Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

Karácsonyi *B°pp 'sten' m naf)0t ' V Pásztorok, varázslatok „Hopp, Isten, jó napot, már én is itt vagyok. hat farkas- bőrömben a lyukak mily na­gyok” — e szavakkal lépett be a betlehemezök egyik pásztora a házba, s ezzel kezdetét vette a régi pogány ünnepeket idéző, vallásos elemekkel átszőtt és idő­közben tréfássá szelídült ka­rácsonyi népi játékok egyi­ke. Két angyal vitte a temp­lomot ábrázoló házikót. Bent gyertya égett, megvilágítva a szent családot, az újszülött Jézust. Szűz Máriát és Szent Józsefet. A pásztorok ének­kel, cívódó ajándékozási ígé­retekkel dicsérték a megvál­tót, s aztán áldást kértek a házra, és a gazdától kapott ajándékokkal odébbálltak. Minden vidéken másféle­képpen csinálták. Mezőkö­vesden például a lányok is jártak betlehemezni. Tapol­cán dívott a betlehemező bábtáncoltatás. A csepűbaj- szú, kifordított ködmönű jel­mezes ezt énekelte: „Gejde- le, gejdele sorról sorra. Amennyi sok kóbászt tőié­nek meg karácsonyra, annyi áldás szálljon rájuk, annyi sok bárán szülessen." Betlehemesek, regősök, s a nép képzeletében három ki­rályokká lett Istent imádó pogány papok, Gáspár, Meny­hért és Boldizsár. És süve­ges, állatjelmezes, csörgős botú, köcsögdudás, hólyagbő­gős tarka társaság... Az em­lékidéző, s valahol a régi római szaturnáliák hangula­tát átmentő népi misztériu­mokat ma már jobbára csak a folkloristák tartják szá­mon. Ami megmaradt, az a karácsonyfa-állítás, s néhány, most már csak falun dívó tréfásan komoly szokás. A téli ünnepek Lucával kezdődnek, s karácsony, új­év táján teljesednek ki. Az Ádám-Éva napi böjt, s a go­noszűző, termés- és szeren­csehozó varázslatok egybe­esnek. Karácsonykor az est leszálltával kezdődött a kán­* A két és fél éves Luise Stewart nyerte idén az Anglia leg- bájosabb kislánya címet. A „mini-szépségkirálynö” portréját Card Weight festette meg és vitte kiállításra. A karácsonyfadísz születése A gyerekek tágult, csodál­kozó szemekkel nézik a ra­gyogó csillagokat, a színes iiveggömböket, az ezüst csen­gettyűket a karácsonyfán, ’alarmkor nem volt szokás a •jrácsonyfa feldíszítése: még múlt században is legfel- -bb egy-egy alma, dió, vagy histpapírba csomagolt cu­korka függött a karácsonyfa agáin. Ma a karácsonyfadísz ;;'állása Csehszlovákiában ezer embert foglalkoztat — nemcsak karácsony estéjé előtt, hanem egész évben'. * A „Karácsonyfadísz Szö- vclkezef’-nek Észákkelet- Cjehország egész területén 1 üzeme van. Ezt a szövet- ezclot 1931-ben alapította 0 üveggyári munkás, akik ez akkori gazdasági válság leginkább a karácsonyi asz­tal .felett függő díszeket szál­lítanak — piros szalaggal át­kötött ezüstgolyócskák, piros fenyötoboz-fürtök. A Szov­jetunióban inkább a gyöngy- gyei díszített tárgyak iránt »érdeklődnek, Ghana pedig hegyes csúcsú asztali dísze­ket kér * A karácsonyfadísz ezüstö- ' zéséhez évente több mint, há­rom • tonna eztist festéket használnak fel. A helyi vám­hivatalban mindennap egy Vagon árut vámkezelnek. Azért olyan nagv az érdek­lődés a csehszlovákiai kará­csonyfadíszek iránt, mertvé- konyfalúak. finomak és köriy_ nyűek, pern deformálják a karácsonyfát. látás, korintyálás, gegőzés, kolindálás. S jöttek az ostya- hordozók és a betlehemesek, s az éjféli mise után terített asztal várta a téli napfordu­ló pogány-keresztény szoká­sai szerint élő falusiakat. Ez a nap is alkalmas volt a ter- mésvarázsló és gonoszűző cselekvésekre. Megfenyeget­ték y:a': gyümölcsfákat, vilá­gót; gyújtottak az istállóban. Tűzre tették a karácsonyi tüsköt, s mint Luca napján is, seprűnyéllel megpiszkál­ták a tyúkok tojókáját. Pi­ros almát dobtak a kútba, s felszedték az ünnepi asztal köré szórt varázsos erejű, ál­latgyógyító morzsákat. Karácsony másnapján nem volt szabad dolgozni. Ez a szokás különösen vonatko­zott a gazdasszonyra. Még az asztaltól sem kelhetett fel, azzal a megokolással, hogy különben nem leszhek jól ülő kotlósai. Folyt az áhí- tatos, jókedvű ünnepi-eszem- iszom. s délután már tánc­ra perdültek a fiatalabbak. A karácsonyi, újévi ünnepek vízkéresztig tartottak. Ekkor gyújtották meg utoljára a fenyőfák gyertyáit. ^ Az Erfurt melletti Waltershausen babagyára készíti ezeket a bájosan öltöztetett babá­kat. A türingiai üzem számos országba szállít, a magyar gyerekeknek is sok örömet okoz­nak az idei karácsonyon az NDK játékbabák. A tél örömei * Egymást támogatva, báto­rítva + Egyedül nehezebb Bravúr Apróságok @ Ki így akar híres lenni, kt úgy., Az ókorban valaki fel­gyújtotta Artemis templomát, hogy neve fennmaradjon a történelemben. A éves bécsi Johann Gross csak a lapok első ol­dalára és a tv-híradóba sze­retett volna kerülni. Es mit tett ezért? Élt korunk technikai vív­mányával.'a telefonnal. Bejelentette, hogy fel akarja robbantani az elnöki nyaralót,, aztán, amíg a rend­őrség átkutatta az épületet, hogy az elrejtett bombát megtalálja, a hírnévre pályá­zó fiú' egy telefonfülkéből egy bankárt zsarolt meg 15 ezer schiliingre. A pénzt egy másik telefonfülkébe kérte letenni. A bankár meg is jelent a pénzzel, de rendőröket hozott magával. A lefülelt zsaroló azután beismerte, hogy két telefon- trükkje közben még több helyről felhívta az illetéke­seket: a repülőtéren bombát rejtett el, mégpedig két he­lyen is. Es mindezt miért tette? Szerepelni akart — mint már mondtuk — a tv-hír­adóban és az újságokban. Elérte: — Mégpedig rabruhában. © lejen nem találtak az üveg­árakban munkát. Az apró ,’egdíszeket mindnyájan kis házi műhelyeikben készítet­ték. A mai korszerű nagy­üzemekben a munkások fele üvegfúvó, másik felé festő — pontosabban: festőnő — a festők 80 százaléka nő. A szövetkezetben nincs auto­matikus gyártási módszer. Minden egyes darab eredeti. * Minden üveggolyót, kis ala­kot vagy madarat a gáz-lám­pák lángja fölött fújnak ki az üvegcsőből, és gyorsan megformázzák. A lányok az­után a kifúvott tárgyakat ezüstözik, belakkozzák, fes­tik és. fehér porral szórják be őket, úgy, hogy egy-egy dísz olyan, mintha belepte volna a hó. Nem dolgoznak itt- képzőművészek,' de min­den alkalmazott tulajdonkép­pen tervező is. Évenként 500 —700 új minta születik. * A gyártmányok nagy ré­szét küldíöldre szállítják: a díszek nagy tömege 60 or­szágba vándorol, legtöbbjük Nyugat-Európába és az USA- ba. A skandináv országokba Madarak a nagyvároskán Egyszóval kis lelkiismeret-furdalás kö­Ha a múltkoriban nem vágom rá tel­jes határozottsággal a kertben tollász­kodó szarkapár láttán, hogy az bizony feketerigó, akkor talán sosem jut eszem­be, hogy felhívjam a Madártani Intéze­tet. Ez az ornitológiái baklövés azonban — többen figyelmeztettek tévedésemre — legalább annyi elégtételt kíván, hogy szárnyas barátainkról is essék szó néha. Városi ember ritkán néz a házak pár­kányára, telefondrótokra, fák koronáira, inkább a buszt, meg a villamost, a bol­tok kirakatait figyeljük, s a madarak­ról legfeljebb akkor veszünk tudomást, ha ..megtisztelik" névjegyükkel kabá­tunkat, kalapunkat. Meg aztán itt van az Állatbarátok Híradója,"amelynek de­cemberi száma felszólít minden állat­barátot. vigyázzunk kis barátainkra, gondoskodjunk róluk a téli hónapokban. zepetle tárcsáztam a Madártani Inté­zetet. . . Készséges hang a kagylóban: dr. Pátkai Imre igazgató. — A téli hónapokban is legalább egy tucat madárfaj marad a városokban. Itt vannak a feketerigók, amelyek most már- teljesen alkalmazkodtak a városi környezethez, és többségük ősszel sem megy a melegebb, déli országokba. A varjúfélékhez tartozó csókák az év min­den szakában csapatosan járnak, s szo­kásuk. hogy fészkükbe a legkülönbö­zőbb hulladékokat gyűjtik össze. Mesz- szi északról jön hozzánk a csonttollú madár, s ilyentájban már a városokba húzódnak, a cinkék, zöldikék, sármá­nyok is. S itt vannak persze a balkáni gerlék, meg a verebek, minden meny- nyiségben . .. A Madártani Intézetet különösen té­len gyakran keresik meg a „szervezett’’ és amatőr madárbarátok. Tanácsokat kérnek a téli etetéshez, a fészekoduk készítéséhez. Meg persze olyanokat is kérdeznek, hogy mennyi egy ökörszem súlya. (Ha valakit érdekel, 6—7 gram­mot nyom az ilyen apró madár.) — A városi ember különösen a hasz­nos és kedves énekesmadarak védelmé­ben tehet sokat. A cinkéknek szalonna­bőrt, faggyúdarabokat, bármilyen zsira­dékot ki lehet tenni az ablakba vagy a kertbe, mindent hálásan fogadnak. A rigók a zöldséget, főtt krumplit kedve­lik, de megeszik a tésztát is. A legked­veltebb madárcsemege a tökmag és a napraforgó, ezt a pintyek, cinkék, rigók egyaránt szeretik. Aki szívesen áldoz a madarak etetésére, annak ajánljuk bar­kácsoljon vagy vásároljon műodut, ete­tőt. Nem kerül sokba, készen 40 forin­tért árulja a dégi ifjúsági szövetkezet. A kedves látvány, amit az etető körül gyülekező énekesmadarak nyújtanak, nem ennyit ér. A Madártani Intézet igazgatója azzal búcsúzott, hogy ha igazán segíteni aka­runk a városi madarakon, akkor írjunk a csúzlis, légpuskás gyerekekről és fel­nőttekről. Azokról, akik lőgyakorlatként barbár módon halomra öldösik az éh­ségtől, hidegtől elcsigázott cinkéket, pin­tyeket. Segíteni akarunk, megírtuk. Hogyan védekezhetnek Svájc Ur nevű kantonjában a notórius karácsonyíatoJvajok ellen? Azok ellen, akik a tereken feldíszített -.mindenki kará­csonyfáját” emelik el? ' , Nos. egyszerűen. Ezeket a Iákat olyan vegyi anyaggal kenik be, amely á szo­ba melegének hatására kelle­metlen, sőt kibírhatatlanul kelle­metlen illatokat terjeszt. • Most már lopja el a fát, aki­nek illatálló az orra. © Az USA Kansas City ne­vű városának piacán 20 dol­lárt lopott egy férfi egy asz- szony kosarából, amikor az elővette a pénzét, hogy be­vásároljon. A lopott pénzt a cipőjébe rejtette. Hamarosan mégiscsak el­fogták, és a rendőrségen megkérdezték: miért pont a. cipőjébe dugta a pénzt? — Mert onnan biztosan nem lopja el senki — vála­szolta. Ö csak tudja! M. I. Az oldalt összeállította Békés—Brackó—Pusztai

Next

/
Oldalképek
Tartalom