéből Maiborkba tet­ték át székhelyüket. A várat ki­bővítették, a városban új épüle­teket, körülötte pedig védfalgyü- rüt emeltek. A köpenyükön ke­resztet viselő lovagok számos véres rablóhadjáratot indítottak Malborkbói. Ennek csak Jagelló Ulászló lengyel király győzelmes gürnwaldi ütközete vetett véget, pontosabban az 1457-es év, ami­kor Jagelló Kázmér bevonult a malborki várba, s ezzel kiter­jesztette a lengyel uralmat a lo­vagrend hajdani erődjére. A második világháború pusztí­tásai után a * város újjáépült, s ma már a malbolki vár is a régi fényében áll. A 18 hektár alap- területű várat újjáépítették, de belső termeiben még tartanak a restaurálási munkák. A vár­templomban állandó szoborkiállí­tást rendeznek be a gótikus szobrászművészet alkotásaiból. A vár többi termében állandó jel­legű borostyánkiállítás, régi fegy­verek gyűjteménye, valamint több időszakos kiállítás látható. Milyen bajt okozhat a na- íOrnalizmus még egy tánc- >kálban is ... Erre szolgáltatott példát jgutóbb Bécsnek. ennek az >azán internacionalizmusból íő fővárosnak, egyik bárja. A „hazafias” szellem rom- adöntötte a tánclokált, gyes vendégeknél elsőse- élyt kellett alkalmazni. És mindez miért? Egyszerűen csak azért, lert egyes hölgyek — noha áncos kedvük hozta őket a >kálba — visszautasították . külföldi felkérőket. Az ellenállás ..nemzeti” llenállást váltott ki a kül- öldi felmérőkből és az ered- nény: a tánchelység romok- tan hever. Most viszont a Heine-bi- zottság nem akar hozzájá­rulni. A bizottság ellen javaslat­tal élt. Mégpedig mivel? Az utóbbi időben az egye­temi klinika betegei és or­vosai egyaránt tűrhetetlen poloska-invázióról panasz­kodnak, amely lassan ellepi az egész intézetet. Nosza — mondja a Heine- bizottság — tüntessék ki most már ezt az eddig jobb- oldaliságával visszatetszést keltő Egyetemei Klinika a po­loskák hadához „megtiszte­lő” címmel. Nagy vitát okozott leg­utóbb Düsseldorfban, vajon megérdemli-e a város egye­temi ortopédiai klinikája, hogy Düsseldorf nagy szü­löttéről, Heinéről, nevezzék el, ugyanis idén december­ben lesz 175 éve, hogy a nggy költő itt született. De miért ne érdemelné meg? Nos egyszerűen azért, mert az egyetemi klinika vezető­sége eddig — feltehetően neonáci beütés miatt — kéz- zel-Jábbal tiltakozott ez el­len az elnevezés ellen. Az „idők szelét” azonban megértették a vezetők, és most ők kérték a Heinéről való elnevezést. Egy névtelen bejelentő te­lefon-üzenete nyomán moz­gásba lendült nemrégiben a klagenfurti rendőrség, hogy nyomára jusson számos autó eltulajdonítójának. — Nem bírom tovább, ki­szállók a buliból — rebegte a névtelen feljelentő a rend­őrség telefonjába, aztán le­tette a kagylót. Szerencsére lehallgató ké­szülék segítségével ki lehe­tett nyomozni, honnan jött a hang. így elfogták az anonim feljelentőt, akinek most már vallania kellett. Meg is tette, de figyelmez­tette a rend derék őreit, hogy az autótolvai —. bandavezér és fegyverrel jár. Az óvatosság felesleges volt. A tolvajt barátnője ágyá­ból húzták ki reggel... M. I. Gólyavendégek öt gólya vendégeskedik a miskolci Állategészségügyi Inté­zetben. Szabadon tanyáznak az intézet udvarán s el is re­pülhetnének, ha kedvük szottyanna. De annyira megszelídül­tek, hogy eszükbe sem jut elhagyni megszokott szálláshelyü­ket. Dezső — így hívják a legöregebb gólyát —, egyszer ugyan meggondolta magát a múlt ősszel, s egy szép reggelen fel- emelkedett a magasba: költözni készült, természetben élő társaival melegebb tájak felé ... Ám déltájban tétován visz- szaszállt. Nem bírta volna a hosszú utat. Mert ö is, mint az intézet többi gólyavendége egykor megsérült, baleset érte. Egyiknek a lábát, a másiknak a szárnyát kellett amputálni, hogy életben maradhassanak. Az utóbbi időben ugyanis, saj­nos elég sok gólyabaleset történik: villanydrótnak ütköznek, jármüvek ütik el, gyerekek dobálják őket... A természetsze- retö, állatbarát Ember azonban megtalálja, gondozza a be­teg madarat s elviszi az Állategészségügyi Intézetbe, ahol az­tán olyan jól érzi magát, hogy elmenni sincs kedve. A magyar szőnyeg reneszánsza Azt mondják, a magyar asz- szonyok a 150 éves török hódolt­ság alatt tanulták meg a sző- nyegszövés bonyolult művésze­tét. Az az egy biztos, hogy a keleti országok mellett Magyar- ország a klasszikus keleti sző­nyegek egyik legnagyobb expor­tőre. Nemcsak Európa valameny- nyi országába, hanem a tenge­rentúlra, Észak- és Dél-Ameriká- - ba, sőt Japánba is szállít sző­nyegeket az Artex Külkereske­delmi Vállalat. A magyar sző­nyegek exportja évente 15 szá­zalékkal emelkedik, 1971-ben több mint kétmillió dollárért 400 ezer négyzetméternyi szőnyeget szállítottak külföldre. Évről évre nagyobb az érdek­lődés a kézzel szőtt és csomó­zott szőnyegek iránt. A klasszi­kus keleti mintájú, dús orna- mentikájú perzsák olyannyira is­mertek világszerte, hogy helyte­lenül „magyar perzsának” ne­vezik A klasszikus mintájú sző­nyegek mellett egyre többet ér­tékesít az Artex ma élő iparmű­vészek tervei alapján készült modern mintájú szőnyegekből. A különleges anyagú magyar sző­nyegek ma már világszerte meg­találhatók a nagy lakberenMHési áruházakban. A krakkói színes ablakok A színes ablakmüvészetnek kö­zépkori hagyománya van Len­gyelországban. Azokból az idők­ből kevés színes ablaküveg-em­lék maradt, de mindegyik híres darabja az „ablakművészetnek”. A lengyel színes ablakművészek — Megoffer, Uzemblo, Fries és mindenekelőtt Viszpjanszki — teljesen új elemeket vittek ebbe a művészeti ágazatba. Legtöbb­jük Krakkóból származik, ahol ma is — messze földön híres — színesablak-készítő műhely mű­ködik. O Itt van mindjárt a színészi pálya. Színpadon és filmen — csekély kivételtől eltekint­ve — mindig férfiak a hősök, a legyőz hetetlenek. Ök hányják kardélre, püfölik kék- re-zöldre, lövik szitává a gonoszt, a közönség ’ ínv tetszésétől kísérve. Legyenek végre nők a kalandhősök! Forgaisák ők a kardot (l álról), vagy a coliot (jobbról) bravúrosan. O S ha a filmen, színpadon vagy az életben feltűnik a szépen bodorított, barna barito­né férfi (balra), akkor — legalább néha — kapjon ilyen választ: — Köszönjük, de jól megvagyunk mi így egymással. Ügyis tudjuk, hogy nemcsak „azt” akarja tőlünk, maga tisztességtelen, pimasz fráter, hanem elöbb-utóbb rá akar majd venni bennünket a házas­ságra is. És miért mindig a férfiak válogatnak? Miért mindig a nők vonulnak el a szép­ségversenyek zsűrije előtt (jobbra), annak a reményében, hogy nekik jut Páris almája? íme, egy korszerű zsűri, mely a hagyományos gyümölcsöt — szigorú szemrevételezés után — a legszebb csipejű és egyebü férfinak adja. Lőcslábú, szőrös hátú férfiak, le a porondról! O Ha nincs megfelelő férfi, hát az sem baj. Robinson is kibírta nő nélkül a lakatlan szigeten, a nők sem alább• valók, ők is kibírják — nő nélkül. O No és, mi a véleménye minderről egy férfinak? Nem, ezt a nyilatkozatot — sajnos — most nem közölhetjük. Vannak még maradiak is közöttünk. Az ilyen ember meg­érdemli, hogy mosogalólébe áztassák — hadd puhuljon egy kicsit. (békés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom