Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Tanulási problémák, magatartási zavarok Az intézet és «ondozottai A társasjáték kartonlapja kiterítve az asztalra, mellette a kellékek: kockák, bábuk. Ketten játszanak, mindketten jó­kedvvel és elmélyülten. A gyerekeknek az asztal egyik olda­lán, még tényleg játék a játék, a felnőtt azonban (kedves, fe­hérköpenyes fiatalasszony) komoly megfigyeléseket végez. Mi­kor a kisfiú öltözködni kezd, látom rajta, hogy még szívesen maradna; jól érezte magát, örül, hogy még visszajöhet. Egy- egy gyerekkel minimálisan 5—6 alkalommal kell találkoznia a pszichológusnak, hogy kialakuljon a diagnózis. A nevelési tanácsadó Mis­kolcon — mint önálló intéz­mény — még nagyon fiatal. " lűködését, a városi tanács ígrehajtó bizottságának ha­tározata alapján, szeptember 1-én kezdte meg. Ezért Ko­vács Jánosné vezető pszicho- ógussal most elsősorban az ntézet szervezeti kereteiről és terveiről beszélgetünk. — Intézetünk elsődleges feladatának tartja azoknak az óvodás, általános és kö­zépiskolás gyermekeknek a gondozásba vételét, akiknek személyiség-fejlődésében ki­sebb vagy nagyobb probléma észlelhető. Gyakorlatilag te­hát 3-tól 18 éves korig fog­lalkozunk a gyerekekkel. — Mit értsünk a személyi­ség problémáin? — Idetartoznak elsősorban a tanulási nehézségek (ér­dektelenség, félelem, helyte­len tanulási módszer, figyel­metlenség, reprodukálás! za­varok, nehéz koncentrálás stb.) Egy másik probléma a magatartási zavarok számta­lan megnyilvánulása, a vi­selkedési, rendellenességek­től egészen az antiszociális magatartásig; lopásig, betö­résig, agresszivitásig. Ugyan­csak az intézet feladata, hogy megállapítsa az iskola-érett­séget (ezért foglalkozunk óvodáskorú gyerekekkel is), s természetesen pszichológus­ra van szüksége, (s ez eset­ben már ideggyógyászra is) az értelmi fogyatékos, illetve neurotikus gyerekeknek. — Az elmúlt években a rendelőintézet keretein belül működtek gyermekpszicholó­gusok. A nevelési tanácsadó, mint önálló intézet, nagyobb számú, vagy alaposabb vizs­gálatra képes? — A kérdésre csak a jövő­ben válaszolhatok Igennel. A mi intézetünkben is működik majd gyermekideg-szakórvos, pedagógus és gyógypedagó­gus is, a pszichológusokon kívül. Egyelőre főleg félál­lásban dolgoznak itt szakem­berék rajtam kívül. A gyer- mekideg-gondozóval termé­szetesen továbbra is szoros kapcsolatot tartunk. A mun­ka azonban azt hiszem, már így is szervezettebb — s eb­ben főleg a városi tanács művelődésügyi osztálya se­gített — mint az elmúlt években. — Ami a vizsgálatokat, a gondozást illeti (köztudomá­sú, hogy egy-egy gyerek ke­zelése több hónapot vagy évet is igénybe' vehet), különö­sebb eredményekről aligha beszélhetünk, a tennivalókat azonban bizonyára felmérték már. — A művelődésügyi osz­tály körlevele, mélyben a ne­velési tanácsadó munkájáról, céljáról tájékoztatjuk a pe­dagógusokat, minden iskolá­ba eljutott. Ennek nyomán az osztályfőnökök felmérték, hogy kik igénylik á mi segít­ségünket. Pillanatnyilag 700 általános iskolás korú gyer­meket vettünk nyilvántartás­ba, és vizsgálatra szorul 57 óvodás is. — A statisztikát nézve, furcsa dolgokat tapasztal­hatunk. Van iskola, ahonnan csak kilenc gyereket jelen­tettek be, máshonnan hat­vanötöt, sőt, egy-egy intéz­mény csak kettő vagy négy tanulót küld a tanácsadóba. Ezt aligha igazolja az isko­lák különböző létszáma. — Mi is úgy érezzük, hogy a felmérést nem mindenütt végezték el kellő alaposság­gal. Pedig az iskolák azzal, hogy a mi segítségünket is igénybe vehetik, megkönnyí­tik a gyerekek helyzetét A pszichológus persze nem dol­gozhat gyorsan. Egy-egy munkatársunk negyedéven­ként húsz gyerekkel képes foglalkozni. Az iskolák (szem­pontjaink alapján) részletes véleményezést is küldtek nö­vendékeikről. Alapos mérle­gelés után igyekszünk fon­tossági sorrendben foglal­kozni a rászorulóikkal. A nevelési tanácsadóra — ezt a felsorolt adatok is bi­zonyítják, — rendkívül nagy szüksége van a városnak. Félállásban — ha úgy tet­szik: félkézzel — azonban aligha lehet ezt a munkát jó eredménnyel végezni. (gyarmati) ^ A kép egy régi táncot és régi sikereket idéz..'. Tudósítás eqy jubileumró/ Huszonöt éves a Vasas Táncegyüttes Az újjáéledés jegyében ünnepelte szombaton a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében a diósgyőri Vasas Tánc- együttes megalakulásának 25. évfordulóját. A családias jel­legű születésnapon Fülöp László, a művelődési központ igaz­gatója köszöntötte a megyei, városi tanács, a szakszervezet képviseletében megjelent vendégeket, az ózdi táncos-testvére­ket, és a vasasegyüttes tagjait Majd felolvasta az üdvözlő táviratokat. Juhász Endre, az együttes elnöke összegezte a negyed­század sikereit és megemlé­kezett azokról a vezetőkről, akik irányították, tanították a csoportot. Molnár István népművész­tanár nevéhez fűződik, aki 1946-ban járt Diósgyőrben, és egy kanásztáncot muta­tott be. 1947-ben már Buda­pesten, a Városi Színház do­bogóján táncolnak a diós­győriék. 1948-ban Balogh Sándor veszi át a csoport irányítását, és vezetése alatt kezdi meg az együttes vidéki szerepléseit. 1949 novemberé­ben Kodály Zoltán jelenlété­ben mutatták be a Miskolci Nemzeti Színházban a Szé­kelyfonót. A szerző nagy el­ismeréssel nyilatkozott a. tánckarról. 1950-ben Vörös Politizáló színpadok A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 54. évfordu­lója alkalmából rendezik a miskolci irodalmi színpadok politikai műsorainak ünnepi bemutatóját a Bartók Béla Művelődési Központban. A november 4-én, csütörtökön este 6 órakor kezdődő est műsorán négy irodalmi ösz- szeállítás szerepel. „Ma sem volt könnyű élni...” A 2. sz. Ipari Szakközépiskola szín­padának műsora (összeállí­totta és rendezte Ersekcsa- nádi István), Dord Lebovicz: Világítótorony című egyfel- vonásosát a diósgyőri Vasas Pódium (rendezte Szép László) mutatja be. A Földes Ferenc Gimnázium együttese Kontrasztok című műsorát (összeállította és rendezte Tóth Bertalan), a 27. sz. Ál­talános Iskola diákjai pedig a Forradalmi etűd (Dunai Béláné rendezése) című pro­dukciót állítják színpadra. Szabó Pál síremléke + Szabó Pál egy éve halott. Szülőfalujában. Biharugrán sír­emléket állítottak a Kossuth-fjíjas írónak. • (Béla Ottó felvétele) Október táncegyüttes néven Solymosi János lett a veze­tőjük. Ez a tánccsoport lett az alapja az 1950-ben meg­alakult művészegyüttesnek, melyet Böröcz József művé­szeti vezető, az ország leg­jobb tánckarai közé fejleszt. Nagy sikert értek el a má­sodik országos kultúrverse- myen, az Első szerelem című táncjátékkal, majd az 1953- ban a néptánc-mozgalomról készült filmben is láthattuk a diósgyőri fiatalokat. 1955- ben Kováts György igazga­tósága alatt az együttes két­szeres Szocialista kultúráért kitüntetést nyert. 1956-tól 1958-ig szinte egész Európát bájárják Kerekes Antal tánc­oktató vezetésével. Hatalmas siker Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Franciaor­szágban, Svájcban, Ausztriá­ban, NDK-ban és NSZK- ban. 1965-től lett Fülöp László a művelődési ház igaz­gatója. Az együttes 1967-ben kapja meg a kiváló együttes címet. A tánckar jelenlegi szakmai vezetője Manninger György, új koreográfiákat alkotott, melyeikkel öregbí­tette az együttes hazai és •külföldi jó hírnevét. Az ünnepségen Fülöp László igazgató adta át a ju­bileumi emléklapot, szolgá­lati jelvényt, ajándéktárgya­kat, a negyedszázad munká­jáért. Születésnapi ajándékot e kapott az együttes a Vas-, Fém. és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezti El­nökségétől, melyet Baranyai Géza elvtárs nyújtott át, az ózdi vasas-testvérek­ről. A születésnapi mulat­ságon fellépett a három ge­neráció: „az öregfiúk”, a ju- bilálók és a most kezdő fia­tal táncosok. Tánccal köszön- 'tötték az ünneplőket az óz­diak is. A művelődési ház előcsar­nokában sorakoznak a kül­földi ajándékok, fesztiválon nyert serlegek, oklevelek, a siker dokumentumai. (oláh) Testvére a világnak Akik olvasták az Aranyecsetet, Munkácsy Mihály regé­nyes életrajzát (s a mű példányszámaiból, valamint a meg­nyilatkozásokból ítélve sokan kézbe vették), bizonyára nem mindannyian tudják, hogy a regény írója, Dallos Sándor, még legalább egy tucat kötettel gazdagította irodalmunkat, s öregbítette literatúránk jó hírét Angliában, Francia-, Len­gyel-, Német- és Svédországban, mivel — a műfordítóknak köszönhetően — ezekben az országokban is több írása nap­világot látott. Valószínűleg azt is csak az irodalomtörténet­tel behatóan foglalkozók tudják, hogy Szabó Pál nagy sikerű regényének, a Talpalatnyi földnek a megfilmesítéséhez ő ké­szítette el a forgatókönyvet, s a Semmelweis című film for­gatókönyve is az ő alkotása, amelyért József Attila-díjat kapott. Több lap emlékezett meg róla a napokban abból az alka­lomból, hogy vasárnap töltötte volna be a 70. életévét, ha nem hal meg néhány esztendeje. Dallos Sándort személyesen ismertem, kétszer találkoztam vele. Először 1954 tavaszán az írók szigligeti alkotóházában. .Ott írtam első kisregényemet, s úgy adódott, hogy az étte­remben annál az asztalnál étkezhettem, amelynek a főhelyén ő foglalt helyet. Az ő és a többi négy asztaltárs halk üdvöz­lése után csendben fogyasztottam el étkemet, miközben for­gattam agyamban a regény már megírt, s még megírásra váró történetét. Utána elköszöntem, és siettem vissza a szo­bám íróasztalához. A második nap .délben Sanyi bácsi meg­kérdezte: miért vagyok szótlan, miért nem kapcsolódom be a társalgásukba. Bevallottam, hogy mint kezdő író, tele va­gyok izgalommal, kétkedéssel, kínzó vajúdással, emellett sür­get a kiadó, szorít az idő, s ezért kell minden percemet, gon­dolatomat készülő művemnek szentelnem. — Szellőztetni kell az agyat is — mondotta bölcsen, majd felajánlotta a segít­ségét. ' , Attól kezdve minden este felkerestem a szobájában, fel­olvastam neki az aznap írtakat, s a másnap megírandók vázlatát. Nem egy hibámra rámutatott, de minden szavával biztatott, s a vázlatrész ismertetésénél felhivta figyelmemet, hogy mit hangsúlyozzak, vagy nagyoljak el következő mon­dandóimban. Akkor még nem ismertem róla Illés Endre- értékelését: .......Testvére az elesetteknek, testvére a védteleneknek, test­vére a világnak.” De éreztem a testvérbátyói szeretetét irán­tam, akit azelőtt sohasem ismert. Abban a tágas világban, amelynek a testvére volt, nekem is helyet adott, mint any- nyi másnak. Másodszor és utoljára az ellenforradalom vége felé, az írószövetség székháza előtt találkoztam vele. A középterme­tű, szikár, egyenes tartású férfi botra támaszkodva lépke­dett, egy-két órával előbb hagyta el a kórházat, ahol ér­szűkülete miatt hosszabb időn át gyógykezelték. (Rengeteget dohányzott, bevallása szerint naponta 70 cigarettát is el­szívott.) — Hát mit szólsz ehhez a világhoz, öcsém? — kérdezte. — Ilyen felfordulásban még nem volt részem. Lesz belőle kiút? — Jól jegyezd meg, kiút mindenből van — mondta opti­mizmust sugárzó tekintettel. A halála óta egyre inkább érzem: nem teljesen helytálló a megállapítása. Mert neki nincs kiútja — jó néhányunk szívéből. TARJÁN ISTVÁN l'PW-UI KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiakoktel. — 13.41: Üj Geor- gikon. — 13.56: A szovjet kultúra hete. Vaszilij herceg. Mesejáték. (Ism. hangfelvételről.) — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.10: Rádió- iskola. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A beruházás gaz­daságtanából. — 16.15: Szőnyl Erzsébet: öt dal. — 16.37: A ke­gyelet kertje. Riportműsor. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Gyurkovlcs Mária éne­kel. — 17.35: Az angol parlament karzatán. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 1.8.30: A Szabó család. — 19.25: Magyarország—NSZK asztalitenisz Európa Liga-mérkő­zés. — 19.40: Brahms: Hegedű- verseny. — 20.18: Októberben hallották először.. . Tánczene. — 21.03: Kilátó. Kulturális vi­lághíradó. — 22.20: Mágnás Mis­ka. Operettrészletek. — 23.00: No­teszlapok. Jegyzet, hangkép, mu­zsika. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.10: Schumann: d-moll szonáta. — 12.40: A köz­élet fórumain. — 13.03: Az Írno­kok mezeje. Részletek Hérold operájából. — i4.00: Kettőtől ha­tig. 18.10: Rádióegyetem. Idő és történelem. V. rész. — 18.35: Ze­ne. Székely János verse. — 18.40: Magyarország—NSZK asz­talitenisz Európa Liga-mérkőzés. — 20.38: Holnap közvetítjük. — 21.08: Muzsikaszó. (Ism.) — 22.08: A film ma. Könyvismertetés. — 27-23: Mai szovjet szerzők mű­veiből. — 23.46: Monteverdi-kó- rusok. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Egy kormányhatározat nyomán. — Építkezik a 1 tsz. — Népek zenéje. — A lehetőségek és a módszerek tükrében, a mű­anyagalkatrész gyártás. A Kiváló KISZ-klub címért dolgoznak. — Beszélgetés a jövő kohásztechni­kusaival. — Zenekari muzsika. Televízió: 13.10: Iskolátévé. Számtan-mértan. — 14.00: Kör­nyezetismeret. — 14.55: Számtan- mértan. — 15.55: Vasas—St. John­stone UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés közvetítése a Népsta­dionból. — 17.50: Hírek. — 17.55: Melyiket az ötezerből? — 18.25: Telemagazin. — 19.05: Reklám­műsor. — 19.10: Esti mese. — 19.30: TV-hlradó. — 20.00: A Kreml toronyórája. Tévéfilm. — 21.25: Üj arcok rivaldAfáe^ben. — 21.50: Tv-hlradő. — 22.00: Sakk-matt. Sakkvhagbajnok-je. löltek párosmérkőzése. Bratislavai televízió; 14.00: Is­kolásoknak. — 15. J5: Nemzeti parkjaink és védett területeink. —-15.25: Hírek. — 15.30: Francia nyelvlecke. — 16.45: Népdaléne­keseink vetélkedőié. — 18.00: Az államról. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.25: Jegyzet. — 19.30: Korunk asszonya. — 20.00: Az ötletesebb nyer. Vetélkedő. — 21.35: A nürnbergi expressz. — 21.50: Tv- hiradó. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Szemben az igazsággal (ma­gyarul beszélő lengyel). — Kos­suth (f3, f5, f7): A csendőr nyug­díjba megy (színes francia). — Filmklub (6): Kaleidoszkóp (szí­nes angol—amerikai) — Fáklya (15, 17): Az Ismeretlen leány (ma­gyarul beszélő szovjet). — Petőfi (f7): Ismeri Urbánt? (NDK film). — Ságvári (Í5, hn7): A medve és a baba (magyarul beszélő színes francia). — Szikra (5, 7): A hal­hatatlan légiós (színes magyar). *- Táncsics (Í5. £7)’ Aki dalol, az rossz ember nem lehet (szí­nes jugoszláv). Miskolci Nemzeti Színház (7): Cirkuszhercegnő (bérletszünet). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Fotógrafika. Georg Hülsse NDK grafikusmű­vész munkái. — Somogyi Miklós festőművész kiállítása. SZERDA Kossuth rádió: 8.18: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: A nagy temető. Szabó Pál regénye loly- tatásokban. II. rész. — 9.20: An­na Moffo és George London éne­kel. — 10.05: ..Nyitnikék-'. — 10.40; Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. (Ism.t Petőfi rádió: 8.05- Hallgassuk együtt! — 8.48- Tallózás a világ­sajtóban. (Ism.)'— 9.01: Indulók. — 9.10: Kiváncsiak Klubja. — 10.00; A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. Televízió; 8.05: Iskolatévé. Tör­ténelem. — 9.31 önvallomás húsz percben. Riportfilm. (Ism.) — 9.50: Rózsa Sándor XI. rész. (Ism.) — 10.40: Nanonta száz új lakás. Kapcsolásos helyszíni köz­vetítés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom