Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
Tovább dúl a nyéki csata A feldúlt férfi azzal távozott a szerkesztőségi szobából, hogy ha itt sem adnak nekik igazat, akkor kihívjak a Tévét, a Rádiót, elmennek a Minisztertanácshoz is. Százöt család nevében járt,el a panaszos, és azt kérte, „intézzük el”, hogy mégse kelljen lebontani a nyékládházi Islván-tó partján épült vikendházaikat. Nem tudtuk ..elintézni”, mert nem lehetett elintézni, a 105 család többsége jogtalanul vette igénybe a tóparti földsávot, és valamennyien engedély nélkül építkeztek. Harmadszor tértink vissza erre az ügyre. Vissza kell rá térnünk, mert az István-tónál történtek iskolapéldái a felelőtlenségnek. következetlenségnek. A tavak partján évekkel ezelőtt kezdődött meg a ..honfoglalás”. Családok százai — többnyire miskolciak — foglaltak telket anélkül, hogy erre írásos engedélyük, szerződésük lett volna. Aztán hétvégi házak szazai épültek fel — engedély nélkül. De milyenek? Félbevágott autóbuszroncsok, kiselejtezett takarózok, deszkatákolmányok éktelenkednek a vízparton. Az építmények többségéhez nem készült WC, — hétvégeken orrfacsaró bűz hatja át a környéket. A ..honfoglalás” a Nyéki Tanács szeme előtt zajlott le. de éveken át egy lépést sem tettek a vikendtelep terjeszkedésének megakadályozására. Teljes a káosz a terület tulajdonjoga körül, az egyik parcella a téeszé, a másik a tanácsé, az egyikre adtak engedélyt, a másikra — ki tudja, miért — nem. Időközben több vikendház-tulajdonos bejelentette építményét. a tanács pedig szó nélkül kirótta rájuk az adót és a községíejlesztési hozzájárulást. Ez a ..békés” egymás mellett élés egészen tavalyig tartott, bár már évekkel ezelőtt a járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott a tanácsnál és pontról pontra leírta, milyen mulasztást követtek el, s mit kell tenni a képtelen állapot megszüntetésére. Tavaly azután megkezdődött a ..tűzoltómunka". Jöttek- mentek a felszólítások, határozatok: az építményeket le kell bontani. De csak a tó egyik partján. A másikon — ahol hasonló tákolmányok százai állnak —, ki tudja, miért, maradhatnak a házak. Most ott tart az ügy. hogy büntetés következik. majd a hétvégi házak lerombolása. A tanács a rendezési tervre hivatkozik, csakhogy a terv még a mai napig sem készült el. Az is elég furcsa, hogy ugyanaz a' községi tanács, amelyik elrendelte a házak lebontását, egy hónapra rá ugyanannak a tulajdonosnak kiküldi az idei adóívet, és felszólítja, hogy fizesse be a községfejlesztési hozzájárulást. Az István-tó és a többi tó partja mostanában leginkább egy szanálásra ítélt barakknegyedhez hasonlít. Ezek felszámolása késve, következetlenül kezdődött meg, és a panaszok áradata jelzi, hogy nem lesz sima ügy De ha ezeket le is bontják, mi lesz a többivel? A már felépült, több száz vi- tyillóval, és a most épülőkkel? Mert amióta a bontási határozat elkészült, újabb bodegák nőttek ki a földből a nvéki tavak pártján. PUSZTAI ÉVA Vagonban a pisztolycomb Az Állatforgalmi és Húsipari Vallalat miskolci telepén ismeretlen ' fogalom a nyári „uborkaszezon”. A külföldi megrendelések teljesítése mellett a hazai igények kielégítése is sürgeti a vallalat dolgozóit. Olaszországba hetenként több vagon hizlalt üszőborjút indítanak útnak, emellett számottevő a vagottmarha- export is. Friss áruként több vagon pisztolycombot — hátsó marhanegyedet — szállítanak az olaszoknak, s mélyhűtött állapotban, műanyag fóliába csomagolva, marhamájat, A másik megrendelő Franciaország. ahová jelenleg is nagy mennyiségű mélyhűtött s^rtéssonkát és -karajt szállít a húsipari vállalat miskolci üzeme. Belföldön elsősorban Borsod és a környező megyék hús-, illetve húskészítményigényeinek kielégítése tarto- rk a miskolci üzemre. SerI ’«húsból és húskészítményből a kereskedelem igényei szerint szállítanak: Miskolc lakosságának heti fogyasztása mindkét áruból 300—320 mázsa. ★ Leninvárosi viztórory (Kovács Endréné felvétele) Csuvas egyetemisták Egerben A Csuvas ASZSZK-ból egyetemi hallgatók egy csoportja érkezett Heves megyébe. Tegnap délután Egerben a cáuvas fiatalokat a KISZ Heves megyei Bizottságának vezetői fogadták. A szívélyes hangulatú találkozón elmondották, hogy a Csuvas ASZSZK komszomo- listái három hétig tartózkodnak Heves megyében. Két héten át részt vesznek Eger északi, egyben legnagyobb városnegyedének építésében. líí a Hrcphsía tJj, svéd gyártmányú festő- es tapaszanyagot mutatott be tegnap Székesfehérváron az Építővegyianyagot Gyártó Vállalat és a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat. A ..Breplasta” nevű, műanyag alapú massza egyaránt alkalmas a paneles és az alagútzsalus technológiával készült épületek belső felületkiképzésére. A DH városfejlesztési fóruma • Szövetkezeti vagy OTP-lakás? Nem tudják megfizetni Módosítják a rendeletet? Egy évvel ezelőtt. 1971 június végen a Miskolc városi Tanács külön helyi rendeletben szabályozta a lakások eloszlásának és használatba vételének módját, valamint a használatba vételi díjak fizetését, és az ezzel kapcsolatos kedvezményeket. Azóta olvasóink számos esetben fordultak szerkesztőségünkhöz, és sokan keresték fel a tanács illetékeseit is. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a tanácsrendelet egyes részei méltánytalanul nagy terhet jelentenek a közepes jövedelmű e ládoknak, s elsősorban az egyedülálló személyeket és a fiai ul házasokat érintik hátrányosan. A városi tanács igazgatási és jogügyi bizottsága, valamint a lakásügyi társadalmi bizottság a közelmúltban közös értekezleten vitatta meg a tanácsrendelet módosításának lehetőségeit. Az értekezleten igen sok érv hangzott el a jogszabály módosítása mellett. Mint ismeretes: az egy évvel ezelőtt hatályba lépett tanácsrendelet többek között megállapította azt a jövedelemhatárt, amely felett a lakásigénylők tanácsi értékesí- tésü — más néven: szövetkezeti lakás juttatására már nem jogosultak. Így nem kaptak tanácsi ér- tékesítésű lakást azok. akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 2300 forintot. A rendelet kiegészítő része lehetővé tette, hogy megfelelő indokok esetén ezt a határt a tanács végrehajtó bizottsága 10 százalékkal — azaz 250 forinttal — megemelje. E jövedelemhatár felett az igénylők csak OTP- értékesítésü — azaz OTP- öröklakásra — tarthattak igényt. Az eltelt egy év alatt bebizonyosodott. hogy az egyedülálló személyek, valamint áz egyedülálló, családfenntartók és fiatal házasok az egy főre eső havi 2750 forintos jövedelem esetén sem képesek megfizetni az OTP értékesítésű lakásokat. Elsősorban azért, mert legtöbbjük havi jövedelme rendszerint csak igen kis mértékben haladja meg a rendeletben meghatározott 2500. illetve a kedvezményekben biztosított 2750 foPulóv er a Kanári-szigetekre A Miskolci Háziipari Szövetkezet — mint megírtuk — nagyarányú megrendelést kapott a HONGAROTEX Külkereskedelmi Vállalattól. Az idén mintegy ötezer, jövőre pedig 60—70 ezer darab pulóvert szállítanak a Kanári- szigetekre. Az 550 darabból álló első tétel máris elkészült, s még ebben a hónapban utrakel a Kanári-szige- ♦ k felé. Negyvenezer vályogtéglán múlik: Foroghat-e a dorozsmai szélmalom ..Hatalmas robajra, zuhanásra riadtam április 24-én, hajnalban, összedőlt a malom. Kiszaladtam az udvarra, de már csak a hatalmas felhőt láttam. A légnyomás még a kút káváját is elröpítette, az udvar végében álló olajfa tövében találtam meg” — meséli Faragó néni. akinek édesapja ezer forintért vette meg a dorozsmai szélmalmot, még a századfordulón. \ iloHa vöröslenvoből A malmot 1821-ben építettek vályogból, kilenc méter magasra, 120 cm vastag falakkal. A vályogot sárral kelleti betapasztani, mert télen a hóié befolyt a hasadékok- ba, nyáron pedig a nap kiszárította a téglákat, s széttöredeztek. A malmot, amelyet annak idején örökáron vettek meg, a most 73 'éves Faragó néni édesapja gondozta. Molnároknak adták ki bérbe, egészen 1949-ig, amikor a malom tulajdonosa meghalt. Azóta „nem forog” a széltől összerepedezett, csaknem öl méter átmérőjű malomkerék. Az udvaron most is ott hever a két és fél méter átmérőjű. gyertyánból és bükkfából épült szélkerék, amelynek vöröslenyőből ácsolták a vitorláit. — Amikor még kislány vol- lam, több szélmalom is működött ezen a vidéken, de aztán jöttek a gőzmalmok . .. Persze, azért az emberek jobban szerették a szélmalomban őrölt lisztet, mert ez finomabb volt, ebből lehetett igazán jó kenyeret sütni. A fizetség úgy volt, hogy 100 kilóból levettünk tízet, ez volt a molnáré — emlékezik vissza Faragó néni. Itt tanultak az cpító'mesterrk Dr. Csongor Győző, a szegedi múzeum helyettes igazgatója a dorozsmai szélmalom jó ismerője: — Az első szélmalmot 1801-ben építették Magyarországon. A dorozsmai malom tehát az idősebbek közé tartozik, s a ritka értékes ipar- történeti műemlékek közé sorolható. A szegedi múzeumban sok dokumentum őrzi a malomépitők emlékét. A dorozsmai malomnak hagyományai voltak: hajdanában az ország minden részéből ide jártak a malomépítö mesterek tanulni. Hazaiak és külföldiek Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség álláspontja szerint helyre kell állítani a malmot. Idegenforgalmi szempontból is fontos volna a malom restaurálása, hiszen évente több tízezer hazai és külföldi turista keresi fel hazánknak ezt a vidékét. A tervek szerint ismét vályogból, eredeti formájában építik fel Dorozsma nevezetességét. A helyreállított épületben kiállítást rendeznek, bemutatják a hazai malmok, a molnármesterség történetét. Az újjáépítéshez ötvenezer vályogtégla kell, de eddig csak tízezer gyűlt össze. Ha meglesz a hiányzó negyvenezer vályogtégla, újra foroghat a dorozsmai szélmalom. rintot. De nem tudnak öröklakást venni azért sem, mert többségük rendszerint magas albérleti díjat is fizet. Bebizonyosodott, hogy a jogszabály egyes rendelkezései igen komoly mértékben hátráltatják a városrendezési tervek végrehajtását, és az elavult városrészek rekonstrukcióját, mert a lebontásra ítélt lakások túly nyomó többsége alacsony komfortfokozatú. Az ilyen lakásokban élő családok szá- ! mára a város — szanálás esetén1 — többnyire csak az új lakótelepeken tud — az eredetinél magasabb komfortfokozatú — cserelakást biztosítani. A magasabb komfortfokozatú új lakások után viszont — a tégi és az új lakás közötti színvonal- különbségnek megfelelően — használatbavételi díjat kell fizetni. A szanálások miatt költözködésre kényszerült családoknak ez az összeg rendszerint több ezer forint váratlan kiadást jelent, s ezt csak igen nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek előteremteni. Emiatt a városban csak többszörös cserék útján, igen körülményesen hajthatók végre a szanálások, ami újabb gondokat szül. A lakásrendelet módosítását — a lakásügyi hatóságok javaslatai alapján — még az idén megvitatja a városi tanács végrehajtó bizottsága. A jogszabály esetleges megváltoztatásáról a város tanácsa ezt követően hoz döntést. L. P. Mikor szüreteljeki Pont a barack-vita végén A vásárlók, a háziasszonyok a piacokon gyakran kifogásolják: nem elég érett a gyümölcs. De megesik az ellenkezője is: túlságosan érettnek találják az árut. Különösen így van ez a kajszi- barackkal, amelynek éppen most jött el a szedési szezonja. A Kertészeti Kutató Intézet szakemberei négy éve vizsgálják a kajszibarack- gyümölcsösöket. A legkorszerűbb műszerek felhasználásával próbálták meg eldönteni, hogy valójában az érésnek milyen időszakában kell a gyümölcstől „megszabadítani” a fákat. Megállapították. hogy az árugyümölcsösökben legjobb nyolcvan százalékos érettségi állapotban leszedni a kajszibarackot. A gyümölcs átlagsúlya ekkor a legnagyobb, és ilyen állapotban érhetik el a gazdaságok a legnagyobb termésmennyiséget. Kedvező az is. hogy a hullás ekkor még minimális, mértéke 5 százalék alatt marad. A gyümölcs beltartalmi es fogyasztási értéke tekintetében az érés folyamán igen jelentős változásokon megy keresztül, ezeket az érzékszervi bírálatoknál, a kóstolásoknál jól nyomon lehet követni. Ebből, a szempontból is ideális a 80 százalékos érettségi állapot, mert a kajszibarack bizonyos utóérésen megy keresztül, ami elősegíti az íz- és zamatanyagok érvényre jutását. Az ilyen állapotban leszedett gyümölcs a szállítást is jobban bírja, mert például, ha 80 százalékosnál előrehaladottabb állapotban szedik le a gyümölcsöt. akkor a szállításnál, nagymértékű romlás következik be. Amennyiben életlenebbül szüretelik le a kajszibarackot. akkor ez úgynevezett apadással jár. Ezt követi a fonnyadás, ami rontja a minőséget és természetesen a jövedelmezőséget is. Három-négy nappal a teljes érés előtt kell tehát a kajszibarackot leszüretelni Ezzel egy nagyon régi, és a piacokon is gyakori vita végére tettek pontot a kutatók. A kávé meg toltja Délutáni presz- sző; kavéMat szállong és cigarettafüst. A kedves vendég kávét rendel, s mivel ad a formaságokra is. jelentőségteljesen „jő erőset" kér. A kisasszony térül fordul, s a kedves vendég elismerő pillantássá} regisztrálja a gyors kiszolgálást. Máris az asztalon gőzölög a fekete, s apró kis füstpamacsok szállnak fel a csészéből- Kezdődhet a. szertartás. A vendég kissé közelebb húzza székét az asztalhoz, körülményesen rágyújt, majd bele- pottyantja a cukrot a lebe. No lám! A lé valami kora őszi, világosbarna fale- vélfözetre emlékeztet inkább, mint feketére. — Ettől nem fogok felszaladni a falra — őrit gondolatait a kedves vendég, és megfelelő számú keverés után. csak úgy nyelvheggyel, megkóstolja. Az első korty csak árulkodik az ízről, de a második már bizonyít. A harmadik pedig szavakban kitörő nemtetszésre ösztökél. A vendég hirtelen rosszkedvű leez. úgy érzi, elromlott az egész napja. De a baj nem jár egyedül. Nem clcg, hogy a kávé pocsék, hanem még zsupsz! Egy óvatlan mozdulat, s a nadrágjára önti. Elöhalássza zsebkendőjét. és remegő szájszéllel, de bámulatra méltó nyugalommal a foltra szorítja Csodák csodájára a folt (a kávéfölt!) eltűnt, köddé vált, semmivé lett. Mintha csak vízzel öntötte volna le. A vendég elégedetten távozott a presszóból. Igaz, hogy a kávé gyengécske volt, morfondírozott magában, de legalább nem hagyott foltot a nadrágon. (bracko)
