Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-15 / 269. szám

* A külföldi lapszerkesztők a Molnár Béla Ifjúsági Házban és a Fazekas utcai Általános Iskolában. (Ágothafelv.) Nemzetközi újságíró­delegáció Miskolcon Szántba Lón és vasárnap vá­rosunkkal, megyénkkel is­merkedtek annak a nemzet­közi újságíró-delegáciániak a tagjai, akik a Pajtás Újság 25. éves jubileumára érkez­tek hazánkba. Tíz ország if­júsági lapjainak főszerkesz­tőit és munkatársait szomba­ton délelőtt a Molnár Béla Ifjúsági Házban Bölöskei Éva, az Úttörőszövetség me­gyei titkárhelyettese köszöt- tötte, majd rövid ismertetést adott a megye úttörő- és KTSZ-fiatalságának helyzeté­ről, az ifjúsági mozgalom megyei eredményeiről. A vendégeik ezt követően a me­gye sajtóorgánumairól, köz­tük lapunkról kaptak tájé­koztatást. Az ifjúsági házból a delegáció a Fazekas utcai Általános Iskolába látogatott, ahol Kisgyörgy István igaz­gató, Bartha Ernőné igaz­gatóhelyettes, az iskola ta­nárai és diáíkjai fogadták a külföldi újságírókat, s az őket kísérő vendégeket. Az iskola ének- és zenetagoza­tos hallgatói színvonalas mű­sorral kedveskedtek hallga­tóiknak, nézőiknek. Ezt köve­tően a delegáció tagjai az is­kolával ismerkedtek. Különö­sen nagy tetszést váltott ki belőlük a gazdagon felszerelt könyvtár, ahol a testvéri szo­cialista országok ifjúsági ki­adványai is rendelkezésére állnak a mintegy 700 iskolás olvasónak. Érdeklődéssel ta­nulmányozták a vendégek a Matyó népművészeti kiállí­tást, amelyet városunk mú­zeuma ajándékozott az isko­lának. Végül az úttörőszobá­val, majd a technikai szak­körök munkájával ismerked­tek a külföldi lapszerkesztők. AZ iskolai látogatás bará­ti beszélgetéssel ért véget, amelyen az iskolai úttörőcsa­pat vezetői, tagjai külön kö­szöntötték Nikoláj Ziberov bolgár költőt, akit a Pajtás Újságból már korábban is­mertek versei révén. A bérrendezés tapasztalatai Dr, Szabó Zoltán eqészséqüqyi miniszter nyilatkozata Aggasztóan megcsappant az asszisztensnők és ápoló­nők száma, veszélyeztetve a gyógyítás 'hatékonyságát. E jelenséget kellő anyagi meg­becsülés hiányával magya­rázták kormánykörökben, s ezért előbb 1970-ben, majd 1971 első felében rendezték az orvosok és egészségügyi középkáderek bérezését. — A megvalósított bér­rendezés milyen hatással járt, beváltotta-c a hozzá fűzött reményeket? — Tapasztalataink azt mu­tatják, hogy a mozigás, az el­vándorlás megállt, sőt egyes megyékben bizonyos vissza­áramlás észlelhető a beteg­ágy mellett dolgozó" nővéri munkakörökben — mondot­ta dr. Szabó Zoltán. — A bérrendezés egészére vonat­kozólag persze korai lenne végleges tapasztalatokat le­vonni. Több új vonása is volt ennek az intézkedés­nek. Az egyik maga az elég­gé bonyolult és az élet köve­telményeitől elmaradt bér­rendszerünk átalakítása. Egy olyan tendencia érvényesíté­se, hogy az eddiginél nagyobb lehetőségük legyen például az intézményvezetőknek és a ve­zetők párt- és szakszervezeti partnereinek egyéni elbírálás alapján a bérezést megálla­pítani. Nos, arra ma még ne­hezen lehetne végleges véle­ményt mondani, hogy a bér­rendezésnek az a törekvése, hogy egyes szűk szakmákba a munkahelyi pótlék, az emeltebb bérek miként irá­nyítanak több orvost. A má­sak kérdésre azonban, hogy az egyszerűbb, rugalmasabb, és a helyileg jobban alkal­mazható bérrendszert kedve­zően fogadták, és nagyon jól használtak fel, erre már ma is pozitív választ adhatok. — Igen fontos területe a betegellátásnak a műsze­res gyógyítás. Biztosított­nak látszik-e, hogy gyó­gyászatunk, akár devizaál­dozat árán is, lépést tart­hat az orvosi műszeripar fejlődésével? — A gazdasági irányítás új rendje az egészségügyet is érintette, s ez érvényesül az új tanácstörvényben, a ta­nácsok önállóságában. A -.mi­nisztérium feladata és lehe­tősége a devizaifeényes gyó­gyító berendezések beszerzé­se terén aranyi, hogy az öt­éves tervek kialakulásakor szorgalmazza a devizakeret biztosítását. Lépéseket tegyen annak érdekéiben, hogy ez a költségvetés ennek a kérdés­nek a megoldását is elősegít­se. Ami a felmérést illeti: én azt hiszem, nem lenne helyes úgy szemlélni egy bizonyos helyzet, vagy igény felderíté­sét, hogy az — bank-nyelven mondva — egyben ígérvény is! Mit jelent tehát a mi nyári felmérésünk? Annak megállapítására törekszik, hogy mire is lenne szükség egyes megyékben, városok­ban. S hogy a reális gazda­sági lehetőségeket ennék is­meretében éppen a legin­kább szükséges műszerek, be­rendezések megszerzésére le­hessen fordítani. M. GY. Énekeljenek a népek! A Magyar Rádió 1972-ben is részt vesz a BBC Énekel­jenek a népek! című kórus­vetélkedőjén. A nemzetközi kórustalálkozón mind a négy kategóriában indul magyar résztvevő. REFLEKTOR Ma Budapesten a Farkas­réti temetőben délután 3 óra­kor temetik Upor Pétert, színházunk tragikus hirtelen­séggel elhunyt Jászai-díjas művészét. * Dunaújváros középiskoláiban Münnich-hét kezdődik. ^ Egerben a szín­házban Karinthy-estet ren­deznek. + Háas községben (Somogy megye) magyar— NDK barátsági napot ren­deznek. Családi jellep társadalmi ünnepségek Módszertani bemutatót tartottak A Rónai Sándor megyei Művelődési Központban teg­nap délelőtt rendezték meg a családi jellegű események társadalmi megünneplésének módszertani bemutatóját. Dr. Rohács Gyula, a me­gyei tanács vb igazgatási osz­tályának vezetője előadásá­ban hangsúlyozta: a szoci­alista társadalmat építő em­ber világnézetében, felfogá­sában alapvető változások történtek. Ma már társadal­mi szükségesség a különböző családi ünnepségek — név­adók, házasságkötések, teme­tések stb. — vallási szertar­tások nélküli, „misztikum­mentes” megrendezése. Az első ilyen kezdeménye­zésekre a felsőbb állami és társadalmi szervek is felfi­gyeltek; számos párt- és kor­mányhatározat, illetve ren­delkezés született azóta e gya­korlat minél szélesebb nép­tömegekre való kiterjesztése érdekében. Borsodban és Miskolcon azonban mégsem sikerült előrelépni, az ered­mények legutóbb is az or­szágos 'átlag alatt maradtak. Szépít a helyzeten, hogy Óz- don az elmúlt hat évben a született gyermekek 17 szá­zalékának tartottak névadó ünnepséget, a polgári teme­tések aránya 23, a társadalmi házasságkötéseké pedig 90 százalék volt. A beszámoló után külön­böző Borsod megyei művé­szeti csoportok bemutatójá­ra került sor. Hallhattunk temetési éneket a szerencsi férfikórus előadásában: tár­sadalmi házasságkötést mu­tatott be a vasas, valamint a Borsodi Szénbányák művész- együttese, s kedves névadót láthattunk a gönci együttes­től, melynek tagjai többsé­gükben úttörök. Tetszett a bányászok művészeti csoport­jának nyugdíjas-búcsúztató­ja is. A módszertani bemutató célja: felkelteni az érdeklő­dést a családi jellegű társa­dalmi ünnepségek iránt, íze­lítőt adni a rendkívül gazdag és változatos programból, s a szakmai közönség — taná­csi vezetők, anyakönyvveze­tők, művelődési ház igazga­tók, népművelők, pedagógu­sok stb. — segítségével még inkább hatni és agitálni a szocialista embert jellemző gondolkodásra. (kegiovich) Társadalmi bírósások papíron A délelőtti műszak után legalább 200 ember gyűlt össze a gyár ebédlőjében, hogy ítéletet mondjon az őszülő hajú mun­katárs felett. A nagypapa korú férfi olyan szorongva, zavar­tan válaszolgatott a kérdésekre, mintha igazi bíróság, s nem a jól ismert szakik elé idézték volna. Pedig nem is volt főbenjáró a vétsége. Mindössze annyi történt, hogy egy névnap után, ha nem is részegen, de min­denesetre zavaros fejjel jelent meg a munkahelyén. A por­tán beengedték, de a műhelyben kitört a „gyalázat”. Az egyik szakmunkástanuló észrevette, hogy kissé bizonytalan lábakon áll az „öreg”, és valami megjegyzést tett. A szesz gőze, no meg a szégyen és a harag meglendítette az idős munkás ke­zét, és társai közbelépésére engedte el csak a kölyköt, aki­nek egyébként eddig ő tanította a szakmát — sok szeretettel. Többé nem fordul elő — hajtogatta a tárgyaláson, és hoz­záfűzte, hogy még sohasem szégyellte magát annyira, mint most. Ez a régmúlt tárgyalás jutott eszembe a minap, amikor a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a városi fő­ügyész a társadalmi bíróságokról beszélt. Bizony nem éppen elismerő hangon. Megtudtuk, hogy a miskolci üzemekben 105 társadalmi bíróság működik — papíron. A gyakorlatban azon­ban 80 százalékuk egyáltalán nem tárgyal ügyeket, vagy leg­feljebb akkor foglalkozik — tessék-lássék módon — üzemi vétséggel, ha erre az ügyészség felszólítja. E tárgyalások is igen gyér hallgatóság előtt zajlanak le. Talán nincs mit tárgyalni? Bár így volna! A főügyésztől hallottak azonban nem ezt bizonyítják. Sajnálatosan sok még mindig a társadalmi tulajdon elleni vétség az iparban, a ke­reskedelemben pedig a fogyasztók szándékos megkárosítása. A súlyos ügyek a bíróság elé kerülnek, de a kisebb vétsé­gek elkövetői is megérdemelnék, hogy munkatársaik előtt ol­vassák a fejükre, mit hibáztak. A népi ellenőrzés nemrégi­ben zárult vizsgálata szerint a munkafegyelem is kívánni­valót hagy maga után számos üzemben. Milliós károkat okoz­nak évről évre az igazolatlan mulasztások, hogy a fegyelem- sértés többi módját ne is említsük. Persze, nem csupán társadalmi bírósági ítélettel lehet jó útra terelni a magáról megfeledkezett dolgozót. Hatásos le­het az írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi eljárás, a prémium- csökkentés vagy nyereségmegvonás is. Semmi sem indokolja azonban, hogy emellett a vállalatok vezetősége ne éljen a kollektív törvénykezéssel, mint a fegyelmezés, nevelés egyik vitathatatlanul jó módszerével. Olyan módszerével, melyben kifejezésre jut az üzemi demokrácia s mely a vétkesen kívül azokra is hatással van, akik ítélkeznek, vagy pusztán hallga­tói a tárgyalásnak. (békés) 4 Magyar Pedagógiai társaság küldöttközgyűlése A Magyar Pedagógiai Tár­saság februárban tartja kül­döttközgyűlését. Ez alkalom­mal újjáválasztják a tiszt­ségviselőket, valamint az ügyintéző szerveket. A köz­gyűlésig hátralevő időszak­ban a különböző szakosztá­lyok választják újjá tiszti­karukat, és egyidejűleg meg­választják a közgyűlésre a küldötteket is. A csecsemők balesetei Az orvosi szakirodalom ál­talában egységesen foglalko­zik a 0—14 éves korú gyer­mekek baleseteivel és ke­vés figyelem fordul a cse­csemőkre, az egy éven alu­liakra. Pedig — mint a pé­Megtisztították a csatornákat A Bodrogközben működik az ország egyik legjobban kiépített belvízrendszere. Ezen a vidéken egy négyzet­kilométernyi területre egy kilométer hosszú fő- és mel- lékcsatorna-hálózat jut. A Bodrogközt behálózó, több mint 500 kilométer hosszú csatornarendszert nemcsak a belvizek elvezetésére hasz­nálják. hanem a meleg nyá­ri hónapokra öntözővizet is tárolnak bennük. Az idei csapadékszegény időjárásban ezek a csatornák szinte tel­je­sesen kiszáradtak, és ez lentősen megkönnyítette őszi karbantartásukat. Az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói a munkák során gaztalanították a csa­tornák partjait és medrükből kivágták a. víz folyását aka­dályozó sűrű növényzetet. A munkákat az elmúlt napok­ban szakemberekből álló bi­zottság vizsgálta felül, akik megálapították, hogy a csa­tornák, a hozzájuk tartozó zsiliprendszerek és szivattyú- telepek állaga az előírásnak megfelel. esi gyermekklinika vizsgála­tai mutatják — a gyermek jóformán megszületésétől kezdve, az életkor előreha­ladtával egyre fokozódó mér­tékben lei van téve baleset­nek egyéves kora alatt is. A klinikán kezelt gyerme­kek közül minden négyszáza­dik balesetet szenvedett cse­csemő volt. Érdekes megfi­gyelés, hogy a balesetek szá­ma főleg a 10—12. hónapban szaporodik nagymértékben, ennek oka nyilván a gyer­mek egyre növekvő mozgó- és cselekvőképessége. A csecsemő-balesetek leg­nagyobb részét leejtés, esés vagy ütés okozza, aminek kö­vetkezménye főleg különbö­ző csonttörés lehet. A balesetek másik nagy csoportja a hő okozta káro­sodás. égés, leíorrázás stb. — főleg a mozgékony 10—12 hó­napos korban. A 3. csoport­ba a gyermekkori mérgezé­sek tartoznak, amelyeknek oka főleg a szülők vagy gondozók figyelmetlensége, gyógyszercsere vagy túlada­golás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom