Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

Műszerek, technikusok kellenének S' Átalakul a kéményseprő szakma A drágább az olcsó? Egyik ismerősöm televíziót vett. — Milyet? — kérdeztem. — Hogy mi a neve, azt nem tudom — felelte —, de ez volt a legdrágább. Olyan szegény ember, mint én, nem enged­heti meg magának, hogy olcsó árut vegyen. A ..mi fajtánk­nak’’ a drága az olcsó portéka. Ezért csak azt vesszük, ame­lyen a legtöbbet mutat az árcédula. Furcsa okfejtés, de nem teljesen új. Apáinktól, nagyapá­inktól hallottunk ilyet, akik szerint csak az volt a jó csiz­ma, amelyik egy életre szólt, és bútort is olyat vettek eleink, ami több nemzedéket kiszolgált. A vevő .célja: a legjobb, legtartósabb holmit^megvásárolni. Ám a minőséget meg kell fizetni. Manapsag azonban a praktikussági és tartóssági követelmények közé — vagy éppen elé — új kritérium került. Igen. a divatról van szó. Ruhánál, cipőnél ez többé-kevésbé érthető is. De vajon mindig megéri a több pénzt a drágább áru? A laikus és a szakember csak a fejét kapkodja, mert nem múlik el nap. hogy egyazon árufajtán belül • új meg új. többnyire drágább és drágább cikk ne kerülne az üzletekbe. Dohányillatú Desodor, hat csatornára programozható, trapéz alakú televízió, több színnel nyomott dobozú mosópor, ke­félés nélkül is fénylő cipöpaszta, két hűtőteres fridzsider. aerosolos szőnyegtisztító, teflontalpú vasaló. Növekszik a választék — mondjuk csettintve, s — talán szokásból, talán úrhatnámságból — áthágva az ésszerűség és a családi költségvetés határát, csak erre esküszünk, csak ezt igyekszünk megszerezni. A legjobbat. A legszebbet. A legdrágábbat. Azért, mert „szegények” vagyunk. Nem kell a középszerű és a közepes árú holmi. Ami nem a legdrágább, az nem is jó — gyűjtjük az érveket a méregdrága mosó­gép és a luxustévé vásárlásához. Ezt még megtoldjuk azzal, hogy a régi holmi már unalmas, ócska, korszerűtlen. Bezzeg a Kovácsék! És a Kissék és Nagyék is. . . ! ök tudják, mi az igazi. Hiszen már Huxley is így írta le a Szép új világ­ban a szuperfejlett, ipari fogyasztói társadalom széltében- hosszában terjesztett jelszavát: Ha meguntuk, el vele, így jutunk csak felfele! Vajon csakugyan igaza van-e tévét vásárló ismerősöm­nek? Nagy valószínűséggel állítható, hogy nem mindig a leg­drágább a legjobb. A magas árral a gyakran nem érvénye­síthető luxusigényeket kell megfizetni, és az árnövekedést indokló korszerűsítésnek sokszor bizony nagyon is prózai okai Vannak. Az ilyen „korszerűsítést" a vevők zsebe bánja. A botcsinálta-rr jdernkedö gyár főkönyvelője viszont a te­nyerét dörzsöli. Azaz, nem is a tenyerét. Csak a két ujját. A hüvelyk- és a mutatóujját. Mert erről van szó. B. I. Feszített menetrend A Borsod megyei Kémény­seprő Vállalat 350 ezer ház­tartás kéményét gondozza a megyében. Noha ez hatalmas szám (Miskolcon egy kémény vizsgálatára és karbantartá­sára évente mindössze há­rom perc idő jut), mégis, a hagyományos kéményseprés a felét sem teszi ki a válla­lati tevékenységnek. A na­gyobb s ma már fontosabb rész: a hatezer gyárkémény, a sok ezer kazán gondozása, karbantartása és a műszaki átadásoknál végzett ellenőri munka. Iparvállalat — A szénhidrogének nagy­mérvű felhasználása szinte robbanást idézett elő a ké­ményseprő szakmában — mondja Majoros Barna igaz­gató. — A hagyományos ké­ményseprő munka mindin­kább vidékre korlátozódik. A „robbanás” kedvezőtlen körülmények között ért ben­nünket. Az új gazdaságirá- nvítási rendszerben iparvál­lalatként kezelnek minket,'s így — noha egy sor köte­lező vagyon- és életbiztonsá­gi feladatot el kell végez­nünk — a nyereségre is „utaznunk”, kell. Nem véletlenül került az igazgató most készülő köz- gazdasági doktori disszertá­ciójába: ,.A szolgáltatás nem­csak vállalati gazdálkodási erdek; közügy is. mivel alap­vető egészségügyi és élet­szükségleti igények kielégí­tésére irányul." ' Egyelőre azonban a kéményseprőknek gazdálkodniuk is kell. Nemcsak névváltozás Az új feladatok es a gaz­dálkodás új szabályzói nehéz helyzetet teremtettek a vál­lalatnál. Viszokai Tibor fő­mérnök aggódva mondja: — Csak minimális fejlesz­tési alapunk képződik, s tá­mogatást nemigen kapunk. Műszerekre, gépekre lenne szükségünk. Hiába változtat­juk meg a vállalat nevét (a beadott kérvényben ez a megnevezés szerepel; Borsod megyei Tüze’és- és Hötech- nikai Vállalat), ha a műszaki fejlesztéssel elmaradunk. Ha­sonló külföldi vállalatoknál a. mienkénél sokkal maga­sabb a műszerezettségi-gépe- sitettségi fok: szaktechniku­sokkal. kéményseprő-kőmű­vesekkel dolgoznak. Nálunk ilyen szakemberek nemigen »kadnak, képzésük sincs megoldva. De még a szakma szerszámai is más-más vál­lalatnál készülnek. Támoga- lásra lenne szükségünk. A ..támogatás” szó több­ször elhangzik a beszélgetés torán. Így például akkor is, amikor a vállalat elhelyezé­se kerül szóba. A jelenlegi. Munkácsy utcai épületeket rövidesen szanálja a városi tanács. A Major utcában megkezdődött az új telephely építése (ez adna helyét egy sor szociális létesítménynek és a szerszámkészítő műhely­nek is), de az építkezést — a beruházási stop miatt — leállíttatta a megyei tanács. Több mint egymillió forint fekszik már benne . .. Sok fiisí száll még cl... (7 Nemrégiben a BÁÉV-nál a rosszul megépített egester­sárra készült Sátoraljaújhe­lyen 275 esztendővel ezelőtt Hegyalja, Hegyköz. Bodrog­köz és a Hernádvölgy népe. Hatalmas sokadalom verő­dött össze 1697-ben a négy­napos vásárra. Messze föld­ről szekereztek ide portéká­ikkal a kereskedők, de külö­nösen szembeszökő volt a parasztok nagy tömege. So- . kukat talán csak a kíváncsi­ság hozta Üjhelybe. mintha érezték volna: történnie kell valaminek ezen a vásáron. A péter-páli jeladás Az első nap eseménytele­nül telt el. de a második na­pon. június 30-án. amikor a pataki várban állomásozó császári zsoldosok kialakult szokásukhoz híven ho'zzála1- tak a kereskedők és a vásá­rozó parasztok kifosztásához. Tokaji Ferenc, paraszti gú­nyába bújtatott kuruc kato­nái hirtelen pisztolyt, sze- kercét, ólmosbotot rántottak, és szinte pillanatok alatt az utolsó szálig agyonverték a labancokat parancsnokukkal. Wachsmuth hadnaggyal együtt. tA vásári „ribillió” jeladás volt Hegyalja népének a fel­kelés megkezdésére. Térté- nelmünk egyik legszebb pa­rasztfelkelésének három ve­zetője volt: Tokaji Ferenc. Thököly egykori hadnagya. Szalontai György. Rákóczi jobbágya, a pataki urada­lomhoz tartozó Végardó köz­ség bírája és tiszteletes Ka­mék-elvezetők miatt 15 mil­lió forintos kár keletkezett. A kéményseprő vállalat szak­emberéi szerint ez nem volt véletlen. Szerintük Miskolc úgyszólván minden lakótele­pén baj van a kéményekkel, mert nem felelnek meg a szénhidrogénes tüzelés felté­teleinek. Igaz. a Budapesti Műszaki Egyetemen jó ütem­ben haladnak a kémények­kel folytatott kísérletek, de amíg ezeket a gyakorlatba átültetik, sok füst száll el a jól-rosszul megépített kémé­nyeken ... bai Márton uram. a sáros­pataki kollégiumban tanult, paraszti származású refor­mátus prédikátor. A Thökö- ly-szabadságfíarc leverése után az erdőhorváti, regéci. gönci, szalánci erdőségekben bujdosó kuruc katonákkal. Thököly szétvert seregének tisztjeivel és a bírhatatlan porciózás elöl otthonukból elmenekült parasztokkal ök tartották a kapcsolatot. ..Minden jel arra vall —. je­lentette Ritschan osztrák ge­nerálisnak az egy\ik magyar labanc arisztokrata —, hogy csendben új és ravaszul ki­eszelt ribillió készül És ebben igaza is volt: a péter-páli újhelyi jeladás után aztán a parasztok köny- nyüszerrel elfoglalták a vi­dék két katonai kulcspozíció­ját, a pataki és a tokaji vá­rat. Szalontai György, az ar- dai bíró. 16 puskagolyóval a testében maga vezette ro­hamra a hegyaljai kurucokat a pataki vár bástyái ellen. Tokaji Ferenc 500 vitéz élén. sószállitó tutajokon közelí­tette meg a Tisza felöl To­kaj várát, majd létrákon megmászva a falakat, a la­banc őrséget rövid idő alatt lemészárolták. ' „A bosszúi megálljuk” Tokaji Ferenc még aznap körlevéllel kereste meg a 13 kuruc varmegyét, s mint Thököly Imre ezredes kapi­tánya harcba szólította a ★ Úzdtól mintegy 8 kilomé­terre, Arló községben föld­csuszamlás következtében ke­letkezett az a tó, amely ked­velt pihenőhelye lett az óz­diaknak és a környékbeliek­nek. A szép környezetben már mintegy 100 hétvégi há­zat építettek. Rövidesen meg­kezdik az üdülőtelep köz- művesitését: betonutat. víz­vezetéket építenek, és beve­zetik a villanyt. (Strohmayer felv.) Emlckplakeít A Tokaj-hegyaljai Rekonst­rukciós Bizottság javaslata alapján tíz centiméter átmé­rőjű, „TOKAJ-HEGYALJÁ- ÉRT” feliratú bronz emlék­plakett alapítását határozta el a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága, Az emlékplakettet díszes ok­levél kíséretében azoknak adományozzák, akik hosszabb időn át önzetlenül, kimagas­lóan sokat tettek történelmi borvidékünk szőlészetének, borászatának fejlesztéséért, környezetvédelméért és kul­turális lehetőségeinek javítá­sáért. \ magyarságot. ..Ütött immár a szabadulás órája! Itt az ideje, hogy elnyomóinkon a bosszút megálljuk” — ír­ta levelében, s a hatalmas méretekben kibontakozó népmozgalom zászlói alá hívta Tokajba mindazokat, akik „hazájukat, szabadságu­kat keresik es nyomorúsá­gok alól való felszabaduláso­kat , kívánják”. Nőnek, csecsemőnek sem kegyelmeztek De három hétig sem ma­radt a felkelők kezén a pa­taki es a tokaji vár. Düh és riadalom lett úrrá a császá­ron. mert egész Európát fu­tótűzként járta be a hír. hogy a magyar parasztok megkezdték szabadságharcu­kat Tokaj-Hegyalján a gyű­lölt osztrák zsarnokság el­len. A császár parancsára hatalmas erőket vontak ösz- sze a hegyaljai parasztok le­verésére. Vaudemont her­ceg három lovas és egy gya­logos ezreddel, Nigrelli. kas­sai generális a felvidéki csa­patokkal. az egri és az óno­di vár katonaságával, vala­mint a brandenburgi gyalog­ezreddel indult Hegyaljára. Már előbb Ritschan eziede Ráesnél és Harangodnál sú­lyos csapást mért' a felkelők­re, megkönnyítve ezzel Vau­demont dolgát, aki július 19- én. Tokajt, másnap pedig Patakot visszafoglalta. A védők hősiesen tartották magukat aataáluA varban /Naponta 156 ezer kilomé­tert futnak és több mint egy­millió utast szállítanak a MÁV személyszállító vona­tai. s ezt a, hatalmas íorgai­ellen Különösen Tokajban tanúsí­tottak kemény ellenállást, úgyhogy a labancoknak a városban szinte minden há­zat egyénként kellett meg­ostromolniuk. Dühükben senkinek, még a templomba menekült asszonyoknak és gyermekeknek sem kegyel­meztek: férfit, nőt, öregei, csecsemőt válogatás nélkül kardélre hánytak. Patak és Tokaj, e két ősi város népé­nek szörnyű szenvedéseiről 275 esztendő messzeségéből is borzalmasnak ható módon emlékezik meg a névtelen költő, amikor Cantio flebilis de periculo Tokaiensi c. éne­kében többek között így ír: Kiált Tokaj vára, jajgat Patak vára. Kinek most hailalik rettenetes jaja. Sok asszonyi allat gyermekét fölvette, Véle szép magzatját az Tiszába ölte. Vérrel tajtékozék az Tiszának babja. Rakva volt holttesttel az város utcája. Akinek a pataki várból Szalontai Györggyel együtt sikerült megmenekülniük, Moldván át Thökölyhez ér­keztek Törökországba. Majd amikor hal év múlva. 1703- ban Rákóczi Ferenc ki bon­totta a libertásos zászlókat, visszajöttek Magyarország­ba. és 7, törökországi had” néven csatlakoztak a vezérlő fejedelem felszabadító .sere­géhez. mat mindössze 2500—2600 szerelvénnyel bonyolítja le a vasút. És nem is akármilyen körülmények között, hiszen az egész ország területén csaknem mindenütt állandó pályaépítések folynak, és emiatt meglehetősen gyako­riak a vágányzárak, illetve a különféle forgalmi korlátozá­sok. Ugyanakkor évről évre rövidül a vonatok menetide­je is. Az új menetrendi idényben egyes helyeken — például a budapest—miskolci vonalon — minimálisra csökkentették az állomáso- •kon való tartózkodási időt, és már annyira „feszített” menetrend szerint közleked­nek a személyszállító vona­tok. hogy a? esetleges késé­seket legtöbbször lehetetlen behozni. Városi tanácsiatok íooadóórái G 1972. július 9. Almási Istvánné. házasságkötő terem, Petőfi u. 39.. 18 órától: Berki Mihólyné. K1SZÖV. Csa­bai kapu 44.. 17 órától: Csetne- ki Jozseíne, Fürst Sándor párt­szervezet. 18 órától; Endrédi Jó­zsef. OTP. Széchenyi u. 15—17.. 16 órától; Eles Sándorné, József Attila utcai általános iskola, 17 órától: dr. Gyimesi Béla, ITC. kerületi Tanácsi Hivatal. Marx K. u. 96.. lő órától: Honti And­rás. MIK Vállalat, Dózsa Gy. u. 30.. i7 órától: Kammel Lajosné. I 2. pártalapszérvezet, Baross G. u. 18., 18 órától; Kiss Mártonné. Kilián-északi óvoda. Kacsóh P. u. 8.. 12 órától: Sztrelcsik Fe­renc, II.. Jegenyés u. 4.. 18 órá­tól: Tóth Jánosné. Halász u. 1.. 17 órától: Tóth Lajos. 12. párt- alapszervezet. Baroes G. u. 13. 17 órától: Vágó Péter, bulgáríöb- di általános * iskola. 17 órától: Vindt Míirta. III., Brigád u, 18.. 16 órától: Vitányi Imre. i ö. pártalapszervezet. Kassai u. 36.. 17 órától. 1972. július 4. Sebők Ferenc, Szepesi utcai óvoda. 18 órától: Sóváry Sándor. II. kér. Tanácsi Hivatal titkár­ság. Csabavezér u.. 8 órától. 1972. július 5. Dr. Illés Béla. KTOSZ, Széche­nyi u. 63.. 17 órától. 1972. július 8. Torma Béla, III., Csákány u. 4.. 17 órától. 1972. július 10. Csíkos József. DIGEP. műsza­ki ház. Sztahanov u. 21., 16 órá­tól,: Halász András, nyírjesl pártszervezet. 17 órától: ökrös, Réláné. lakásszövetkezeti iroda Gagarin u. 13., 17 órától: Sándor János. Szirma, tanácsháza, pari* helyiség, IS' órától. NYIKES IMRE a Kiált Tokaj vára--­Rebellió Hegyalján a Habsburgok A péter-páli országos vá­Négykocsis szerelvények a metrón Július 1-től a metrón a mostani három kocsiból álló szerelvények helyett négykci- csis szerelvényekkel bonyo­lítják le a forgalmat a Fehér út és a Deák tér között. Mint illetékes helyen elmon­dották, a meghosszabbított szerelvényeket eredetileg a kelet-nyugati vonal második szakaszának forgalomba adá­sát megelőzően kívánták in­dítani. A kocsikat szállító szovjet gyár azonban —^ fennállása 75. évfordulójának méltó megünneplésére — munkaversenyt indított idei tervének határidő előtti tel­jesítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom