Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-27 / 304. szám

Hétvégi ház műanyagból A balatonkenesei Sirály Ktsz, amely műanyaghajóiról ismert, új program megvaló­sításán dolgozik: keresi a műanyagok építőipari fel- használásának lehetőségeit. A szövetkezet tavaly kezdte nagyobb arányban gyártani a műanyag sí klem ezeket, ame­lyekre nagy megrendeléseket kapott a hazai mezőgazdasá­gi üzemektől. A szendvicsszerűen kikép­zett. jól szigetelt műanyagle­mezekből tavaly 120 000 négyzetmétert gyártottak, az idén pedig ennek a három­szorosát állították elő. A szövetkezet műszaki szakemberei megtervezték a poliészter szerkezeti elemek­ből összeszerelhető hétvégi házat is. Az első műanyag hétvégi mintaházat a Bala­ton partján építették fel, s azt bemutatják a szakembe­reknek. Gyűrűsfonók A jövő év február elsején több mint húsz ipari tanuló fe­jezi be tanulmányait a Miskol­ci Pamutfonóipari Vállalatnál. A lányok a gyűrűsfonó mun­káját egy évig tanulták az üzemben, hogy aztán ugyan­csak a Pamutfonóban hasz­nosítsák szakmájukat. Azok az ipari tanulók, akik szep­temberben kezdték meg ta­nulmányaikat, már kétéves tanfolyamon vesznek részt. ,^c 1971-ben előkészítik a Szovjetunióban a Nureki Vízi- erőmű gátjának feltöltéséhez a terepet, jövőre pedig 10 millió köbméter agyagos talajjal feltöltik és megkezdik a turbinák építését is. (Képünkön: szerelik az I. számú szi­vattyútelep energiablokkját.) Sült malac és tat 1 7 jjjZéIL i Szilveszterre készül a vendéglátóipar Szilveszterkor a szokásos­nál zsúfoltabbak lesznek a szórakozóhelyek, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat fel­készült a várható csúcsforga­lomra. Az éttermekben meg­erősítették a létszámot, étel és ital nagy választékban áll majd a vendégek rendelkezé­sére, több üzemegység nyitva tartási idejét is meghosszab­bították. A vendéglátóipar 30 zenés szórakozóhelyén reggel 5 órá­ig tartanak nyitva. Az Ott­hon, a Polónia, a Katowice és a Stadion éttermekben fő­városi művészek közreműkö­désével rövid műsort adnak. A többi szórakozóhely 24 óra­kor zár. A különböző éttermekben mintegy 900 fő gondoskodik a vendégek zavartalan szó­rakozásáról. Valamennyi üzemegységben tombola- és malacsorsolást rendeznek éj­féltájban, a felvásárolt 50 malacból harmincat kisorsol­nak. A húsz sült malac mellé 10 ezer üveg pezsgőt, 7 ezer üveg bort szolgálnak ki. Az ételigények kielégítésére 45 mázsa sertés-, és 20 mázsa marhahúst szereztek be. emellett mintegy öt mázsa virsli és debreceni áll a ven­dégek rendelkezésére. A vendéglátóipari vállalat az idén is gondoskodott a szil- veszterezők kényelmes elhe­lyezéséről: a hajnalig nyitva szilveszterezők közül bizo­nyára többen öltik magukra a Pierro és Pierrette bohóc­ruhát, s a zenészeken kívül A Művelődésügyi Miniszté­rium kidolgozta azokat az irányelveket, amelyek a 18 éven aluli fiatalok könyvtári ellátásának javítását céloz­zák az elkövetkező években. A dokumentum a korszerű iskolai könyvtárak kialakítá­sát tűzi ki célul minden ál­talános, közép- és szakmun­kásképző iskolában a tanulók és a nevelők közös használa­tára. Különös figyelmet kell fordítani a napközi otthonok, tanulószobák, diákotthonok, várhatóan mások is keresik a félhosszú, vállig érő paró­kákat. (keglovich) kollégiumok könyvtáraira. A gyermekkönyvtárak kiépítése még nem befejezett folya­mat, ezért célszerű, ha a köz­ponti könyvtárak gyermek­könyvtári részleget tartanak fenn. A gyermekkönyvtárak hálózatának kiépítésénél az a cél, hogy nagyvárosokban 15—20 000 lakosra jusson egy-egy, a közművelődési könyvtáraknál pedig minden 8—10 ezer lakosú településen alakuljon gyermekrészleg. Három örökzöld téma Bővítik a könyvtárhálózatot Az építőipar anyagellátása Eladott téglagyárak (Folytatás az 1. oldalról) A vállalat vezetői ezt azzal magyarázták, hogy felettes szervük — a Tégla- és Cse­répipari Egyesülés — utasí­tására év közben három, már korszerűtlenné vált gyárukat, az ipolytamóci, kisterenyei és selyp! téglagyárakat elad­ták a helyi termelőszövetke­zeteknek. Az intézkedés — mint mondták — a vállalat számára feltétlenül előnyös, hiszen ezzel is enyhítettek munkaerőhiánnyal kapcsola­tos gondjaikon. A gyárak el­adásának a környék építő­anyag-ellátására gyakorolt hatásáról azonban kevés szó esett. Ha kifizetődik nekik Ma még nehéz lenne meg­állapítani, hogy ennek milyen következményei lesznek. A lakosságnak ugyan teljesen mindegy, hogy egy vállalat­tól vagy egy termelőszövet­kezettől szerzi-e be az építő­anyagot, de az nyilvánvaló, hogy az eladott gyárak ter­melése — a szakszerű veze­tés hiányában — aligha nö­vekszik az elkövetkező évek­ben, és a termelőszövetkeze­tek csak akkor szorgalmaz­zák a termelést, ha az kifi­zetődik nekik. S jóllehet, áz országgyűlés idei utolsó ülé­sén elhangzottak alapján már tudomásunk van az építő­anyagok árának emelkedésé­ről. ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a téglagyárak el­adását a vállalat és központi irányító szerve szerencsesén ütemezte. Rekonstrukció Nem lehet helyeselni a dön­tést azért sem, mert a vál­lalat termelése a negyedik ötéves terv időszakára terve­zett több mint 420 millió fo­rintos rekonstrukciós beru­házásuk ellenére 1975-ig a je­lenlegivel csaknem azonos szinten marad. Vagyis se­hogy sem egyeztethető össze az említett GB-határozat szellemével az, hogy a terv­időszak végéig — 1970-hez viszonyítva — évente 15 mil­lióval kevesebb téglát és csaknem hárommillióval ke­vesebb hornyolt cserepet ad­nak át a kereskedelemnek. A tekintélyes rekonstrukció ilyen körülmények között legfeljebb csak a munkaerő- hiány pótlását segíti elő. Lassú az ütem Nehezen képzelhető el, hogy a gyárak eladása és a re­konstrukció ütemezése kö­zötti összhang hiánya bele­illeszthető az építőanyag-ipar gyors ütemű fejlesztését és az építőipar, illetve a lakos­ság kiegyensúlyozott anyag- ellátást célzó országos kon­cepcióba. Különösen akkor, amikor a vállalat más gyá­raiban is korlátozni kívánja — sőt, helyenként meg is akarja szüntetni — a terme­lést. Ilyen sajátos intézkedé­sekkel párosítva az Észak­magyarországi Tégla- és Cse- * répipari Vállalat tervezett fejlesztési üteme lassúnak tűnik. L. P. tartó üzemegységekben 50 fo­rintos áron asztalfoglalási je­gyet árusítanak. Ebbe egy menü árát is beszámították. A jelmezkölcsönző bolt ka­rácsonyi forgalma után a szilveszteri báliruha- és jel­mezigények kielégítése kö­vetkezik. Mintegy 60 kis- és nagyestélyi, sttóla és ugyan­ennyi szmoking, illetve kalap kölcsönzésére számítanak. A jobb kedvű óév-búcsúztatók — elsősorban a fiatalok — mókás jelmezeket kölcsönöz­nek. Az üdülőkben, illetve a turistaházakban megrende­zett szilveszteri mulatságok­ra sokan öltenek kéménysep­rő-, malac, és ördögjelmezt. Az egyéb szórakozóhelyeken Örökre „elaludt' hatezer kiscsibe Korszerűen felszerelt ba­romfitelepé van Sárospatak határában a Kossuth Ter­melőszövetkezetnek, ahol évente hétszázezer pecsenye­csirkét nevelnek a kitűnően képzett baromfigondozók. A hat, egyenként húszezres be­fogadóképességű ólban télen is folyik a munka: szállítják a rántanlvaló csirkét, és „be­telepítik” a Bábolnai Állami Gazdaságból érkező napos­csibéket. A legutóbbi csibeszállít­mánnyal azonban egy kis baj történt Egyszerre 24 ezer húshibrid csibét kaptak Bá­bolnáról, s nagy meglepetés érte a baromfigondozókat, amikor a gondosan becso­magolt aprójószágokat meg­pillantották. Közülük ugyan­is — ami ilyen nagy mérték­ben még sohasem fordult elő — mintegy 6000 pihés jószág szállítás közben elpusztult. A tsz vezetősége azonnal érintkezésbe lépett a bábol­nai gazdasággal, s a szak­emberek megállapítottták a baj okát is. Az történt, hogy Bábolnán ezt a 24 ezer csi­bét eredetileg egy másik gazdaságnak szánták, de ők nem jelentkeztek a csibékért a kitűzött időben. Ezért, hogy a csibéket ne kelljen etetni, 48 órára injekcióval elaltat­ták. Az apróságok annak rendje-módja szerint álomba is szenderültek, majd ami­kor megérkezett a sárospa­taki tsz rendelése, a 48 óra elmúltával a hosszú álmuk­ból ébredező parányi jószá­gokat becsomagblták és út­nak indították Sárospatakra. Igenám, de nem egyszerre ébredt fel mind a 24 ezer csibe a kétnapos bódultság- ból, így a korábban „kelők” utazás közben agyontaposták a még kábult kicsinyeket. Eb­ből egy kis vita keletkezett Bábolna, Sárospatak és az Állami Biztosító között, mert a tsz-ben minden állat — a hatalmas tenyészbikáktól kezdve a parányi naposcsi­békig — biztosítva van. A problémát azonban természe­tesen az egymással hosszú évek óta jó kapcsolatot fenn­tartó gazdaságok közös meg­elégedésére meg tudják olda­ni. o Minden újságíró örökzöld témája, hogy a szórakozóhe­lyeik mosdóiból hiányzik a törülköző és a szappan. Op­timizmusunk hihetetlenül ha­tártalan ezen a téren, mivel meglátásunk szerint csöppet sem kell tartanunk attól, hogy a jövőben nem lesz meg a napi betevő „mosdós"’ témánk. Jómagam idáig nem győztem szörny ülködni a miskolci toalettek állapotán, mígnem körülnéztem a na­pokban a főváros egyik leg­reprezentatívabb bárjának, a Nirvánának a mosdójában, majd a „tanulmányi kirán­dulást” az Intercontinental­ban fejeztem be. Végső kö­vetkeztetésem : néha jobb egy kissé piszkosnak mond­ható törülköző az Avasban, mint egy nem működő elekt­romos kézszárító a Nirváná­ban vagy az Intercontinental­ban... o Csaknem térdig süppedünk a sárban, amíg elérjük a BIK bútorraktárát a volt Tüzérlaktanya épület-dzsun- gelének végében. Miközben nagyokat csúszkálunk a la­tyakban, s megpróbálunk fél lábbal egyensúlyozni, hogy ki tudjuk venni a sárban ra­gadt másik cipőnket, . egy „isteni” ötlet szikrája pattan Nem lesz A Miskolci Vízmüvek, Fürdők, és Csatornázási Vál­lalatnál elkészült az 1971-es év ideiglenes mérlege. Esze­rint az idén a vállalat mint­egy 22.4 millió köbméter vi­zet termelt, ami napi átlagos 75 ezer köbméternek felel meg. (Ez mintegy 14 ezer köbméterrel több a tavalyi­nál.) A fürdők forgalma ez évben 1 millió 130 ezer fő, a két évvel korábbi 938 ezer látogatóval szemben. Évenként átlagosan 20 ki­lométerrel nő a vízvezeték hossza, így az idén elérte a agyunkba: milyen ésszerű lenne, ha a belvárosi bútor­üzletekből a raktár kapujáig mikrobus&zal szállítanák ki a vásárlókat! S mire kikeumergünk a sártengerből, akkor döbbe­nünk rá, hogy ezt nem is mi találtuk fel. A fővárosi, Le­nin körúti bútoráruházból ugyanis óránként indítanak céljáratokat — díjmentesen — a hasonlóan nehezen meg­közelíthető lőrinci raktárba. Igaz, hogy Budapesten nemcsak ez az egy bútorüz­let van, s az is igaz, hogy hamarosan felépül a miskolci lakberendezési áruház is. Addig azonban mi már csak dagasztjuk a sarat... o A budapesti XIV. kerület! Ingatlankezelő Vállalat egyik épülete előtt egy idősebb asszony úgy elcsúszott az el- takarítatlan havon, hogy sé­rülése miatt hónapokig nyomta az ágyat. A Fővárosi Bíróság az Ingatlankezelő Vállalatot, illetve a gondat­lan házfelügyelőt a kiesett kereseti összeg, 400 forint táppénzpótlék megfizetésére kötelezte Nem akarunk reklámot csinálni az ügyből, csak hát érdemes ezen elgondolkodni nálunk is, addig, amíg ilyen jó idők járnak felénk. SZÁNTÓ ISTVÁN vízhiány 320 kilométert. A vízhálózat­ra ez évben mintegy 2500 új lakást kötöttek be. A vízszolgáltatásban a karsztforrások kiapadása mi. att az év utolsó negyedévé­ben jelentkeztek fennakadá­sok, a vízhiány különösen a diósgyőri-vasgyári területen okozott gondokat. A vízmű­vek vezetői ígérik, hogy a kö­vetkező évben e nehézségek megoldódnak: a kelet—nyu­gati átemelő vezetéket bőví­tik, mely további napi ötezer köbméter víz biztosítását te­szi lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom