Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

Szerelőből, alkatrészből nincs hiány Olimpiai műszak a GELHA-nál Megkezdődött az olimpia, megkezdődött a GELKA olimpiai ügyelete. Vasárnap 36 szerelő várta a tévétulaj­donosok bejelentéseit, több­ségük az ügyfelek lakásán javította a készülékeket, né- hánvan pedig a szervizoen teljesítettek szolgálatot. Va­sárnap negyven tévéhibát je­lentettek be a miskolciak, ezek közül 34 esetben a helyszínen megjavították a készüléket. Hat televíziót azonban — mivel ezek hi­bája nagyobb munkát, mű­szeres vizsgálatokat kíván — bevitték a Munkácsy utcai szervizbe. Ezek a készülékek is legkésőbb ma ismét a tu­lajdonosok lakásán lesznek, a legkomplikáltabb hiba ki­javítása sem tart tovább két- három napnál. A miskolci GEGKA-szer- vizben valamennyi szükséges alkatrészből megfelelő kész­let áll rendelkezésre, sőt épp tegnap járt a szerviz egyik dolgozója Budapesten, újabb alkatrészekért. A miskolci té­vétulajdonosok az olimpia ideje alatt hétköznap reggel héttől este nyolcig, vasárnap reggel nyolctól este hatig je­lenthetik be a készülék hibá­ját, személyesen vagy a 15-601-es és a 36-599-es te­lefonszámon. // // uru. Aranygy piros tokban „4 tenyerem nem ismerem úgy99 Diósgyőr, Tölgy utca, Kiss Istvánok kertes, családi há­za. Jobbról, balról kohász­szomszédok, martinászok laknak. A gyár füstje ide már nem ér el, elfogja a fenyves és a Várhegy. A há­zigazda a kertben sétál, be­teg. Ma és holnap ugyan már fizetett szabadságon van, de előtte sokáig nyögte az agyat. A martinban sérült meg. . A martinban-... ahová most már több évtizednyi munka ,köti. — Az elmúlt 35 evben talán többet voltam az üzemben, mint a lakásomban. Minden része .minden gépe, embere belém vésődöttt, a tenyerem nem ismerem úgy. Harmincöt év. Reggelek és éjszakák, eső és hó, meleg és hideg, öröm és bánat kava­rognak az emlékezésében. A legcsúnyább emlék: ami­kor — még a háború előtt — tizenhatozni kellett, s már- már úgy érezte, nem bírja tovább, feladja a harcot. A legszebb: amikor beteg lett, s társai, munkahelyi vezetői melléálltak, előmunkássá ne­vezték ki. — Mindig azon voltam, hogy maradéktalanul ellás­unokával játszani, a ház kö­rül tenni-venni, az erdőt járni. Elég volt a melegből, a gázokból, a füstből, az örö­kös idegeskedésből. Bár ki tudja? Egy év hosszú idő. Addig meg is gondolhatja magát. S marad még egy évig. Ha pedig mégis elbú­csúzik a gyártól? Ha el tud szakadni tőle? ... Gondolat­ban akkor is be-belép majd ■ á gyárkapun, végigmegy a csarnokon. S az évtizedek emlékeit mindig bearanyoz­za majd a gyári emblémás gyűrű fénye. Ny. I. jf: A Borsod megyei Fodrász Szövetkezetnél évenként meg­rendezik az úgynevezett tehetségkutató versenyt, amelyen azok a KISZ-korú fiatalok mérhetik össze tudásukat, akik országos versenyen még nem szerepeltek. A vasárnapi vetél­kedésen mintegy 30 női és férfifodrász, valamint — az idén először — kozmetikus állt rajthoz. A legjobb frizurákat, illetve arckikészítést bemutató fiatalok részvételi jogot sze­reztek a következő országds versenyekre. Három női fod­rász — Tóth Mária, Váradi Tibor és Groschmid Mária — a ktsz KISZ-szervezetének különdiját kapta, míg a három kategória első, második és harmadik helyezettjét értékes jutalomban részesítették. (Képünkön: Kriston Zsuzsa koz­metikus, aki fantázia-kikészítésével a második helyen vég­zett). (Vadas Zsuzsa felvétele) Tábort bontottak a jósvafői barlangkutatók Tábort bontottak a Jósva- főtöl két kilométerre levő karszt-fennsíkon. a Nagyol­dalon levő ideiglenes kutató­állomás tagjai. Befejeződött a nagyoldali zsomboly feltá­rása, amely már harmadik éve tart. Sajnos, most sem sikerült elérniük a várt ered­ményt. A VITUKI fiatal bar­langászai és még jó néhány amatőr kutató csaknem egy hónapig bontotta a feltétele­zések szerint 300 méter mély. majdnem függőleges aknát. Az ország legmélyebb függő­leges barlangja ez, amely valószínűleg összefügg a kör­nyező karsztforrások víztá­roló rendszerével. A fiatal barlangászok az idén már — motoros csörlők segítségével — mintegy 100 köbméter föl­det. törmeléket hordtak ki a zsombolyból. Munka közben egy járatra akadtak, de erről később kiderült, hogy nem a Tohonya-forrás vízgyűjtőjé­hez vezet. Kettős villamosmegállók Megváltozik a Tanácsház tér forgalmi rendje A Miskolci Mélyépítő Vál­lalat dolgozói napokon belül megkezdik a Tanácsház téri villamosmegállók járdaszige­teinek átépítését, s ezzel vég­leg megváltozik a Tanáesház tér közlekedési rendje. Mint ismeretes, a forgalom gyorsítása és á tömegközle­kedés korszerűsítése érdeké­ben — a közlekedési szak­emberek javaslatára — kettős megállók kialakí­tását rendelte el a váro­si tanács építési osztálya. Egyrészt a meglevő járdaszi­getek meghosszabbításával biztosítják a villamosforga­lom zavartalanabb lebonyo­lítását: így akarják elérni, hogy az egymást — különö­sen a csúcsforgalmi időben — sűrűn követő villamosok­nak ne kelljen a nyílt pá­lyán ácsorogni, hanem egv- egv megállóban eevszerre két szerelvényre is fel- és le­sz,áthassanak az utasok. Más­részt a járdaszigetekkel ed­dig nem rendelkező Győri kapui villamosmegállókban — az új járdaszigetek kiala­kításával — a forgalom növekedése miatt évről évre fokozó­dó balesetveszélvt sze­retnék csökkenteni. Az új járdaszigetek kiépítése és a meglévők meghosszab­bítása azonban meglehetősen lassan halad. Mint Nagy Kálmán, a munkával megbízott Miskol­ci Mélyépítő Vállalat I. szá­mú építésvezetőségének ve­zetője elmondta, a kettős megállók kialakítását első­sorban azért nem lehet gyor­sabban elvégezni, mert a vá­rosnak ezen a legforgalma­sabb útvonalán — a forgal­mi dugók elkerülése érdeké­ben — a közlekedésrendé­szet egyszerre csak egy meg­állóban engedélyezi a járda­szigetek építését. Az építke­zés során pedig minden egyes megállóban legalább két hét telik el. amíg a járdasziget alapiát kénező beton megköt, s külön időt vesz igénybe a megállójelz/5-1 ampák szerelé­se és az aszfaltozás is. A kettős megállók kiala­kítása során a forgalmi rend végleges megváltoztatása csak egyetlen helyen —• a Tanácsház téren — válik szükségessé. Itt ugyanis a meglevő járdaszigeteket — a jóváhagyott tervek szerint — mindkét oldalon a tér köze­pe felé hosszabbítják meg, s mert a két meghosszabbított járdasziget csaknem teljesen összeér majd, a járműveknek a villa­mossíneken '-aló áthaj­tást megtiltják. A tilalom a munka kezdete­kor — előreláthatólag a hét végén vagy a iövő hét e'ső rapiaiban — ]éo életbe. Et­től kezdve a Tanáesház tér mindkét oldalán közlekedő járművek hatra natv ívben nem fordulhatnak be. r Évnyitó A Kinizsi utcában a na­pokban adták át a MÁV miskolci Igazgatóságának új Sugár István A különös igaz históriája 14. Titkos szerelem sam a munkámat. Sok em­bert megszerettem, és sokan szeretnek engem is. Az izzó acél iránti rajongás, számta- ’ 'n siker és kudarc kötnek ize bennünket. Talán nem is tudnánk egymás nélkül, r>z üzem nélkül létezni, élni. Sohasem gondoltam rá. hogy máshová menjek, pedig a meleg, az acél tüze alaposan kifacsart. Az aranygyűrűt piros tok­ban tette el. A kisunokáé lesz egykor, hadd emlékez­tesse rá; megbecsülte nagy­apát a gyár. — Sokat beszélgettünk a gyűrűről, a nyakláncról. Hogy mi lenne jobb: az ára-e vagy a gyűrű. Akiket én ismerek, egyik sem adná oda háromszoros áron sem. Én sem. Értéke pénzzel nem mérhető. Ez a megecsülés jele, szimbóluma. Olyan, mint a jó szó, sőt több an­nál ... ) Még pontosan egy éve van bátra a gyárban. Azt mond­ja. Összesen hatszor ment be várüő gyomorral dolgosmi. Most már pihenni akar. A kert virágaival bíbelődni, az Katinka asszony örömteli izgalommal készül a viszontlátásra. De egyszerre csak mint derült égből a villám, megérkezik a férje. A fiatal menyecske összeomlani véli titkos tervét, de jól bevált asszonyt praktikához folyamodik. Előbb csak érő­it fc vele. majd egyre tovább feszítve a húrt, már egyenesen civódást, veszekedést provokál, hogy az amúgy is hirtelen haragú János grófot eltávolítsa a sze­relmi légyott színteréről. — „Mindenféle fortélyokkal akarván élni, hogy eltudhassa magától — jellemzi a szituációt a mindentudó komorna. De János a hosszabb távoliét után ragyogó jó kedvében van, és Katinka minden mesterkedése csödöt mond. Így hát módszert változtat. és most már „szép módokkal akarta elűzni magától.’’ Egyre csak panaszkodik, hogy a für- döbéli állapotokra, a társaság hiányára. S a végén kiböki nagyhirtelen kiagyalt tervét: a legszívesebben Eperjesre men­ne át. hogy az ottani orvosdoktorokkal eredményesebben kúrálhassa magát. A gyanútlan fiatal férj ráharap a ki­vetett csalétekre, s még aznap útra is kerekedik Eperjesre hogy ott körülnéz­zen. Végre itt van a várva várt éjszaka. Buttlerné nyugtalan felajzottsággal vár­ja szeretőjét. Éjfél felé jár már az óra. A’u t'k az egész falu és a fürdő ven­dégserege. Egyszerre csak halkan, alig hallhatóan megkoppan ablaka Odaro­han. Könnyű teste szinte repül. Kinyit­ja az ablakszárnyakat, s halk top­panással máris beugrik a titokzatos éj­jeli látogató. — „Jóska!” — suttogja forrón, s mo­hón ölelő karjaiba zárja. Kellemesen telik a nyári éjszaka — csókok, buja ölelések fűszerezik az édes pásztorórát. Nyugodtan hevernek egy­más karjaiban, hiszen Buttlert Eperje­sen tudják. Hajnali háromkor Jóska úr felöltözik, és az ablakon át, diszkréten távozik ... De alig fekszik vissza Katinka ágyába, csak éppen egy kicsinyt elszenderedik, amikor közelgő léptek és ajtókopogás zajára ébred. Férje érkezik meg. Még mentegeti is magát, hogy hamarább jött, de hát mindent sikerült jól elintéznie. Reggel a grófnő huncut mosollyal bi- zalmaskodja el komomájának: — „Az Isten jól adta, hogy egy órá­val hamarább nem jött a gróf, mert mellettem találta volna Szirmayt!” A mit sem gyanító Buttler tovább ..szorgoskodik grófné iának gyógyításán”. Medicinákért küld Kassára, hogy azzal se legyen gondja-baja hitvesének. Majd hintóba száU és hazaindul. Már augusztusra jár az idő, mikor a grófnő végül is elhatározza, hogy Eper­jesre távozik. A társaságban levő Döry Laci bárót előreküldi, s '„kemény pa­rancsolat mellett” egy kis levélkét bíz gondjaira, hogy azt saját keziVeg kéz­besítse. A címzett: Szirmay József ka­pitány úr. Kassa ... Biztonságképpen meg is fenyegeti az együgyű Dőryt: — „Hallod-é, te bolond! Ha megmon­dod a grófnak, hogy Szirmaynak tülem levelet vittél, magam meg foglak ölni!” Eperjesen nagynénje, gróf Klobusiczky Istvánné házában száll meg Buttler Já- 11 osné és kísérete. A kellemes pihengé- lést időnként Szirmay Jóska vissza-visz- szatérö titkos éjjeli látogatásai fűszere­zik. A háziasszony minden titkozódás el­lenére is tudomást szerez a pásztorórák­ról. és hogy főúri háza ne keveredjék rossz hírbe, kereken megtiltja vendé­gének, hogy Szirmayt házában fogadja. Katalin asszony azonban inkább ott­hagyja a rokoni vendégszerető fogadta­tást, és másutt bérel szállást —. de nem változtat egyre züllöttebb életmódján. Vidám, gondtalan de felelőtlen élet folyik Eperjesen. S most már leplezet­lenül. Szirmayval és alkalmazottjaival együtt mennek a „komédiába”, a szín­házba. S amikor előadás után a kivi- lágítatlan, sötét, szűk és kanyargós ut­cákon hazafelé ballag a kompánia, Butt­lerné az utat világító, kézilámpát vivő komornáját előreküldi, s ö Jóskával a jótékony sötétségben hátramarad és ölelkezve, esókolózva andalog Lassan-lassan már haza kell térnie férje mellé. El is indul Eperjesről de csak Kassáig futja lendületéből. Nem képes elszakadni titkos szerelmétől. Következik: Kirobban a családi botrány oktatási központját, amelyet tucatnyi tanműhellyel láttak el és alkalmas több száz em­ber kollégiumi elhelyezésére; Szeptembertől itt képzik ki a MÁV Diesel-motoros jár­műveinek vezetőit, s a mis­kolci igazgatóság különböző továbbképző tanfolyamait ugyancsak az új központban tartják meg. Az 1. számú szakközépiskola, a MÁV és a 3. számú Volán szakmun­kástanulói szintén a tanmű­helyben vesznek részt szak­mai gyakorlaton. Szakorvosok találkozója A patológus szakorvosok harmadik országos találkozó­ját Miskolcon, a Szentpéteri kapui Megyei Vezető Kór­házban rendezik meg szep­tember 15-én és 16-án. A tudományos szimpozionra mintegy száz neves szakem­bert várnak. A kétnapos elő­adássorozat témája: az im­mun-patológia. A patológus szakorvosok összejöveteleit kétévenként tartják meg: először 1968-ban Győrött, majd 1970-ben Szekszárdon találkoztak. Növényvédő szerek próbája Több száz patkánnyal foly­tatnak kísérleteket a miskol­ci Állategészségügyi Intézet­ben. A Sajóbábonyi Vegyi­művekben ugyanis újfajta növényvédő szereket állítot­tak elő; most a patkányokon vizsgálják meg, hogy ninc#-e valamilyen káros mellékha­tása emberekre, állatokra ezeknek a vegyianyagoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom