Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

i Kocsmakombinál a gyár tövében Naponta hatszáz féldeci Egyetlen nap alatt 600 fél­deci — 30 liter — tömény szeszt adnak el a vasgyári Amyaskertben. Az első fél­évi bevétel 3 millió 813 ezer forint volt. Ebből alig 250 ezer forin­tot tett ki a, kávé-, üdítő­ital- és ételforgalom. Tehát több mint 3 és fél millió forint értékű sört, bort. pá­linkát ittak meg a vendégek hat hónap alatt. Hétforintos sör 12-ért Ottjártunkkor egy vendég azt panaszolta az üzemveze­tőnek, hogy a 7 forintos sört szomhaton. amikor nagy a forgalom, rendszeresen 12-ért számolják a pincérek. És még véletlenül sem közlik a vendéggel, hogy az árban benne van a kötelező (?) üvegbetét is. Azok után, amit ott lát­tunk, azt kell mondanunk, hogy a kifogásolt „túlszá- molás” — s ezt az üzlet­vezető nem is cáfolta külö­nösebben — „piti’-ügy a többihez képest. Telt ház esetén 400—500 vendég tartózkodik az Ár­nyaskertben. Ugyanakkor összesen két W. C. van az egységben, ezek állapotát nem részletezzük. A sör­kertben átható bűzt áraszt a szeméttároló. A télen is működő söntés -— egy ba­rakképület — gyakorlatilag fűthetetlen. Ételt is árusí­tanak — ha keveset is —, de az egyetlen gázbojlert csak télen kapcsolják be. A mosogatáshoz szükséges vizet — állítólag — gázon mele­gítik. Az Árnyaskert helyi­segei, bútorai annyira elha­nyagoltak. piszkosak, hogyha holnap bezárnák az egészet, akkor is késő lenne. Elnéző (?) ellenörök De nem zárják be, egye­lőre nem is tervezik. Sőt — ez volt a legfurcsább meg­lepetés — az Arnyaskert el­lenőrzési könyvében csupa szép dolgot olvastunk a ki­szolgálásról. a tisztaságról. Az ellenőrök, az ellenőrzé­sek tehát vajmi keveset ér­nek. de azért feltételezzük, hogy az Árnyaskert gazdája — a Bükkvidéki Vendéglá­tóipari Vállalat — tudja, hogy milyen embertelen ál­lapotok uralkodnak ebben a kocsmakombinátban. Tud­juk. hogy a nem túl nagy hasznot hozó tömcgélelme- zéssel foglalkozó vállalatnak szüksége van erre a nyere­ségre. (Merthogy az Árnyas­Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 3. sz. üzemegysége KERES közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező MUNKAVÁLLALÓT pénztárosi munkakörbe. Jelentkezes: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat Miskolc-Hejőcsaba, Téglás t*. 4. számviteli egységvezetőnél. Tel.: 13-865. kert működtetése jó üzlet, az nem kétséges!) Segítenek a KISZ-esek Ha ez a hely csupán egy lenne a miskolci kocsmák közül, talán nem is sürget­nénk ennyire a megszünte­tését. Csakhogy az Árnyas­kert az LKM kapujától alig pár száz méterre' van. Ven­dégeinek zöme gyári mun­kás. akik hajnali ötkor, mű­szak előtt féldecikkel kez­dik a napot, és műszak után idevezet az első útjuk. (Ne­vetségesen hangzik, de úgy igaz, hogy az Árnyaskertre nem vonatkozik az a leg­újabb rendelet, mely szerint az üzemek bejáratától 200 méteres körzetben a műsza­kok kezdete előtt nem sza­bad alkohol tartalmú italt árusítani. Az Árnyaskert ugyanis nem kétszáz, ha­nem mondjuk négyszáz mé­terre van a kohászattól.) * Pár héttel ezelőtt megír­tuk. hogy az LKM és a DIGÉP KISZ-esei tízezer óra' társadalmi munkát ajánlot­tak fel az Árnyaskert ifjú­sági parkká való átépítésé­re. Ifjúsági parkunk nines, rossz hírű kocsmánk sok van. Az Árnyaskert ezek kö­zé tartozik. Rég megérett ar­ra. hogy egyszer s minden­korra eltűnjön! PUSZTAI ÉVA Alagra ment az első A MAGYAR VASÜTVILLAMOSlTÁS TÖRTÉNETE A XXII. vasutasnap alkal­mából tegnap kiállítással és ünnepséggel emlékeztek meg a Budapest—Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosí­tásának 40. évfordulójáról a Keleti Vasúti Csomópont vontatási főnökségén. A kiállítás a vasűtvillamo- sítás úttörőjének, Kandó Kálmánnak a munkásságát, a hazai villamosmozdony- gyártás és a vasútvillamosí- tás fejlődését mutatja be. Hazánkban a Budapest— Alag közötti kísérleti szaka­szon próbálták ki az első vil­lamos mozdonyt. A sikeres tapasztalatok alapján kezd­ték meg a V 40-es Kandó- mozdonyok gyártását, s 1932- beri adták( át az első villa­mosított vonalat Budapest— Hegyeshalom között. A Ganz Villamossági Gyár 29 sze- mélyvasuti és 3 tehervonati mozdonyt szállított ,a vonal­hoz a MÁV-nak. A háborús károk helyreállítása után 1956-ban nyitották meg a Budapest—Hatvan közötti villamosított vonalat, majd a harmadik ötéves tervidő­szak végéig elektrifikálták a tatabánya—oroszlányi, a bu- dapest—miskolc —Szerencs— nyíregyháza—záhonyi, a Mis­kolc—Diósgyőr, a Budapest Ceglédi—Debrecen—Nyíregy­háza vasútvonalat. A múlt év végén a fejlődés újabb fontos állomása a Budapest—Szob közötti vonalvillamosítás volt. Sokan vannak és egyre többen lesznek Mesél a bácsi •A (Vadas Zsuzsa felvétele) Mit csinálnak az öregek? Eltűnt egy falu Egyik napról a másikra eltűnt a térképről Nyugat- , Németország legkisebb fa­lucskája. Mindössze három lakosá volt: a 34 'éves Ger­hard Basedow polgármester és az idős Predöhl házaspár. Liepehöfen falucska békés kimúlását az okozta, hogy átszabdalták Alsó-Szászor- szág közigagatási térképét, s ..minitelepülést” a közeli Donnenberg városkához csa­tolták. Basedow polgármester nemcsak a helyi közigazga­tást vezette. Szavazati jog­gal vett részt Donnenberg tanácsának ülésein faluja képviseletében. Az aggle­gény polgármester többnyi­re egyedül élt Liepehöfen- ben, mert az idős házaspár gyakran vendégeskedett a szomszédos faluban élő gyer­mekeinél. A liepehöfeni polgármes­ter e nehézségek ellenére minden évben megtalálta módját, hogy legalább öt- ször-hatszor községi gyűlést hívjon össze. Esténként elnézem őket amint kiülnek a bérházak elé. Nem itt születtek, java életüket nem itt élték le. Minden megváltozott körülöttük, csak az ő rezzenéstelen arcuk vál­tozatlan. Ülnek a száz család zajától lüktető bérházak előtt. Azon a kényelmetlen, fényesre koptatott fájú sámlin ülnek, amit regi sorsuk szinte egyetlen rekvizitumaként mentet­tek át a mába. Ez az egyetlen holmi a nagyszülők háztartá­sából, amit a csalod még megtűr a szűk lakásban. Ülnek a ház előtt, kezüket ölbe ejtve. Sokan vannak. És egyre töb­ben lesznek. A parkokból kiszorítják a szerelmeseket. Min­den padra jut belőlük, ők járnak bevásárolni, övék az apró- cseprő munka gondja, ők veszik át az ajánlott levelet, s ne­kik még köszön a hentes, mert ők is köszönnek. L. S. 75 éves. Nyugdíjas. Tűzoltó volt. Egész életében a ..vörös kakast” vigyázta. Kedélye optimizmusa töret­len. Csak a lába nem bírja már. Bottal is nehezen jár, a villamos lépcsőjét sem tudja megmászni. Csendes beletörődéssel veszi tudomá­sul. hogy „ami még hátra van”, azt a selyemréti la­kás 50 méteres körzetében éli le. A felesége még el-el- jár dolgozni, az otthoni mun­ka gondja (Gondja? Öröme!) így a férfié. Rossz lábával elcsoszog a boltba, ö tartja rendben a lakást, s ha na- gvon összeszedi magát, még főz is. S. I. kilenc éve eszi a nyugdíjasok kenyerét. Nincs egyedül. Feleségével, lányá­val és unokájával lakik a Kartács utcai kertes házban. Nincs egyedül, de nem is volt. nem is lesz sohasem. A busásnak csöppet sem mondható villamoskalauzi fizetésből hét gyereket ne­velt fel. Hét gyerek! Egyik sem volt az övé. Mivel neki nem lehetett, a másokét fo­gadta házába. Néhány évvel ezelőtt zongorát vett az uno­kának. S Ágika — esténként leül a hangszer elé, és ját­szik. A nagyapának és a nagymamának. Magyarországon minden ötödik ember öreg. Nyugdí­jas, vagy nyugdíjas korú. A Központi Statisztikai Hiva­tal most első ízben végzett olyan reprezentatív vizsgála­tot. amely a nyugdíjkorhatá­ron túli lakosság helyzetét és problémáit kimerítő részle­tességgel tárja fel. Mit csinálnak az öregek? A felmérés szerint kéthar­mad részük — a nőknél 75 százalékos ez az arány — aktív, mozgékony, önmaga ellátására képes ember. De Mit szól hozzá, hogy... ... emeletes garázsok épülnek a Szent- péteri kapuban? — Őszintén szólva nem örülök. — Ha nem örül, akkor maga örült.’ Tudja, hogy milyen nehéz manapság garázshoz jutni?.' — Nekem mondja? Lakást könnyeb­ben kap az ember. — Azért ne túlozzunk. A sógorom másfél évig a szabad ég alatt tartotta a Trabantját. Még szerencse, hogy a műanyag nem rozsdásodik. De most végre ... — Vásárolt garázst? — Bérelt. Havi ötszázért. Csoda pénz­éhes pacák lehet a tulaj. Még az ajtó lakatját is felszámolta. A kis zöld la­katért 10 forintot, a küszöbre szegeit lópatkóért 35 forintot kért. — Miért van úgy felháborodva? Sen­ki sem kötelezte a sógorát, hogy ga­rázst béreljen. Az autósok egymást tö­rik a „kocsiszínekért”, örüljenek, ha valaki kiadja. — Örülnek, de szomorkodnak is. mert hihetetlenül magas a bérleti díj. Én mondom magának, ha megépülnek az emeletes garázsok, egészen más lesz itt a helyzet. — De mikor, uram, mikor? — Hát... — Ne folytassa. Ha „hát'-tal kezdi a mondatot, az, legalább két-három évet jelent. Most pedig számolni fogok egy kicsit. Huszonnégyszer ötszáz, az any- nvi, mint tizenkétezer. De ha harminc­hattal szorzók, akkor már 18 ezer. — Mit számol jóember? — A bevételt. Ha valóban komoly az az emeletes izé, akkor ennyi lesz a nye­reségem. És gondolja, hogy eleget épí­tenek ? — Biztosan. De hát miért érdekli ez magát? Meg biciklije sincs, nem hogy kocsija. — Nem kell azért lenézni a szegény dolgozót. Kocsim nincs, de garázsom az van. A keresztfiam hozta a téglát, az egyik ismerősöm a fát (igaz csak ap­ránként, mert a portásnak így is gya­nús volt a dolog), aztán összeeszkáhál­tuk az apóssal. Az ajtaján zöld lakat van, a küszöbre pedig lópatkót szeget­tem. Higgye el, csinos kis építmény lett. Igazán nem sok érte a havi ötszáz forint. Én majdnem háromezret költöt­tem rá. — No, maga is megéri a pénzét. — Megérem? Inkább megkeresem! Nincs ebben az üzletben semmi tör­vénytelen. Más meg a lakását adja ki. Az albérleti dijak talán tisztességeseb­bek, mint a garázsdíjak? — Lári-fári, mondhat akármit. Az biztos, hogy maga sem lehetne díszel­nök a GTB-ben! — Ez yalami új zenekar? — Dehogy. A GTB: Garázsügyi Tár­sadalmi Bizottság. Ez a nemrég alakult testület dönt majd a kocsitulajdonosok telek- és garázsigénylésének sorsáról. Persze, akinek nincs autója, vagy iga­zolása arról, hogy befizet kocsira, az nem kaphat garázst. Meglátja, előbb- utóbb bealkonyul a magához hasonló élelmes emberek mesterkedésének. — Ez úgy hangzik, mint valamiféle szemrehányás. Engem aztán ne oktas­son. Én is becsületes adófizető polgár vagyok. — És az ötszáz forintos garázs­uzsora? — Két-három év és vége. Nem csi­nálom tovább. — Fél ugye, hogy az emeletes gará­zsok elveszik majd a „kenyerét”? — Dehogyis félek. Kocsit veszek. A bérleti díjakból már eddig összejött egy fél Trabantra való. BRACKÓ ISTVÁN a nyugdíjkorhatáron felüli férfiak 65 — a nők 85 — százaléka nem tagja egyetlen társadalmi szervezetnek sem. Párttag a férfiak 8, a nők 3 százaléka. A szakszervezeti tagsági arány 20, illetve 9 százalék. Ezek az adatok arra fi­gyelmeztetnek. hogy a tár­sadalmi szervek egy jelentős és egyre növekvő réteget, hagyják érintetlenül. Ebben persze közrejátszik az idős emberekre jellemző nehéz­kesség, és a betegség, de va­lószínű, hogy a különböző társadalmi szervek még nem találták meg az öregek moz­gósításának legmegfelelőbb módját. Betegeskednek e az öre­gek? A reprezentatív felmé­rés szerint a nyugdíjkorha­táron felüli jakosság három­negyedének az egészségi ál­lapota kielégítő. A megkér­dezettek viszont általában pesszimistábban ítélik meg egészségüket a valóságosnál. Nincs mit szépíteni a té­nyeken. A magára hagyott, a soha senkitől meg nem lá­togatott öregeket a magá­nyosság is betegíti. Azokról van szó, akik (a felmérés pontos statisztikát közöl) az elmúlt tíz évben nem vettek, nem kaptak új cipőt, új ka­bátot. akik (és ötből egy van ilyen) soha nem fogad­nak látogatót, akik nem kap­nak virágot, édességet név­napjukra. Minden harmadik öreg hiába várja a köszöntő táviratot hozó postást, min­den ötödik jó. ha évente egyszer látja gyermekét. Eleget teszünk-e értük? Megszívleljük-e egy szenvte­len adathalmaz nagyon is emberi tanulságait?! B. I. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban tegnap dr. Sághy Vilmosnak, a belke­reskedelmi miniszter első helyettesének elnökletével országos értekezletet tartot­tak a megyei tanácsok ke­reskedelmi osztályvezetői részvételével. A tanácskozá­son megvitatták a lakosság áruellátásának, a kereske­delmi vállalatok munkájá­nak időszerű kérdéseit. Meg­beszélték a minisztérium által kiadott rendeletek — többek között a vendéglátó üzletek osztályba sorolásá­nak, a kötelező menürend­szer bevezetésének a szeszes italok árusítása szabályozá­sának — végrehajtási mód­szereit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom