Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

laterjú dr. Beckl Sándorral Ésszerűbb együttműködés Az MTS ÖT elnöke nyilatkozott a DH-nak Az interjú dr. Beckl Sán­dorral, az MTS Országos Ta­nácsa elnökével — Borsod képviselőjével — rendhagyó módon, több alkalommal ké­szült. Az első rész, a decem­ber 8-i sajtótájékoztató után folytatott beszélgetés lénye­gét már ismerik olvasóink: az MTS megyei küldöttérte­kezletéről szóló cikkünkben elmondottuk, hogy a városi sporttanács megválasztása „megelőzte korát”, s nem ré­sze az új szervezési elkép­zeléseknek. A beszélgetés második és harmadik részére a megyei értekezlet előtt, il­letve után került sor. — Hogyan értékeli m MTS elnöke a magyar sport je- legi helyréiét, az elmúlt pe­riódusban megtett utat? .— Az elmúlt négy esztendő alatt a testnevelési és sport - mozgalom fejlődött — mon­dotta dr. Beckl Sándor. — Ugyanakkor újabb problé­mák is keletkeztek, s néhány kérdésben nem tód tűk fel­számolni az évtizede meglevő gondjainkat. Ilyen például az iskolai testnevelés és sport helyzete, bár a szándék és a szemlélet bizonyos értelem­ben már pozitív változást mutat. Eredményeink alapján különösebben nem rossz a helyzet, arra azonban szük­ség van, hogy a párt által megfogalmazott elvek alap­ján előbbre lépjünk a sport- mozgalomban. tovább ren­dezzük sorainkat, jobb mun­kamegosztással dolgozva ezen a területen is. Alapvető prob­lémánk az, hogy amikor el­vi kérdésekben nincs nézet- különbség, akkor a gyakor­lati végrehajtás már nem olyan egységes; akkor jön­nek az egyéni és klubérde kék, amelyek megnehezítik az előrehaladást az egyetemes sportérdekek érvényesítésé­ben. — tJgy érezzük, ehhez kap­csolódik az a kérdés, amely a bázisszervek, a támogató intézmények magatartását, s az anyagi források helyes fel- használását firtatja. — Kétségtelen, hogy az anyagi támogatás mértéke korlátozott, s nem mérhetünk egyenlő mércével. De az is igaz, hogy ha a bázisszervek pontosan eleget tennének a meglevő támogatásai szerző­déseinkben foglaltaknak, s az ott keletkező eszközöket az egyesületek alaposabb meg­fontolás után használnák fel, akkor a jelenlegi lehetősé­geinkkel is többre juthat­nánk. Helytelen szemléletből fakad például az a jelenség, hogy az egyesületek, a szak­szövetségek egyre inkább az ilyen, vagy olyan állami és bázistámogatásra számítanak, s ugyanakkor a saját bevé­teleik folyamatosan csökken­nek. Mi nem korlátozzuk az egyesületeket, sőt arra ösz­tönözünk. hogy ragadjanak meg minden törvényes lehe­tőséget bevételeik növelésére, saját erőforrásaik szaporítá­sára. A véges lehetőségek keretein belül nekünk egy­aránt kell a tömegsportra, hazai versenysportra, vala­mint a nemzetközi jó sze­replés feltételeinek biztosí­tására gondolunk. — Célzott már Beckl clvtárs M Iskolai testnevelés és sport problémáira! — Igen. A tornaterem, a sportolásra alkalmas szabad terület kis száma jelentős problémát okoz. Középiskolá­inkban jobb a helyzet, az egyetemeken azonban már I ismét nehézségekbe ütközik a testnevelés szervezése. Ennek megoldása az iskolákat fenn­tartó szervek feladata első­sorban, de a sportolási felté­telek javításán a sportot irá­nyító szervek is segíteni igyekszenek. Ez eddig is így volt, hiszen nem egy egyetem szinte csak az MTS támoga­tásával tartja fenn a ver­senysportot. — Ezeket a gondokat vé­leményűnk szerint már most is enyhíteni lehetne, hiszen a jelenlegi szűkös le­hetőségek sincsenek mindig megfelelően kihasználva. Itt már az együttműködésre kel­lene appellálni elsősorban mind az egyesületek, mind pedig az iskolák részéről. — Nagyon fontos kérdés! És nem is ütközik semmiféle ellenkezésbe, ha az egy-egy területen dolgozó egyesüle­tek, iskolák, intézmények összefognak szűkebb pátriá­juk sportjának magasabb szintre való emelése érdeké­ben. Állítom, hogy ha a vá­rosban élő sportszervek, egyesületek együttműködése egy kicsit is ésszerűbbé válik, akkor gyorsabban lehet előbbre lépni. Nincs sok ér­telme szűk körben sok azo­nos szakosztály magas szint­re emeléséért küszködni, amikor az erők jobb elosz­tásával, kevesebb szakosz­tályra való koncentrálással valószínűbbnek látszik a fel- jebbjutás. És ezért értek egyet a terület reprezentáns egyesületének támogatásával, s a kölcsönösen előnyös együttműködéssel. — A megyei küldöttértekez­leten is sokan hangsúlyozták következő kérdésünk témájá­nak fontosságát, a nevelés ügyét! — E kérdésnek a közép­pontjában az edzők állnak! Azok, akik néha többet kap­nak, mint amennyit megen­gedtünk, s mint amennyit az ellenszolgáltatásként nyúj­tanak. Bár a jelenlegi gya­korlatban — az edzők jön- nek-mennek — meg is nehe­zítik számukra az alaposabb, hosszabb távú nevelési fel­adatok elvégzését. Az egye­sületek vezetése elsősorban felelős a nevelésért, az őfel adatukat — helyettük — köz­pontilag nem lehet elvégez­ni. Az egyesületnek pedig egyformán meg kell követel­ni a nevelési és a szakmai munkában elérhető eredmé nyékét. Egyik sem mehet a másik rovására. — A jaoaár második felében kezdődő, s novemberig tm előkészítő tevékenység, ami az 1S7S elején történő átszer­vezést célozza, milyen mér­tekben veszi figyelembe az alsóbb szinten dolgozó sport­vezetők véleményét? Támasz­kodnak-e ezekre? — Igen. Az átszervezést előkészítő bizottság mellett több speciális albizottság is működik majd, s a lehető­séghez képest minden véle­ményt igyekszünk összegyűj­teni annak érdekében, hogy az új szervezeti keretek job­ban segítsék a már koráb­ban megfogalmazott s alap­elveiben jelenleg is helyes céljaink megvalósítását. HORVATH KALMAN Dr. Lakat Károly nyilatkozata olaszországi tapasztalatairól Dr. Lakat Károly, a Tata­bánya és az olimpiai labda­rúgó válogatott edzője csü­törtökön hazaérkezett 22 na­pos olaszországi tanulmány­út járói. — Minden az elképzelt ter­veknek megfelelően alakult — mondotta Lakat dr. Egy hetet töltöttem Rómában Herrera csapatánál, egy hetet Firenzében Liedholmnál és egy hetet megosztva az In- ternazionálénál és a Milán­nál. Itt is a két edző. Inver- nizzi és Rocco volt a legfőbb patron u som. — Természetesen felhasz­náltam az alkalmat, hogy minden edzést megtekintsek, ezenkívül három bajnoki mérkőzést is láttam, látoga­tást tettem az Olasz Labda­rúgó Szövetségben, megtekin­tettem Covercianóban az ed­zőképző iskolát, a Milán utánpótlás nevelőotthonát, a Milanellót, valamint az In- ternazionale edzőtáborát, az Appiano Gentilet. — Mindent feljegyeztem, három kötetre való anyagot hoztam haza, amelyet majd előadássorozaton ismertetek edzőkollégáimmal, a szakem­berekkel és cikksorozat írá­sára is készülök. — El kell mondanom, hogy a magyar labdarúgás hagyo­mányainak és eredményeinek megfelelő fogadtatásban ré­szesültem mindenütt. Alkal­mam volt tapasztalni, azt is, hogy milyen nagy lett a be­csülete a magyar válogatott­nak, a magyar klubcsapatok­nak. Amikor például Maz­solától azt kérdeztem, hogy szívesen játszana-e az Újpest ellen BEK-mérközésen, a vá­lasza az volt, nagyon szíve­sen, de majd csak Rotter­damban a döntőn. Rivera pe­dig azt jegyezte meg, hogy ma egy Olaszország—Ma­gyarország válogatott mér­kőzés a futball igazi esemé­nye lenne. Mik voltak általános ta­pasztalatai az olasz labdarú­gásról? — Az olasz bajnoki mér­kőzések színvonala magas, látogatottsága nagy'. Irigy­kedve néztem a zsúfolt lelá­tókat, az olaszok megérde­melten foglalnak el előkeld helyet a világ labdarúgásá­nak az élvonalában. — Gyarmati Andrea Tizennegyedszer került sor 1958 óta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének sportújságíró szakosztálya ál­tal hagyományosan megejtett szavazásra, mely „az év leg­jobb sportolója” cím odaíté­lésére hivatott. A szavazás alapján. Wll legjobb női sportoló}*: Gyarmati Andrea (az FTC úszó­ja). 1971. legjobb férfi sportolója: Hegedűs Csaba (a Bp. Vasas bir­kózója). 1971. legjobb csapata: bajtőr válogatott. r»r­Gyarmatí Andrea megvedte a múlt évben először megszavazott első helyét. Hegedűs Csaba vi­szont új név a listán. A párbaj­tőr csapat 1959 és 196* után ez­úttal harmadszor került az élre. A szavazások eddigi győzteseit tekintve a női csúcstartó Pap Jenőné. áld háromszor diadal­maskodott. A férfiak összesíté­sében holtversenyt mutat a táb­lázat a két-két alkalommal győz­tes Balczó András, Kárpáti Ru­dolf, Pólyák Imre és ZsivAtzky Gyula között. A szavazások eddigi győztesei. Nők: 1958 — Kormöcrt Zsuzsa, 1959 — Pap Jenőné, I960 — Pap Jenőné, 1961 — Pap Jenőné, 1962 — Egervári Márta, 19*3 — Rejtő Ildikó, 1964 — Ojlakyné Rejtő Il­dikó. 1965 — dr. Klet bemé Kon- tsek Jolán, 1966 — Szabóné Nagy Zsuzsa, 1967 — Kovács Annamá­ria, 1968 — Németh Angéla, 1969 — Ránkyné Németh Angéla, 1970 — Gyarmati Andrea. 1971. — Gyarmati Andrea. Férfiak: 1958 — Pólyák Imre, 1959 — Kárpáti Rudolf, I960 — Kárpáti Rudolf, 1961 — Guries György, 1962 — Pólyák Imre, 1963 — Veres Győző, 1964 — dr. Török Ferenc, 1963 — Zsivótczky Gyula, 1966 — Balczó András. 1967 — Kozma István, 1968 — Zsi- vótzky Gyula, 1969 — Balczó András, 1970 — Kelemen Péter. 1971 — Hegedűs Csaba. Csapatok: 1953 — vízilabda vá­logatott, 1959 — párbajtőr válo­gatott, i960 — öttusa válogatott, 1961 — vízilabda válogatott. 1982 — vízilabda válogatott. 1963 — öttusa válogatott, 1954 — olimpiai labdarúgó válogatott, 1965 — női kézilabda válogatott. 1966 — öt­tusa válogatott, 1967 — öttusa válogatott. 1968 — párbajtőr válo­gatott, 1969 — Ifjúsági öttusa vá­logatott, 1970 — öttusa válogatott. 1971 — párbajtőr válogatott. Az 1971. évi szavazás végered­ménye. Nők: 1. Gyarmati And­rea üsző (FTC), 2. Balogh Gyön­gyi atléta (Bp. Vasas), 3. Béké­si Ilona tornász (Bo. Vasas). Férfiak: 1. Hegedűs Csaba bir­kózó (Bp. Vasas), 2. Wiehmar.n Tamás kenus (Bp. VM Egyetér­tés), 3. Klampár Tibor asztalite­niszező (Bp. Poistás). Nagyobb a sikerem, mint valaha CINI-*>• Lesz-e újabb aranylemez? Az „éló nagylemez“ egy pillanatra megáll; az Ócska, láda pattogó ritmusait egy eredeti, még vérpezsditőbb amerikai blues követi. A fény: egyetlen vörös reflektor, a kíséret; egy dob — no, meg a közönség ütemes tapsa. Adózás a kedves pályatárs, a távoli barátnő; Janis Joplin emlékének. Aztán az élő nagylemez forog tovább... A „Mezítláb a főúton" után beszélgetés az öltözőben Za- latnay Saroltával. — A Mercedes Benz-ben igazi sikerszám — mondja. — Három éve haHottam Ja­nistól először Londonban. Tombolt a közönség. Jimi Hendrix fedezte fel, s ha­Az év sportolói Gyarmati Andrea, Hegedűs Csaba és a párbajtőr váll odatolt Csapat: l. párbajtőr válogatott, 2. Labdarúgó válogatott, 3. vízi­labda válogatott. A nőknél a cím védői kö­zött ötször atléta, háromszor úszó, illetve evezős, kétszer vívó, egyszer pedig teniszező diadalmaskodott. A férfiak­nál a birkózók vezetnek öt győzelemmel a négyszeri el­ső helyezett öttusázók, a két- kétszer nvertes atléták és ví­vók. valamint az egyszeri el­ső helyezett súlyemelő előtt Csapatban a felnőtt öttusa válogatott ötször, a vízilabdá­zók és párbajtőrvívők há­rom-három alkalommal, míg az olimpiai labdarúgó, női kézilabda és az ifjúsági Öt­tusa válogatott egyszer-egy- szer került az élre. A díjakat ünnepélyes kere tek között 1972. január első felében adják át a győztesek nek a Magyar Sajtó Házá ban. — Hegedűs Csaba %%■ sonló körülmények között fe­jezték be az életüket is. Ká­bítószer. Fehér amerikai volt, fiatal és nagyon tehetséges. A tükör előtt kották, koz­metikai szerek — és több üveg narancsital. Cini az egyikből tölt és iszik. Semmi szesz, semmi cigaretta. — Mit hozott önnek a Fák, virágok, fény? — Az igazi népszerűséget. Azóta bárhol is lépek fel az országban, telt házak fogad­nak, nagyobb a sikerem, mint valaha. — Zalatnay Saroltát beat- énekesként ismeri a közön­ség. Schöck Ottó száma azon­ban messze áll ettől a stí­lustól; lassú, lírai dal. — Nem jó az, ha egy tánc- dalénekes „beskatulyázza” magát. Általában eléneklem a kapott számokat, ritkán adok vissza dalt azzal, hogy nem az én stílusom. A lírai műfajt közel érzem magam­hoz: a Fák, virágok, fény is — remélem — aranylemez lesz. Eddig 73 ezer darab fo­gyott el belőle. — Hányadik? ‘ — A harmadik. Cini fáradhatatlan éne­kes; rengeteget tanul és dol­gozik. Eddig három nagyle­meze és harminc kislemeze jelent meg. Rádiófelvételei­nek számát — nem nagyké­pűség! — maga sem tudja. Számai — egyszerre több is — állandóan a slágerlistán vannak. A Televízió nemrég közvetítette önálló show mű­sorát, most pedig főszerepet játszik Keleti Márton készü­lő filmjében. Címe; Fuss. hogy utolérjenek’ És nagy külföldi utakra ké­szül. Rövidesen Olaszország­ba utazik, hogy eleget tegyen Nicola di Bari meghívásá­nak, aki a fesztivál gálaest­jén Cini dalát énekelte. — Mielőtt elutazott, azt mondta: lemezre akarja ven­ni tőlem. Utána a Lokomotív GT együttessel Kanadában turnézunk néhány hónapot. A Fák, virágok, fény min­denütt a műsorán szerepel. Szívesen énekli, mert — mint mondja — mindig a táncdalfesztivál izgalmas lég­körét idézi fel benne. KEGLOVICH JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom