Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

Mit garantál a garancia? A ve t nem ismeri joqait Szabadulás a laiéruzsorától? A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén fog­lalkozott a lakásgazdálkodással is. Határozatot nem hoztok, hiszen a jelentés csak tájékoztató jellegű volt, de több olyan elvi megállapodás született, mely minden bizonnyal egyet­értésre totál a miskolciak körében — ha megvalósítják. Szóba került az a — lapunkban is többször felvetett — probléma, hogy a lebontásra ítélt-- lakások tulajdonosainak tekintélyes hányada idegenkedik a magasabb komfortfoko­zatú otthontól, mivel anyagi helyzete nem teszi lehetővé az értékdifferencia megfizetését. Ezek közé tartoznak például az idős nyugdíjas házaspárok. A huzavona lassítja a szanálási munkát, az építkezésire kijelölt területek felszabadítását. így végső fokon a városfejlesztést is. A végrehajtó bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy számukra meg kell könnyíteni a cserét oly módon, hogy a lalká/sügyi hatáság gondoskodik elegendő, igényeiknek és anyagi lehetőségeiknek megfelelő otthonról. Ez persze nem könnyű feladat, hiszen a szanálások nyomán évről évre fogy az ilyen lakások száma. A fiatal házasok többnyire albérletben kezdik közös éle­tüket. Az albérleti uzsora pedig — a rendelkezések ellenére — tovább virágzik. A kiszolgáltatott helyzetben levő fiatal házaspár kénytelen megfizetni az esetenként rendkívül ma­gas — 600—700 forintos — díjat, s nem tud félretenni pénzt tanácsi érték esi tésű. vagy tanácsi bérlakásra. Az ő gondjai­kat próbálja enyhíteni a tanács vezető testületé. Egyelőre még csiafc elvi megállapodás született ezzel a kérdéssel kap­csolatban is, de bizton remélhetjük, hogy realizálódik is az elképzelés, miszerint garzonlakásokat építenek, s bocsájtanak rendelkezésükre. Kérdéses még, hogy aki ilyen olcsó garzon- lakást kap, annak megmaradhat-e a lakásigény lése, azaz át­költözhet-e egy kényelmes, igényeinek megfelelő otthoniba a házaspár, amikor összegyűjti a szükséges indulótőkét. Vala­milyen megoldást feltétlenül kell találni, hiszen a jelenlegi gyakorlat mellett rendkívül csekély esélye van a — kiskere­setű — fiatal házaspároknak arra, hogy megfelelő körül­ményeket teremtsenek a CsaládalaoítáShoz. evermékneve- léshez. A fiatalok megbecsülése, szeretete vezérelte a végrehajtó bizottságot akikor is, amikor azt latolgatta, hogy a Miskolc fejlesztését áldozatosan segítő társadalmi munkát vállaló KISZ-ifjak élvezzenek előnyt a* 1 akáskiutalásoknál. Termé­szetesen azok érdemelhetik ki társadalmi munkájukkal is az új otthont, akik egyébként is jogosultak erre. de a szokásos úton esetleg még hosszabb ideig vámiok kellene a kiuta­lásra. Ide kapcsolódóik az a javaslat is, hogy mindazok, akik ná- szodigáltak a „MWkolcért” emlékéremre, s lakásra várnak, azokat sorolják előre az igénylőitek elbírálásaikor. Ily módon biztatást kaphatnának mindazok, akik az átla­gosnál többet tudnak és akarnak tenni városuk jövőjéért. BÉKÉS DEZSŐ Jól működnek a munkaügyi döntőbizottságok Hol a radír és a kréta? t Javában tart a tanév, s a jelek szerint az idén minden eddiginél jobb és kielégítőbb a tanszerellátás az üzletek­ben. A PIÉRT Kereskedelmi Vállalat miskolci kirendelt­ségének raktáraiban az idén mindössze két hiánycikk van: a radír és a fehér táb­lakréta. Az előbbi gyártását már teljes gőzzel megkezdte a Magyar Gumiipari Vállalat. A Politur Ktsz krétaszárító gépének gázberendezését pe­dig nemrégiben rendbe hoz­ták. Szerencsére e két országos hiánycikk a miskolci üzle­tekben még van. csupán a nagykereskedelem raktárai­ból hiányzik. Még egy friss hír: a nagy­kereskedelmi vállalat raktá­raiban már megkezdték a mikulási és karácsonyi aján­dékcikkek kiszerelését és cso­magolását Is. „Nem akar bennünket sem­miről meggyőzni, de hajlandó magát odaadni fenntartás nél­kül.” Ma, 12 órakor, a Miskolci Képtárban ünnepélyes külső­ségek között nyitották meg Czóbel Béla Kossuth-díjas kiváló és érdemes művész kiállítását, A megnyitót ezúttal nem hivatásos műtörténész tartot­ta, hanem rendhagyó módon a közönség képviselője. Dr. Petró Sándor, országos hírű műgyűjtőnk — aki körülbe­lül harmincszor találkozott Czóbellal — beszéde első ré­szében Czóbelről, az ember­ről szólt, amely egyben kulcs a művész Czóbel megértésé­hez is. Ezután megrajzolta a mű­vész életútját a jellegzetes czóbeli világ kialakításáig, finnek a világnak legjellem­zőbb vonása az eredeti élmény átmentése a műbe, a színek­ben való gondolkodás. Ké­pednek minden részlete egy csendéletnek felel meg. A fe­lület tónusa fojtott, fülledt levegőjű, de az elragadó szí­nek nem egy fény visszavert koloritjai, maguk világítanak. A komor feszültséget kiváltó , mély zöldet és a mélytüzű barnákat később lágyabb, ol­dottabb színek váltják fel: a arkféle vörös, arany, okker, narancs. Képeinek nincs történése, sem szavakkal elmesélhető témája, látszólag nem is komponál: modelljei csupán tamagukat adják. Játékszer­(Folytatás az 1. oldalról) A bútorokhoz mellékelt garanciális jegyeken — ahol egyáltalán találtak ilyet az ellenőrök — nemegyszer olyan javító szövetkezetek nevei szerepeltek, amelyek már évek óta nem végeznél« garanciális javításokat. Gondatlan szállítás Bárki kérdezhetné: egyál­talán miért van erre szük­ség? Gyártson az ipar olyan bútort, amit nem kell ja­vítani. A vizsgálat eredmé­nye és hazai, sőt a külföldi tapasztalatok is azt bizonyít­ják, hogy ez teljesen elke­rülhetetlen. ként bánik a tárgyakkal és emberekkel, mintha egy csendélet elemeit rakosgatná össze. A meseszerű képeken felcserélődik az élő és élet­telen funkciója. Dr. Petró Sándor Czóbel forradalmiságát az* Időtlen, bölcs nyugalomban látja, s abban, hogy a kétdimenziós vásznon sikerült legyőznie a valóság három dimenzióját, amely egyben a modem pik- túra és a közönség közötti szakadék áthidalása is. mert úgy absztrahál, hogy érthető marad. A csend, a nyuga­lom, az illúzió szépségét ajándékozza a ma emberé­nek. Elődök és követők nélküli művész Czóbel, akit a szán­dékok azonossága és nem a forma kapcsol korunk irány­zataihoz. Világa komoly, de nem komor, ahol minden szín fölösleges csillogás nél­kül ragyog. Czóbel Béla a magyar fes­tészet „great old man”-je, nemzetközi nagykövete, aki­nek művészetében a párizsi forgatag és a magyar vidék csendjének összeolvadása sa­játos magyar levegőt áraszt. * A kiállítás anyaga nem a teljes Czóbel-életmű. A Mű­velődésügyi Minisztérium tu­lajdonában levő képeken kí­vül állami és magángyűjte­mények Czóbel-képeit is lát­hatjuk. A Petró-gyűjtemény- ből három kép szerepel. (búzafalvi) A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat raktárá­ban például jelenleg egymil­lió forint értékű sérült bútort őrizgetnek. Mint a miskolci bútoráruház vezetője a me­gyei tanácson megtartott, teg­napi. bútorgaranciális érte­kezleten szóvá tette, az ipartól közvetlenül érkező bútorok 10—15 százaléka hibás. Kö­zöttük akadnak olyan búto­rok is, amelyek 40 százalé­kos javításra szorulnak. A hibák — az esetek több­ségében — a felületes cso­magolás és a gondatlan vas­úti szállítás következménvei. De tekintélyes mennyiséget képviselnek azok a bútorok is, amelyek eleve hibásan hagyják el a evárakat. Az ioar — ha egváltalán törő­dik a panaszokkal — rend­szerint az alapanyagok mi­nőségi hibáira hivatkozik. A kerenkedelem pedig — a jó kapcsolat érdekében — több­nyire szemet huny a mulasz­tások fölött. Ahelyett, hogy kán gén vét érvényesítené, a hibás árut a gyanútlan, ta­pasztalatlan fogyasztók nya­kába varrja. A vásárló ezért kénytelen hihetetlen kálvá­riát bejárni, mire a drága pénzen vett bútorát megja­vítják. — Feltéve, ha isme­ri a jogait. A jótállási jegy Mert az eseték többségében az ipar és a kereskedelem „gondosan ügyel” rá, hogy mindez titokban maradjon. A garanciális rendelet ugyan­is azt is előírja, hogy min­den, 200 forint feletti áron forgalomba hozott bútorhoz jótállási jegyet és pontos, szakszerű műbizonylatot kell mellékelni. Erről azonban hol az ipar, hol a kereske­delem ..feledkezik” meg. Legalábbis ez derült ki a le- ninvárosi, putnoki, kazinc­barcikai, sárospataki és sok más üzletben. Gyuricskó Sándorné, s a többiek: Holló László, Ács István és Hegedűs László sza­vai meggyőzőek és keresetle­nek. Amit mondanak, arról is tanúskodik: a Miskolci Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat pártszer­vezetének súlya, tekintélye van az üzemben. ivózérzet és muuku Az általános tapasztalat: a közérzet jó, de van igény is... Kérik a vezetőség tagjait: még gyakrabban járják az üzemet, hiszen a munkapad­nál mégis csak közvetlenebb a szó, mint hivatalos helyen. Amellett egy-egy ilyen „sé­ta” rengeteg tapasztalatot, s még több információt ered­ményez. Miután a 12 pártcsoport a felsőbb fórumok által is el­ismerten jól dolgozik, a párt- szervezet és a munkahelyek közötti kapcsolat közvetlen és állandó. Követendő munkastílus Itt is, mint mindenütt má­sutt, rendszeresen odaítélik Jó példával az ellenőröl« egyedül a miskolci bútoráru­házban találkoztak. Egész Borsodban ez az' egyetlen üzlet az. ahol nemcsak isme­rik, be is tartják a redelete- !«et. Példájuk azt bizonyítja, hogy a kereskedelem — ha akarja — sokat tehet a vá­sárlók érdekeinek védelmé­ben. A garanciális javítások gondjaival azonban ők sem tudnak megbirkózni. Mint a megyei tanács értekezletén elhangzott; a bútoripar és a monopol helyzetben levő nagykereskedelem — a BÚ­TORÉRT — nemtörődömsé­ge és „jogi” manőverei is sú­lyosbítják a helyzetet, amely már annyira kritikus, hogy — a szakemberek szerint — a garanciális bútorjavítás egyre súlyosabb problémáit országos jellegű, átfogó intéz­kedés nélkül nem lehet meg­oldani. LAHUCSKY PÉTER Facsemeték Szarvasról A szarvasi arborétum fais­kolájában több száz fajta parkdíszítő fát és dísznö­vényt szaporítanak. Százezer­számra szállítják az ország minden tájára és külföldre a 3—5 éves, erőteljes, gyö­keres facsemetéket. Az idei őszön különösen Kecskemétre, Miskolcra, Sze­gedre, Gyulára, Békéscsabára és Budapestre küldenek sok facsemetét. Külföldre — Hol­landiéba és Nyugat-Német- országba — főként .2—3 mé­ter magas törökmogyoró cse­metét rendeltek. Csak e két országba több ezret szállíta­nak belőle. a Kiváló dolgozó kitüntetése­ket. Eddig mindössze egyet­len jelöltre tettek javaslatot a termelési tanácskozásokon. Most azt kérik: két-három név kerüljön szóba, hogy a dolgozók elbírálhassák, a leg­jobbak közül is ki az érde­mes arra, hogy ennek az el­ismerésnek birtokosa legyen. A pártszervezet rokonszenve­zik ezzel a gondolattal. Ha majd elérkezik a december« 16-án tartandó beszámoló tag­gyűlés ideje, bizonyára erről is szó lesz. A tagsággal — nagyon he­lyesen — jóelőre ismertetik a napirendet, a beszámoló anya­gát, hogy mindenki megfele­lően felkészülhessen a hozzá­szólásra. Ezt a módszert a jö­vőben is alkalmazni akarják. Más irányú kezdeményezé­sek is gazdagítják a párt- munkát a vállalatnál. A tag­ság teljes egyetértésével ta­lálkozott, hogy a pántcsoport­vezetők részére kétnapos to­vábbképző tanfolyamot ren­deztek. Erre a jövőben is sort kerítenek. Ez amellett, hogy hasznos ismereteket nyújt, egyszer s mind jó tapaszta­latcsere is. Kialakult munka­stílus, hogy hetenként a pórt- csoportvezetők megbeszégeket Borsodban 445 vállalati, il­letve közös munkaügyi dön­tőbizottság működik. Tiszt­tartanak, a mindenkori leg­fontosabb kérdéseket megvi­tatják. Hivatása magaslatán... E megbeszéléseken szó esik a bérezésről, a nők helyzeté- nék a javításáról, a törzsgár­da megbecsüléséről és min­den olyan problémáról, ami foglalkoztatja az embereket Az ilyen eszmecserék is se­gítettek — a többi között — abban, hegy a pártszervezet egyetértésével felemelték az alacsony keresetű nők bérét. Emellett a több gyermekes anyák és a nyugdíj előtt ál­ló dolgozó nők bérén — a nőbizottság javaslatára — szintén javítottak. Sőt, az egyedülálló nők részére plusz két nap szabadságot is bizto­sítottak. A vállalatnál dolgozó 125 párttag most, egy esztendő munkájának az értékelésére készül. A taggyűlés fórumán jogosan elmondhatják: a párt­vezetőség hivatása magasla­tán áll. Jól irányit, szervez és politizál. Ez a véleménye a tagságnak, az üzem közvé­leményének. T. F. ségviselődk száma mintegy há|omezer. A tapasztalatok szdrint a munkaügyi döntő- bizottságok jól töltik be sa­játos igazságszolgáltatási fel­adatukat Ezt bizonyítja az is, hogy 1970-ben a döntő- bizottságokhoz beérkezett 5508 panaszügy mintegy 75 százalékát a vállalatokon be“- lül jogerősen elintézték. A vállalatok többsége he­lyesen alkalmazza a Munka Törvénykönyve, s annak vég­rehajtási rendelete, valamint a kollektív szerződés szabá­lyait, és a vállalaton belül helyes, és egységes munkajo­gi gyakorlatot alakított ki. A statisztika szerint Borsodban a vállalati intézkedésekkel szemben évről évre egyre kevesebb panasszal élnek a dolgozók. REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Sajtó Házában a mezőgazda- sági újságírók klubestet ren­deznek. Győrött a vagon- és gépgyár többszáz fiatal dolgozója a szabad szombat­ján kongresszusi műszakot tart. afe Nyíregyházán a köz­úti balesetek csökkentésével kapcsolatos feladatokról tár­gyalnak az ottani Volán ve­zetői. ★ Sopronban hangver­senyen szerepel a Magyart Rádió és Televízió gyermek- kórusa. tf: Szegeden meg­nyitják Balázs G. Árpád sza­badkai festőművész kiállítá­sát. Szombathelyen átad­ják a 400. KISZ-lakást. * Tengelicen fácánvadászati bemutatót rendeznek. + Festők a szabadban. Czóbel Béla festménye Czóbel Béla kiállítása A munkapadnál közvetlenebb a szó Mire jó as asemi „séta”?

Next

/
Oldalképek
Tartalom