Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-10 / 265. szám

Szálláskönyvtár A könyvtárnak természetesen hosszabb és.hivatalosabb ne­ve van. A lenti címmel az intézmény minőségét akarjuk je­lölni. A magyar nyelvet beszélők mindannyian tudják, hogy. milyen különbség van a szállás és az otthon között (ne is üssük fel most bizonyításul a Magyar Nyelv Értelmező Szó­tárát). A kényelmes fedelet, fekhelyet, sőt étket is adó szál­lásokból — melyek manapság már korszerűek és lakályosak — mégis otthont kellene valamiképpen teremteni. Sokféle szociális és kulturális szolgáltatás mellett érzésem szerint a könyvtáraknak van leginkább ilyen otthonteremtő erejük. Ha a BAÉV selyemréti munkásszállásának könyvtárába belépünk, első pillanatban érézzük ezt. Már az előcsarnok­ban a következő feliratok fogadnak bennünket: „Kell a jó könyv, Olvass többet)!, Könyvek a tévé műsorához”. Hírül ad még a falitábla az olvasópályázatról néhány tudnivalót, sőt pár művet is ajánl a könyvtár, mely (természetesen ezt is a tábláról tudjuk meg) kedden és csütörtökön 17-től 20 óráig kölcsönöz. Az utóbbi információ már nem okoz örömet. Azt jelenti, hogy ezer emberre (ennyien laknak a szállóban) mindössze hat óra jut hetenként. Semmiképpen sem több, mert csak egy könyvtáros működik a 18 ezer kötetes intéz­ményben, akinek a kölcsönzésen kívül el kell látnia a tíz letéti könyvtárral kapcsolatos teendőket, a napi adminiszt­rációt és természetesen ő végzi a feldolgozó munkát is. Itt álljunk meg egy percre! A könyvtári normák szerint napi ötven kötetet képes (nyolc órában) feldolgozni egy könyvtá­ros. A mi könyvtárosunk azonban legfeljebb napi egy órát fordíthat erre, ami azt jelenti, hogy a vásárlás után csak több hét vagy hónap múlva kölcsönözheti — az akkor már nem új — műveket. Ez a példa talán némileg bizonyítja, hogy mennyire nem könnyű egy járási könyvtárhoz hasonló kötetszámú és funkciójú intézményt eredményesen működ­tetni. Az ismert könyvtári gondokat még kiegészíthetnénk az építőiparban gyakori fluktuációval, ami ugyancsak megsok­szorozza az adminisztrációt. A munkásszálláson minden második ember beiratkozott olvasó, de ennél többen olvasnak. Valószínű, hogy ha mód volna erre, szinte éjjel-nappal nyitva lehetne tartani a könyv­tárat, amelynek gazdag olvasótermi és folyóiratállománya sok embert becsalogat. A helyiség alkalmas- is az olvasók fogadására, a szabadpolcok között asztalok, székek szolgál­ják, vagy inkább szolgálnák a szállás lakóinak kényelmét. Mert ez a gazdag könyvtár (az állomány 37 százaléka szak­könyv) hetenként csak 6 órát ad (legyünk egy kicsit pateti- kusak) az otthon melegéből. A jó tárgyi feltételek biztosítá­sa nem elég. Napjainkban mindenütt, de a munkásszálláso­kon különösen fontos, hogy a könyvtárak ne csak a kölcsön­zésre szorítkozzanak, hanem legyenek a kikapcsolódás, a szó­rakozás vagy éppen a kutatómunka bázisai. Holnaptól Miskolcon is látható Joszif Hejfic kétrészes szovjet filmje, a Salud, Marijai, mely több mint két évtize­det ölel fel. Története ott kezdődik, ahol sok hasonló hősi história tragikus akkorddal befejeződött. A 19 esztendős Ma­riját az anarchista vezér, Mahnó bandájának két fegyverese hajnalban lelövi. De a gyilkos golyók nem végeznek áldoza­tukkal ... A film Marija életét kíséri végig, fiatal lánykorá­tól három háborún ál, egészen napjainkig. A szovjet asszony­sorsot élő személy, Marija Fortusz őrnagy élettörténete alap­ján mintázták meg az alkotók. GY— A „Sci-fi” legújabb száma A Magyar Írók Szövetsége ez év nyarán alakította meg tudományos-fantasztikus író­inak csoportját. A hazánkban is egyre népszerűbb műfaj szerzői folyóiratot is indítot­tak Sci-fi címmel. A szocia­lista országok science fiction- szerzőinek október végi ta­nácskozása idején jelent meg a lap harmadik száma. A tetszetősen tördelt ki­advány érdekessége, hogy csak műfajelméleti írásokat és a sci-fi-vel valamilyen módon összefüggő tanulmá­nyokat közöl. A legújabb számban érde­kes tanulmányt olvashatunk A tudományos-fantasztikus regények és az Isten címmel. A Kuczka Péter által szer­kesztett kiadvány több oldalt szentel a néhány héttel ez­előtt a Kozmosz fantasztikus sorozatban megjelent leg­újabb magyar SF-nek is; Zsoldos Péter A Jeladat című regényének. A kritikusok vé­leménye megegyezik abban, hogy a regénynek ott a he­lye a legjobb magyar fan­tasztikus írásművek között. A folyóirat részletesen bemu­tatja Bulgária sci-fi szerző­it és közli a fantasztikus iro­dalommal kapcsolatos leg­újabb híreket is. E. Ä. Népművelési konferencia kezdődött Debrecenben Négynapos országos nép­művelésig konferencia kezdő­dött tegnap Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen, ahol másfél év­tizeddel ezelőtt egyetemi szinten kezdődött meg a nép­művelők képzése. Dr. Kónya István, a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem reiktorhelyettese üdvö­zölte a konferencia résztve­vőit, majd Garamvölgyi Jó­zsef művelődésügyi minisz­terhelyettes mondott megnyi­tó beszédet. Hangoztatta: po­litikai, társadalmi, gazdasági fejlődésünkkel együtt növe­kedtek népünk kulturális igényei, s egyidejűleg foko­zódtak az ezzel kapcsolatos közművelődési feladatok is. A közművelődés — mai felfogásunk szerint — sok csatornán, bonyolult áttéte­leken keresztül, a tudomány, a művészet, a tömegoktatás hatására a társadalom tevé­keny közreműködésével for­málódik. A' magyar népművelésnek előbb volt gyakorlata, előbb jöttek létre intézményed, szü­lettek meg a tevékenységi formái, mint erre a célra képzett szakemberei ■*- mu­tatott rá, majd azt hangsú­lyozta, hogy a közművelődést társadalmi üggyé, az egész társadalom gondjává kell tenni. Az egyik legfontosabb feladat, hogy az értelmiség minél nagyobb számban ve­gyen részt a közművelődés­ben. A nagyarányú fejlődés ellenére gátolja a továbbha­ladást a megfelelő tudomá­nyos bázis hiánya. Kormány­zatunk ugyan sokat segített a közművelődési intézmények­ben dolgozók anyagi helyze­tén, mégis változatlanul prob­lémát okoz anyagi, erkölcsi és társadalmi megbecsülé­sük. Hangverseny Kazincbarcikán Tegnap este tartotta Ka­zincbarcikán az Egressy Bé­ni Művelődési Központban a Miskolci Szimfonikus Zene­kar az Országos Filharmónia bérleti hangversenyének má­sodik bemutatóját. A zene­kart Róna Frigyes vezényel­te. Dehoczky Éva és Nagy Sándor, az Állami Operaház tagjai közreműködésével Ver­di-, Rossini-, Dvorzsák- és Dorazetti-műveket adtak elő. Holnap ugyanezzel a műsor­ral Özdon vendégszerepeinek a miskolci szimfonikusok. — Végvári vitézek vagyunk — sóhajtja, nem panaszkodik: mégis szomorúság érződik hangján. Harkányi János fiatal színész: Simon Zsuzsa, Kossuth-díjas rendező tanár növen­déke 1965-ben végezte a főiskolát számos osztálytársával, köztük Almást Évával, Balogh Zsuzsával, Kozák Andrással. Juhász Jácinttal és Szilágyi Tiborral. Négy esztendőt a deb­receni színházban töltött, s most már harmadik évadja telik a Miskolci Nemzeti Színházban. Diplomásként Budapesten soha nem lépett fel — legalábbis színpadon, külföldön azon­ban igen. A portré, amely a beszél­getés során körvonalazódik, sajátosan nem is Harkányi János egyedi vonását idézi, hanem egyet a sok „végvári vitéz” közül. Azt kutatjuk: mitől is gondterhelt egy fia­tal vidéki színész? — A színházamra nincs okom panaszkodni. Gondo­lom, így van ezzel valameny- nyi nemzedékbeli pályatár­sam. Rangos feladatokat ka­punk, s viszonylag tisztessé­ges fizetést. Miskolcon példá­ul Julien Soréit alakíthat­tam, szép feladatot kaptam Bródy Tanítónőjében, s Bánk bánban Ottót formálhattam meg, s a tavalyi vígjáték- fesztiválon Gyárfás Miklós Dinasztia című darabjában egy sofőr színpadi figurájáért díjat is kaptam. A havi szín­házi gázsimat időközben 3200 forintra emelték, őszintén szólva, ezt talán meg sem érdemeltem.., — S hogy él a színházon kívül? — Albérletben, havi öt­százért . . . — önművelés? — Ez sem egyszerű. Drá­ga mulatság például Pestre, vagy egy másik vidéki vá­rosba utazni, és megnézni kollégáink munkáját. Még csak félárú vasúti kedvezmé­nyünk sincs. Aztán meg: ki győzi a szállodai árakat? Ezért is örültünk, amikor az idei szakszervezeti kongresz- szuson Gobbi Hilda javasol­ta, hogy közös erőből épít­sünk fel Pesten egy színész garzonházat, ahol a pálya­kezdők, meg a fővárosba ér­kező színészek átmeneti ott­honra lelnének. Mi szívesen vállalnánk akár ingyenes sze­replésekkel is, hogy „összehoz­zuk” ennek' a háznak á költ­ségét, ahogy annak idején ez sikerült a Jászai és az ödry otthonok jKületésekor. — És a „számontartás’1? — Ha a kritikára gondol, az bizony meglehetősen pro­vinciális: jórészt Pestre kon­centrálódik, s csak hébe-hóba téved vidékre. A pályatár­sakkal való kontaktus már teljesebb, de ez is egyoldalú. . A pesti színházi, film-, radio­es tv-rendezők közül is csak igen kevesen ismerik mun­kánkat ... — Hogyan lehetne ezen se­gíteni? — Ki kéne mozdulni a pes­ti és a vidéki „várfalak” kö­zül. Színésznek is, rendező­nek is. Magyarország nem nagy, az utazás nem sok időt emészt. Aztán megvalósítha­tó lenne a színészcsere is: hívhatnának vendégszerep­lésre egy-egy színészt Pestről a vidékiek'és fordítva. — Egészében véve: elége­dett, vagy elégedetlen? — Ha csak Miskolcra, s ön­magámra gondolok: nincs okom panaszra. Ha azonban vidéken dolgozó egész nem­zedékem helyzetét a máris adott lehetőségekkel vetem össze, a sok-sok „fehér folt” kicsit nyugtalanít... Y— Kiváló együttesek Huszonkét műkedvelő tűk a sátoraljaújhelyi Hegy­együttest tüntettek ki teg- alja népi együttest, az Egri nap a Kiváló együttes cím- Szimfonikus Zenekart és a ka- mel a Fészek klubban meg- zincbarcikai Izsó Miklós rendezett ünnepségen, közöt- képzőművészkört. A Corvina két újdonsága A festészet barátai rövid idő alatt olyan alkotókkal is­merkedhettek meg, mint Van Eyck, Giorgione, Bort- nyiic Sándor, hogy csak há­rom nevet említsünk azoké közül, akik a Corvina Kiadó gondozásában megjelenő A művészet kiskönyvtára so­rozatban helyet kaptak 1971- ben. S most az új kötet — szerzője Szigethi Ágnes — Georges de la Tourt mutat­ja be, azt a XVII. századbe­li francia festőt, akit csak a legutóbbi fél évszázadban fe­deztek fel igazán, mert ad­dig művei nagyobb részét másoknak, neves kortársak­nak tulajdonították. E ra­gyogó tehetségű alkotó éle­tét és munkásságát korrekt módon ismerteti a bevezető tanulmány, s jól szemlélteti az ötvennél több kép. An­nak ellenére, hogy a repro­dukciók zöme fekete-fehér, La Tourt a fény és az ár­nyék mesteri, ma is modern­nek ható alkalmazóiéként is­merjük meg, aki művészete, képei középpontjába a leg­fontosabbat állította: az em­bert. Ugyancsak sikeres sorozat új kötete a Corvina másik friss kiadványa is. A Mű­helytitkok — három darab­ja látott eddig napvilágot — elsősorban a fiatalok, s a művészet mesterségbeli fo­gásai iránt is érdeklődők számára készülő sorozat. Ka- rátson Gábor: A festés mes­tersége címmel most a pik- túra rejtelmeire veti a meg­világító lámpást. Alkotói módszerek, iskolák, különbö­ző stílusok összevetése mel­lett elmondja azt is, miként változtathatja meg a kép színértékét a rosszul adagolt okker, mi a szerepük a lágy és a kemény vizeknek, mire használható a tojás, milyen legyen a vászon, s így to­vább' A mondandó illuszt­rálására pedig jól válogatott képek színes reprodukciói­nak sorát vonultatja fel a szerző, Rembrandton, Kleen át, egészen Vajda Lajosig. Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Ifj. Magyart Imre népi zenekara ját­szik. — 13.50: Vita a korszerű mezőgazdaságról. — 14.10: Baráti Kör. Társas ének fiataloknak. — 14.25: Válaszolunk hallgatóink­nak! — 14.40: Filmdalok. —14.51: Pol-beat. — 15.10: Az élő nép­dal. — 15.20: Iskolarádió. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Kamarazene. — 16.38: Elveszett utak. Részlet Oravecz Paula ké­szülő regényéből. — 17.05: Külpo­litikai figyelő. — 17.20: Liszt: A- dúr zongoraverseny. — 17.43: Angliai beszélgetés Káldor Mik­lóssal, a cambridgei King’s Kol­légium professzorával. — 17.50: Egy rádiós naplójából. Sebes­tjén János műsora. — 19.25: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.25: Fjodor Saljapin énekel. — 20.45: Gondolat. A Rádió iro­■dalmi lapja. — 21.25: Borosa Jo­lán és Solti Károly énekel. — 22.10: A Közel-Kelet közelről. III. rész. — 22.20: Zenélő Magyaror­szág. Vita a zenepedagógiáról. 1. rész. — 23.29: Mendelssohn: I. szimfónia. — 0.10: Sanzonok. Petőfi rádió: 12.00- Zenekari muzsika. — 13.03: Goldmark ope­ráiból. — 13.40: Az egészség ne­vében! — A dohányzásról. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Fiata­lok hullámhosszán. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Fellegi Adám zongoraestje a Zeneakadé­mia nagytermében. -4 Kb. 21.35: Könnyűzene. — 21.45: Francia­ország—Bulgária EB selejtező labdarúgó-mérkőzés. — 22.15: Hanglemezgyüjtők húszperce. — 22.35: Verbunkosok, nóták. — 23.15: A madarász. Zeller ope­rettjének részletei. Miskolci rádió: A megye életé­ből. — Az év jó befejezéséért. — Iskolai könyvtárban. — Szóló­hangszer: a furulya. — „Na­gyobb figyelemmel...” A nők Borsod megye társadalmában. — A nők, önmaguk védelméért. — A Zója kollégium „.tatarozása”. — Előadó: a szerző. — A megye sportéletéből. Televízió: 13.10: Iskolatévé. Ma­gyar irodalom. — 14.40: Filmesz­tétika. Az algíri csata. Magyarul beszélő olasz film. — 16.55: Irány az egvetemt — 17.40: Hírek. — 17.45: Zsebtévé. — 18.15: Tíz kér­dés a KISZ kongresszusa előtt. — 18.35: Vértes Lászlóról, Vértes- szöllősön. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- hiradó. — 20.00: A völgy lilioma. Balzac regényének magyarul be­szélő tévéfilm-változata. — 22.10: Tv-híradó. — 22.20: Oscar Peter­son. Közvetítés az Erkel Szín­házból. Bratislava! televízió: 17.45: Hí­rek. — 17.50: Fizika. — 18.15: f Napjaink szemszögéből. — 19.00: i Tv-híradó. — 19.25: Aktuális jegy­zet. — 19.35: Fiatalos lendülettel. — 2S.13: Tv-híradó. 8) Filmszínházak: Béke (f4, hnO, : Belorusz pályaudvar (magya­rul beszélő színes szovjet). — Kossuth (£3, -5, f7): A nagy zsákmány (színes francia, fel­emelt helyárral!). — Filmklub (6): Mágnás Miska (magyar film). Miskolci Nemzeti Színház (7): Cirkuszhercegnő (bérletszünet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Életünk, utunk, dokumentációs kiállítás. Libresszó (13—20 óra között): Laczó József fotókiállítása. — Rónai Sándor megyei Művelődé­si Központ (10—18 óra között): Megyei ifjúsági műszaki hónap. CSÜTÖRTÖK I Kossuth rádió: 8.18r Verbunko­sok, népdalok. — 9.00: Kozmosz. (Ism.) — 9.25: Operarészletek. — 10.05: Rádióegyetem. Ady End­re. II. rész. — 10.35: Szimfonikus zene. Pe.tőii - rádió: 8.05: Romantikus zene. — 8.45: Külpolitikai figye­lő. (Ism.) — 9.00: Hét pofon. Musical-részletek. — 9,30: Mit ér a munka, ha magyar? (Ism.) — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvélemény közügyek­ben. Televízió: 8.10: Iskola’ é. FOldraiz. — 9.00: Környezeti rét. — 9.55: Számtan—mértan. — 11.05: Osztályfőnöki óra. — 11.55: Földrajz. a V flas» Magyar Pamutipar, Budapest, IV. kerület, Újpest, Erkel u. 30. felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő, fonó. cérnázó, csévélő betanulóknak. Jelentke­zés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. A Gyár- es üepszerciu válla­lat felvesz csőszerelőket, hegesz­tőket, segédmunkásokat, szere­lési munkaterületre könnyű fi­zikai munkára női munkaerő­ket, két fő vizsgázott kazánfű­tőt. Jelentkezni lehet: \1!-,ío»c. LKM, új oxigéngyáránál (Kom- Ióstető felé 19-es busszal), GYGV faházában. I Fiatal művészek, végvári vitézek r

Next

/
Oldalképek
Tartalom