Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-11 / 292. szám

javítást is vállalnak Az elmúlt hónapban megrendelőként tértünk be a Méretes Ruházati Szövetkezel néhány fiókjába, hogy a lakosság pa­naszai alapján megtudjuk: hol, s miért nem vállalnak ruha- javítást? A tapasztalatokról lapunk november 17-i számában megjelent „Üjat igen. de javítást..című riportban számol­tunk be. Ebben elmarasztaltuk Gyöngyi Mihályt, a Szemere u. 7. szám alatti üzlet vezetőjét, amiért — a panaszok állítá­sának megfelelően — nem vállalta el a megrendelt javítást, arra hivatkozva, hogy túl van terhelve méretes munkákkal. Intézkedett a kísz vezetője (Farkas Ida felvétele) Zenélő karácsonyfadísz Megkezdődött a fenyővásár Cikkünk nyomán Kucsma András, a MÉRUSZ elnöke lapos vizsgálatot folytatott a megrendelések vállalása ügyében, s megállapításairól, illetve a hasonló esetek elke­rülése érdekében tett intéz­kedésekről a következőket mondta: — Szövetkezetünk alapvető feladata a méretes munkák vállalása mellett a ruhajaví­tás. A riportban foglaltakkal teljes mértékben egyetértünk, bár hozzánk egyetlen hasonló jellegű panasz sem érkezett. Tény azonban, hogy a Sze­mere utcai üzlet vezetője hi­bát követett el, amiért nem vállalta a ruhajavítást, a megrendelőket a szövetkezet másik üzleteibe irányította. Korábban kialakult az üzle­tek között egy olyan kapcso­lat, hogy ha valamelyik nem tudta vállalni a megrende­lést, az ügyfelet — a másik üzlettel való előzetes telefon- beszélgetés alapján — odairá­nyították. Tehát Gyöngyi Mi­hálynak sem a megrendelő elküldése volt az egyetlen megoldás, hanem vagy meg kellett volna beszélnie előbb telefonon a másik üzlet veze­tőjével, hogy tudják-e vál­lalni a javítást, vagy, szólnia kellett volna a műszaki ve­zetőnek, hogy túl sok a mé­retes munkája, s emiatt nem Különböző vizsgálatok és megfigyelések alapján meg­állapították, hogy azok a gyermekek, akik változatos környezetben élnek, és kü­lönböző ösztönzőkkel találj koznak, sokkal gyorsabban fejlődnek, mint az egyforma, monoton környezetben nevel­kedő gyermekek. E megálla­pítást lengyel pedagógusok és pszichológusok vizsgálatai is alátámasztják. Bebizonyí­tották például, hogy manap­ság egy hétéves gyermek képzelet világa és fogalomkö­re mintegy 15 százalékkal magasabb, mint a hetven év­vel ezelőtt megvizsgált gyer­mekeké. E különbség termé­szetesen nemcsak a mai gyermekek változatos környe­zetéből adódik, hanem szá­mos más tényezőből is, egye­bek között abból, hogy ma a szülők átlagos képzettsége is magasabb. Más irányú len­gyel kutatások ugyanis rá­világítottak arra, hogy a gyermekek iskolaérettsége a szülők képzettségének szín­vonalától függ. Az iskola- érettségi vizsgálatoknál a legjobb eredményt a szelle­mi dolgozók gyermekeinél ér­ték el, ezután következtek a szakmunkások, iparosok és kereskedelmi dolgozók gyer­mekei. A harmadik helyen a képesítés nélküli munkások, s a mezőgazdasági munkások gyermekei álltak. Az utolsó helyre az egyénileg gazdál­kodó parasztok gyermekei kerülték. A fejlődési hiányok kiegyenlítésének legjobb for­mája az óyoda. Ezért az óvo. tud ruhajavítást vállalni, ö azonnal intézkedett volna a munkák megfelelő átcsopor­tosításáról. — Belső ellenőrünkkel megvizsgáltattam az üzlet legutóbbi négy hónapjának forgalmát. Megállapítottuk: az utolsó két hónapban ru­hajavítást a Szemere utcai fiókban egyáltalán nem vál­laltak. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy ami­óta Gyöngyi Mihály vezeti a fiókot, a méretes ruhák mennyisége számottevően emelkedett, s a megrendelők a minőség ellen sem panasz­kodtak még. Bár ez egy cseppet sem enyhíti a fiókve­zető mulasztását, éppen ezért írásbeli figyelmeztetésben ré­szesítettem, s szigorúan fel­hívtam figyelmét a hasonló esetek elkerülésére. A MÉRUSZ elnöke emel­lett a szövetkezet valamennyi fiókjának vezetőjéhez körle­velet intézett, amelyben fel­hívta figyelmüket a kettős feladat maradéktalan ellátá­sára. Miskolcon a Széchenyi u. 33. szám alatti üzlet kivé­telével valamennyi fióknak vállalnia kell a ruhajavítást, s a Szentpéteri kapui lakó­telepen levő szalonban kala­pok javítását, alakítását, sőt tisztítását is vállalják. (keglovich) dát mindenekelőtt a falusi gyermekek számára kellene biztosítani. Sajnos, a valóság éppen az ellenkező képet mu­tatja. Óvodák főként váro­sokban működnek. a legolcsóbb villamos Jövőre lesz 75 éves a szom­bathelyi villamosvasút. A há­romnegyedszázados jubileum tiszteletére a dolgozók szo­cialista munkaversenyt kez­deményeztek. A szombathelyi villamos az ország legolcsóbb közlekedési eszköze. Egy vonaljegy ára mindössze hatvan fillér, s évenként mintegy nyolcmil- lióan utaznak rajta. Jubilál Képesítés nélküli orvosok Törökország keleti vilaet- jeiben (közigazgatási egység) egy orvosra 15 000 lakos jut (Ankarában és Isztambulban mintegy 1000), a tízezer főre jutó kórházi ágyak, száma összesen 24. Az orvosi szak­káderek hiánya oda vezetett, hogy a 13 331 praktizáló or­vosból 5022-nek nincs szak- képzettsége. Kedvezőtlen a helyzet az orvosi segédsze­mélyzet terén is. Pisai ferdetorony Rómában Pisa városának versenytár­sa akadt, mégpedig Róma. Az olasz fővárosban ugyanis van egy „Rómától elhajló to­rony”. Róma 19 obeliszkje közül a Pantheonnal szemben álló 6 méter magas heliopolisi obeliszk megdőlt. Az obelisz- ket XI. Kelemen pápa ural­kodása idején állították fel az örök Városban. Az II Tempo újságírójá­nak véleménye szerint, az obeliszk megdőlése a jármű- forgalom okozta állandó ta­lajrezgés következménye.' Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság felhívására az ille­tékes szervek minden szük­séges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az obeliszket visszaállítsák ere­deti helyzetébe, mielőtt élet­veszélyessé válnék a környé­ke. Ha azt vesszük alapul, hogy a pisai ferdetorony dő­lését szakembereik egész se­rege évek óta sem tudja or­vosolni, nem sok sikert jó­solhatunk az obeliszk „or­voslóinak”. Javában tart a karácsony­favásár, a zöldségboltokban és az Agrokonzum ideiglenes elárusító helyein naponta több ezer fenyő kel el. Eddig 20 ezer darab karácsonyfá­nak való lúcfenyőt vett át az erdőgazdaságtól az Agro- konzum, s az elkövetkező napokban még 6—8 ezer da­rabot kapnak. A fenyőket egyébként a Bükk-fennsíki faiskolában vágják, egy részüket pedig az Ipoly-menti erdőgazdaságtól, a Cserehát vidékéről kapják. Egyre többen laknak kismé­retű bér házi lakásokban, ezért évről évre többen keresik a kisebb fákat. Az Agrokon­zum ezért az egész szállít­mány 70 százalékában 1—1,7 méteres karácsonyfákat kért, s a maradék 2 méternél na­gyobb fa. Nemcsak a belvá­rosban, hanem a lakótelepe­ken is árusítanak fenyőfákat, a Kiliánban két helyen és a Szentpéteri kapuban is kap­hatók. Ezt különösen az ott élők figyelmébe ajánlják, hi­szen felesleges a zsúfolt bu­szokon, villamosokon cipelni a terjedelmes fenyőket, hogy ha a lakóhely közelében is meg lehet őket vásárolni. Az Agrokonzumnál egyéb­ként elmondták, hogy ha elfogy a készlet, az erdőgaz­daság korlátlan mennyiség­ben tud utánpótlást biztosí­tani. Ha szükség lesz rá, még a jövő héten is vágnak ki karácsonyfának való fenyő­ket. A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat üzletei­ben 800 ezer forint értékű ka­rácsonyfadísz várja a vevő­ket. A választék nagyobb, mint tavaly volt, különösen a csehszlovák importból szár- ihazó újvonalú díszek nyerik Vasárnaptól feloldják a lá­togatási tilalmat a miskolci kórházakban — hallottuk tegnap a városi tanács egész­ségügyi osztályán. Az influ­enzajárvány miatt bevezetett látogatási zárlat azonban to­vábbra is érvényes a cse­csemő és újszülött osztályok­ra. Ide csak egy hét múlva meg a vásárlók tetszését. Már 3 forintért kaphatók — igaz, ezek az egyszerűbbek —, s akinek engedi a pénztár­cája, az megveheti a 155 forintos zenélő gömböt is, amely öt percen át játssza a Csendes éj-t. Lesz elég csillagszóró, ígé­rik. A bólyi ' ktsz illatosí­tott és köröket, állatokat for­máló csillagszófóit. még min­denütt lehet kapni, reméljük, karácsony előtt két nappal is így lesz. Nem hiánycikk a csillogó ezüst szál és a gyer­tya sem, sőt még gyertyacsi­peszt is lehet kapni. P. É. engednek be látogatókat. A városi tanács egészségügyi osztálya kéri a látogatókat, hogy fokozottan ügyeljenek a szabályokra, vagyis egy be­teget egyszerre két személy Látogasson, a náthás, influen­zás betegek pedig ezután is kerüljék a kórházak osztá­lyait. fiKTHUK GOMON PYM MGttíll ■poe neaÉNYe nyomén* SeÁfin DexrÓ-Boziik Utvárh 52 MASNAP ARTHUR PRÖBAtJA MEG ÁTTÖRNI A VIZ ala KERÜLT ÉLÉSTÁR ajtajat. neki sem si­került, de A FOtYOSON TÁLÁÉT-EGY 80ROSÜVE­5* EGY HETE EREZTEK a HAJORONCSON HÁNYKOLÓDOK. PARKER SZÖRNYŰ ELHATÁROZÁSRA JUTOTT; Kell az óvoda a gyermekeknek Szemétdomb a hivatal udvarán Aligha akad miskolci, vagy borsodi lakos, aki ne ismerné a Baross Gábor utcai hivatalkomplexumot, akinek ne lett volna már dolga a volt laktanyaudvarban. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Miskolci Közlekedési Vállalat, a bútorraktár, az Agro­konzum, a Talajerőgazdálkodási Vállalat, s még ki tudná fel­sorolni, hány cég székel Itt, vagy tart fenn a hatalmas udvar vala­mely épületében részleget, kirendeltséget. Az udvar forgalma — pon­tosabban az udvarban székelő hivataloké — óriási. Annál inkább megdöbbentőek azok a körülmények, amelyek miatt az egyik pesti vállalat itteni kirendeltségét felkereső fővárosi vezető így kiáltott fel a minap: „Nahát, ez borzalmas!” Valóban az, a szó legszorosabb értelmében. Csak néhány példa az áldatlan állapotok érzékeltetésére: az udvaron óriási szemétdomb díszeleg, szennycsatorna csordogál, bűz­lik, a Talajerögazdálkodási Vállalat bejárata előtt inkább mélyszán­táshoz hasonlít a környék, mintsem egy hivatal udvarához, a rossz vízelvezetés miatt tócsákban áll a víz, nincs egy tábla, amely útba­igazítást adna a sok száz boldogtalannak, hol keresse a hatalmas udvarban azt a céget, amelyikkel éppen dolga van, és így tovább, és így tovább . . . Amikor a minap elbeszélgettem néhány vállalat dolgozójával, azt mondták: ez az udvar egyik fekélye, szégyenfoltja az ország má­sodik városának! S hozzátették: nincs, aki kezébe vegye a változ­tatások irányítását, nincs, akit felelőssé lehetne tenni mindazért, ami emberek százait háborítja fel mindennap. Állítólag egy esetben a tanács, vagy valamely más szerv egy nagy összeget, a szükséges még nagyobb összeg felét, már biztosí­totta az udvar és környékének rendbehozatalára, ám a vállalatok nem voltak hajlandók fizetni a hiányzó második részt. Állítólag, mondom, én magam nem tudom, hogy így volt-e. Nem is nagyon hiszem, hiszen elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen esetben ne lehetne egyszerűen kötelezni a vállalatokat egy szemétdomb meg­szüntetésére, egy szennycsatorna eltüntetésére. Legyen végre rend a Baross Gábor utcai hivatalkomplexum ud­varában, a volt laktanya udvarban! — követelik a hivatalok dolgozói, s az ügyfelek, akik émelyegve, bosszankodva igyekeznek az utcára dolguk végeztével. Én, megmondom őszintén, pesszimista vagyok a változásokat illetően. De pesszimizmusom mellett is igazat kell adnom a köve­telődzőknek, mert igazuk van. S hátha mégis eszébe jut annak, akire mindez tartozik (de kire?), hogy összehív egy tanácskozást, ahol az érintett vállalatok képviselőivel együtt dönthetnek arról, hogy végre megszüntetik ezt az áldatlan állapotot . . . __________________________________________ (NYIKES) Feloldották a kérbáztátefatási tilalmat

Next

/
Oldalképek
Tartalom