Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
i Kocsmakombinál a gyár tövében Naponta hatszáz féldeci Egyetlen nap alatt 600 féldeci — 30 liter — tömény szeszt adnak el a vasgyári Amyaskertben. Az első félévi bevétel 3 millió 813 ezer forint volt. Ebből alig 250 ezer forintot tett ki a, kávé-, üdítőital- és ételforgalom. Tehát több mint 3 és fél millió forint értékű sört, bort. pálinkát ittak meg a vendégek hat hónap alatt. Hétforintos sör 12-ért Ottjártunkkor egy vendég azt panaszolta az üzemvezetőnek, hogy a 7 forintos sört szomhaton. amikor nagy a forgalom, rendszeresen 12-ért számolják a pincérek. És még véletlenül sem közlik a vendéggel, hogy az árban benne van a kötelező (?) üvegbetét is. Azok után, amit ott láttunk, azt kell mondanunk, hogy a kifogásolt „túlszá- molás” — s ezt az üzletvezető nem is cáfolta különösebben — „piti’-ügy a többihez képest. Telt ház esetén 400—500 vendég tartózkodik az Árnyaskertben. Ugyanakkor összesen két W. C. van az egységben, ezek állapotát nem részletezzük. A sörkertben átható bűzt áraszt a szeméttároló. A télen is működő söntés -— egy barakképület — gyakorlatilag fűthetetlen. Ételt is árusítanak — ha keveset is —, de az egyetlen gázbojlert csak télen kapcsolják be. A mosogatáshoz szükséges vizet — állítólag — gázon melegítik. Az Árnyaskert helyisegei, bútorai annyira elhanyagoltak. piszkosak, hogyha holnap bezárnák az egészet, akkor is késő lenne. Elnéző (?) ellenörök De nem zárják be, egyelőre nem is tervezik. Sőt — ez volt a legfurcsább meglepetés — az Arnyaskert ellenőrzési könyvében csupa szép dolgot olvastunk a kiszolgálásról. a tisztaságról. Az ellenőrök, az ellenőrzések tehát vajmi keveset érnek. de azért feltételezzük, hogy az Árnyaskert gazdája — a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat — tudja, hogy milyen embertelen állapotok uralkodnak ebben a kocsmakombinátban. Tudjuk. hogy a nem túl nagy hasznot hozó tömcgélelme- zéssel foglalkozó vállalatnak szüksége van erre a nyereségre. (Merthogy az ÁrnyasAz AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 3. sz. üzemegysége KERES közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező MUNKAVÁLLALÓT pénztárosi munkakörbe. Jelentkezes: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat Miskolc-Hejőcsaba, Téglás t*. 4. számviteli egységvezetőnél. Tel.: 13-865. kert működtetése jó üzlet, az nem kétséges!) Segítenek a KISZ-esek Ha ez a hely csupán egy lenne a miskolci kocsmák közül, talán nem is sürgetnénk ennyire a megszüntetését. Csakhogy az Árnyaskert az LKM kapujától alig pár száz méterre' van. Vendégeinek zöme gyári munkás. akik hajnali ötkor, műszak előtt féldecikkel kezdik a napot, és műszak után idevezet az első útjuk. (Nevetségesen hangzik, de úgy igaz, hogy az Árnyaskertre nem vonatkozik az a legújabb rendelet, mely szerint az üzemek bejáratától 200 méteres körzetben a műszakok kezdete előtt nem szabad alkohol tartalmú italt árusítani. Az Árnyaskert ugyanis nem kétszáz, hanem mondjuk négyszáz méterre van a kohászattól.) * Pár héttel ezelőtt megírtuk. hogy az LKM és a DIGÉP KISZ-esei tízezer óra' társadalmi munkát ajánlottak fel az Árnyaskert ifjúsági parkká való átépítésére. Ifjúsági parkunk nines, rossz hírű kocsmánk sok van. Az Árnyaskert ezek közé tartozik. Rég megérett arra. hogy egyszer s mindenkorra eltűnjön! PUSZTAI ÉVA Alagra ment az első A MAGYAR VASÜTVILLAMOSlTÁS TÖRTÉNETE A XXII. vasutasnap alkalmából tegnap kiállítással és ünnepséggel emlékeztek meg a Budapest—Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosításának 40. évfordulójáról a Keleti Vasúti Csomópont vontatási főnökségén. A kiállítás a vasűtvillamo- sítás úttörőjének, Kandó Kálmánnak a munkásságát, a hazai villamosmozdony- gyártás és a vasútvillamosí- tás fejlődését mutatja be. Hazánkban a Budapest— Alag közötti kísérleti szakaszon próbálták ki az első villamos mozdonyt. A sikeres tapasztalatok alapján kezdték meg a V 40-es Kandó- mozdonyok gyártását, s 1932- beri adták( át az első villamosított vonalat Budapest— Hegyeshalom között. A Ganz Villamossági Gyár 29 sze- mélyvasuti és 3 tehervonati mozdonyt szállított ,a vonalhoz a MÁV-nak. A háborús károk helyreállítása után 1956-ban nyitották meg a Budapest—Hatvan közötti villamosított vonalat, majd a harmadik ötéves tervidőszak végéig elektrifikálták a tatabánya—oroszlányi, a bu- dapest—miskolc —Szerencs— nyíregyháza—záhonyi, a Miskolc—Diósgyőr, a Budapest Ceglédi—Debrecen—Nyíregyháza vasútvonalat. A múlt év végén a fejlődés újabb fontos állomása a Budapest—Szob közötti vonalvillamosítás volt. Sokan vannak és egyre többen lesznek Mesél a bácsi •A (Vadas Zsuzsa felvétele) Mit csinálnak az öregek? Eltűnt egy falu Egyik napról a másikra eltűnt a térképről Nyugat- , Németország legkisebb falucskája. Mindössze három lakosá volt: a 34 'éves Gerhard Basedow polgármester és az idős Predöhl házaspár. Liepehöfen falucska békés kimúlását az okozta, hogy átszabdalták Alsó-Szászor- szág közigagatási térképét, s ..minitelepülést” a közeli Donnenberg városkához csatolták. Basedow polgármester nemcsak a helyi közigazgatást vezette. Szavazati joggal vett részt Donnenberg tanácsának ülésein faluja képviseletében. Az agglegény polgármester többnyire egyedül élt Liepehöfen- ben, mert az idős házaspár gyakran vendégeskedett a szomszédos faluban élő gyermekeinél. A liepehöfeni polgármester e nehézségek ellenére minden évben megtalálta módját, hogy legalább öt- ször-hatszor községi gyűlést hívjon össze. Esténként elnézem őket amint kiülnek a bérházak elé. Nem itt születtek, java életüket nem itt élték le. Minden megváltozott körülöttük, csak az ő rezzenéstelen arcuk változatlan. Ülnek a száz család zajától lüktető bérházak előtt. Azon a kényelmetlen, fényesre koptatott fájú sámlin ülnek, amit regi sorsuk szinte egyetlen rekvizitumaként mentettek át a mába. Ez az egyetlen holmi a nagyszülők háztartásából, amit a csalod még megtűr a szűk lakásban. Ülnek a ház előtt, kezüket ölbe ejtve. Sokan vannak. És egyre többen lesznek. A parkokból kiszorítják a szerelmeseket. Minden padra jut belőlük, ők járnak bevásárolni, övék az apró- cseprő munka gondja, ők veszik át az ajánlott levelet, s nekik még köszön a hentes, mert ők is köszönnek. L. S. 75 éves. Nyugdíjas. Tűzoltó volt. Egész életében a ..vörös kakast” vigyázta. Kedélye optimizmusa töretlen. Csak a lába nem bírja már. Bottal is nehezen jár, a villamos lépcsőjét sem tudja megmászni. Csendes beletörődéssel veszi tudomásul. hogy „ami még hátra van”, azt a selyemréti lakás 50 méteres körzetében éli le. A felesége még el-el- jár dolgozni, az otthoni munka gondja (Gondja? Öröme!) így a férfié. Rossz lábával elcsoszog a boltba, ö tartja rendben a lakást, s ha na- gvon összeszedi magát, még főz is. S. I. kilenc éve eszi a nyugdíjasok kenyerét. Nincs egyedül. Feleségével, lányával és unokájával lakik a Kartács utcai kertes házban. Nincs egyedül, de nem is volt. nem is lesz sohasem. A busásnak csöppet sem mondható villamoskalauzi fizetésből hét gyereket nevelt fel. Hét gyerek! Egyik sem volt az övé. Mivel neki nem lehetett, a másokét fogadta házába. Néhány évvel ezelőtt zongorát vett az unokának. S Ágika — esténként leül a hangszer elé, és játszik. A nagyapának és a nagymamának. Magyarországon minden ötödik ember öreg. Nyugdíjas, vagy nyugdíjas korú. A Központi Statisztikai Hivatal most első ízben végzett olyan reprezentatív vizsgálatot. amely a nyugdíjkorhatáron túli lakosság helyzetét és problémáit kimerítő részletességgel tárja fel. Mit csinálnak az öregek? A felmérés szerint kétharmad részük — a nőknél 75 százalékos ez az arány — aktív, mozgékony, önmaga ellátására képes ember. De Mit szól hozzá, hogy... ... emeletes garázsok épülnek a Szent- péteri kapuban? — Őszintén szólva nem örülök. — Ha nem örül, akkor maga örült.’ Tudja, hogy milyen nehéz manapság garázshoz jutni?.' — Nekem mondja? Lakást könnyebben kap az ember. — Azért ne túlozzunk. A sógorom másfél évig a szabad ég alatt tartotta a Trabantját. Még szerencse, hogy a műanyag nem rozsdásodik. De most végre ... — Vásárolt garázst? — Bérelt. Havi ötszázért. Csoda pénzéhes pacák lehet a tulaj. Még az ajtó lakatját is felszámolta. A kis zöld lakatért 10 forintot, a küszöbre szegeit lópatkóért 35 forintot kért. — Miért van úgy felháborodva? Senki sem kötelezte a sógorát, hogy garázst béreljen. Az autósok egymást törik a „kocsiszínekért”, örüljenek, ha valaki kiadja. — Örülnek, de szomorkodnak is. mert hihetetlenül magas a bérleti díj. Én mondom magának, ha megépülnek az emeletes garázsok, egészen más lesz itt a helyzet. — De mikor, uram, mikor? — Hát... — Ne folytassa. Ha „hát'-tal kezdi a mondatot, az, legalább két-három évet jelent. Most pedig számolni fogok egy kicsit. Huszonnégyszer ötszáz, az any- nvi, mint tizenkétezer. De ha harminchattal szorzók, akkor már 18 ezer. — Mit számol jóember? — A bevételt. Ha valóban komoly az az emeletes izé, akkor ennyi lesz a nyereségem. És gondolja, hogy eleget építenek ? — Biztosan. De hát miért érdekli ez magát? Meg biciklije sincs, nem hogy kocsija. — Nem kell azért lenézni a szegény dolgozót. Kocsim nincs, de garázsom az van. A keresztfiam hozta a téglát, az egyik ismerősöm a fát (igaz csak apránként, mert a portásnak így is gyanús volt a dolog), aztán összeeszkáháltuk az apóssal. Az ajtaján zöld lakat van, a küszöbre pedig lópatkót szegettem. Higgye el, csinos kis építmény lett. Igazán nem sok érte a havi ötszáz forint. Én majdnem háromezret költöttem rá. — No, maga is megéri a pénzét. — Megérem? Inkább megkeresem! Nincs ebben az üzletben semmi törvénytelen. Más meg a lakását adja ki. Az albérleti dijak talán tisztességesebbek, mint a garázsdíjak? — Lári-fári, mondhat akármit. Az biztos, hogy maga sem lehetne díszelnök a GTB-ben! — Ez yalami új zenekar? — Dehogy. A GTB: Garázsügyi Társadalmi Bizottság. Ez a nemrég alakult testület dönt majd a kocsitulajdonosok telek- és garázsigénylésének sorsáról. Persze, akinek nincs autója, vagy igazolása arról, hogy befizet kocsira, az nem kaphat garázst. Meglátja, előbb- utóbb bealkonyul a magához hasonló élelmes emberek mesterkedésének. — Ez úgy hangzik, mint valamiféle szemrehányás. Engem aztán ne oktasson. Én is becsületes adófizető polgár vagyok. — És az ötszáz forintos garázsuzsora? — Két-három év és vége. Nem csinálom tovább. — Fél ugye, hogy az emeletes garázsok elveszik majd a „kenyerét”? — Dehogyis félek. Kocsit veszek. A bérleti díjakból már eddig összejött egy fél Trabantra való. BRACKÓ ISTVÁN a nyugdíjkorhatáron felüli férfiak 65 — a nők 85 — százaléka nem tagja egyetlen társadalmi szervezetnek sem. Párttag a férfiak 8, a nők 3 százaléka. A szakszervezeti tagsági arány 20, illetve 9 százalék. Ezek az adatok arra figyelmeztetnek. hogy a társadalmi szervek egy jelentős és egyre növekvő réteget, hagyják érintetlenül. Ebben persze közrejátszik az idős emberekre jellemző nehézkesség, és a betegség, de valószínű, hogy a különböző társadalmi szervek még nem találták meg az öregek mozgósításának legmegfelelőbb módját. Betegeskednek e az öregek? A reprezentatív felmérés szerint a nyugdíjkorhatáron felüli jakosság háromnegyedének az egészségi állapota kielégítő. A megkérdezettek viszont általában pesszimistábban ítélik meg egészségüket a valóságosnál. Nincs mit szépíteni a tényeken. A magára hagyott, a soha senkitől meg nem látogatott öregeket a magányosság is betegíti. Azokról van szó, akik (a felmérés pontos statisztikát közöl) az elmúlt tíz évben nem vettek, nem kaptak új cipőt, új kabátot. akik (és ötből egy van ilyen) soha nem fogadnak látogatót, akik nem kapnak virágot, édességet névnapjukra. Minden harmadik öreg hiába várja a köszöntő táviratot hozó postást, minden ötödik jó. ha évente egyszer látja gyermekét. Eleget teszünk-e értük? Megszívleljük-e egy szenvtelen adathalmaz nagyon is emberi tanulságait?! B. I. A Belkereskedelmi Minisztériumban tegnap dr. Sághy Vilmosnak, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének elnökletével országos értekezletet tartottak a megyei tanácsok kereskedelmi osztályvezetői részvételével. A tanácskozáson megvitatták a lakosság áruellátásának, a kereskedelmi vállalatok munkájának időszerű kérdéseit. Megbeszélték a minisztérium által kiadott rendeletek — többek között a vendéglátó üzletek osztályba sorolásának, a kötelező menürendszer bevezetésének a szeszes italok árusítása szabályozásának — végrehajtási módszereit.