Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
Újjászervezik a szövetkezeti bizottságokat Megkezdődött a megyében az ipari szövetkezetek városi és községi szövetkezeti bizottságainak újjászervezése. Erre 4 évenként kerül sor. Miskolcon, Özdon, Sátoraljaújhelyen és Mezőkövesden november 23-ig újjáalakul a szövetkezeti bizottság, hogy ellássa és segítse a szövetkezetek mozgalmi-politikai, kulturális és sporttevékenységét. Hóvédőrácsok Még a tél beállta előtt 5 ezer hóvédőrácsot készítettek tavaly az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalatnál. A rácsmennyiség zömét a KPM megrendelésére szállították le. A vállalat az idén még nagyobb mennyiségű védőrács legyártására alkalmas kapacitással rendelkezik, megrendelés azonban még nem érkezett. Ennek az egyik oka, hogy ebben az évben már több üzem is foglalkozik hó- védőrács-készítéssel. jf: A Bakony bauxitvagyona nem összefüggő egységben helyezkedik el, hanem ún. lencsékben. Ezekben a napokban ' Halimba körzetében a kimerülő 11-es számú fejtés szomszéd■» ságában megkezdődött egy új, bányaterület előkészítése a művelésre. Az új „lencséből” fnüszakonként 130 tonna első osztályú bauxit kerül majd a felszínre. A közlekedés — a gépjármüvek számának növekedésével — egyre nagyobb megterhelést ró az emberi szervezetre, mert egyre nagyobb figyelem, koncentráló-képesség, kombinációs készség szükséges ahhoz, hogy baleset nélkül lehessen közlekedni. Am ezeket a képességeket számos külső tényező befolyásolja. Ezek Közül is az egyik legveszélyesebb, a közlekedés egyik nem kívánatos „mellékterméke”: a zaj. Környezetünk zajszintje a járművek szaporodásával emelkedik. S mert szervezetünkben nem lehet gyorsan lemérni, érzékelni a zajártalom miatt keletkező károkat, ezért mint elkerülhetetlen rosszat, többnyire tudomásul vesszük a zajszint növekedését. Ugyanakkor ritkán számolunk azzal, hogy az emberi szervezet — bármilyen sokoldalú és csodálatos alkalmazkodó képességgel is rendelkezik — a zajhoz nem képes károsodás nélkül alkalmazkodni. Zajban tízszer több a hiba Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet két éve rendszeres méréseket végez, s megállapította: zajos környezetben az elkövetett hibák száma kb. tízszerese a csendes. környezetben előforduló hibáknak. Nem véletlen, hogy forgalmasabb útvonalakon, közlekedési csomópontoknál gyakoribb a közlekedési baleset, hiszen ezeken a helyeken a hangnyomásszint meghaladja a 70 —80 deci-Bell/A értéket, amelynél a lélektani hatásokhoz már fizikaiak is kapcsolódnak. Az ilyen nagy hang- erejű zajok, zörejek, vegetativ reakciókat váltanak ki, többek között a szívműködésnél és a vérnyomásnál. S ezek a hatások akkor is jelen vannak, ha a gépjárművezető a zajt nem érzi különösebben zavarónak. A „tengeri betegség” A hazai útjainkon közlekedő gépjárművek jelentős része zajos. Többnyire úgynevezett dübörgő zajt produkál, amelynek frekvenciatartománya kb. 8 Herztől 800 Herzig terjedhet. Ezek közűi a kis frekvenciájú rezgések a veszélyesebbek, mert az idegrendszert veszik igénybe, amellett rendkívül fárasztó- ak. Előállhatnak olyanfajta rezgések, amelyek már az infnahangok tartományába tartoznak. Ezek nem hallhatók, de érzékelhetők. S ha történetesen éppen a fejre hatnak, akkor szédülés, „tengeri betegség” érzete lép fel. Ez pedig a vezetőnél jelentős mértékben befolyásolja a reagálási sebességet és a teljesítőképességet is. Megfelelő hangtompítódob A járművezetők nagy része nem ismeri a zaj káros hatását. Éppen ezért sokan például nem megfelelő műszaki állapotban levő hangtompítódobbal üzemeltetik járművüket. Ezáltal nem csupán a közlekedés többi részvevőit zavarják, de saját magukat is. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre többen javasolják a szakemberek körében: helyes lenne a gépjárművek kötelező műszaki felülvizsgálata során a gépkocsik zaját is mérni, és a minősítésnél a többi szemponttal együtt figyelembe venni. Különösen a motorkerékpárok esetében volna ez célszerű! R. É. Leninváros felkészült a télre Leninváros felkészülten várja a telet. Ez derült ki abból a beszélgetésből, amelyet Lukács Jánossal, a városgazdálkodási vállalat igazgatóhelyettesével folytattunk. — Városunk épületeinek távfűtéséhez — évenkénti szerződés alapján — a Tiszai Hőerőmű Vállalat biztosítja a forró vizet — mondotta az igazgatóhelyettes. — A vízvezeték-hálózaton, a táv- és gázfűtés-berendezéseken az éves karbantartási munkálatokat már a nyár végén befejeztük. Így szeptemberben, amikor Leninváros lakóira is szokatlanul hűvös időjárás köszöntött, 1909 táv- és 73 gázfűtéses lakásban és intézményben megkezdhettük a fűtés* A város illetékesei felkészültek a hóeltakarítási munkák megszervezésére is. Jelenleg 100 köbméter ipari só szóróanyag áll rendelkezésre. S mivel a hóeltakarítás a házmesterek feladata egy részét is jelenti, ötven mázsa szóróanyagot közöttük is kiosztottak. A homokkal kevert ipari só többi része tárolóhelyen várja, hogy fel- használásra kerüljön — Az elmúlt években szerencsére, nem volt szükségünk rendkívüli hómunkásokra — mondotta Lukács János. — Reméljük, a most következő tél is kegyes lesz hozzánk; s a meglevő köztisztasági munkaerő elegendő lesz. Bérfeilesztés a TlJZÉP*nél Állandó munkaerőgonddal küzd a miskolci TÜZÉP Vállalat. A fizikai munkaerőBÉLYEGGYUJTÉS Bemutatjuk a november 15-őn megjelenő legújabb magyar bélyegsorozatot. A Lovasok sorozat 8 értékből áll, és a névértéke 14 Ft lesz. A Miskolc városi Bélyeggyűjtő Kör 1971. november 14-én n órai kezdettel tartja meg a soron következő taggyűlését az SZMT- székház éttermében. November 10-én nem volt határozatképes a taggyűlés, így ezúton is kéri a kör vezetősége a tagságot, hogy a mostani taggyűlésen föltétlenül jelenjenek meg. Ezúton is szeretnénk felhívni az érdeklődők szíves figyelmét, hogy a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének elnöksége és a központi adminisztráció átköltözött az új székhába. Az űj címadatok a következők: Budapest, VI., Vörösmarty u. 65. sz., postacím: Budapest 62. Pf. 4. Telefon: 328-500. Az ügyfélfogadás: általában 14—16 óráig. A területi irodák elhelyezésében változás nincs, a köri ügyvitel, bélyegigénylés stb. változatlanul rületi irodáknál történik. teA szovjet posta Gorkij emlékművét és Gorkij városa látképét ábrázoló négykopekes bélyeget adott ki p. 750 éves Gorkij város fennállásának emlékére. A világ első légiposta gyűjtőjének joggal számíthatjuk I. Vilmos holland királyt. 1936. szeptemberben Angliából egy ballonnal szállított levelet kapott, amelyet Koblenz-ből azután földi úton kézbesítettek hozzá. A király megértette a légi úton történő posta szállítás fontosságát, és a légi levélre saját kezűleg írta rá, hogy azt gondosan őrizzék meg. Így talán ő az első, aki légi utón szállított levelet eltett. V. GY. hiány egyik oka; a kedvezőtlen munkakörülmények és az ipari dolgozók jövedelméhez viszonyított kisebb bérarányok. Ezen a vállalat most gépesítéssel és bérrendezéssel segít Az idén 3 százalékkal emelik a dolgozók bérszínvonalát. Az 1971—1975. évre kötött kollektív szerződésben több területen növelik a munka- ru ha- j uttatás ba n részesülők számát. Ahol pedig ez indokolt volt, csökkentették a kihordási idejét. Ezenkívül korszerűbb, jobb minőségű, köny- nyen tisztítható munkaruhákat szereztek be. Okos rendelet Az élet semmit sem ad olcsón. Legkevésbé a tudást, amelynek megszerzéséhez nem mindig bizonyul elégnek a szándék és az akarat, vagy egyes időszakokban a szakemberek segítőkészsége.' Csak a céltudatos, szervezett továbbképzés biztosíthatja napjainkban is a jövő nagy tudású műszaki gárdáját. Egy elfogadott újítás, egy műszaki fejlesztési téma kidolgozása, egy tudományos előadás megtartása általában nem könnyű feladat a fiatal diplomások számára. De minden ilyen irányú erőfeszítés haszonnal jár. megéri a fáradtságot. Ahol a vállalatok szívügynek tekintik a fiatal szakemberek tudásának gyarapítását, ott később, éves múltán az elméleti ismeretanyag a gyakorlati tapasztalatokkal bővül. Ennek az igénynek és feladatnak a kielégítéséhez országos szintű rendelkezések, intézkedések is segítséget nyújtanak. Van egy olyan miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogyha képesek megteremteni az alapot, akkor a kezdő műszaki értelmiségieknek a fizetését már az indulásnál az egyébként kialakult normáktól eltérően, akár két-háromezer forintban is megállapíthatják. Ilyen irányú kezdeményezésekre Miskolcon is bőven van példa. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a fiatalok munkahelyi beilleszkedése ma már a város üzemeiben és hivatalaiban, a legkisebb munkahelyen is mincAnkább a társadalmi érdeklődés középpontjába kerül. A munkahely kollektívái és vezetői az eddigieknél nagyobb szerepet vállalnak az ifjúságnak való segítségnyújtásban, felkarolják kezdeményezéseiket, és arra törekednek, hogy a kezdő szakemberek minél előbb beilleszkedjenek az üzemi, munkahelyi környezetbe. E tekintetben jó példát mutat a Diósgyőri Gépgyár, ahol például egy félév múltán — a kollektív szerződésben is előírt irányelveknek megfelelően — emelik a pályakezdők munkabérét. Hasonló törekvések tapasztalhatók a Borsodi Vegyikombinátban, a Borsodi Szénbányáknál. Van ilyenre példa a Lenin Kohászati Müvekben és a MÁV Miskolci Igazgatóságán is. Hazánkban mind több és jobban képzett szakembert igényel a népgazdaság. A becslések szerint 1980-ra ötször any- nyi mérnökre és technikusra lesz szükségünk, mint ameny- nyire 1960-ban igényt tartott az ország. A távlatok tehát biztatóak. Ain a gondok sem ismeretlenek. A biztató távlatokat, a gondok enyhítését segíti tehát minden olyan tett és intézkedés, amely az említett miniszteri rendelet szellemében a helyes elveket aprópénzre váltva segíti, ösztönzi és támogatja a fiatal szakembereket a pálya kezdetén. (tóth) Őszi csúcsforgalom Szóvá tettük a minap, hogy a Kohászati Alapanyagellátó és Készletező Vállalatnál sokáig állnak a vagonok kira- kiatlanul. A vállalat képviselői sem tagadják: volt erre példa, és a jövőben is számolni lehet hasonlóval. A helyzet azonban — annak ellenére, hogy eléggé súlyos — nem kataszrófális. Ez volt a véleménye mindenkinek azon az értekezleten, amelyen a MÁV illetékes képviselői is részt vettek. Közös erővel... Kialakult egy álláspont, amely szerint elsősorban nem az keresendő, hogy, ki, miben, miért volt hibás, hanem közös erőfeszitéssel, jó együttműködéssel meg kell teremteni a megoldás lehetőségeit. A MÁV máris tett néhány javaslatot, sőt, intézkedett is A KAV-telep képviselőjének, Székely Zoltánnak a kérésére elrendelték: naponta húsz vagont adnak a telepnek, hogy a mintegy 250 ezer tonnára tehető darabos ércből minél Városi tanácstagok beszámolói XI. 12. Bumbera Lászdó, Lumumba utcai ált. iskola, 17 órától. XI. 13. Torma Béla, ÉVM munkásszálló, Lóráinjfcffy Zs. u., 17 órától. XI. 14. Sándor János, Szirma, művelődési otthon klubhelyisége, Vöröskatona u., 16 órától. XI. 15. Almás-i Istvánná, házasságkötő terem, Petőfi u. 39., 18 órától; Csíkos József. Kabar utcai ált. iskola, 17 órától; Csősz Gyula, dr. Iglai Tibor, Keszthelyi Zoltán és Sári László, Forgács utcai ált. iskola, 18 óráitól; Kormöczky Ágnes, Szeles utcai ált. iskola, 18 órától; ökrös Béláné és dr. Stuka Andrásaié, Könyves K. utcai ált. iskola, 18 órától. XI. 16. Sebők Ferenc, Szepesi utcai óvoda, 18 órától. XI. 17. Dr. Terpián Zénó, NME, gépelemek tanszéke, 15. szoba, 16 'órától; Vindt Márta, Miklós utcai állt. iskola, 18 órától. XI. 18. Maiiák István, III. kerületi hivatal, Marx K. u. 96., 16 órától; Szolga István, 40. sz. ált. iskola, Győri-kapu dél, 17.30 órától. Városi tanácstagok fogadóórái XI. 13. Sebő Ernő, in., Szövő u. 9., 17 órától. XI. 15. Berki László, nya, 8 óráitól. Strromfekl-lakta XI. 19. Piukovlcs József, Fazekas utcai ált. iskola, 17 órától. XI. 20. Daragó Jánosmé, GörömböLy, Nemeth I. u. 28* 14 órától. többet útnak indíthassanak Özdra és Diósgyőrbe. Ha ezt a munkát folyamatosan tudják végezni, akkor néhány napon belül mintegy tízezer tonnára tehető rakterűiét szabadul fel, amire igen nagy szükség van. Az ország ütőerén, a vasúton szinte szünet nélkül áramlik az alapanyag (koksz, érc, vashulladék stb.), aminek fogadásáról vagy a nagyüzemekben, vagy pedig a KAV-telepen gondoskodni kell. Ez okozza a fejfájást, a nagy gondot, hiszen a KAV- telep már így is annyira telített, hogy egy dekányi anyag elhelyezése is problémát okoz. A vállalat tárolási lehetősége 440 ezer tonna. Ma már ott tartanak, hogy több mint 100 ezer tonnával több a készlet, aminek elhelyezése szinte emberfeletti erőfeszítéseket követelt. Igaz, hogy van „biztonsági szelepük”, úgynevezett kényszer-rakodóhelyük is, de ezt csak a legvégső esetben veszik igénybe, hiszen ez a megoldás tetemesen növelné a száUítási és rakodási költségeket. A segítség Nagy segítség lesz a 'KAV- tetep számára az is, hogy a MÁV debreceni Igazgatósága — a miskolciak kérésére és az általuk összeállított szerelvényeken — néhány napon át a Borsodi Ércelőkészítő Mű számára az előirt, speciális, úgynevezett buktató kocsikban küldi az anyagot. A BÉM körbuktatója ugyanis — melynek működésétől az egész üzem munkája függ — csak ilyen kocsikból tudja fogadni a rakományt. Ellenkező esetben a KAV-telepen kellene tárolni, ami óriási többletmunkát és költséget okozna. Jó dolog, hogy a MÁV és a KAV vezetői és képviselői az együtt járható utat keresik, és arra törekednek, hogy most, az őszi csúcsforgalom idején mindenkit a „fedélzetre” parancsolnák, mert így kívánja ezt az ország érdeke, T. F. STOP! EGY PERCRE! Jó lenne a zajt is mérni Autósok—motorosok rovata
