Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-15 / 269. szám
a miskolciaké a szó Még mindig vízhiány van rk Az utóbbi hetekben szinte nem volt olyan nap, hogy a televízió, vagy az országos sajtó ne foglalkozott volna a szinte már krónikussá váló vízhiánnyal. Lapunkban is foglalkoztunk azzal, milyen kihatással van a vízhiány Miskolcra, megírtuk milyen gondot jelent például a II. kerületieknek. A meteorológiai intézet munkatársai örömmel adtak hírt arról, hogy végre Miskolc környékén is esik. Ez a tény ragadta meg rajzolónk ügyeimét, aki képzeletben egy vasgyári családhoz „látogatott” el. S mit is mondhatna ez a derék apa tisztálkodó fiának? Talán ezt: — igyekezz a mosdással fiam, mert mindjárt eláll az eső ... (Jármay György rajza) Táblát a csuklósokra is! Több esetben is jártam már a Miskolci Közlekedési Vállalatnál, arra kértem az illetékeseket, intézkedjenek: legyen a csuklós villamosokon is tábla elöl és hátul. Jelenleg a helyzet az, hogy a csuklós villamosokon csak elöl van számjelzés (egy rossz szemű ember ezt bizonyos messziről nem ismeri fel), és az első és a hátsó leszálló ajtónál tábla. Különösen az átszállóhelyeken kellemetlen ez, ahol az emberek nemigen érnek rá a lépcsőnél a táblát figyelni/' míg ha elöl is lenne, azt már messziről észre lehetne venni. S ugyanilyen rendeltetése lehetne a hátsó táblának is. A dolog annál is inkább furcsa, mivel a régi típusú villamosok így közlekednek, de hogy még messzebb menjek: ilyen első és hátsó táblával közlekednek a csuklós villamosok Budapesten is. Miskolcon miért nem lehet? K. I. Miskolc, III., Zrínyi út 9, sz. Igazságosabb megoldást! Bán Sámuel. Miskolc, Kun Béla utca 6. szám III 2. alatti lakos azzal a panasszal kereste fel szerkesztőségünket, hogy a Miskolci Patyolat Vállalat jelentős mértékben megkárosította, ám ezt a kárt a vállalat nem hajlandó magára vállalni. Panaszosunk elmondta, hogy 1971. június íö-én a Patyolat 13. számú fiókjába egy 2x3 méteres. 2500 forintot érő szőnyeget adott be tisztításra. A vállalat a munkával mintegy két hónap múlva lett kész. Bán Sámuel azonban nem fogadta el a „kitisztított” szőnyeget, mivel azon, a rossz kezelés miatt a fekete és fehér színek összefolytak. A Patyolatnál elismerték a panasz jogosságát, s még két ízben próbálkoztak meg a szőnyeg kitisztításával — sikertelenül. Időközben Bán Sámuel több esetben járt a Miskolci Patyolat Vállalatnál, ahol nyilvánvalóan unták már a sok zaklatást, s legutóbb azzal az ingerült válasz- szal küldték el, hogy vigye a szőnyegét, ahová akarja, nem kémek érte tisztítási díjat sem. Bán Sámuel ennek a felszólításnak nem tett eleget. A mi véleményünk is az, hogy jogosan, hiszen amellett, hogy több hónapon át hiányzott, és hiányzik ma is a szőnyeg lakásukból, a 102 forint értékű „tisztítási” munkával a vállalat nemhogy szebbé, újabbá varázsolta volna a szőnyeget. hanem tönkretette azt. Hogy milyen mértékben, nem tudhatjuk, hiszen mi magunk nem láttuk a szőnyeget. De ©nélkül is meg tudjuk ítélni, hogy ebben az esetben igazságosabb megoldást kellffrie találnia a Patyolatnak. Egy zálogcédula keresi gazdáját Egy 1971. július 5-i dátumozásé 261.259—33. B. számú zálogcédula keresi gazdáját. Az eredeti tulajdonos az utcán veszítette el. Megtalálója mindent megkísérelt, hogy gazdájához visszajuttassa: elment vele a zálogházba (ott nem kellett), két napon át ki is függesztette közszemlére, ám mindez nem hozott eredményt. S mivel nem tudott mit kezdeni a zálogjegy- gyei (amely egy kabát beadását igazolja), behozta szerkesztőségünkbe. Ameny- nyiben gazdáját érdekelné, szerkesztőségünkben megtalálhatja. Jól szervezték meg az átállást Búcsú . \ a zsugorítóműtő Szombaton délelőtt szokatlanul mély csend ült az LKM zsugorítóművének falai között. Megállították az örökmozgó szállítószalagokat, kikapcsolták a gépeket hajtó villamos energiát. 1'2 évi „szolgálat” után végleg leállt a gyár zsugorítóműve. Azoknak, akik több mint egy évtizede szolgálták a tömörítőt, bensőséges hangulatú ünnepség keretében mondtak köszönetét a gyár vezetői. Ebből az alkalomból osztották ki az ott dolgozók között a törzsgárdajelvényeket ,és az igazolványokat is. Jó étvágyú kohók A zsugorító helyén 1949- ben indult meg a vörösiszap téglagyár és ez adta át a helyét az érctömörítőnek, mint ahogy a most leállított zsugorító helyében utat kért magának az új, a korszerű technológia. A Borsodi Erc- előkészitő Mű négy szalagról ontja a kohók alapanyagát, amit az ércpor összeége- téssel történő zsugorításával nyernek. Két éve még csak alig több, mint 500 ezer tonna nyersvasat csapoltak a diósgyőri kohóknál egy év alatt. Az idén már — várhatóan — 600 ezer tonna lesz a termelésük. A régi zsugorító berendezéseit a BÉM-ben és Dunaújvárosban szerelik fel, az épületeket pedig valószínűleg raktározásra használják fel. így oldódott meg a gépi, anyagi eszközök sorsa. A gyári tömörítőnél — ahogy erről Hámori József, a gyáregység MSZMP csúcsvezetöségi titkára tájékoztatta lapunkat — 120-an dolgoztak. Köztük többen már korábban is a gyáregység különböző műszaki részlegeihez tartoztak, mindössze 70 betanított, illetve segédmunkás sorsáról kellett gondoskodni. A zsugoritómű tomégszer.vezeti vezetői nagy felelősséggel láttak hozzá az átállási időszak esetleges zökkenőinek kivédéséhez. Rendkívül fontos volt ugyanis, hogy addig mindenki a helyén maradjon, amíg a BÉM garantáltan eleget tud tenni a kohóknál jelentkező igényeknek. Ellenkező esetben a .zsugorító már nem győzte volna kielégíteni a kohók ..étvágyát”, a BÉM pedig még nem tudott volna elég zsugorított anyagot adni. Erre persze nem került sor, a vasárnap reggeli leállásig mindenkit a helyén találtak, akikre még a fokozatosan csökkentett temelés- hez szükség volt. Gondoskodnak a doloo/ókról — Amikor augusztusban nyilvánvalóvá lett, hogy leáll a zsugorító, mindenkinek külön felajánlották a keresetének, érdeklődéséneg megfelelő munkakört. Ez bizonyos mértékig enyhítette munkaerő-gondjainkat is — mondta Réti Károly gyáregységvezető. — Mindössze né- hányan választottak más munkát maguknak a gyárban. A korszerű technika előretörését mindenki megértette. A BÉM végszalagjának előnyeit még pontosan nem lehet lemérni. A gyáregység egyenletesen jó minőséget vár és ebben, úgy látszik, nem is kell csalódniuk. A szállításoknak menetrendje is van. Kár, hogy — esvelőre — ennek folyamatosságát nehezen sikerült biztosítani. A kohók most már teljesen az érkező szállítmányokra vannak utalva. NAGY JÓZSEF Szakmunkástanulók a kisiparosoknál Kétszáztíz szakmunkástanulót foglalkoztatnak a miskolci kisiparosok. Az elmúlt tanévben 52 fiatalt iskoláztak be, az idén mindössze 48 jelentkező akadt. Az autómotorszerelő, a fodrász, a női szabó és a fogtechnikus szak- .ma még mindig „sláger”. A beiskolázások szakmánkénti Megoldódott a „rejtély’ Lapunk október 14-i számaiban kritikai rajzot jelentettünk meg „Különös távirat” címmel. A Miskolci Postaigazgatósági kivizsgáltatta a dolgot, amelynek eredményéről és a tett intézkedésről panaszosunkat és szerkesztőségünket egyidőben értesítette Dudás Elelmér igazgatóhelyettes. ,yA táviratot az újságban megjelent szöveggel kézbesítette a posta” — olvashatjuk a levélben. — „Az elírás oka az volt, hogy a Budapest Vidéki Postaigazgatósághoz tartozó gödöllői postahivatal távírógép kezelője a nagy forgalomban csak felületesen olvasta el a szöveget, és a t,Pista bácsi” (egyébként tévesen összeírt) szót „posta- kocsi”-ra ferdítette. A rossz tzöveget az automata hálózatba kapcsolt távírógépké- szüléken továbbította a miskolci 1. sz. Postahivatalhoz. A táviratot vevő kezelő a szalagon megjelenő szöveget nem olvasta el, hanem szó- szám-egyeztetés után felragasztva kiküldte. A távirat szövegének ferdítésében elsősorban a gödöllői postahivatal érdekelt, ezért a társigazgatóságot a szükséges intézkedés megtételére kértem fel. A felügyeletem alá tartozó 1. Postahivatal felé is megtettem a szükséges intézkedést, hiszen a vevőkezelő a nyilvánvaló ferdítést nem vette észre, s ezzel hibát követett el. Intézkedtem továbbá, hogy a Távírószabályzat 52. § 1. pontjának rendelkezése szerint a távirati díjat a gödöllői postahivatal a feladónak térítse meg.” Jogi kislexikon Munkabérünk jogalapja (3) Az elmúlt években a közgazdaságilag elfogadhatónál nagyobb különbségek alakultak kj a különböző vállalatoknál foglalkoztatott, lényegében azonos munkát végző, azonos feladatkört betöltő dolgozók alapbérei között. Ez a szóródás elsősorban a vállalatok anyagi lehetőségeiből, s különbségeiből táplálkozott, de oka volt ennek a szóródásnak, a problémák kiéleződésének az alapbérek egységes és átfogó szabályozottságának a hiánya is. Az indokolatlanul nagy bérkülönbségek munkaerő- mozgást idéztek elő. Ezért vált szükségessé a 7/1971. munkaügyi miniszteri rendelet kiadása, amely jogszabály egységesítette bérrendszerünket. Tehát azt, hogy adott munkakörben, vagy munkaköri csoportban az ország valamennyi vállalata azonos határok között állapítsa meg az oda tartozó alkalmazottak és munkások alapbérét. Az egységesítési törekvések és a központi szándékok jogszabályi közvetítése és érvényre juttatása: az alapbérrendszer egyik legfontosabb feladata. Ezt a feladatkört vállalta magára a munkaügyi miniszter idézett rendeleté azzal, hogy a keretbesorolási rendszert korszerűsítette. mégpedig mind a besorolási feltételek, mind a bértételek tekintetében. Másrészt viszpnt a népgazdaság valamennyi területére kiterjesztette az egységes alapbérrendszert. egy igen szűk terület kivételével. Ez a jogszabály az alapbéreket fillérre nem állapítja meg, csupán kereteket határoz meg az egyéni alapbvrek megállapításához A MüM-rendelet szerint a munkásoknál a jövőbeni legalacsonyabb alapbér 5 Ft/ óra és a legmagasabb 22 Fl óra. Az alkalmazottaknál a legalacsonyabb havi bér 1000 Ft hó, a legmagasabb 8000 Ft hó. Ennek alapján a magyar- országi béreket igen differenciáltaknak lehet nevezni. Az alsó és a felső határ közötti távolság kitöltése viszont már a vállalatra tartozik. A rendelet alapján a munkások és alkalmazottak besorolását felül kell vizsgálni, és a rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani. Ehhez azonban idő szükséges, és ezért úgy rendelkezik, hogy a most megemelt alsó alapbérhatárokat 1973-ig kell elérnie valamennyi vállalnak. (tímár) megoszlása azonban igen érdekesen alakult ebben az évben: 9 autószerelőt, 10 női szabót, 8 csőhálózat- és berendezésszerelőt, 6 kőművest, 5 fogtechnikust, 8 fodrászt, egy kozmetikust és egy üveg- technikust vettek fel. Lakatosnak is mindössze egy tanulót sikerült leszerződtetni, noha legalább 15-re lett volna igény. Nem akadt szakmunkástanuló a géphurko- ló, a cipész és érdekes módon az elektroműszerész szakmában sem. Továbbra is gondot jelent az ácstanulóhiány. Jelenleg csupán két tanuló sajátítja el ezt a mesterséget Miskolcon. Alig, hogy lezárultak az idei beiskolázások, a KIOSZ- ban máris hozzákezdtek a jövő évi tervek tanulmányozásához. A kisiparosok október 25-ig bejelentették tanulóigényüket az 1972/73-as tanévre. Húsz szakmában mintegy kilencven szakmunkástanulót akarnak szerződtetni a mesterek, különösen sok lakatos- és asztalostanulót várnak. Hajdani nyavalyák A Kaliakra fognál, a Fekete-tenger bulgáriai partszakasza legészakibb csücskén hajdan nagy forgalmat bonyolító kikötő és megerősített vár állott. Romjait most tárják fel a régészek. A pa- leopatológusok — a hajdan volt betegségekkel foglalkozó tudósok — gondos vizsgálat alá vették a felszínre került csontvázakat, hogy megállapítsák: mekkora volt az átlagos éleikor a XIV. században és milyen betegségekben szenvedtek az akkori bolgárok. A 200 feltárt csontváz egy részén fizikai, kémiai, mikroszkópos, radiOizotópos és röntgenológia vizsgálatokat végeztek. Megállapították, hogy a hajdani bolgárokat nagyjából ugyanazok a csontbetegségek kínozták, mint a maiakat: a csonttuberkulózis, a csonttörés, a csontok deformálódása. A XIV. százaidban Bulgária lakosai átlag 30—40 évvel hamarabb haltak meg, mint manapság: az átlagos életkor ma több mint 70 év. Érzékenyek a mágneses mezőkre vezetek majdnem valameny- nyi vízterületen általánosan elterjedtek. E faj rák közül hal egy időben és mindenütt kihalt, s emellett ez az esemény közvetlenül a Föld mágneses mezejének irányváltozása után következett be. J. Hayes úgy véli, az ilyen események korrelációjának valószínűsége nem haladja meg az 1:10 000-et. Az egyik lehetséges magyarázat: a mágneses mező közvetlen összefüggése a biológiai folyamatokkal. A közelmúltban végzett kísérletek a többi között kimutatták, hogy egyes állatok, például a csigák és a méhek, rendkívül érzékenyek a mágneses mezők iránt. A Fold mágneses mezeje már több ízben megváltoztatta irányát. Ezek a változások 1—100 millió évi időközben történtek. A legutóbbi időben az a vélemény terjedt el a szakemberek körében, hogy ez a jelenség rendkívüli befolyással volt az életre a Földön. Dr. James Hayes, az Amerikai Geológiai Társaság Milwaukee-ben tartott évi konferenciáján felszólalásában közölte azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyeket ezeken a területeken végzett. A világóceán különböző, mélyvizű körzeteiből felhozott 28 fenéktalaj- oszlopot vizsgált, és 8 kihalt sugárállatka-fajtát talált — ezek az egysejtű tengeri szer- i
