Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
★ Jó ütemben halad a Déli pályaudvar építkezése a Vérmezőnél. Megkezdték az új utascsarnok épületének alapozását, amely három és félszer nagyobb lesz az eredetinél. Teljesen elkészült a mintegy 100 négyzetméteres jogadócsarnok szerkezete, ahová mozgólépcsőn érkeznek majd az utasok a földalatti vasút végállomásától. (Képünkön: elkészült a földalatti vasút mozgólépcsőjének fogadócsarnoka.) A foltozás mindig nehezebb Magukkal cipelik a meleget is Az építők munkáját rengeteg bírálat éri okkal, vagy ok nélkül, szerte az országban. Ez a javító, tatarozó tevékenységet végző építő vállalatokra méginkább vonatkozik. Miskolcon rengeteg lakóépület vár renoválásra, amelyiknek a nagyrészét a Miskolci Építőipari Vállalat végzi, az ingatlankezelő vállalattal kötött szerződés alapján. Ahol sok az ódon épület, ott sok a foltozni, tatarozni való. Ahogy a miskolci tapasztalatok mutatják, ott sem kisebb a gond, ahol az új házakból is sok van. Az ötvenes években épült lakások jó része ugyanis már most felújításra vár. Ráadásul a legtöbbjében szabványosításra szorulnak a vezetékek, a különböző vezetékrendszerek is. Semmit sem találni ott, ahol a hajdan hevenyészve készült rajzok szerint találni kellene. Ilyenkor aztán az óvatosság, a váratlan zavarok hátráltatják a munkát, növelik a költ- - ségeket. A lakó pedig bosz- szankodik. Kis bontás beívelt Az ötvenes évek elején épített lakóházak egy részében gyakran találni vízvezetéket rejtő, hat centiméteres válaszfalat, amit, ha meg kell bontani, embemyi nyílás keletkezik. Ma ezekejt a falakat dróthálóval rakják, és a későbbi javítások során már nem okoz bosszúságot egy csőszakasz kijavítása. A pótmunkák aránya keresetlenül is mindinkább számottevő. Egy régi igazság szerint az ilyen foltozás sokkal több fáradságot igényel, mint maga az építés. Ami pedig a vállalatnak sem közömbös, nem fizetnek úgy ezek a munkák, mint egy befejezték be a Belkereskedelmi Minisztérium tapolcai üdülőjének és a hejőcsabai orvosi rendelő épületének, munkálatait. A műszaki és szakmai fejlettség olyan fokát érte el a vállalat, hogy a toldozó, foltozó építés mellett jelentősebb munkákat is el tudnának végezni. A tégláról téglára való haladás már a múlté, a nagy építőgépekkel, darukkal felszerelt építésvezetőségek sok típusépületet felvállalnának, óvodák, emeletes és sorgarázsok építését stb. A későbbiekben a terveik között szerepel az új lakótelepek járulékos beruházásai közül a kisebb műszaki felkészültséget igénylő óvodák, iskolák, szolgáltatóházak építésének meggyorsítása. NAGY JÓZSEF A DH városfejlesztési fóruma: Urbanisztika Adottságok és igények Tájak és városok A magyar városok jövőjéről vitatkoztak újságírók és város- fejlesztési szakemberek a rádió hétfő délutáni sajtókonferenciáján, melyet a Magyar Urbanisztikai Társaság tanácstermében rendeztek meg. Részt vett a konferencián dr. Ladányi József, a Borsod - A baúj-Zcin plén megyei Tanáes elnöke is. Meghívásával nyilván nemcsak személyét tisztelték meg. hanem a megyét is, melynek városai gyors ütemben fejlődnek, s így Borsod az urbanizáció csaknem minden kérdésére példát szolgáltat. A konferencia egyik alapkérdése az volt, hogy melyik a helyes fejlesztéspolitika: az e. mely a lakásépítést, vagy az, mely a városrekonstrukciót állítja középpontba. A szakemberek véleményét így summázhatjuk: helytelen mereven elhatárolni egymástól e kettőt. A lakás és a város nem egymással ellentétes fogalmak. A lakáshelyzet országosan megköveteli, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a lehető legtöbb új otthont hozzák tető alá. De jogos igény a rekonstrukció is. A régi városrészek szanálása gazdaságilag is indokolt, hiszen az elavult épületek, közművek felújítása sokszor többe kerül, mint az újak építése. A rekonstrukciót sürgeti a legtöbb városban a közlekedés, az úthálózat elengedhetetlen fejlesztése, s az is, hogy az intézményhálózat nem felel meg a követelményeknek. E kérdéssel kapcsolatban dr. Ladányi József elmondta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában Miskolcon is párhuzamosan zajlik a városközpont rekonstrukciója és az új lakótelepek építése. Nem is lehet másként, hiszen a megyeszékhelyen jószerével már elfogyott, de Ózdon és Kazincbarcikán is fogyóban van a még beépítetlen terület. Bármennyire is feszült tehát a lakáshelyzet, bontanunk kell ahhoz, hogy építhessünk. Egy telefonon érkezett kérdésre válaszolva, a tanácselnök azt is elmondta, hogy a Miskolcon lebontott és a közeljövőben lebontásra kerülő házak lakói a Hoffmann Ottó utca környékén és a diósgyőri városközpontban lakást. kapnak A rekonstrukció tehát szükséges. Kérdés azonban, hogyan kell ezt végrehajtani. Jogosan tették szóvá az újságírók, hogy városaink elvesztik egyéni arculatukat, egyre jobban hasonlítanak egymáshoz. A jelenlegi építőipari technológia — házgyári építkezés — mellett is figyelembe lehet és kell venni a városnak és környezetének a hangulatát — hangsúlyozták a szakemberek. Nem biztos, hogy ami az egyik városban szép és jó, az megfelel a másikban is, Gyöngyösön például 20 emeletes magasházat építenek, nem véve figyelembe a Mátra alji kisváros évszázadok alatt kialakult jellegét. Inkább lassabban menjen végbe a rekonstrukció, mintsem hogy megfontolatlanul bontsák meg a történelmi városmagot. Salgótarjánban teljesen új belvárost hoztak létre, de ezért csak egy elavult bányászkolóniát kellett lebontani. Nyilván nem követhetik ugyanezt a módszert Egerben, Sopronban, vagy Kőszegen, ahol történelmet idéző értékes házakból áll a városközpont. 'Miskolc adottságai is sajátos megoldást követelnek — fejtette ki dr. Ladányi József. itt nem lehet egy városmagot kialakítani, több központot hoznak létre. Ilyenek lesznek: az SZMT székház környékén kialakuló városközpont. az újjászülető Tanácsház tér és a már épülő diósgyőri városközpont. Sok szó esett a tanácskozáson arról, hogy a nagyvárosokban élő ember elszakad természetes környezetétől. Ezért kell minden talpalatnyi zöldért harcot folytatnia a városfejlesztőknek és a lo- káloatriótáknak azokkal, akik még ma is könnyen mondanak ítéletet egy park. vagy játszótér felett. , BÉKÉS DEZSŐ ízeméinek a gyorsdagasztók Jobb lesz a kenyér Már hírt adtunk róla, hogy Valóban zsemle a zsemle és nem kabátgomb. Később azt is megtudtuk, hogy a kiflihez sem kell nagyító. Sőt, a péksütemények a foszlós tésztához kezdenek hasonlítani. De mi lesz a kenyérrel? Mint a szivacs Ezen a héten üzemelni kezdett a Miskolci Sütőipari Vállalat vasgyári főüzemében a két magyar gyártmányú gyorsdagasztó gép. Az eredmény: a kenyér mérete ugyanolyan súly mellett 15 százalékkal nagyobb. Lyukacsos, mint a friss ementáli ruházás felvállalása. A Miskolci Építőipari Vállalat az idén húszmillió forint értékű munkára kötött szerződést a MIK-kel és ennek a kötelezettségüknek eleget is tesznek. Jóllehet sok külső tervezett munkát nem tudtak befejezni a korai hó és hideg miatt. Téglát téglára Számtalan helyen dolgoznak a tatarozó, felújító munkát végző építők a városban. Ilyenkor, a tél beköszöntővel már a melegről is gondoskodni kell. Ráadásul, ha a kisebb javítások elkészülnek, tovább kell vándorolniuk, ahol újra meg kell teremteni a megfelelő munkafeltételeket. Ezért ebben az évben több mint ötmillió forintot költöttek műszaki fejlesztésre. Főként a kisgépek számát növelték, mintegy egymillió forint értékben. Ezek között falmarók, műkőcsiszolók is vannak. A téliesítésre ugyancsak • alaposan felkészültek. Három Tájfun nevű hőlégbevúvót vettek és ezeket éppen annál fogva tudják jól kihasználni, mert üzembe állításukhoz egy új munkahelyen mindössze negyven perc szükséges. Az így fűtött helyiségekben „nyárias éghajlatot” teremtenek és még a leghidegebb téli napokon is végezhetnek belső vakolásokat. Mivel a vállalat idén is több mint 110 millió forint értékű munkát végez, a lekötött húszmillió forintos kapacitáson kívül még egyéb feladatokat is vállalnak. Tegnap adták át a Kőolajvezeték Vállalat telephelyének központját, ahol 6,3 millió forint értékű munkát végeztek. Ugyancsak a tegnapi napon wmmcomvpYM.fi womit tt€G£NY€ nyo-mér* Seift t DezrÓ-Sózdk htvarh Uborkasseson a Patyolatnál Az őszi csúcsforgalom után néhány napja hirtelen felére csökkent a Patyolat Vállalat kapacitása. A téli iőszakban nagyon kevesen jelentkeznek, ruhadarabjaikkal festésre, tisztításra. E szolgáltatás szezonjellege megnehezíti a határidők betartását, hiszen a márciustól kezdődő tavaszi csúcsforgalom idején újra sorbanálás lesz. sajt. A tésztája olyan rugalmas, mint a szivacs, összenyomva visszanyeri eredeti formáját. Lassan szárad meg, s legalább három napig megtartja frisseségét, élvezhető- ségét. A színe fehérebb, a házi kenyérhez hasonló. A tészta alapanyagát eddig szemre mérték a keverő csészékbe. Most már grammnyi pontossággal ellenőrzik a villanymérlegeken a víz, a kovász, a liszt, a só mennyiségét. Az alapanyagok egyenletes elkeverését végzi a folyamat „lelke”, a gyorsdagasztó gép. Az eddigi 25—30 percenkénti fordulatszám helyett 800 fordulat biztosítja a tökéletes tésztavezetést. A kenyértészta az orsós emelő segítségével kerül az osztó-* gépbe, majd a gömbölyítőbe és a hosszformázóba, hogy a pihentetés után a fürge vetők lapátjáról a kemencébe kerüljön. A vasgyári főüzem hét kemencéjében a napi két műszak alatt 270 mázsa kenyér sül meg. Miskolc napi adagja mintegy 600—700 mázsa, mintegy 30 000 darab kétkilo- gram mos kenyér. Jövőre: kenyérgyár A jövő héttől a vállalat Szeles utcai üzemében egy angol gyorsdagasztó gép kezd üzemelni. A Vágóhíd utcai üzemben január elsején állnak át a gyorsdagasztásra. Tehát a jövő év elejére a város minden boltjába eljut a jobb kenyér. 1972 végére befejeződnek a szerelési munkák a dél-kili- áni épülő kenyérgyárban. Megkezdheti majd napi 600 mázsás termelését az automata -gépekkel ellátott korszerű péküzem. A Sütőipari Vállalat korszerűtlen üzemegységeit felszámolják. Az üzemelő gyorsdagasztó gépeket a vasgyári főüzembe koncentrálják, ahol a napi termelés 330 mázsára emelkedik. így a két műszak alatt 930 mázsára tervezett kapacitás bizonyára a hét végi frisskenyér-gondot is megoldja. (simqfiyij
