Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Nem a papák járnak iskolába

Százéves a Magyar Nyelvőr

„Tilalomfák” nélkül

Könyvespolc

Galgóczi Erzsébet: Pókháló

A fellendülő honismereti munka, szőkébb pátriánk történetének kutatása, hagyományainak, a múlt tárgyi emlékeinek egybegyűjtése vitathatatlanul olyan társadalmi tevékenység, amely erősíti a benne résztvevők hazafiúi érzését, egészséges lokálpatriotizmusát. Csak dicsérhető, hogy sok iskola arra serkenti növendékeit, hogy különböző témájú kiállításokhoz, egyéb rendezvényekhez gyűjtsenek anyagot környezetükben, szerezzenek be dokumentumokat, illetve kutassák fel azokat, jegyezzenek fel adalékokat, történeteket egy-egy adott időszakról. Az ilyen módon létrejött kiállítások általában érdekesek, a fiatalság érdeklődéséről, lelkesültségérői, jó pedagógiai irányításról tanúsikodók, de nem lennénk hűek az igazsághoz, ha elhallgatnánk ezeknek vadhajtásait, formalista jegyeit. Mert — sajnos — ezek is akadnak.

Nem ritka eset, hogy a kiskorú iskolásgyermek olyan megbízást kap az alkalmi kiállítás előkészítésében, amelynek életkoránál fogva aligha tud megfelelni. Olyan dokumentumok beszerzésére kell vállalkoznia, olyan adalékokat kell egybe- gyűjtenie, ami még csodagyerekeknél is csoda számba menne. Mi történik ilyenkor? Majd segít a papa! Ugyanis, az ilyen, gyermeki erőket meghaladó feladatokat általában azok a gyermekek kapják, akiknek papái segíteni tudnak. Nem is annyira felkészültségük, tárgyi ismereteik, mint inkább pozíciójuk, vagy vélt pozíciójuk alapján. Mert, ha a papa személyesen nem tud, vagy nem ér rá gyermeke társadalmi feladatát megoldani, akkor is segít, nem hagyhatja szégyenben csemetéjét. Kapcsolatot keres és talál ahhoz, aki segíteni tud. S mert általában nem segédmunkások gyermekei kapják az ilyenfajta társadalmi megbízásokból a gyermeki erőt meghaladókat, a papa megkéri munkahelyi alárendeltjét, legyen szíves segíteni, hogy gyermeke hozzájusson ehhez, vagy ahhoz, megtudhassa ezt, vagy azt. A beosztottnak a papa kívánalma már szolgálati utasítással egyenlő, és nem ritkán egész láncolat alakul ki, különböző emberi és hivatali kapcsolatok közbeiktatásával, amíg tucatnyi felnőtt segítségével — nem ritkán a gyermek munkájának teljes kikapcsolásával — együtt van az anyag, a dokumentum, a nem tudnij micsoda, ami éppen a kiállításhoz kell. A gyereknek már csak be kell vinni az iskoláira, s elkészülhet a kiállítás, a tabló, az egyéb, jöhet az elismerés.

A gyerek megtanulja, hogy a papa tud segíteni, illetve, ha maga nem tud, megtalálja a módját a segítésnek. Az osztályfőnök megjegyzi, hogy erre a gyermekre — papája révén — máskor is lehet majd számítani hasonló feladatoknál. Akik meg a gyerek helyett buzgólkodtak. furcsán vélekednek az egészről. De senki sem mondja ki, hogy nem a papák járnak iskolába.

Szép honismereti, helytörténeti munkánk — bár nem jellemző, de nem is ritka — vadhajtása ez a gyakorlat. Le kellene nyesegetni.

BENEDEK MIKLÓS

Búcsú az óévtől

Beszélgetés Ben kő László kandidátussal

December 30-án délután rendezik évzáró, vidám, zenés összejövetelüket az eszperantó szakkörök tagjai az SZMT-székház földszinti klubtermében. A szakköri tagok egyébként 1972-ben is minden csütörtökön találkoznak. A hónap első csütörtökén nyelvtani problémákkal és módszerekkel, a másodikon eszperantó irodalmi válogatásokkal, a harmadikon diavetítéses beszámolókkal, ismeretterjesztéssel foglalkoznak, az utolsón pedig zenés klubdélutánt rendeznek.

1972 a magyar nyelvtudomány határköve: 100 éves a Magyar Nyelvőr. Csak 95 évfolyamát tarthatjuk kezünkben, mert a második világháború éveiben nem jelenhetett meg.

— Milyen közvetlen céllal hívták életre 1872-ben a Magyar Nyelvőrt? — kérdeztem a napokban dr. Benkő László kandidátust, a Magyar Nyelvőr szerkesztő bizottságának tagját —, s melyek ma a folyóirat feladatai?

— Amikor az MTA gondozásában és a pozsonyi tanár, Szarvas Gábor szerkesztésében megszületett az egyik legrégibb magyar folyóirat, a Magyar Nyelvőr, a nyelvújítás túlkapásait, idegenszerűségeit, torzításait irtotta. Megóvta a nyelv természetes épségét és szépségét. Ez az elvi cél nemcsak a kezdet kezdetén érvényesült, hanem az elmúlt 100 esztendő alatt mindvégig és voltaképpen most is időszerű. Ma természetesen már nem állítunk fel „tilalomfákat’. A korszerű nyelvművelés ugyanis inkább a nyelvhasználatot, mint a kommunikáció legáltalánosabb eszközét és sokoldalú lehetőségeit domborítja ki, a gyorsuló idő, a fejlődő technika alapkövetelményeinek megfelelően. Így érthető, hogy a nyelvtudományban, mint a tudományokban általában nagyon sok új irányzat keletkezik. Például a matematikai nyelvészet, amely a gépi fordításnál hasznosítható. Vagy Chomsky amerikai nyelvész vizsgálódásai a nyelv legbonyolultabb formáitól a legegyszerűbbekig. A Magyar Nyelvőr feladata, hogy az új irányzatokból a gyakorlati jelentőségű eredményeknek adjon fórumot, hogy nyelvünk minél tökéletesebbé, egyszerűbbé, könnyebbé,

szebbé, tehát pontossá és jól megszerkesztetté váljon.

— Hogyan készülnek a magyar nyelvtudomány művelői a folyóirat centenáriumának megünneplésére?

— Három országos, sőt nemzetközi jelentőségű esemény is jelzi az évfordulót. Április 6-án háromnapos nyelvoktatási konferencia kezdődik Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán. Az anyanyelvi oktatás korszerűsítésének kérdéseiről lesz szó. Ugyancsak áprilisban, 24-e és 30-a között tartják meg az immár hagy «mán yos, évenként ismétlődő Magyar Nyelv Hetét, amelynek központi rendezvényei Szegeden lesznek. Felelevenítik a nyelv- tudomány és nyelvművészet képviselőinek vallomásait Arany Jánostól Kosztolányiig és Illyés Gyuláig, Szarvas Gábortól Simonyi Zsigmon- don át Bárczi Gézáig és Lő- rincze Lajosig. Augusztusban kerül sor, ugyancsak Szegeden, a nemzetközi nyelvészkongresszusra. Hasonló összejövetel utoljára 1966-ban Debrecenben volt. Számos előadás hangzik el a jelentéstan és a stilisztika köréből. Értékelik a Magyar Nyelvőr százéves tevékenységét is.

— Kik vesznek részt a nemzetközi szimpozionon?

— Több százan, a hungarológia és a finnugrisztika neves nemzetközi művelői, mutatván azt, hogy a 100 évvel ezelőtti szerény kezdeményezés a határokon túllépő tevékenységgé nőtt. Bizonyítják ezt a romániai, jugoszláviai, csehszlovákiai magyar nyelvű kiadványok, vagy éppen Lőrmcze Lajos közelmúltban tett amerikai körútja.

SIMÁNYI JÓZSEF

Mert a Niklai hülye, puritán ember! Neki nincs szíve több pénzt felvenni, mint amennyit a traktorosa keres!

__ Egy ekkora tsz-ben,

tudod mennyi fizetése lehetne az elnöknek? Tizenötezer! Havonta! Tövényesen! S mellé a prémium, ez az... A tagság megszavaz mindent, ha úgy van neki tálalva ... A Szabó, aki két éve ment ki területre, már villát épített Siófokra ... Tsz-elnöknek lenni vagy nagy felelősség, vagy nagy buli... Erről van szó, barátocskám.” „56 előtt begyűjtő voltam. Sajnos emlékeznek rám a parasztok.” „Majd mozgósítom a megyénél, meg a járásnál a barátaimat...” — mondja Csegei elvtárs, egy járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője, aki húsz éve dolgozik az „apparátusban”. Ki- lencvenkilós és a Népszabadságot sem olvassa el.”

A részlet a Kortárs legújabb, decemberi számából, Galgóczi Erzsébet Pókháló című kisregényéből való. Balladisztikus tömörség és fojtott keseredettség az írás

KEDD

Kossuth rádió; 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 14.03: Jean

Christophe. Rádiójáték. III. rész.

— 14.49: Éneklő ifjúság. — i5.10: Rádióiskola. — 16.00; A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Bánáti román népzene. — 16.23: Telemann: Három menüett. — 16.28: A rivalda túlsó oldaláról. A Don Pasquale. Carelli Gábor műsora.

— 17.05: Tallózás a világsajtóban.

— 17.20: Pacsirta. Részletek Lehár operettjéből. — 17.35: Atlasz. Világgazdasági figyelő. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: Népdalest. — 20.20: Bemutatjuk új felvételünket. — 20.41: A Stúdió 11 játszik. — 21.03: Az őrházikó. Elbeszélés rádióra. 21.40: A Lonesome Valley ének- együttes műsorából. — 22.20: A Svájci Fesztivál ének- és zenekarának hangversenye. — 23.45:

Nóták.

Petőfi rádió: 12.00: Haydn-mü- vek. — 13.03: A közélet fórumain. — 13.23: Operaötösök. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Az eg törvényhozója. Dokumentumműsor. — 18.45: Hangverseny a stúdióban. — 19.3S: Magyar szerzők kórusmüveiből. — 19.54; Jó estét, gyerekek! — 20.25; Uj könyvek. — 20.28: Kapr; Oda trombitára és fúvószenekarra. — 20.41: Rose Bampton énekel. — 21.05; Albert István népi zenekara játszik. — 21.29: Századunk mesterműveiből. — 22.20: Táncdalainkból. — 23.15: Jolantha.

Sullivan operettjének részletei.

Miskolci rádió: A megye életéből — Tízéves az AGROKER.

— A hegyek elvándorolnak. . .

— Ön mit szól hozzá? Pillanatképek. — Sanzonok. — A lehetőségek és a módszerei; tükrében. Levégószennyezettsógi mérések a Sajó völgyében. — a sütőiparról. — Hogy telik a vakáció? — Könnyűzene.

Televízió: 17.40: Hírek. — 17.45: Trófeák. Dokumentumfilm. — 18.00: Tárlatról tárlatra. — 18.25: Olombetüs vallomások. Doku- mentumfiim-sorozat. V. rész. — 18.45: Falusi vasarnap. — 19.05: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A félkegyelmű. Dráma három felvonásban, a Nemzeti Színház előadásában, felvételről.

— 22.55: Tv-híradó.

Bratislavai televízió: 15.15:

Francia nyelvlecke. — 16.20: Hírek. — 16.25: Az „Aranykamera” díjnyertes dalai. — 17.40: Sébastien az emberek között. — 18.05; Machulka professzor különös esetei. — 19.U0: Tv-híradó. —19.30: Dalok. — 20.00; Az ötéves terv első esztendeje. — 20.25: Az ötletesebb nyer. Vetélkedő. —21.05: A hét tenger kincse. Olasz dokumentumfilm. — 21.30: Csehov: A varázslónő. Tévéjáték. — 22.00: Tv-hiradó.

Filmszínházak: Csipkerózsika

(színes, magyarul beszélő NDK) f4; Csárdáskirálynő (színes magyar—NSZK) hn6, 8. Béke. — Balkezes újonc (színes szovjet) Í3; Csárdáskirálynö (színes magyar—NSZK) í5, í7. Kossuth. — Ben Wade és a farmer (amerikai) 6. Filmklub. — Feketeszakáll szelleme (magyarul beszélő színes amerikai) f5, f7. Fáklya. — A gyilkos a sinen vár (magyarul beszélő csehszlovák) f7. Petőfi. — Az inkák kincse (magyarul beszélő színes bolgár—NSZK) f5, hn7. Ságvári. — Szindbád (színes magyar, 18 éven felülieknek) 4, 6. Táncsics. — Nulla délkör (lengyel) 5, '7. Szikra.

jellemzője. Hogyan akarják a szigorúan következetes, becsületes, „puritán” tsz-elnö- köt, Niklait, félreállítani, mert nem „ken”, nem válik a pókháló szövetévé. Nem korrumpál és nem korrumpálható.

A szociografikus frisseségű írás a legégetőbb problémáinkat veti fel. A szocialista forradalom egyáltalán nem

fejeződött be, s újabb szakaszában is figyelmeztet a visszamaradó társadalmi tudatra. Az elkispolgáriasodás kimetszését éppen az „apparátusban” kell kezdeni, mert miféle hűbéri alapon vindikálják a Csegei-félók a hatalom gyakorlását — a munkásosztály hatalma nevében? Ha az aljas „uram- bátyámos” korrupt világ új- jáélesztőivel szemben kíméletesek vagyunk — önmagunkkal szemben vagyunk kíméletlenek.

Galgóczi kisregénye fáj,

mint a szike vágása, de egészségre gyógyító, mert

nemcsak a valóságot írja, az igazságot is.

(simányi)

Miskolci Nemzeti Színház (7):

Cirkuszhercegnő (bérletszünet).

Kiállítások: Miskolci Galéria

(11—19 óra között): VI. miskolci országos grafikai biennale. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Krakkói grafikai biennale.

— Libresszó (13—20 óra között): Laczó József fotókiállítása.

SZERDA

Kossuth rádió: 8.18: Zenekari muzsika. — 9.00: Édes kettesben. Vidám műsor. — 9.18: Vidtőczky. Részletek'a daljátékból. — 10.05: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 10.40: Teli Vilmos. Részletek

Rossini operájából. — 11.30: A Szabó család. (Ism.)

Petőfi rádió: 8.03; Verbunkosok, népdalok. — 8.48: Tallózás a világsajtóban. (Ism.) — 9.03: Kovács Péter énekel. — 9.10: Kíváncsiak Klubja. — 10.00: A zene hullámhosszán.

Televízió:. 9.01: Téli úttörő- olimpia. A birkózás döntőinek közvetítése. — 10.00: Kisfilmek.

— 10.25: Kettős szerepben. Francia film. (Ism.)-------------------------------------------------'

AFRIKAI JEGYZETEK (G)

Magyarok a trópuson

Külföldön mindig kellemes élményt jelent, ha az ember honfitársakkal — persze, nem a hazát önkényesen elhagyott és lépten-nyomon ócsároló disszidensekkel — találkozik. Ilyenkor megrövidül a távolság a szülőföld és a vendéglátó ország között, a honfitárs a hazának egy pirinyó darabkája.

Mennyivel inkább így volt ez Conakry-ban, ahová repülőgépen is — Algír érintésével — 6015 kilométert megtéve, pontosan 11 órás utazással érkeztünk.

Először két testes, a negyedik és az ötödik iksz között járó hazánkbeli férfival ismerkedtünk meg. Abban a szállodában, a Hotel Camayenne-ban laknak, ahol minket, újságírókat is elhelyeztek.

A hallban, amikor bemutatkoztunk, majdnem felujjongtam. A nevüket egy kitépett noteszlapra írva legalább két hete őriztem levéltárcámban. Lapunk sportrovatának a vezetője szerezte meg az MTS OT-től. Labdarúgó-edzők tudniillik mind a ketten a trópusi és baráti országban. Budai László (becenevén Tunya) a nemzeti, Szépföldi József pedig a fővárosi válogatott csapat tagjait tanítja évek óta a kerek bőr kezelésének művészetére. Utóbbinak a felesége is előkerült, s együttes tájékoztatásukból percek alatt megtudhattam, hogyan kell „használni” a szállodát.

Persze, az jobban érdekelt, hogy a guineai labdarúgók milyen kvalitásokkal rendelkeznek.

— Akrobatikus ügyességűek, mozgékonyak, gólra törők — magyarázta Szépföldi. — Egyetlen bajuk, hogy idegen számukra az összjáték, a csapatfegyelem. Hátvéd egyik sem akar lenni, s ha gurulni kezd a labda, egyszerre mind a tízen rohannak utána. Sokszor az az érzésem, hogy a kapus is legszívesebben otthagyná a posztját, csakhogy gólt rúghasson. Az utóbbi egyébként legalább annyit ad a látványosság produkálására, mint arra, hogy a kapuját megvédje a góltól... Mindez természetesen érthető. E nép ifjúsága az elnyomás évtizedeiben nem jutott a modern labdajáték lehetőségeihez, kedve sem lett volna hozzá. Most pedig játszani akar a legteljesebb intenzitással, s ha csak teheti, játszik is. S mint minden más nép sportembereinek, nekik is vérükké válnak majd a játékszabályok, a labdarúgás szabályai is. Ehhez persze szívós nevelőmunka szükséges, ami

mindenképpen megtermi gyümölcsét, annak a felismerését, hogy csapatjátéknál az egyéni képességek is csak akkor érvényesülnek, ha nem szenved csorbát a közösségi fegyelem.

S az edző úgy beszélt rakoncátlan fiairól, mint a legkedvesebbjeihez tartozókról, akik „tarsolyukban” hordják már az aranycipőt.

— Valamikor diósgyőri fiúkkal is fociztam — folytatta, s néhányszori találkozásunk során mindig a lelkemre kötötte, hogy adjam át meleg baráti üdvözletét Bohusnak, Du- csainak, Felföldinek, egykori játékostársainak. Mivel fogalmam sincs, hogy hol laknak, ezennel továbbítom a messzi távolban élő barát jókívánságait.

Nem beszélve conakry-i nagykövetségünk munkatársairól, egy budapesti származású orvosházaspárt, Márton Kál- mánékat mindenképpen meg kell említenem, akiknek nem kis szerepük van abban, hogy a különböző trópusi betegségek ellen egyre eredményesebben küzd munkahelyük, a fővárosi kórház orvosgárdája. Velük nem sikerült találkoznom, egyik budapesti kollégám azonban sokat mesélt áldozatkészségükről, arról az elszántságról, amellyel az itthoniaknál összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között kell megoldaniuk életet, egészséget mentő feladatukat.

Ha jegyzetem végére is került a Marton Imrére való visz- szaemlékezés, ez nem érdem szerinti sorrendet jelent. Mert az egy híján 50 esztendős férfi, aki három éve él Guineában, minden elismerést, tiszteletet megérdemel. A nevét már korábban, a portugál agresszió utáni állapotokról az egyik országos lapunkban április végén közölt, kitűnően elemző cikke révén ismertem, csak éppen azt hittem róla, hogy újságíró. Itt, a hazánktól ezer kilométerekre tudtam meg, hogy ő tanítja az 1600 hallgatót nevelő conakry-i egyetemen a marxizmus—leninizmust. Mi, a kormánydelegáció sajtócsoportjának tagjai, nagyon sokat köszönhettünk neki a baráti országról adott tájékoztatásaiért.

S azt hiszem, vindikálhatom magamnak a jogot, hogy valamennyiünk nevében köszönetét mondjak az említetteknek, s a nem említetteknek is, akik hazánk képviseletében példás munkájukkal öregbítik jó hírünket a trópusi országban.

TARJÁN ISTVÁN

állas

16 évet betöltött lányokat csévézőnek telvesz a Pamuttextil Művek Jacquard Szövőgyára. A betanulási idő 3 hét. Ezen idő alatt havi 1050 forint bruttó fizetést és napi 1 forintért ebédet biztosítunk. Lakást minimális térítés mellett, leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Jelentkezés: írásban a PTM Jacquard Szövőgyár munkaerő-gazdálkodásán. Budapest, XIII., Szekszárdi u. 19—25.

Jelentkezzen a Volán 3. sz. Vállalathoz autóbuszvezetőnek! „D”-vizsgával nem rendelkezőket saját tanfolyamunkon díjmentesen kiképezzük. A tanfolyam időtartama 1 hónap. Kellő számú jelentkező esetén a tanfolyamot január hónapban indítjuk. A tanfolyam idejére biztosított havi kereset 1800 Ft, a tanfolyam elvégzése utáni kereseti lehetőség 2—3000 Ft. A lakóhelyen, illetve annak közelében történő foglalkoztatást biztosítjuk. Egyéb kedvezmények: egyenruha-juttatás, autóbuszra utazási kedvezmény, vidéki dolgozóknak bejárásához utazási költség-hozzájárulás. Felvételi követelmények: betöltött 21 éves életkor, 8 általános iskolai végzettség. érvényes tehergépjármű-vezetői gyakorlat Jelentkezés helye: Volán 3. sz. Vállalat, Miskolc, József Attila u. 70. Személyforgalmi üzem (irodaház, fszt. 13, bejárat a Szondi utcai személykapun.); Kazincbarcika, Műcsonyi u. 1.; Ózd, Zrínyi u. 32.