Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

a miskolciaké a szó Megcsinálták ♦ Rovatunkban foglalkoztunk a Búza téri buszmegállóban levő AFIT-hirdetőtáblával Az elmúlt napokban az AFIT szakmunkásai a vállalat vezetőinek intézkedése nyomán helyrehozták a hibát. Reméljük, a földön fekvő hirdetöhengert is hamarosan eltünte­tik azok, akikre ez tartozik. Legalább olyan gyorsan, amilyen hamar intézkedett az AFIT. (Tegnap történt meg éppen, hogy egy anya két kisgyermekével várta az 1-es buszt. Csak egy pillanatig nem figyelt oda, s ez már ele­gendő volt a gyerekeknek, hogy a hengerbe bújjanak, s alaposan összefenjék ruhájukat.) Igazságtalan büntetés? Magnós gond Vasutasoké a szó Megkezdődtek a MÁV szol­gálati főnökségein a szocialis­ta brigádok vezetői tanácsko­zása. A munkaértekezleteken 759 brigád 7448 tagját képvi­selik. Értékelik az elmúlt évi munkát, megbeszélik az 1972. évi feladatokat, felkészülnek az 1972 januárjában tartan­dó országos vasutas tanács­kozásra. Működik a színház órája Határidőre, november 7-re elkészítette, megjavította az óra szerkezetét a VJMELUX „Lendület” szocialista brigád­ja. Bár a mechanikus kap­csoló, amely az áramot bizto­sítja a működéshez, sok gon­dot okozott, még egy újítás alkalmazására is sor került, a határidőt mégis betartották: az óra gong nélkül —, hogy ne zavarja az előadásokat —, de ketyeg. A brigádtagok tár­sadalmi munkában dolgoztak, s ugyanúgy, minit az avasi templom óráját, a színházét is, továbbra, rendszeresen karbantartják, ápolják. A közelmúltban szerkesz­tői üzenetben válaszoltunk H. I. miskolci lakosnak. Az­óta Huszár István (Miskolc, Vörösmarty u. 29. sz.) — mert róla volt szó, ismét fel­keresett bennünket. Elmondta, hogy 1971. áp­rilis 18-án a kazincbarcikai buszon utazott. Mivel fájt a lába, a'menetjegy árát hát- raküldte a kalauznőnek, s a jegy a kalauznőnél maradt. Később két ellenőr szállt fel a buszra. A fiatalabbik, Nó­rák Csongor, annak ellenére, hogy a kalauznő igazgolta. H. L-t aki kifizette a menet­jegy árát, büntetéssel fenye­getőzött, amiért az utasnál nem volt menetjegy. Az ügynek nem is lett vé­ge, Huszár István a napok­ban kapott egy értesítést a megyei bíróságtól, hogy 76 forintos* kártérítést köteles fi­zetni a 3. sz. Volánnak. Ügy érzi, a büntetés igazságtalan, hiszen a kalauznő igazolta, hogy a menetjegy árát kifi­zette. Miért n«m hallgatták ki a vállalatnál a buszon szolgá­latot teljesítő kalauznőt is? — kérdezi panaszosunk. Szerencsés baleset Október 30-án délelőtt 10 óra körül Miskolcon, a Szé­chenyi utcán felfelé halad­tam az IBUSZ felőli oldalon. A süteményes és péküzlet előtt hirtelen ütés érte a fe­jemet, szédülten rogytam a földre. A péküzlet előtt állt a Miskolci Sütőipari Válla­lat SZI-22-93-as rendszámú kocsija. A kocsi hátulján két­felé nyíló ajtó van, amit egy nő olyan erővel nyitott ki — nem figyelve a járókelőkre, pontosabban rám —, hogy az ütéstől kisebb agyrázkódást kaptam, még másnap is rosz- szullét gyötört. Sajnos, az emberek rész­vétlensége megakadályozott abban, hogy a helyszínen jegyzőkönyvet vegyünk fel, rendőr sem volt a közelben sehol. Noha ezúttal szeren­csés baleset történt, jó len­ne, ha a vállalat utasítaná dolgozóit, hogy figyelmeseb­ben végezzék munkájukat. Praták Zoltánná Sajóbábony, lakótelep Szerkesztői ..Sok kárvallott” jeligére üzen­jük Kisgyőrbe: Kérjük, részlete­sen Írják meg panaszuk okát, s lehetőleg olvasható aláírással. Csak ez esetben tudjuk panaszu­kat kivizsgálni, vagy kivizsgál­tatni. Kádár József, Miskolc, Kont u. 14. sz.: Ha van egy kis ideje, ismét keresse fel szerkesztősé­günket. Szeretnénk kérdésére sze­mélyesen válaszolni. Marad a A Vargahegy környékén la­kóknak évek óta napirenden levő panasza a vasgyári te­metőtől a Vargahegyre veze­tő út tűrhetetlen állapota. Gépkocsivezetők tanúsíthat­ják. milyen „szenvedést” je­lent végigzötyögni sí rossz úton. Korábban azt hallot­tuk, hogy 1971-ben megja­üzenetek Sz. K., Miskolc, Szentpéteri ka­pu 99. sz.: Levelét megkaptuk, érdeklődéssel olvastuk. Együttér- zünk önnel, ám ennek ellenére, nem hisszük, hogy az esetet — még ha úgy is történt, ahogy azt ön írja — általánosítani le­hetne. Ezen az alapon, sajnos, örök rettegésben kellene élnünk a tolvajoktól. S végső soron a bajt Maga okozta . . . Felelősség­re vonást csak akkor alkalmaz­hat, vagy kérhet, ha tanúi van­nak. rossz út? vítják az utat. Most már ar­ról folyik a szóbeszéd, hogy erre még 1972-ben sem kerül sor. Szeretnénk megtudni, hogy mi az igazság, mikorra számíthatunk a Vargahegyre vezető út rendbehozatalára. Kérjük az illetékeseket, vá­laszoljanak! D. E. miskolci lakos Lengyel Zsuzsa (Miskolc, I„ László Jenő u. 19.) azzal keresett fel bennünket, hogy rossz mag­nóját nem tudják megjavítani. A magnót Idén júliusban vásá­rolta, de október elején már fel­mondta a szolgálatot. Elvitte a Munkácsy utcai GEL- KA-szervizbe, ahol a 247 024-es számú munkalapon vették fel az adatokat. Ennek most már több mint egy hónapja, s noha három esetben járt a szervizben, még legutóbb sem tudtak mondani semmit. Azt is kérte, cseréljék ki a hibás készüléket, de erre a szervizben nem voltak hajlan­dók. Sokáig töprengtünk, vajon mi­ért tart több mint egy hónapig a vadonatúj magnó megreperálása. Mindenre, csupán egyre nem gon­doltunk. Arra, hogy a magnóhoz nincs alkatrész. Pedig az igazság ez. S ez an­nál inkább furcsa, mivel nem külföldi magnóról van szó, ha­nem magyarról. Mert az MK— 21-es kazettás magnó magyar gyártmány. El tudjuk képzelni, milyen le­het az alkatrész-ellátás az Im­port magnók esetében. Vagy az Is lehet, hogy ott nincsenek problémák .. .? Mintaszerű kiszolgálás Gyakran járok a tapolcai termálfürdőbe. A fürdésre jo­gosító jegyeket egy mosoly­gós, ősz hajú néni veszi át. Nem tudom, hogy hívják, de olyan kedvesen bánik min­den fürdőzővel, hogy azt ta­nítani lehetne Még tanácso­kat is ad, hogy mennyi ideig tartózkodjunk a vízben. Ami­kor egyszer beszélgettem ve­le, azt mondta, neki az az öröm, ha az ide beutalt für- dőzők végül is gyógyultan tá­voznak. A magam és az ide járó fürdőző társaim nevében is szeretnék köszönetét mon­dani a kedves néninek. K. P. miskolci lakos Országunkban — miként a földkerekség csaknem vala­mennyi országában — több a nő, mint a férfi. Bár minden esztendőben több fiúgyermek születik, mint lány, a maga­sabb elhalálozási szám foly­tán, összlétszámúik alacso­nyabb a nőkénél. így az 1970-es népszámlálás Idején a 4 998 300 férfira 5 317 300 nő jutott, azaz minden 1000 fér­fira 1064. Ez az arány volt már „rosszabb” is. 1949-ben még 1081 nő jutott 1000 fér­fira és azóta a különbség lassan, de folyamatosan csök­kent. A férfilakosság halálo­zási arányának hátrányát mu­tatja az, hogy a 15 éven alu­li lakosságnál 1000 férfira még csak 951 nő esik, 15 és 40 év között már 995 — te­hát még mindig több a férfi —, de a 40 és 60 év közötti­eknél már 1124 nő jut 1000 férfira, a 60 éven felüliek ka­tegóriájában pedig már 1307' özvegyi sorban a férfiak­nak csak 3,1 százaléka, a nőik­nek viszont 15,5 százaléka él. A 60 éven felüliekből a fér­fiak 13,7 százaléka, az ilyen korú nők 49,2 százaléka öz­vegy. Viszont azt a tételt, hogy öreg ember nem vén ember, 1970-ben több mint 5000 50 évesnél idősebb .férfi igazolta, újdonsült vőlegény­ként. Igaz, hogy háromezer­nél nagyobb volt, az esetleg titokban • tartott, de az anya­Textilmúzeum A lodzi Művészeti" Múzeum 1952-ben textiltörténeti rész­leggel bővült. A részleg nyolc éven keresztül gyűjtötte a ki­állítási anyagokat, tudomá­nyosan rendszerezte azokat, kiállításokat rendezett, és vé­gül önálló textilmúzeummá alakult. Maga a múzeum egy öreg textilgyár épületében kapott helyet; ez a gyár a múlt szá­zad 30-as éveiben az ipari építkezések jellegzetes klasz- szicista stílusában épült. 1960 óta a múzeum állandó kiállításokat rendez, amelye­ket a külföldi turistákon kí­vül, a lengyel fiatalok, a tu­dományos munkatársak és a szakemberek is szívesen lá­togatnak. Az iparág megszü­letésétől kezdve, a szövömes- terség egész története látható a termekben. Primitív szö­vő-, festő- és kötőszerszámok, orsók sorakoznak, ezeket gyakran működés közben is láthatják a látogatók. A ki­állítási tárgyak gyakran vál­togatják egymást; gazdag szövetkollekciók kerülnek ki­állításra a régészeti ásatások során talált egyiptomi kopt szövetekből, a csodálatos fla- mand gobelinekből és a len­gyel övgyűjteményekből — egészen a modern szövet­kompozíciókig. A múzeum külföldön is rendez kiállítá­sokat. Alagút a Duna alatt Utak, hidak, járművek A negyedik ötéves terv időszakában országosan 6000 új autóbusz kerül forgalom­ba, a teherkocsik száma meg­kétszereződik, a személyautó­park pedig félmillió fölé nő. A személykocsik kétötöde a főtárosban, a többi vidéken „lesz otthon”. Az ország 30 ezer kilométernyi közút ján az áruszállítás már most el­éri az évi 400 millió tonnái, a személyforgalomban pedig, évente 2 milliárd utas vesz részt. Ezen belül a lőváros 3500 kilométeres úthálózatán a 2 millió budapesti és a negyed­millió „ingázó” naponta 5,2 millió utazást tesz meg vala­milyen járművön, összesen több mint 31 millió kilomé­teres „teljesítménnyel”. Ma még az utazások 12 százalé­kát bonyolítják le a személy- kocsik, a többit a közlekedé­si eszközök. Az áruforgalom évi 6,9 millió tonna. 1975-ben azonban körülbelül 25 száza­lékkal több lesz az utas, akik­nek 33 százalékát szállítják majd személyautók. Az áru- szállítás mennyisége tovább nő, és előbb-utóbb eléri a 8,7 Több a no, mint a férfi könyvvezető részéről megál­lapított hasonló korosztályú, házasságra lépő nők száma. Sőt, volt 1970-ben egy olyan 60 éven felüli férfi, aki 18 éven aluli lánnyal lépett frigyre. Igaz, hogy ennek el­lenére; két olyan 18 éven aluli férfi is akadt, aki 50 évesnél idősebb menyasszonyt kísért az anyakönyvvezető elé. Hogy mennyivel voltak idősebbek, arról tapintatból nem szól a statisztika. millió tonnát — állapítottak meg a közlekedéstudományi felmérések alapján Ezek a számok mutatják, milyen méretű fejlesztésre kell felkészülni a következő években. A tervek szerint, 1975-ig az országban 2200 ki­lométernyi utat korszerűsíte­nek. Az utak fenntartására és korszerűsítésére csaknem 25 milliárd forintot szánnak. 1973-ban Budapest és Székes- fehérvár között már végig autópálya lesz, és hasonló 1 fejlődés vár a budapest—gö­döllői útra is. Rendbehoz­nak 1530 kilométernyi főutat és 635 kilométernyi alsóbb rendű utat. Befejezik az al­győi Tisza-, a medvei Duna- és a kunszentmártoni Hár- mas-Körös-híd építését, s mindezeken túl, 5800 méter hosszban több mint 400 köz­úti hidat korszerűsítenek. Budapesten 92 kilométeres gyorsvasúti hálózat kiépíté­sét, illetve korszerűsítését tervezik. A belterületekről előbb-utóbb eltűnnek a vil­lamosok és a trolibuszok, és szerepüket autóbuszok veszik át. Ezzel szemben meghosz- szabbítják a régi „kis” föld­alattit, és teljes hosszúságban kiépül a Metro kelet—nyuga­ti és észak—déli vonala, va­lamint a fővárost ugyanilyen irányokban átmetsző közúti „tengelykereszt” és a város körül futó útgyűrű. A követ­kező években, illetve évtize­dekben 70 többszintű közúti csomópontot és 55 gyalogos aluljárót építenek, a belső vá­rosrészekben pedig passzázs- rendszerű vásárlóutcákat ala­kítanak ki az első emelet magasságában, megfelelő rep­rezentatív üzletsorral együtt. A főváros három új Duna- hidat kap: egyet az északi, kettőt a déli területeken, kö­zépen pedig a Duna alatt közúti alagutat vezetnek át. A budapesti közlekedési rendszer fejlesztésére évente 2 milliárd forintot fordíta­nak. Közvilágítás a Győri kapuban A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat 1969-ben kezdte el építeni a Győri kapui lakótelep közvilágítá­séit. A 6 millió forint értékű munkát előreláthatólag e hónap közepén fejezőik be. Ma már csupán a lakótelep úttörőházihoz közei eső részén kell bekötni a közvilágítást. Holnap lesz az ismételt mű­szaki átadás, s ha azÉMÁSZ illetékesei megfelelőnek ta­lálják az óránként 100 kiló- wattos teljestíményű hálóza­tot, azonnal feszültség alá helyezőik. FMKT-kiállítás Tegnap délelőtt a MTESZ miskolci székhazában dr. Sza- ladnya Sándor, a MTESZ Borsod megyei Bizottságának titkára, a Nehézipari Műsza­ki Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánhelyettese nyitotta meg azt a kiállítást, amelyen mintegy száz FMKT pályamunkát, diplomatervet és fiatpl egyetemi oktatók ál­tal készített doktori disszer­táció-munkát mutatnak be. Tavaly Borsodban 1500 fia­tal 260 tudományos dolgoza­tot nyújtott be a Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Ta­nácsa pályázataira. A most kiállításra került pályamun­kák méltán reprezentálják ezeknek a pályázatoknak, diplamaterveknek és disszer­tációknak legjobbjait. Pályaalkalmassági vizsgálatok Bizonytalan ideig a nem hivatásos gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatot, va­lamint a vezetői engedélyek érvényesítését a Déryné ut­cai Pályaválasztási Tanács­adó Intézetben végzik. A Csa­bai kapui munkaalkalmassá, gi rendelés ugyanis szünetel. A pályaválasztási intézet fő’ feladata azonban továbbra is a gyermekek pályaalkalmas­sági vizsgálata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom