Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-13 / 293. szám

A kohók is lélegeznek A levegő megy szünet nélkül Az öregebbek már vatta­dugókkal védik a fülüket a turbóbeíúvók alattomosan surrogó zajától. Egyikük sí- polóan élesen hallja, másokat elálmosít. Az mindenesetre biztos: bántja a dobhártyát és ingerli az idegeket. Pedig sokat korszerűsödött már az a berendezés, ahonnan a ko­hók lélegeznek. Mint ahogy koksz és érc nélkül nem le­het vasat csapolni, ugyan­úgy képtelenség lenne a nagy nyomással bepréselt levegő nélkül is. Ahány kohó. annyi turbó- befúvó dolgozik az LKM- ben. Eddig legalábbis mindig így volt. Csak egyszerre lehetett A befövök javításéról mind ez ideig csak akkor le­het szó, ha valamilyen oknál fogva a kohó is leáll. Csak­hogy’ az élteit évtized alatt derekasan helytálló berende­zések most már alapos felül­vizsgálatra, javításra szorul­tak, az egyiket le kellett ál­lítani. A kohó azonban to­vábbra is ugyanúgy adja a vasat, mint eddig. Csupán a kezelőszemélyzet munkája igényel az eddiginél is , na­gyobb figyelmet. A mostani­hoz hasonló megoldást eddig ugyanis kényszerhelyzetben alkalmaztak csak mindössze néhány órára. Ezalatt a nagy­javítás szinte szünet nélkül folyik. — Mivel egyik munka nem zavarhatja a másikat, úgy telnek a műszakok, hogy gyakran csak akkor vesszük észre, hogy elszaladt a nap, amikor megszólal a gyár du­dája — mondja Gifló Imre főművezető a gépházi üzem részlegvezetője. Törzsgárda tag két vállalatnál Durkó Károly turbina fö- szerelő a Budapesti Erőmű- javító és Karbantartó Válla­lat részlegvezetője 10 éve tel­jesít szolgálatot a turbóbeM- vók és a turbinák mellett, — Magamban mindig úgy számolom, hogy egyszerre két vállalatnál is törzsgárdatag vagyok, hiszen az országos központhoz tartozom és a vasgyárban dolgozom több mint egy évtizede. Minden műszakban olyan kitűnő gé­pészek segítik a munkám, akik nélkül az egyéves fel­újítás két évig is' eltartana. A több tonnás tengelyek, alkat­részek beemelését úgy kell elvégezni, ahogyan az órás il­leszti helyére a legfinomabb kis fogaskereket, koccanás nélkül. A beállítások izgal­mát gyakran átéli az ember, és ez úgy kell már a munká­hoz, mint a reggelihez a ke­nyér. Villanyoltás után Akik a több tízmilliós fel­Átlagon felüli a dohánytermés Megyénkben í* Szén helvett i szénhidrogének ( A Tüzép Vállalat elemzés alá vette megyénk energia- struktúra-változását. Számol­niuk kell azzal ugyanis, h'ogy a negyedik ötéves .terv végé­ig a szénhidrogének erőteljes belépése következtében 10— 15 százalékos szilárd tüzelő­forgalom csökkenés várható. Ezt több hasonló piaci válla­lat piackutatási ex’edményei is igazolják. A tudomány fejlődési üteme Földünk népességének szá­ma 45 évenként megkétsze­reződik. A tudósok száma vi­szont 15 évenként emelkedik a duplájára. A tudományos kiadványok száma 10 éven­ként duplázódik meg. A könyvek száma idővel meg­haladja az esetleges olvasók számát. A 2000. esztendőben az ismeretek mennyisége 1950-hez képest kétszeresére emelkedik, a tudományos in­formációtömeg pedig har­mincszorosára. Borsodi füstölnivaló Hollandiába és Franciaországba Sokan nem is sejtik, hogy a nemzeközi hírű, nálunk is ritkán kapható „nemes” hol­land és francia pipadohányo­kat Borsodban is termesztik. Radnay István, a Magyar Dohányipar Zsolcai kapui do­hánybeváltó üzemének igaz­gatója elmondta, hogy a me­gyénkben felvásárolt dohány egy részét exportálják, a nyu­gati országokba. Ebben az évben több mint ezer mázsa dohányt küldtek például Franciaországba. ahol azt speciális érlelés után kuma- rinnal illatosítva, dolgozzák fel. Az idei dohánytermés fel­vásárlása jó ütemben halad. Eddig több mint 6 millió fo­rint értékben 2148 mázsát vettek át a termelőktől. Az év végéig még újabb 1500 mázsa dohányt vásárolnak fel. Céljuk, hogy a mezőgaz­dasági üzemek még ebben az évben leszállítsák a megye idei termését, így a dohány­ért járó pénzt még a szövet­kezetek mérlegzáró közgyű­lései előtt átutalhatnák. Ha ez nem így sikerül, akkor a jövő évre 800 mázsa dohány felvásárlása marad hátra. Kellemes meglepetés volt, hogy az idei dohánytermés mennyiségben és minőségben is magasan felülmúlta a ta­valyit. Az üzem laboratóriu­mában rendszeresen ellenőr­zik a beérkezett dohány mi­nőségét. nedvességtartalmát. A szakemberek szerint az idei dohány a legjobb „fehér- anyagú”. Ennek a fajtának igen jó a holdankénti hoza­ma. Ennek tulajdonítható, hogy a Borisod megyei szö­vetkezetek nagy jövedelemre tettek szert a dohánytermesz­téssel. örvendetes, az is, hogy az átvétel során még egyetlen panasz Benn hangzott el a fel­vásárló üaemre, a telep va­lamennyi dolgozója lelkiisme­retesen végzi munkáját. A figywöki mdtísserref A tapasztalatok szerint eredményes munkát végez a 37 á£ész összefogásával ala­kult Árubeszerzési és Érté­kesítési Közös Vállalat, amelynek a feladata az ipar­tól és a termelőktől való köz­vetlen árubeszerzés. Tevé­kenységét nem nagykereske­delmi formában, hanem köz­vetítői ügynöki módszerekkel látja - él. legutóbbi vasárnap például 34-en jöttek be egész napos társadalmi munkára: a kom­munista műszakon a szocia­lista brigádtagok kitakarítot­ták a raktárakat, elvégezték a műszak után hátramaradt feladatokat. Az idei termés felvásárlá­sával egyidöben megkezdték a jövő évre szóló dohányfel­vásárlások megkötését is. Ed­dig ennek a munkának már csaknem a felét elvégeztek. A beváltott dohány egy- harmadát a miskolci üzem­ben fermentálják — ennek egy részét exportálják — és „képezik ki” szivarnak, a fennmaradó részt pedig a nyíregyházi dohányfermentá­ló gyárba szállítják. (szántó) újítást végzik, a műszak után som tudnak könnyen meg­szabadulni a felelősség szorí­tó érzésétől. A gépészek egyike így be­szél énről: — Ahogy este lefekszem és lekapcsolom a villanyt, nyom­ban útjára indul, folytatódik mindéin félbemaradt gondo­lat, az emlékezet végigtapo­gatja a napi munka minden fázisát, míg eljutok a meg­nyugvásig és jöhet a feloldo­zó pihenés. — A régiek nélkül nem ment volna manóén ilyen si­mán — egészíti ki az eddi­gieket Gifló Imre. — Vida Kálmán, Salamon István, Ve­réb László és a többiek min­dent megtesznek, hogy a csarnokon belüli életünk mi­nél előbb újra visszazökken­jen a régi kerékvágásba. NAGY JÓZSEF Napirenden az influenza Holnap, december 14-én délelőtt 9 órakor kezdődik az 1971. évi negyedik negyedévi belgyógyász továbbképzés a Szentpéteri kapui kórház kultúrtermében megyei bel­gyógyász szakorvosok részvé­telével. A továbbképzésen elhang­zó előadások többek között az agyi keringési zavarok időszerű kérdéseivel, a szív- infarktussal foglalkoznak. Megbeszélik az őszi influen­zajárvánnyal kapcsolatos ta­pasztalatokat is. A beton és vas birodalmában Már most biztosított a Be­ton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárában a jövő évi kapacitás lekötése: meg­kötötték a szerződéseket. A legjelentősebb érdeklődők a MÁV, az MVM, a megyei építőipari vállalatok és szov­jet szerződőfelek voltak. Az 1970. évi 420 millió fo­rintos termelési érték ebben az évben 50 millióval emel­kedett, s 1972-ben is hasonló arányú fejlődés várható. Ezt változatlan munkáslétszám­mal, a termelékenység 10 százalékos növelésével érik el: gépesítéssel, újabb és kor­szerűbb technológia alkalma­zásával. Tó a gvár mel lelt oJ Mehany száz méterre a gyárkaputól, a Sajó és a Her- néd. holtágában, 20—30 méter mélyein óriási kaviesmezők találhatók. Innen bányásszák a szükséges évi 700 ezer köb­méter kavicsot. Ezt bizonyít­ja a néhány száz méter szé­les, másfél kilométer hosszú tó is. A vonatablakból is látni a kavicsosztályozót. A téli fel­újítás alatt szerelik be a svéd gumirostákat, amelyeket a jövő évtől alkalmaznak itt. A rosta anyaga eddig fém­háló volt és hetenként kellett cserélni, a gumit, majdcsak félévenként. Túl a fájdalom határon Ügyes asszonyok bőrkesz­tyűvel és fogóval drótozzák betonba öntendő formává a huzalokat az egyik csarnok­ban. Nehéz és szaporátlan munka. De amott, a másik sarokban már szerelik a he­gesztő gépeket: kézi erő he­lyett és a drótozás kihagyá­sával hegeszteni fogják a hu­zalokat. Erre szolgál a janu­ártól üzemelő szovjet háló- hegesztő. S hogy a több ezer tonna hulladék se vesszen kárba, a napokban állítják üzembe az NDK gyártmányú tompahegesztő gépet, amely- lyel évente kétmillió forin­tot takarítanak meg az elkö­vetkezendő esztendőkben. Kibírhatatlannak tűnő zaj fogad több műhelycsarnok­ban. A betontömörítő vib­rátorok dübörgése szinte meg­haladja a fájdalomküszöb ha­tárát ... Szótlan dolgoznak az emberek, a kiabálást sem hallaná meg senki. A mun­kát könnyű elviselni — a zajt nehéz. Akik itt dolgoz­nak — nagyot hallanak. És fői-mába öntik a betont, hogy Észak-Magyarországot ellás­sák vasbeton elemekkel. Itt készült az ez évi 650 ezer köbméter födémpanel a kis­lakásépítkezésekhez. Innen kerültek ki az UNIVÁZ és ipari csarnok szerkezetek, a XVÍ. számú Autójavító Vál­lalat hejőcsabai karbantartó állomásának csarnoka, vagy a most épülő villamos-remiz. Egy kupac családi gyufás- doboz a szegedi , gyufagyár­ból meghökkentő látvány be­ton és vas között. A vasúti vasbetonaljakhoz szükséges. A rögzítő csavarok helyét formázza. Egy vasbetonalj — két gyufásdoboz. Ingázók és a kislakás c Az 1600 dolgozó fele na­ponta 1—6 órát utazik ott­honától a munkahelyére és vissza. A munkások iskolá­zottsága alatta van a ma­gyar munkásosztály átlagos iskolai végzettségének. Ezen a gyár vezetősége kislakás­építési akció kezdeményezé­sével, anyagi támogatással, OTP-kölcsönnel. és a bérszín­vonal emelésével segít. Lehe­tőséget teremtenek a tovább­tanulásra alsó-, közép- és fel­sőfokon egyaránt. Tervek készülnek újabb és korszerűbb „fekete-fehér” öl­tözők létesítésére. Elavultak az 1963-ban épült gyár szo­ciális létesítményei. Kinőtték. SIMÁNYI JÓZSEF Apróságok innen-onnan Piszkos konkurrencia m Mit kell jobban büntetni? m Importált békák „Piszkos konkurrencia” — üvöltöttek kórusban nemrégi­ben Franciaország krimiszer.. zői. Hogy miért? Nos egyszerűen azért, mert a piff-puff regények évi nagy­díját ezúttal a Fal ötszáz tég­lából című regény nyerte. És ez olyan nagy „disznó- ság”? A krímiik szerzői szerint igen, mert a könyv írója nem más, mint Andre Friedrich, aki hosszú ideig volt Párizs rendőrségének vezetője. Helyzeti előnye az anyag- gyűjtésben — nem is vitás. o Mi fontosabb? — A feleség feje vagy a házisertés hátsó része? Ezt kellett eldöntenie nem­régiben egy osztrák, bírónak. Nem is volt olyan köny- nyű! Egy „tiszteletreméltó” gaz­da ugyanis megbetegedett disznajának hátsó részét sep­rővel és sodrófával úgy el- agyabugyálta. hogy állator­vost kellett hívni. De ez még nem volt min­den! A szerencsétlen malac vé­delmére kelt a gazda élete párja, mire az nem volt rest, az asszonyt még a malacnál is jobban elnáspágolta. Még­pedig a fején! Na már most. mi okozott nehézséget a bírónak, aki elé a két ügy a megfelelő orvosi leletekkel került? Egyszerűen az hogy a fenn­álló törvények szerint az ál­latkínzásért egyesztendei bör­tön is kiszabható, a fele­ség „helyben hagyásáért” vi­szont csak három hónap jár. A dilemmát a bíró úgy ol­dotta meg, hogy csak a fe­leség bántalmazását büntette, azt is csak pénzbírsággal. o Hollandiában — tudja az ég miért?! — büszkék a ha­talmas békákra. Az erősen ipari államban azonban a gyárakból kiáramló használt olaj lassan kipusztítja a vi­zek brekegő lakóit. Űj békaóriások után kel­lett nézni. Találtak is Bulgáriában és nemrégiben repülőpostával meg is érkezett már vagy kétszáz. Most az a terv, hogy, ha ezek megszokják a holland vizeket, az import-üzlet tar­tós lesz. M. I. Vérszegénység és éhezés Az utóbbi években különö­sen nagy fellendülés tapasz­talható a hematológiai, vagy­is a vér különböző betegsé­geivel kapcsolatos tudomány terén. A nemrég megtartott nemzetközi hematológiai kongresszuson újból napi­rendre tűzték a vérrel kap­csolatos problémákat és rá­mutattak arra, hogy bizo­nyos vérszegénység-fajták természetét, biokémiai és ge­netikai jellemzőit alapos vizs­gálatnak kell alávetni. A vérszegénység — állapí­tották meg — az egész vilá­gon elterjedt jelenség, rész­ben a vörösvérsejtek alkati anomáliája, részben pedig a helytelen, vagy elégtelen táp­lálkozás miatt. Ez utóbbi szempontot pedig mindazok­nak számításba kell venniük, akik a világ különböző ré­szein harcba szállnak az éh­ség ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom