Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

Ingyenes

étkezés

Ingyenes étkezést kapnak a Miskolci Pamutfonóipari Vállalatnál az ipari tanulók. A mintegy 80 tanulót, ha délelőttös, reggelivel és ebéddel, ha délutános, ebéddel és vacsorával látják el.

REFLEKTOR

Ma Budapesten, a Fővárosi Művelődési Házban a VDK nemzeti ünnepe alkalmából vietnami filmbemutatót rendeznek. * Debrecenben a városi tanács vb értékeli az idei lakásépítési program teljesítését. Jjc Dunaújvárosban a kohászati gazdasági vezetők megvitatják a termelés gazdaságossága javításának lehetőségeit. * Szombathelyen három megye vetőmag- termesztési szakemberei tanácskoznak. Tatán, a művelődési központban fenyőfa- ünnepséget rendeznek a városi iskolások részére. ★ Veszprémben a honismereti klubban ismertetik a Bala- ton-felvidéki régészeti ásatások eredményeit.

jjc Vasárnap állította forgalomba a Miskolci Közlekedési Vállalat a hat darab, újonnan érkezeit IKARUS—180-as típusú csuklós autóbuszt. Budapesten már régóta közlekedik, s reméljük, Miskolc utazóközönsége is megkedveli majd az eddigi típusoktól lényegesen szebb, kényelmesebb és gyorsabb kocsikat. Egyelőre az 1-es vonalán közlekednek. A hat darabot a jövő héten még tizenkettő követi.

(Kerényi László felvétele)

SZhMJ, BUSA,

Csomaghegyek között

— Este jöjjön — tanácsolta Fuhrmann Géza hivatalvezető-helyettes. — Nappal nincs látnivaló. Napközben üresek a raktárak. Amíg csak éjszaka van munkánk addig nincs is semmi baj.

A miskolci 2-es Postahivatal emeleti irodahelyiségében tétova fiatalemberek várják a műszakikezdést. Egyetemisták. Negyedéves vegyipari gépészek. Bér vizsgaidőszak van, azért futja az erőből és

az időből egy kis éjszakai különmunkára. Este 6-tól reggel 6-ig tart a szolgálat. Csomagot raknak, kocsit húznak, leveleszsákot cipelnek. Hórukk emberek.

— Jól jön a pénz karácsony előtt — vélekedik N. János, s beássa magát a köl- csönztrbbonyba. — Hajtani kell, de jó meló ez. Rendesek a többiek.

A többiek alatt a hivatásos postások értendők. Például Bodnár Gusztáv, akit állo- másszerte Matula bácsi néven tisztelnek. Az öreg, mindenki öregje, ha kell, száz csomagot is felpakol a kocsira. A csomaghordó brigád vezetője művészi tökélyre fejlesztette a rakodást. A laikus nem is érti ezt. Matula bácsi a templomépítők bölcsességével, villámgyorsan rakja a csomagok piramisát a zöld kocsira.

A szakma művészének tartják Tóth Lajost és Zagyi Jánost is. Ök a leveleket osztják. Ülnek egy falkkokra osztott szekrény előtt, szemük a bal kézzel tartott le- véBcötegen, a jobbal pedig automatikusan dugják a levelet a helyére. Tóth Lajos, a novemberi országos verseny első helyezettje, 50—60 küldeményt szortíroz percenként. Bal kezének hüvelykujjén egy házilag készített ujjvédő. Hogy jobban tapadjon.

A miskolci 2-es postán „békeidőben” 300 ezer levelet vesznek fel havonta. Ilyenkor, karácsony előtt több mint félmillió a 119 levélszekrény „termése”. Az átmenő levélforgalom a kétmilliót is eléri. Jelenleg 4200 csomagot továbbítanak ináén naponta, s 1700-at kézbesítenek a miskolci címzetteknek.

Az ünnepek alatt egy-egy szakember 40 túlórát is teljesít. Önként, kényszer nélkül. Nemcsak a pénzért. Muszájból. Belülről fakadó kényszerből. Vasárnap a KISZ-esek kommunista műszakot tartottak. Eljöttek a gépjárműszállítási üzem fiataljai is. Szükség van minden kézre.

Lévai I. Antal, a fodrászból lett csomagrakodó és képesített targoncavezető már megvette a karácsonyfa alá valót; Hazafelé készül. Este 10 óra van. Reggel újra jön. És karácsony este is. A csomag nem várhat. Minden csomagot várnak valahol.

Kint, az éppen százéves postaépület előtt nőnek a csomaghegyek. Titokzatos szavak röppennek: SZEBU, BUSA, BUNYI, MIH1, MI- ÖZ. Az indító- és a célállomás nevének rövidítései. SZE: Szerencs, BU: Budapest, MI: Miskolc.

Éjfél irtán befut, a pesti mellékkocsi. Egy vagortnyi borsodi csomag érkezik. Kicsapódik az ajtó, indul a szállítószalag. Fél óra alatt? kiürül a vagon. Reggelre a raktár is. Délelőtt már csenget a postás. Az éjszaka névtelen katonái addigra már az igazak álmát alusszák.

BRACKÓ ISTVÁN

Számítani keli a szocialista brigádokra

Az operatív tervek

szerepe

Interjú Balogh Zoltánnal

(Folyfatás az 1. oldalról)

Szeretném hangsúlyozni, hogy mind a bázishoz (tehát a múlt évben végzett munkához), mind a tervhez (tehát az ez évi feladatokhoz) viszonyított eredmények az egy főre jutó termelési értéket jelentik.

— Van-e lehetőség arra, hogy

— ha szabad így fogalmazni

— „személyre szólóan”, tehát vállalatonként! értékelést kapjunk?

— Természetesen! Arra persze nincs mód, hogy minden gyár és üzem, vállalat, szövetkezet vagy intézmény szóba kerüljön, de néhány példa is jól illusztrálhatja az általános helyzetet és a tennivalókat is.

Az egy főre jutó termelési érték alakulása biztató és példamutató — többek között — a Drótgyárban, a DIGÉP-nél, a Beton- és Vasbetonipari Műveknél, a Közúti Építőipari Vállalatnál, a Miskolci Mélyépítő Vállalatnál, valamint az Állatforgalmi és Húsipari \*áUólainál.

— Hívei twrfaoéó ew a meg- aflarpítás?

— E váüatotok és ütemek mindegyike a bázishoz képest 4—17, míg a tervhez képiest 1—6 százalékkal produkált többet.

—> Tudvalevő, hogy-a pán. X. kongresszusa kulcsfontosságú föladatként jelölte meg a gazdasági hatékonyság növelését, a gyártmány összetétel javítását; általában a termelékenység — a korábbiakhoz képest — kedvezőbb alakulását. Ennek eléréséhez mindenütt — ha reálisan terveznek és ésszerűen gazdálkodnak — megvan a lehetőség. Van-e arra példa, ahol — az objektív körülményeket is figyelembe véve — nagy as> visszaesés, ahol még a maguk szabta színvonalat sem? érték el?

— Sajnos, van. Egyes üzemek. mint az Üveggyár, a TIGÁZ miskolci üzemegysége, az Ital- és Vegyicikk- gyár, az Avas Bútorgyár, a Vegyesipari Vállalat, a Női Szabó Ktsz, a Textilkonfekció Szövetkezet és még néhány üzem mind a bázishoz, mind a tervhez viszonyítva, kedvezőtlen helyzetben van. Általában anyaghiányra, a fogyasztói igények változásaira, tehát rajtuk kívülálló okokra vezethető vissza a termelékenység stagnálása, vagy visszaesése, de nemcsak erre... A „kerítésen belüli” okok (létszámgazdálkodás, munka- és üzemszervezés stb.) is közrejátszottak abban, hogy ezeken a helyeken — és másutt is — romlott a termelékenység.

— Némely helyen hajlariiosak arra, hogy a gazdaságirányítás számlájára írják a nehézségeket. Van-e ennek valamilyen alapja? .

— Nincs. Egy biztos: gazdaságpolitikánk általános bizalmat élvez, a dolgozó tömegek támogatják végrehajtását. Népgazdaságunk szilárd alapiokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik, a negyedik ötéves terv céljai helyesek. A lényeg: egységes szemlélet kialakítása, annak a gondolkodásmódnak a megteremtése a feladat, amely nem azt kutatja, mit lehet kapmi a köztől, hanem inkább azt, mit lehet tenni a köz javára, a vállalatért, ért. intézményért, a városért, az országért.

— Az eddig végzett munka, eddigi eredményeink bizonyítják: a város társadalmára ez a jellemző, ami tükröződik — a tervekből, elképzelésekből ítélve — a jövő évi feladatokra való felkészülésben is?

— Erről van szó. Mi sem tanúsítja jobban e törekvést, mint az, hogy amíg 1971-ben általában 2 százalékos javulást terveztek a termelékenység alakulásában a vállalatok és az üzemek, addig az 1972-es tervek elkészítésénél ez az arány már 4 százalékos.

— Hogy ezt elérjék, mire kell a figyelmet fordítani?

— A hatékonyságra, a

gazdaságtalan termékek

gyártásának megszüntetésére, a gyártmányválaszték bővítésére, a munka tudományos alapion történő megszervezésére, a helyes létszám- gazdálkodásra, fokozott terv- szerűségre és arra, hogy az operatív tervek végrehajtásánál ne riadjanak vissza annak finomításától — ha a helyzet úgy kívánja — a módosításától. S még valamire: a számításokból soha ne hagyják ki az embert, feltétlenül támaszkodjanak a szocialista brigádmozgalom adta lehetőségekre és az eddig jól bevált módszerek megfelelő hasznosítására — fejezté be nyilatkozatát Ba- logti Zoltán.

TÓTH FERENC

Zöldség és gyümölcs télire

i

A Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés tagvállalatai a télre jelenleg

Mit szól hozzá, hogy...

... végre bejegyezték a szakmai jegyzékre a gépjárművezetést is?

— Nem hamarkodták el a dolgot, any- szi szent.

— Nem, de az a fontos, hogy végre ezt a sok ügyességet, hozzáértést, felelősségtudatot igénylő foglalkozást gyakorlók is szakmát vallhatnak magukénak.

— Én azért maradok egy régi, jól bevált szakma mellett. Elhatároztam, hogy magánkereskedő leszek.

— És hol nyit boltot, ha szabad érdeklődnöm?

— Természetesen Miskolc belvárosában. Lehet, hogy a Centrummal szomszédos épületben.

— Ügy gondolja, hogy itt is meg tud majd élni?

— Van rá p>ékia.

— Csakhogy azok a kiskereskedők, akik újabban a belvárosban üzletet nyitottak, azok kénytelenek voltak lemondani a régiről. Lebontották a házukat.

— Lebontani való házam sajnos momentán nincs, de tőkével már rendelkezem.

— Mennyi pénze van7

— Nem piénzben, áruban fekszik a tőkém. Pontosabban nyakkendőben.

— Nyakkendőben? Honnan van magának annyi nyakkendője, amivel üzletet lehet nyitni?

— Tudja, hány karácsony volt már az én életemben? Szóval, elhatároztam, hogy nyitok egy butikot.

— Az előbb üzletet mondott.

— Ez is üzlet, kedves uram, csak -azért kell butiknak mondani, mert az

„külföldiül” van és több vevőt csalogat.

— Akkor lesz magából maszek nyakkendő-kereskedő, amikor énbelőlem thermoplasztíkus.

— Na, ilyenről meg én nem hajtottam még.

— Sose szégyell je, én sem tudtam néhány nappal ezelőtt, hogy mi fán terem ez a furcsa mesterség. Pedig hónapok óta szerettem volna megtudni. Színia mániámmá vált ez a thermoplasztika.

— Hogy-hogy?

— Tudja, az utóbbi hónapban többször is elvezetett az utam — Miskolcról Mezőkövesd felé menet — egy épület előtt, amijiek a homlokzatára nagybetűkkel ez a furcsa idegen név van kiírva.

— Miért nem nézte meg már az első alkalommal közelebbről, mi rejtőzik a név mögött?

— Mert mindig a kollégáimmal mentem gépkocsival, s ök vagy siettek, vagy csak azért nem engedték megállni az autót, hogy engem cukkoljanak.

— Biztosan találgatták, hogy mi a csuda lehet?!

— Egyik tréfás kedvű kollégám azt mondta, hogy ha van kisplasztika, akkor lehet thermoplasztika is, tehát képzőművészeti tevékenységet folytatnak a titokzatos falak között.

— Szellemes.

— Mások azt bizonygatták, hogy plasztikai műtéteket végeznek az országút melletti épületben, Hollywoodból is idejárnak a sztárok.

— De mi a csuda végül is ez a thermoplasztika?

— A minap végre sikerült megtudnom. Megfenyegettem a gépkocsivezetőt, hogy kiugróm, ha nem áll meg. Izgalomtól remegő térddel léptem be az épületbe.

— És mit csinálnak ott?

— A magyar rágógumik gumibot-for- májú tasakját.

— Mintha fejbe vágtak volna.

BÉKÉS DEZSŐ *

12 80Ü vagon burgonyát, 2000 vagon vöröshagymát és fokhagymát, 4000 vagon zöldségfélét, valamint 3800 vagon téli almát, vagyis összesen 22 600 vagon árut raktároznak. A helyzetnek a vártnál kedvezőbb alakulásában nem kis szerepe volt annak, hogy az 1971/72. évi téli és tavaszi tárolást az elmúlt évek gyakorlatától eltérően — az illetékes megyei tanácsok megbízásai alapján — most több szektor végzi.

Mint az Egyesülésnél elmondották: a tárolt cikkek közül a burgonya és a zöldségfélék egy része a múlt évihez hasonló áron kerül majd forgalomba. A termelési költségek emelkedése és a gyengébb termés következtében viszont a zöldségfélék nagyobb részének és a téli almának emelkedett a felvásárlási ára; ez utóbbi cikkek fogyasztói ára is várhatóan magasabb lesz, mint az elmúlt év megfelelő időszakában.

Kicsiknek veszélyes

A december eleji télapójárás után a karácsony is az édességek és csemegék fogyasztásának időszaka. Az ajándékok között található a földi mogyoró is. Nagyon kellemes dolog elrágcsálni, de vigyázni kell vele, különösen négy éven alul. Előfordul, hogy „cigányútra” kerül egy-egy eltévedt mogyoródarabka, amit az orvos csak nagyon nehezen tud eltávolítani.