Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-10 / 160. szám
★ Az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központban vasúttörté- neti kiállítás nyílt a 22. vasutasnap alkalmából f Százéves az Ózd—Bánréve vasútvonal Kolompszóra indult a szerelvény iS •• •• •• •• f Közös ügyünk és felelősségünk Miskolc életének törvényességéről Az ózdi személyvonat utasai ugyancsak elcsodálkoztak tegnap délelőtt, amikor a bánrévei állomásra értek. A fellobogózótt állomásépület előtt már felsorakozott a fúvószenekar, a harmadik vágányon pedig indulásra készen állt a mai fogalmáink szerint éppen csak játékvonatnak beillő százéves szerelvény. A vágányok között a száz évvel ezelőtti divatot idéző kosztümökben várakoztak a vonat indulására az utasok. Volt köztük krinolin- szoknyás kisasszony, keménykalapos ficsúr, sokszoknyás parasztasszony és csukaszín egyenruhás baka. Az igazi szenzáció ezután következett, amikor a szintén koLeszih Andor, a miskolci múzeum egykori tudós igazgatója, egyik, jó harminc évvel ezelőtti dolgozatában írja, hogy „a városnak jelentősebb műemléke nincs, mert régi építményeit, házait, a várost ért sok elemi csapás, fiagy és katasztrofális hatású árvizek, tűzvészek és háborúk dúlása mind megsemmisítették”. Miskolc sokszor pusztult el, sokszor épült újjá. Buda eleste után, 1544-ben Meh- med basa nyolcezer emberrel indult a város ellen. Végigperzselt, felégetett mindent, s a vármegye 45 helységéből négyezer rabot hurcolt el. Néhány évvel később. 1549-ben a gyújtogatásnak esett áldozatul az avasi templom is. Az épület teteje leégett, a karcsú pillérek kidűltek, a boltozat beszakadt. A XVII. századi kuruc-la- banc háborúk sem múltak el nyomtalanul, ám a legnagyobb pusztítást a tűz és a víz okozta. Kerek háromszáz esztendővel ezelőtt, 1672rabeli vasutas egyenruhában parádézó kalauz kolompszó- val jelezte a vonat indulását. Az óránként majdnem harminc kilométeres sebességgel „száguldó” szerelvény a bánrévei állomáson várakozó több száz fős tömeg integetése közben indult útjára. A Bánréve—Ózd—Borsod- nádasd vasútvonal századik születésnapján rendezett ünnepség fő látványosságát jelentő korabeli személyszállító vonat ezután nem egészen egy óra alatt Ózdra ért, ahol az ott álló mozdonyok és a gyár dudái és sok érdeklődő köszöntötte. ben az erős szélben tűz támadt, és három utca porig égett. 1691-ben felhőszakadás duzzasztotta vad folyó- vá a Pecét és a Szinvát. ,.Az Petze vize a völgyekről, hegyekről megáradván rettenetes nagy zúgással sok házakat fundamentumokból felvett, a mezőre kivitte, sokakat félbeszakasztott, barmokat, sertéseket, sok erős sövényeket elhordott. Aztán a Szinva vize is megáradván, rettenetes nagy zúgással házaknak, malmoknak, hidak- nak rontásával annyira rontotta, hogy alig volt ház, amely az árvízzel meg nem tölt volna. Sokadalmi alkalmatosság lévén, sok idegen emberek a vízbe haltak.” n Rabutin császári generális neve a miskolciak előtt ma sem ismeretlen. Ö volt az, aki 1706 szeptemberében „házr ól-házra, pincéről-pin- cére járva, szövétnekkel felgyújtotta a várost, meghagyván a katholikus és kálvinista templomot, a harangokat, és iskolát. A pincék között és egyebütt lappanHorgászverseny az Aranyparton Az idén Győrött rendezték meg az országos egyéni halfogási bajnokságot. A verseny 27 felnőtt és 5 ifjúsági résztvevője szombaton és vasárnap összesen hét órán át várta a kapást az eltérő horgászati lehetőségeket kínáló iparcsatornán, a Marcalon, s végül vasárnap a mosoni Duna-ág úgynevezett Aranypart szakaszán. A 32 versenyző összesen 13 003 halat fogott, 187,7 kilogramm súlyban. Félév a fonodában Értékelték az első félévi eredményeket a Miskolci Pamutfonóban. A pamuttermelést 104,4 százalékra teljesítették, azaz 109 tonnával termeltek többet a tervezettnél. így a nyereségtervet 800 ezer forinttal teljesítették túl. Az év első felében a balesetek száma is csőikként. gókat, akik tolvajkodni maradtak odahaza, leöldöste, többeket közülük elevenen megnyúzatott.” A Rabutin- járáskor elpusztult az a töviskerítés is, amely a Rákó- czi-felkelés idején övezte a várost. Később újratelepítették, de a pusztító vizeknek, tüzeknek ez sem tudott gátat vetni. A tanács \l724-ben elrendelte, hogy minden tulajdonos házánál vizet tartson, s mindenkit elfogjanak, aki harangozás után lámpás nélkül jár az utcán. Az 1746-os nagy tűz után — amikor leégett a város kvártélyháza, istállója, konyhája, két kocsmája. pálinkásboltja és a tapolcai apátság mindszenti serfőzőháza — két vízipuskát vettek, s a fazekasoknak megtiltották, hogy a városban égessék edényeiket. Az 1871-es tűzvész után (minden tizedik ház elpusztult) újabb vízipuskákat és létrákat szerzett be a tanács. Az alabárddal felfegyverzett tíz őrt kötelezték, hogy „éjszaka bizonyos versek mondásával bejelentsék az órákat”, és vigyázzák a „vörös kakast”. Végül — s ezzel az okok sorát korántsem merítettük ki — Miskolc sem mentes a tipikus — országos — jelenségektől. Itt is gyakoriak a válások, amit a gyermek érez meg legjobban; itt is felütik fejüket a galerik: lévén Miskolc nagyváros, könnyebb az elvegyülés; itt is zsúfolt a közlekedés; itt is gondokkal küzdünk: van-e elegendő kulturált szórakozóhely fiatalnak és idősnek, játszótér a gyerekeknek: a gj’árkapuban itt is árulják zugárusok a pálinkát, s így tovább — még folytathatnánk. Szűnjék meg a közöny Egyetlen és nagyon komoly megállapítást azonban mindegyik, a városát szerető, erkölcsét és szocialista szellemiségét féltő miskolcinak meg kell szívlelnie. Nem feladatunk megítélni, hogy máshol van-e — bizonyára igen —. de nálunk van közömbösség. Tapasztalunk közönyt a társadalmi tulajdon védelmében, az ifjúság nevelésében, az emberi magatartás-felfogásban, az alkoholizmus elleni harcban, az erkölcsiségben, a lokálpatriotizmusban — általában szocialista törvényeink betartásában. Miért e közöny? Sok oldalról közelíthető. Például: nem szólok, mert bajom lehet belőle. Nem avatkozom bele, mert hercehurcával jár a dolog: tanúskodás, megtorlás, kényelmetlen szituációk. Jobb, ha eltakarom a szemem, bedugom a fülem. Tavaly egy idős férfit egy fiatalember az utca szeme láttára pofozott meg, mert védelmébe vette azt a kislányt, akit az ifjú titán molesztált. És senki sem lépett közbe! Nem állhat minden ember mögött egy-egy rendőr. De erre nincs is szükség. Miskolc körülbelül 180 ezer lakójából elenyészően kevés azoknak a száma, akik lopA múlt század húszas éveiben kimondták, hogy épületek csak téglából, kőből vagy vályogból állíthatók, s kéményt is csak téglából szabad rakni. Minden házépítőnek egy bőrvedret kellett beszolgáltatnia, tűzoltás céljára. Az intézkedéseknek nem sok foganatja volt, mert 1843-ban csaknem kétezer épület hamvadt el, s a lángoknak minden fontosabb középület áldozatul esett. Az üszkös város megsegítésére százezer váltóforint adomány érkezett Bécsből, Graz- ból, Triesztből és Mantuá- ból. (A kár két-három millió forintra rúgott.) Az „ínségesek javára kiadott” Szivárvány című albumba Petőfi és Tompa verset írt. Minden korábbi katasztrófánál súlyosabb volt az 1879- es árvíz. Néhány óra alatt csaknem háromszáz ember és kétezer ház pusztult el. A romok eltakarításán háromezer katona dolgozott, s a közoktatásügyi miniszter negyvenkét fővárosi rendőrt vezényelt a katasztrófasújtotta Miskolcra. Országos gyűjtés indult, s I. Ferencz József ötezer forintot küldött a városnak. (Nagylelkűségének az lehetett az oka, hogy korábban járt Miskolcon is, mint a színházavató díszünnepség legillusztrisabb vendége.) A néhol embermagasságú árvíz helyét a sokat szenvedett miskolciak emléktáblákkal jelölték meg. (brackó) nak, csalnak, sikkasztanak, erkölcstelenül élnek, iszákosak, nem törődnek gyerekeikkel —, akik nem tartják tiszteletben a törvényt. Van, mondjuk, néhány ezer. És a többiek? Nem az ő dolguk? De igen! S arra sem nehéz a válasz, hogy miért. Aki bűnt követ el — előbb- utóbb elnyeri büntetését. Vétsége elől senki sem menekülhet. De mennyivel egyszerűbb, ha megelőzzük a bajt! Ha azt, aki egyszer sikkasztott, nem ültetjük a pénztárba; annak, aki ütni készül, megfogjuk a kezét; a szomszéd gyerekét, akinek éppen dolgoznak a szülei, rendre intjük — jószántunk- ból; a részegnek nem kérjük ki az italt, miután a csapos már elküldte a pult elől: s az indokolatlanul gyorsan gazdagodénak a körmére nézünk, mielőtt a bíróságra kerülne. Vagyis, milyen jó volna addig közbeavatkozni, amíg nem késő. amíg menthető az, aki később talán menthetetlen.Félre a közönnyel, a kényelemmel! Lépjen elő az állampolgári felelősségérzet, a munkahelyi kollektívák és az egyedek segítőkészsége, legyen becsülete az őszinte és nyílt kritikának, s ennek pedig legfőbb istápolói a pártszervezetek legyenek. Városunk valamennyi lakója. aki törvényeink szellemében él, követelje meg — mert jogosan megkövetelheti! —, hogy mások is aszerint éljenek. A szocialista erkölcs — amelynek tiszteletre méltó őrzői a város bűnüldöző és igazságügyi szervei — mindannyiunk ügye! Valóban társadalmi ügy, s nem kizárólag az említett szervek dolga. e Állampolgári kötelesség Ebben egyezett meg az a jelentős tanácskozó kollektíva, amely a városi párt-végrehajtóbizottság felkérésére vitatta meg életünk törvényességét, illetőleg azt, hogyan fejleszthetjük tovább azt az életmódot, amelyet törvényeink előírnak. Nincs arról szó, hogy olyan gondok gyötörnének bennünket, amelyek S. O. S. A Magyar Honvédelmi Szövetség ezen a héten, 12. és 15. között Budapesten rendezi meg az idei országos lövészbajnokságát, amelyen első osztályú felnőtt és aranyjelvényes minősítésű ifjúsági, valamint neves külföldi versenyzők vesznek részt. Az országos bajnokságra meghívták a DIGÉP Zalka Máté nevét viselő MHSZ-lö- vészklubjának két versenyTokajban tegnap a Debrecen és környéke népi szőtteseinek és népi kerámiai alkotásának kiállításával kezdődött meg a „Tokaji nyár” című képzőművészeti rendezvénysorozat. A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő helyi művészetet pártoló társaság közreműködésével ez alkalommal Debrecen, Hajdúszoboszkiáltására kényszerítetének. Az erkölcsöt igazgató törvény nem vadnyugati jelenségekkel találja szemben magát. A mi erkölcsi normáink: a szocialista társadalom igényei, s ha úgy látjuk, hogy ettől az igénytől picit is elkanyarodunk, visz- szatereljük a helyes vágányokra. A felismerés, a helyzet elemzése s a szükséges beavatkozás — ez a mi életünk logikája. így teszünk, mert e fejlődésben levő város érdekei így kívánják. S amikor közzétesszük — a közéleti demokratizmusunkra jellemző őszinteséggel — a leírtakat, azzal a szándékkal és elvárással cse- lekedtük. hogy emlékeztessük városunk lakóit az állampolgár kötelességére: a törvények tiszteletben tartására és tartatására. Ezt a törvényt mi szabtuk meg parlamenti képviselőink által. a magunk érdekében tettük, s a felelősséget is vállalnunk kell érte! Mert az ügy közös, s a felelősség is. A városi párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása — a város életének törvényességet illetően — mélyreható vita. alapos elemzés után született meg. Az állásfoglalás, amellyel messzemenően egyetértett a témáról tanácskozó kollektíva, egyértelműen és világosan jelzi, mit és hogyan kell cselekednünk annak érdekében, hogy a város állampolgárai — és a Miskolcra bejárók — tiszteletben tartsák szocialista törvényeinket, aszerint éljenek, s annak szellemében cselekedjenek, ha úgy kívánja a közös érdek. A hangsúly most azon van, hogy — a teljes összefogás mellett és segítségével — a pártszervezetek, a gazdasági és társadat mi intézmények vezetői, dolgozol szigorral és következetesen lépjenek fel törvényeink védelmében, tiszteletben tartásuk érdekében. (VÉGE) Két miskolci lövész az országos bajnokságon Tokaji nyár ló, Hajdúhadház és más települések szövőasszonyainak, s a Hajdúságban napjainkban is élő művészetként létező fazekasságnak legszebb alkotásait mutatták be az egykori görögkeleti templom műemléki épületében kialakított kamarateremben. A kiállítást már az első napon számos külföldi turista í« felkeresite. zőjét, Pápista Györgyöt és Csákváry Lászlót is. A klub, névadójának tiszteletére, 15-én és 16-án Miskolcon, az MHSZ Nyírfa úti lőterén emlékversenyt rendez. Ezen a szövetség helyi lövészklubjai legjobb versenyzőin kívül a debreceni Dózsa SE és az MHSZ Bocskai Lövészklub versenyzői is részt vesznek. Erős szélben tűz támadt Katasztrófák krónikája
