Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-08 / 289. szám

I Cél: a könyvtárak gépesítése Fehérköpenyes olvasók A régi fóliánsok mindig tiszteletet ébresztenek bennem. A kórházak központi könyvtárában is, annyira lefoglal Benkő Sámuel topográfiája (XVIII. század), hogy hangosan kezdem dicsérni dr. Gyárfás Ágnes igazgató gyűjtő szen­vedélyét. A könyvtáros azonban leint. Egyrészt, hogy ne zavarjuk hangos beszéddel a szomszéd terem kutatóasz­talainál ülő fehérköpenyes orvosokat, másrészt, mert csu­pán véletlen, hogy egy-két régi könyv is található itt, hi­szen a könyvtárnak nem az ilyenfajta művek gyűjtése a célja. — Hanem mi? — A körzetünkbe tartozó orvosok irodalommal való rendszeres és módszeres el­látása. (A szakember ra­gaszkodik hozzá, hogy szó szerint írjam válaszát.) Egyetlen kötet — 1835-ös dátummal — őrzi ugyan a hajdani kórház bélyegzőjét („Nyilvános kórház, Mis­kolc”), ez azonban semmi­képpen sem jelenti azt, hogy már akkor könyvtára lett volna az intézménynek. Az 1896-ban átadott Erzsébet Kórház orvosi társalgójában már voltak szakkönyvek, or­vosi könyvtárról azonban Miskolcon csak 1952-től be­szélhetünk. — Ezek után tudjuk meg a legfontosabbat a mostani állományról. — Jellemzésül talán any- nyit, hogy könyveinknek csu­pán 10 százaléka magyar nyelvű. Az orvosok koráb­ban a német nyelvű mun­kákhoz ragaszkodtak, ma inkább az angol szakírók műveit forgatják. A szak- irodalom tanulmányozásához elengedhetetlen a nyelvtu­dás; az első nyelvtanfolya­mokat évekkel ezelőtt a könyvtár szervezte. Fordító­szolgálat nincs, erre ma már nem is igen lenne szük­ség'. De rövidesen beszer­zőnk egy gyorsmásoló be­rendezést, ami igen sokat segít majd. — Eszerint a könyvtár használata nem okoz tech­nikai nehézséget? — Ezt azért nem merném mondani. Szinte hihetetlen, hogy az orvosképzés eszten­dei alatt semmi gondot nem fordítanak arra, hogy a je­lölteket (mint ahogy efe pél­dául a bölcsészkarokon szo­kás) bevezessék a tudo­mányba. Magyarul; hogy is­merjék azokat az útjelző táblákat, melyek eligazítják a kutatómunkát végzőt egy- egy szakterületen. dományos Könyvtárral közö­sen ötnapos továbbképzést rendeztünk, amelyen körül­belül százr orvos vett részt az országból. Az érdeklődők megtanulhatták, hogyan használják-dolgozzák fel az irodalmat. A következő fel­adat a könyvtárak gépesíté­se, s erre mi úgy hiszem, jól felkészítettük a kutatómun­kával foglalkozó orvosokat. — Azt hiszem, az első vá­lasza (az orvosok rendsze­res és módszeres ellátása) még kiegészítésre szorul. — Az általunk összeállított tájékoztatóból ki-ki kivá­lasztja az őt érdeklő folyó­iratokat, s mi ezeket azon­nal elküldjük részére. A fo­lyamatos kölcsönzés (ez a forma egyedüli az ország­ban!) tehát postai úton tör­ténik. Négyszáz orvossal ál­lunk ilyen kapcsolatban. A könyvtárnak egyébként ezer beiratkozott olvasója van. A megyében élő orvosok száma ezerötszáz. S ha már a szá­moknál tartunk: körülbelül félmillió forintot költünk évente folyóiratokra, a má­sik , félmilliót pedig szak­könyvekre. Az új beszerzé­sű művekről negyedévenként ugyancsak tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Az adatok önmagukért be­szélnek, arról azonban a könyvtáros is hallgat, hogy hosszú évek szívós munká­ja kellett ahhoz, míg az ezernyi munkáyal terhelt or­vos beült a könyvtárba, megrendelte a folyóiratokat, hogy lépést tartson a tudo­mányág fejlődésével és sa­ját munkájával is gazdagít­son egy szakterületet. (gyarmati) jjc „A szegényház világa ez esetben egy zenés komédia lett, ahol a báj és derű foglalta el a rútság és a kapzsiság he­lyét ..Így ír a Humanité az Oliver című angol—amerikai filmmusicalről. Lionel Bart hangulatos művét, melyet a zeneszerző Dickens regénye nyomán készített, jelentős szín­padi siker után vitték vászonra. Az átdolgozás szerencsére megőrizte az eredeti regény minden fontos mozzanatát. Ked­velt olvasmányunk filmváltozatának címszerepében Mark Lestert láthatjuk. A filmet Miskolcon a Béke mozi csütör­töktől vetíti. * „A vers sugárzik — nem kell kiabálni” Egy könyv és tanácsai Váci Mihálynak Nem kell kiabálni című versével kez­dődik a Versmondók könyve. 1971. ötezer versmondo áll ké­szen a költészet nemes szol­gálatára. Ez a szám évről évre növekszik. A versmon­dók felelőssége is egyre na­gyobb. Fontos feladatuk: ol­vasót „csinálni” a hallgató­ból. Borsod területéről az ez évi Ki mit tud?-ra 130 vers- és prózamondó jelentkezett. Ebből 60 Miskolc városából, a többi a megye különböző járásaiból, városaiból. Ennek a nagyszámú vers-szeretőnek és a többi amatőr versmon­dónak ajánljuk a „Versmon­dók könyvét”. (Reméljük, rö­videsen Miskolcon is meg­jelenik.) — így tehát különösen sok feladat hárul az itteni könyvtárosokra. — Mi szívesen segítünk, de akkor segíthetünk igazán, ha valamiképpen pótolni tudjuk a hiányzó ismerete­ket. Ezért 1970 szeptembe­rében az Orvostovábbképző Intézettel és az Orvosi Tu­Kongresszusi pályázat A KISZ Szegedi városi Bi­zottsága és Szeged megyei város művelődési osztálya irodalmi, fotó- és plakátterv­pályázatot hirdetett a KISZ VIII. kongresszusának tiszte­letire. A három kategóriá­ban százhúsz pályamunkát küldtek be a fiatalok. A szakértőkből álló zsűri külö­nösén a politikai témákat feldolgozó plakátokat ítélte teemelkedönek. Csak importművészekkel Jönnek a meghívók a szerkesztőségbe. Ilyen rendezvény, olyan avatás, s mindegyikhez egy kis művészi, vagy annak tartott műsor, különböző szereplőkkel. Az ősszel például egy teljes hónapig tartott a vendég­látóipari hónap. Az egész megyében szerte megtartott ven­déglátóipari műsorokban alighanem száznál jóval több szí­nész, előadóművész, énekes, bűvész, konferanszié és egyéb működött közre, de a legjobb szándékkal sém lehetett köz­tük felfedezni a Miskolci Nemzeti Színház tagjait, a mis­kolci zeneművészeket, kivéve persze az adott vendéglőben állandó szerződésben álló szórakoztatózenészeket. A fővá­rosból importált színészek, és egyéb fellépők viszont leg­alább hetven százalékban ismeretlenek voltak, akiknek még a neve sem „húzónév”, pusztán fővárosi bejelentett lakásuk jelzi „rangjukat”. Művelődési házak ígéretes rendezvényeire invitálnak dí­szes meghívók. Közreműködőként fővárosi színművészeket hirdetnek. Természetesen, nagyon sok kiváló művészt is. Egy szót sem szólhatunk például Berek Kati előadóestjére vagy Tompa László, a megyében már sokfelé megcsodált műsora ellen. De!!! Miskolc, a legnagyobb művészi létszámmal rendelkező vidéki színházi város. Színészeink közül igen sokan rend­szeresen filmeznek is. A városnak van szimfonikus zene­kara, amelynek kisegyüttesei sokféle művészi feladatot el­láthatnak. Mind a városban, mind a megyében jó hírű ka­marakórusok vannak. De importművészeket hívni, valahogy előkelőbb. Esetleg fennhéjázóbb dolog. Ha lúd, legyen tei- vér! Ha énekelni nem is tud, legalább pesti legyen. s • Karácsony, szilveszter, farsang szórakoztató rendezvé­nyekkel túlzsúfolt időszaka előtt, meg persze egy sor egyéb alkalmi rendezvény előtt talán nem időszerűtlen e gondo­latokat közreadni. Nem tudjuk, szilveszterre hány helyen készülnek műsorral. S kikkel? Amilyen közhely, hogy a költők koruk előtt járnak, olyan közhelynek kellene hangzani, hogy a versmon­dók korunk költőivel együtt haladnak. A -tfalóságban azonban éppen ehhez volt szükség egy Hold-utazás ira­mára, hogy a nem egészen 15 éves versmondó-mozgalom eljusson a máig. A magyar máig, az európai máig — és a világ-máig. „Mindenki amatőrként kezdi — mondja Jancsó Adrienne, akit gyakran látunk szavaló­versenyek zsűrijében. Véle­ményét az amatőrök vers­választásáról, stílusáról jó, ha megfogadjuk. — Az amatő­rök aránylag kevés verset ismernek, a versenyeken nagyjából ugyanaz a néhány költemény ismétlődik. Kevés a vidám vers. Pedig sok költőnk írt igazi, vérbő hu­morral telt verseket. A vá­lasztásnál soha ne gondolja­nak a zsűri feltételezett ízlé­sére: olyat mondjanak, amit maguk is értenek, szeretnek. Nem lenne szabad szavaló­stílusnak fennie. Versek van­nak és azoknak van stílu­suk.”­„A pillanat művészete”, itt és most kell meghódítanod a közönséget! Ez Bitskey Tibor aiánlata. A kellékek: a gon­dolkodás, az átélés képes­sége, a ritmusérzék és a szuggesztivitás. A szürke, jellegtelen beszéd általában szürke, jellegtelen intellek­tust takar. Hogy a vers ér­telme, tartalma minél töké­letesebben kifejezésre jus­son, ezt segíti a szép és ért­hető, kifejező beszéd. Na­ponkénti gyakorlása eléggé nem hangsúlyozható feladat. A Ki mit tud? adásainak időpontjában néhány millió honfitársunk ül majd a ké­szülékek előtt. Legtöbbször nem a vers kedvéért, de ha már ott ül, meghallgatja azt is. Hogy lehurrogja? Kine­vesse? Értetlenül hátat for­dítson neki? Ez bizony elő­fordulhat. De sokak felfigyel­nek rá, szívükbe zárják, be­vésnek belőle valamit az éle­tükbe. Lehet, hogy ez csu­pán a szerény kisebbség. De reméljük, új tízezrek jutnak el ez alkalommal is a költé­szet küszöbéig. Egykori telepesek emlékei A tanyai kulturális hetek keretében helytörténeti kiál­lítás nyílt tegnap Nyíregy­háza-Felsősimán. A tárlaton az ott élő lakosság őseinek, az egykori Békés és Szarvas környékéről átköltözött tele­peseknek néprajzi emléktár­gyait mutatják be. Az 500 .darabot kitevő gyűjtemény­ben eredeti tirpák bútorok, mezőgazdasági és háztartási eszközök, a 18. század elejé­ből származó szlovák nyelvű egyházi könyvek, á tanya történetére vonatkozó írások, dokumentumok láthatók. Kódexlapot találtak A nagykállói református egyházi hivatal iratai között a XV. század végéről szár­mazó kódexlapra bukkant dr. Fazekas Árpád Szabolcs megyei főorvos. A 24 cm szé­les és 35 cm hosszú perga- mentet az eklézsia egyitr anyakönyvének fedőlapjául használták. Gondos megtisz­títás után mindkét oldalán láthatóvá váltak a színes iniciálék, a kottasorok, a hozzá tartozó latin nyelvű írással együtt. A szöveg, egy katolikus éneket tartalmazó kódexlap, valószínűleg a re­formáció idején kerülhetett Nagykállóba. lul'MJ SZERDA Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30. Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Józsa Ibolya és Győri Szabó Józseí nótákat énekel. — 13.49: Vita a korszerű mezőgazdaságról. — 14.09: Szombathelyi muzsikáló fiatalok. — 14.34: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.49: Kórus­pódium. — 15.10: Az élő népdal. — 15.20: Iskolarádió. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Kongresszusi ifjúsági művészeti hét. A bajnok élete. Bertha Bul­csú regénye rádióra. (Ism.) — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Vladimir Horoiwtz Schu- manurm ű veket zongorázik. — 17.37: Arcok, gépek, munka köz­ben. Riportműsor. — 17.52: Taps. A zenés játékot bemutatja Rá- tonyi Róbert. — 19.25: Tanács­kozik a KISZ kongresszusa. — 19.45: Az MRT népi zenekara játszik. — 20.15: Dupla, vagy semmi. — 21.19: Gondolat. Iro­dalmi műsor. — 22.20: Bach: 80. kantáta. — 22.13: A Dunánál. Történelmi figyelő. — 23.11: Könnyűzene éjfélig. — 0.10: Orosz romantikus kórusmuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Barokk ze­ne. — 13.03: Operák Gogol mű­vei nyomán. — 13.40: Orvosi ta­nácsok. — 14.00: Az aktualitások jegyében. — 17.25: Kis magyar néprajz. — 17.33: FTC—Eintracht Braunschweig UEFA Kupa lab­darúgó-mérkőzés n. félideje. — 13.20: Mikszáth Kálmán művei­ből. Kozsibrovszky üzletet köt. (Hangfelvétel.) — 13.49: Feren- csik János vezényel. — 19.56: Jó estét, gyerekek! — 20.22: Ü.i könyvek. — 20.25: A hanglemez- bolt könnyűzenei újdonságai. — 20.45: A jód és a pajzsmirigy. Orvosi tanácsok. — 21.05: Régi melódiák új feldolgozásban. — 21.45: Andor Éva és Réti József énekel. — 22.20: Túró József né­pi zenekara játszik. — 23.15: Szá­zadunk zenéjéből. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Karácsony előtt a Sze­rencsi Csoko Iá dégy árban. — Tél a fűtőtiáziban. — Filmzene. — ,,Nagyobb figyelemmel...” a nők Borsod megye társadalmi á- bain. — Mikrofon előtt az Or- siaággyűlés aleilnöke. — a Ci­gánykérdésről. — A megye sportéletéből. — Előadó a szer­ző! Televízió: 16.20: Hírek. — 16.25: Ferencváros — Eintracht Braun­schweig UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés közvetítése a Népsta­dionból. — 13.20: Szajna-parti lá­togatás. Riportfilm. — 18.35: Kis- filmek. — 19.05: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Bolondságok, enyémek is. másé is— összeál­lítás Móra Ferenc novelláiból. — 21.00: Joszif Kobzon énekel. — 21.25: A KISZ VIII. kongresszu­sáról jelentjük. — Kb. 22.10: Tv- híradó. — 22.20: Integrál. Művé­szet és szociológia. Bratislava! televízió: 17.25: Hí­rek. — 17.30: Középiskolások műsora. — 13.15: Napjaink szem­szögéből. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: Szem­től szembe. — 19.4*0: Diaiok. — 19.50: Mi történik a nagyvilág­ban? — 20.00: Az őrültség fog­lya. Tv-játék. 2. rész. — 21.20: Decemberi kulturális évfordulók — 21.50: Ty-híradó. 1 Filmszínházak: A kalóz meny­asszonya (színes francia, 18 éven felülieknek!) f4. hn6. 8 óra. Bé­ke. — A betyárkapitány (magya­rul beszélő színes román) f3. f5 óra: Zabriskie Point (színes USA, 16 éven felülieknek!) f7 ■óra. Kossuth. — Heintje (színes NSZK) 6 óra. Filmklub. Miskolci Nemzeti Színház <fS): Macbeth (Radnóti ifjúsági bér­let.) Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): VT. Miskolci Országos Grafikai Biennálé. — Miskolci Képtár (10—18 óra kö­zött) : Krakkói Grafikai Bien­nálé. — Libresszó (13—20 óra között): Laczó József fotókiál­lítása. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.18: Gyöngyösi Rácz Béla népi zenekara ját­szik. -T- 9.00: Pear} Harbor tör­ténete. Dokumentumműsor. (Is­métlés) — 9.25: Barokk opera- műzsika. — 10,05: Rádiőegyetem. Ady Endre. IV. (befejező) rész. — 10.35: Szimfonikus zene. Petőfi rádió. 8.05: Romantikus muzsika, — 8.45: Külpolitikai fi­gyelő. (Ism.) — 9.30: Atlasz. Vi­lággazdasági figyelő. (Ism.) — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvélemény, közügyek­ben. Televízió: 9.00: Iskola-tv. Kör­nyezetismeret. — 11.05: Osztály- főnöki óra. — 11.55: Filmeszté­tika. Es most egy különleges meglepetés: MINDENKINEK A Magyar Édesipar Keksz és Ostyagyára ttan«d«j4 (oláh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom