Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

Több zsemle és kifli ' t. V- ‘V \\lti VJr folytatódik a rekonstrukció A jöv.ő héten befejeződik a Miskolci' Sütőipari''-Vállalat 3-as számú, Hunyadi utcai üzemének ' rekonstrukciója: Itt épült fel az osztrák Gi­gant, tipesú,.kemence. Ezzel a korábbi napi százezer . he­lyett 125—130 ezer darab zsemlét, kiflit állíthatnak elő., . ; V ) • ­A "vfellalal- -üzemeinék re­konstrukciója azonban to­vább folytatódik. Nemsokára elkészül a vasgyári-, főüzem lisztraktára és lisztsilója. A diósgyőri új.: kenyérgyárban pedig ’már ' a belső szerelő- munkálatokat végzik. Az az olajtároló... A Barlang-szálló tengerikígyója Az Országos Villamostávvezeték Vállalat festő-munkacso­portja a Százhalombatta—lnota közötti villamos távvezeték 43 méter magas vastraverzeit festi (Lippay Antal felvetele) STOP! EGY PERCRE! • • • Autósok, motorosok rovata Téli reggelen fékeztem egy Trabant-furgon mögött. Hátsó -ablakára, a zúzmarába írta valaki: „Légy barát, vándor!” E szokatlan helytp irt felszólító mondat önkéntelenül is na­gyobb óvatosságra- késztetett. S láttam: a kis kocsi mögött minden gépjármű csökkentett sebességgel haladt. Vigyáztunk ra. Jíisz annyira emberi,.annyira kedves volt a mondat. Ez az epizód jutott eszembe, amikor a Fővárosi Közúti Balesetel­hárítási. Tanács felhívására megindult a sárga matricás moz­galom : „Emberséget az utakon is ...” Nagyobb 'figyelmet, na­gyobb fegyelmet és felelőssé­get követeinek közútjairtkón . a -mozgalomban -reszt vevő gépkocsik. seelasaáftiéref'; ,a* mofoKvezetők .ii'imkosisajijiyä ragasztott sárga matricák. Szomorú példa Már-már közhelynek szá­mít -annyit halljuk s han­goztatjuk, hogy a közleke­dési .baleset, nem elkerülhe­tetlen sorscsapás. Legtöbbjét gondatlanság, fi'gyelrhetlen- seg idézi élő. A gépjármű­vezető pillanatnyi „kihagyá­sa” vagy éppen túlzott ma­gabiztossága emberi tragédi­ák okozója lehet. Szomorú példája ennek-egy Kazincbarcikán, történt bal­eset. A kilenc meter széles úttesten nagy %vbert. fordult volna égj' .személygépkocsi. Vezetője ;-\lnem vette észre”, hogy szem pen vele motoros halad,- Kqcsijápak oldalához csapódott ’a motor, amelynek vezejője és utasa olyan sú- Ivosám megsérült, hogy egy életén át viseli maid . a gép­i arm övezető 'figyelmetlensé­gének . a, nyomát. Egy fiatalember s egy fia­tal lány rokkant meg miatta. A gépkocsjvezető el tudja -e feleiteni valaha is qzf a ésá*- tímásf. amelv az összeütkö­zéskor görcsbe rántotta ide­lelrloílen ,.manőverezések » &V hányszor lehetünk szemtanúi 'ez -országutakon a fei.esleges 'kockáztatásoknak. •A Felhívás A Borsod megyei Réndőr- f ©kapitány ság Közlekedés­rendészeti osztálya kéri azt a piros szinij Moszkvics tí- püisu személygépkocsi veze­tőjét, aki az 1972. június 11- éh- lC-aoVórákor Szerencs és Bbdróg^éreSztúr közötti-' út­szakaszon történt közlekedé­si baleset helyszínéről--gép­kocsijával Szerencsre szállí­tott egy sérült személyt, hogy szíveskedjen személyesen vagy a 35-969 számú telefo­non jelentkezni. BORSOD MEGYEI rendőr-fökapitAnysag KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLYA Épít« egyetemisták Már a múlt hónap vége óta dolgoznak az ÉÁÉV épít­kezésein a miskolci Nenéz- ipari Műszaki Egyetem hall­gatói: az ÉPFU-telepen, a húskombinátban és a diós­győri városközpontban. Az építőtáborokban a négy cso­port — összesen hatszáz fia­talember — kéthetenként váltja egymást. Kertbarátok találkoznak Kétnapos kertbarát-talál­kozót tartanak. Mistóolcon -•fi­lius 8-án es 9-én, szombaton és vasárnap. Az Ady Endre Művelődési Ház kertészeti és szőlészeti szakköre meghívta a debreceni és a pomázi me­zőgazdasági szakkörök tagja­it. A Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal 1970 elején meg­rendelte a Borsod megyei Beruházási Vállalattól az aggteleki Barlang-szálló átalakításának terveit, majd ezek jóváhagyása után a munka lebonyolítását is. Egy évre rá kiderült, hogy olajtárolót is kell építeni, ezért a hivatal újabb megbízást adott a vállalatnak a kiegészítő tervek elkészítésére. Az egész átalakítás értéke nem több egymillió forintnál, ebből a vita­tott olajtároló és a hozzá tartozó berendezések legfeljebb lüt 000 forintba kerülnek. A szálló átalakításának befejezéséi 1971. május 30-ra tűzték ki. Ezzel szemben a munkák mind a mai napig nem fejeződtek be. sőt másfél év alatt az olaj­tárolónak még a tervei sem készültek el. Az idegenforgalmi hivatal és a beruházási vállalat más­fél év óta azon vitatkozik, hogy ki és mennyiért készít­se el a terveket. A tengeri­kígyóvá nőtt ügynek csak az aktái kilókra rúgnak, a tu­catnyi al- és fővállalkozó mellett a Gazdasági Döntő- bizottságtól a tanácsokon át egy sor egyéb intézmény is foglalkozott vele. Az aggtele­ki Barlang-szálló fűtése és a meleg \iz bevezetése a jelek szerint ma sincs közelebb a megvalósuláshoz, mint más­fél évvel ezelőtt, amikor ezt az idegölő vitát elkezdték. Szanálták a kivitelezőt Az olajtároló tervezese kö­rüli vita él sem kezdődött volna, ha a kezdet kezdetén végiggondolják azt, ami nap­nál is világosabb. Azt. hogy az ÁFOR nem vállalja — nem is vállalhatja — a min­dennapos szállítást; a szál­ló zavartalan fűtéséhez leg­alább néhány napos olajkész­let kell. A szállóban már rég me­leg víz folyna a csapokból, ha a kivifelezést végző Ózdi Központités Vízvezeték- szerelő Ktsz időközben, csőd­be nem jut. És nemcsak a csőd, hanem a szanálás után támadt zűrzavar is nehezí­tette a munkák befejezését. A szanált ktsz-nek mind a mai napig nincs jogutódja, nincs, aki a félbehagyott munkákat befejezze és az emiatt keletkezett kárt meg­terítse. A vita ára Az idegenforgalmi hivatal és a beruházási vállalat vi­tájának többek között az is oka, hogy az utóbbi 55 ezer forintot kér az összesen 150 ezer forint értékű munka — az olajtároló — terveinek elkészítéséért. Az idegenfor­galmi hivatal sokallja ezt az árat. ezért a SZÖVTERV- től is megrendelték ugyan­ezeket a terveket. A SZÖV- TERV már csak 11 ezer fo­rintot kér a tervezésért. A beruházási vállalat azonban ezeket a terveket nem fogad­ja gl; ragaszkodik a sajátjá­hoz. Nem tudtuk kideríteni, ki­nek van igaza. Egv kicsit .mind a kettőnek, egy kicsit egyiknek sem. Egy biztos: az összesen 150 ezer forint ér­tékű munka körüli huzavo­na már eddig is nagyon sok­ba került. Tucatnyi tervező, műszaki előadó adminisztrá­tor. gépírónő, kézbesítő dik­tálja. gépeli, hozza-viszi a leveleket. S ki tudja még, meddig. Egyelőre egyik fél sem enged. PUSZTAI ÉVA Extraszuper-kutak A napokban adtak át egy- egy extraszuper benzint ada­goló kutat Mezőkövesden és Tokajban. Ezzel az ötforin­tos, 98 oktánszámú üzem­ianyagot árusító állomások, száma nyolcra emelkedett Borsodban. BÉLYEGGYŰJTÉS Megjelent a magyar bélyeg- gyűjtők szaklapja, a Filateliai Szemle júliusi szama, mely töb­bek között képes beszámolót ad a MABÉOSZ IX. küldöttközgyű­léséről, tartalmazza a határozati javaslatokat és a küldöttek hoz­zászólásait is. Tanulmányozását ezúton is ajánlju\c rovatupk ol-_ vaséinak, hisz igén '"‘sok' olv'árf kérdést véf fel, rrtévcek- élénkén foglalkoztatták Miskolc és Bor­sod filatelistáit is. t A tervek szerint július 15-én hozza forgalomba a Magyar Posta a 14-1-1 forint névértékű ÜGY HISSZÜK. hogy ezeknek a hiteles források­ban szereplő jelentékenyebb tételeknek a tükrében láthat­ja az olvasó, hogy milyen különleges fontosságot tulaj­donítottak, mint rejtekhely­nek, a Toplitz-tónak és .kör­nyékének a német nácik a háború “végén. Az összeharácsolt és ra­bolt kolosszális értékű va­gyonnak azonban igen tekin­télyes részét a Birodalom határain kívül, zömében a semleges Svájc bankjainak széfjeiben, többnyire úgyne­vezett „titkos letétek” fede­zete mögött helyezték bizton­ságba. . És éppen itt van a Toplitz- tó titkának nyitja. De hogy a rejtély minden ágabogával kitárulkozzék a joggal kí­váncsi olvasó előtt — kissé vissza kell forgatnunk az idő kerekét... 1944. AUGUSZTUS 10-ÉT írtak, amikor a strassbourgi Német Nemzetiszocialista Párt hírhedt „Vörös Ház”- ában szigorúan titkos, rend­kívüli jelentőségű tanácsko­zás folyt. Az elnöki székben maga Alfred Speer birodal- 'mi fegyverkezésügyi minisz­ter foglalt helyet. A nagy tanácskozóasztal körül a párt és a nagytőke legtekintélye­sebb tagjai ültek. A tanácskozás tárgya: meg 17. Titkos letétek a Birodalom teljes megsem­misülése előtt tekintélyes. summa pénzt és értéket kel­lene svájci bankokban elhe­lyezni, hogy a háború után a nemzetiszocialista mozga­lom feltámasztását, talpra állítását és működését támo­gathassák! Bölcsen gondolni kell a mozgalom jövőjére! Mivel pedig a téma kedve­ző fogadtatásra talált, egy hónap múltán, 1944 szep­temberében a svájci Basel- ben folytatódtak a bizalmas megbeszélések. A mostani tárgyaláson dr. Eugen Pühl űr, a Német Birodalmi Bank vezérigazgató elnöke vitte a szót. A jelen volt nácik ab­ban állapodtak meg, hogy svájci bankokban tekinté­lyes titkos letéteket kell el­helyezni, amelyek majd a háború utáni években fiktív cégek létesítését" teszik lehe­tővé, melyeknek haszna, jö­vedelme es tevékenysége az elvesztett fasiszta érdekelt­ségek és vagyon visszaszer­zését szolgálja. ILYEN ELŐZMÉNYEK után óriási értékek vándo­roltak a svájci bankok tre­zorjaiba és kasszáiba. A Né­met Nemzetiszocialista Párt, a Birodalmi Biztonságügyi Főhivatal, az SS és a Gesta­po lététéi azonban titkosak voltak, tehát az elhelyezett értékek felvétele — mint majd látni fogjuk — rendkí­vül bonyodalmas, de az el­helyező szempontjából szin­te 100 százalékos biztonságot nyújtó feltételhez volt kötve. Így hát a hitleri birodalom egyik legjelentékenyebb tit­kos iratai között is a legfon­tosabbak azok az okmányok voltak, amelyek a svájci ban­kokban heverő kincsek nyit­ját, a bankok, jelszavak, számjelkulcsok, a felvételre jogosultak nevének felsorolá­sát tartalmazták. MÉG MA SEM TUDJA senki, hogy minő horribilis summákról van szó. A moszkvai Pravda egy terje­delmes cikkében ötmilliárd amerikai dollárt emlegetett, s arról számolt be. hogy az aranyrudak. ékszerek, drága­kövek, értékpapírok és ér­tékes valuták svájci trezo­rokban őrzött összefoglaló leltárát hat listában vették hivatalosan számba. Egy-egy ilyen lista tartalmazza a tit­kos fedőneveket, számkul­csokat, amelyek mögött a kérdéses bank megjelölése lapul meg. Feltüntetik egyéb­ként a kritikus listák — s ebben a világsajtó egybe­hangzóan megegyezik! —, hogy kik azok a személyek, akik az értékek felvételére jogosultak. SUGAR ISTVÁN (Következik: „Szezam nyílj ki!”) Müncheni Olimpiai Játékok em­léksorozatot, melyet Kékesi László grafikusművész tervezett. A sorozat nyolc értékből áll és különböző sportjeleneteket áb­rázol. Ugyanekkor kerül forga­lomba az olimpiát köszöntő 10 Ft névértékű bélyegblokk is. i £.7*.. : ★ . ... : T Crí A Magyar Posta előrejelzése., szerint augusztus 21-én adják ki az I. borvilágverseny emléké­re azt a két bélyeget, melyen a tokaji szőlőhegyet és az aszu- bort, valamint Eger XVII. szá­zadi látképét és a bikavért mu­tatják be. A borvilágverseny és a nemzetközi szőlészeti és borá­szati kiállítás alkalmából * a To­kaj községi bélyeggyűjtő kór ■ nagyszabású bélyegkiállítást ren­dez 1972. augusztus 20—27. kö­zött. Ez alkalomból alkalmi bé­lyegzést is használnak. A sző--, lészettel és borászattal kapcsol»-., tös gyűjteményeket készségesen bemutatja kiállításán a tokaji­kor; várják a jelentkezőket. A Német Demokratikus Köz­társaság postája az erfurti nem­zetközi rózsakiállitás alkalmából hat címletből álló bélyegsoroza­ton különleges rózsafajtákat mu­tat be. Már 1870 körül az addig' meg­jelent kb. 3000 bélyegből leg­alább 2000-nek hamisítványa is volt. Még ma is előfordul, hogy sokszor hamisítványnak bizonyul egy-egy megbecsült régi bélyeg, amelyre pedig a gyűjtemény tulajdonosa rendkívül büszke volt. Bemutatjuk a Dózsa György születésének 500. évfordulójára kiadott 1 forintos címletű bé­lyeget, amelyet a Magyar Posta június 25-én hozott forgalomba. A bélyeget Kékesi László grafi­kusművész tervei alapján az Ál­lami Nyomda készítette, s az 6 105 000 fogazott, és 6000 nem fo­gazott példányban kerül forga­lomba. V, Gjr. embertelenül felelőtlen „ma­nőverezéseknek’. Piaci napokon — szerdán és pénteken — lovasfogatok, , téher«éűkocsi.k. motorosok 'haj.wnalc'Miskolc felé.1 A vá­ros felöl is nagy a forgalom. S szinte minden egyes piaci napon előfordul a hátbor­zongató látvány: türelmetlen, erőszakos autósok, motoro­sok kígyóznak a konvojok között. . hirtelen fékezésre kényszerítve a szembejövő­ket, vagy éppen a mögöttük haladókat. S nem az ő vak­merő „ügyességükön” múlik, hogy nem követi tömeges karambol „kitörésüket”. Jót derülnek a Iosatosok! A sárga matrica igen sok gépjárművezetőnél elkelne. Ám nem kevésbé lenne szükséges a fogatolt jármű­vek hajtóinál. Legtöbbjük szinte KRESZ-en kívülinek érzi magát. Szabályt, tör­vényt nem tisztelve, mások­kal nem törődve fordulnak, Indulnak, előznek. S legfel­jebb jót derülnek, ha miat­tuk tíz métereket „radíroz” a mögöttük haladó gépkocsi. Hajmeresztőén félelmetes jelenetek ezek. És általában megússzák a veszélyt okozó fogatosok. Hisz’ jól tudják: sem rendszámtáblájuk, sem más különleges ismertetőie- lük nincs. S magukat iga­zolni sem kötelesek, csak a rendőrség felhívására. Jó lenne végre valamifaj­ta igazán hatásos mozgalom­mal rendet teremteni az ő körükben is! R. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom