Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-09 / 264. szám
Tolnai Gábor Miskolcon Az élő Kazinczy Tegnap este a Kazinczy Ferenc klubban a TIT Miskolc városi Szervezete és a Miskolci városi Könyvtár Kazinczy Ferenc emlékestet rendezett. Tolnai Gábor akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást. A szálloda halijában négy- szemközt elkezdődött beszélgetést — a 140 éve halottról — népes, hallgatóság előtt folytatta a professzor, az élő Kazinczyró.l Mert a klasszikussá merevedő, beporosodott tekintélyektől.— valljuk be — joggal ózkodunk. A halhatatlanság mottója a mindenkori időszerűség. Hogyan él bennünk Kazinczy? Mint irodalomszervező? Költő? Író? A nyelvújítás, valamint az ízlés- és stílusreform vezéralakja? A világirodalmi lelkUsmeret? Vagy a jellem, aki a Marti- novics-perben a bírói pulpitus előtt megpróbáltatások közepett elvhűséget, következetességet, keménységet példázott? A nyelvújító nélkül mindenesetre e sorok sohasem íródtak volna le. Pedig a 30- as évek egyes írói köreinek álláspontja szerint Kazinczy Ferenc megrontotta a magyar nyelvet. De ezt az elvet is az általa meghonosított szavakkal formázták meg.. Am lényegtelen felosztani a sokoldalút. Nem fontos megbízható statisztikai adatot keresni a Kazinczyt olvasók számáról. A folytonosság a lényeges, amelyet Tolnai Gábor a saját életéből vett analógiákkal bizonyított be. Ki venné ugyan számba, hogy a tengernek vett tudatunkban, miként keveredik folyam, folyó. patak, csermely, ér: hogyan, hol, s mikor találkozik Kazinczy, Petőfi, Ady, József Attila, a maiak. Micsoda patakoknak kellett összefolyni, hogy Petőfi költészete létrejöhessen — írja Illyés Gyula PetŐfi-tanulmányában, Utódok nélkül nincs előd, mert az utódokból táplálkoznak az elődök. S ígv nem Is olyan merészek a Tolnai-féle átültetések. Hogy a Martinovics- féle összeesküyés: XVIII. századi népfront. A két világháború között a Fogságom naplójából tanulták az aeso- nusi beszédet az értők. Amint Kazinczv a nyelvűiításban, a jó értelemben vett irodalmi Falu Tamás köszöntése Bensőséges ünnepséget rendeztek tegnap Ócsán, a Bolyai János Gimnáziumban. 90. születésnapja alkalmából köszöntötték Falu Tamás költőt. Az idős költő tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. Halk saavú verseit finom hangulatok, gondos kidolgozás jellemzi. Évtizedek óta Ócsán ól, s ma is rendszeresen ír. A Téli kikötő című verseskötete néhány évvel ezelőtt jelent meg. Czóbel-tárlat a Képtárban Czóbel Béla festményeiből rendez kiállítást a Műcsarnok és a Miskolci Képtár. A november 13-án, szombaton déli 12 órakor nyíló tárlatot dr. Petró Sándor nyitja meg. A kiállítás november 28-ig. hétfő kivételével mindennap délelőtt 10-től este 6 óráig tekinthető meg. diktátorkodásban, tehetségek és hasznos dilettánsok támogatásában, az álcázó burokban találta meg az ellenállás egyetlen útját — Tolnai Gábor a történelmi párhuzamot az antifasiszta humánumban lelte meg. Szabad gondolattársítások laza ecsetkezelésével így elevenítette mellénk a széphalmit. A háromnegyed órás elmélkedés elegendő volt a gondosságihoz is. Az arcképhez. A nagyság legkényesebb próbája tudósamul venni az újakat, a túlnövő tanítványokat, a mesterré érőket. Tudni kell, érezni, idejében átadni a szerepet. Ez a rendkívüli konfliktusokat átélő, s önmagába záró Kazinczy legnagyobb fájdalma. Egészen a rerpekmű-alkotó mélységig. Ekkor született az Erdélyi levelek, a Magyarországi utak, a Pályám emlékezete. Etet a legnagyobb fájdalmat pedig párbeszéd-közelségibe hozta Tolnai ‘Gábor. Bevallotta, hogy a Tekintély nélkül című, Kazinczyról szóló tanulmánya, egyike a legemlékezetesebbeknek. Kazinczyhoz hasonló, megfellebbezhetetlen irodalmi jelenségnek adta át a Nyugatban való megjelenésre — Babits Mihálynak Babits átvette, a címet látva mohón olvasni kezdte, aztán kérdezett: — Ugye nem most írtad ezt? — Egy éve hordom a zsebemben. — Etemyi ideig vívódott a szerző. — Igen, ilyen vagyok én is. A Kazinczy-portré hiteles. — Fájdalmas mosollyal konstatálta, mert hiú volt. De örült az igaz szónak. , SIMÁNYI JÓZSEF + Férfijej Ács István rajza Művelődési hetek Leninvárosban A hagyományossá vált művelődési heteket negyedszer rendezik meg az idén Leninvárosban. Az irodaiam hete november 7-től 14-ig tárt. A legújabb magyar és külföldi irodalomból könyvkiállítást rendeznek a Derkovits Gyula Művelődési Központban. Vetélkedő és ankét lesz az Ifjú Kommunista című folyóirat anyagából a gimnáziumban november 8-án. Tizedikét a gyermekalva- sóknak szentelik a rendezők. Délelőtt filmvetítés, délután a gyermekkönyvtár irodalmi színpada, és a Fantasztikum — valóság címmel megrendezendő vetélkedő szórakoztatja a gyerekeket. Ugyanezen a napon A szovjet könyv ünnepén címmel lesz irodalmi est. E. Fehér Pál irodalomtörténész előadása után Bánki Zsuzsát és Horváth Ferencet hallhatja a versek tolmácsoltójaként a közönség. November 11-én politikai, társadalomtudományi könyvek és folyóiratok kiálllítása nyílik a Derkovits Gyula Művelődési Központban. Ugyanitt rendezik meg november 12-én a Tiszai Vegyikombinát és a Tiszai Erőmű Vállalat szocialista brigádjainak részvételével a Táncsics Könyvkiadóval közösen a szocialista brigádok vetélkedőjét. Fotókiállítás Szeretném egyszer frakkban is látni Jószabású öltönyöket hord, melyek mindig vasaltak, a szivarzsebében ropogós, fehér zsebkendő. Ez az elegancia azonban mégsem kínos — természetes. A másik észrevétel: nemigen lehet bácsinak szólítani. Pedig semmi nincs benne a bohémek örökifjúságából, akik hajlott korukban immár nehéz lélegzettel játsszák az elpusztíthatatlan! Virágh Elemér egyéniségéhez éppen olyan „jól áll” a fiatalos kedv, mint az öltönyök és a zsebéből kikandikáló fehér kendőcske. '„Addig dolgozom, amíg élek — és csak addig élek, amíg dolgozni tudok.” Nagyon nehéz ezt a mondatot őszintén, hitelesen kimondani. Fiatal ember ne is vállalkozzék rá. Bombasztikusán hat. Az infarktusokkal, váratlan nyugdíjazással megpróbált Virágh Elemér, aki ötven esztendeig dirigált a karmesteri pulpituson, már nyugodtan mondhat ilyet. Elhisszük. De ne tovább! A születésnap nem arra való, hogy hetven esztendő rossz heteit, hónapjait felemlegesse az ember. Különösen akkor, ha annyi jót is megért! Mert hány embernek adatik az meg, hogy 20—21 esztendősen Lehár-operettet vezényeljen a híres kolozsvári színházban? Hogy annyi neves pályatárs szeretetében sütkérezzen. Többször is kell találkoznunk, amíg Virágh Elemér elém rakosgatja kincseit. Szemérem? Nemcsak az. Az idős karmester nem a múltjából akar megélni. Most sem a híres, nagy sikerek emlékét idézi, hanem a Polovecl táncokat. A kompozíció az ő zenei korrepetálásáVal került színpadra november 6-án. Két embert azért mindig örömmel említ, ha a múlt felé fordulunk. Az egyik Rát- kay Márton, a másik Horváth Árpád. Rátkay egy családi ünnepségen hallotta zongorázni a fiatalembert (Virágh Elemér nővérét Rátkay Tivadar vette feleségül), aki azon nyomban bejelentette az egybegyűlteknek: ebből a fiúból jsedig színházi karmestert csinálok. (A fiút — aki ötesztendős korában már szépen zongorázott — banktisztviselőnek szánták a szülők.) Nicsak, itt egy fénykép. Pályázó, pályakezdő fiatal művészek. A karmesteren kívül számomra csak Jávor Pál és Ladomerszky Margit ismerős. Szóval Rátkay beváltotta ígéretét Később a nagy ' művészt is többször dirigálta Virágh Elemér. És Horváth Árpád? A karmester mosolyog. — Ne haragudj, bennem most nem a zseniális rendező, vagy a mártír képe villant fel, hanem a szenvedélyes ceruzagyűjtőé. Állítólag 35 ezer ironja volt, a világ minden tájáról. De. ha a rendezői példányba valamit be akart jegyezni, mindig tőlünk kért ceruzát. A rossz nyelvek szerint, a ceruzáira büszkébb volt. mint a társu,- latára. Pedig tudod, kik játszottak akkor Debrecenben? Neményi Lili, Szabó Ernő, Mányai Lajos, Ladányi Ferenc, Kőmíves Sándór. Kedves barátommal, Szabados Ambrussal sokszor emlegetjük azokat az éveket. Az ottaniak közül csak mi ketten horgonyoztunk le Miskolcon. A fiatalabbak bennszülött miskolcinak tartják. hisz’ csaknem két évtizede van már itt otthon. Azt hiszem, minden operettet vezényelt, melyet valaha játszottak magyar színpadon. Ismerik zeneszerzői munkásságát is. Számos klasszikushoz írt kísérőzenét. játszották az Aranyhegedű című operettjét, s több gyermekdarab (Hamupipőke, Pinoccio, Páva. szem királykisasszony) partitúrája is az 5 nevéhez fűződik. Hetvenévesen próbára járni, zongorához ülni, átadni a tapasztalatokat: nagy dolog, sőt talán ajándék. Gratulálunk! Nézem, amint Virágh Elemér frissen, elegánsan távozik. Szeretném egyszer frakkban is látni... (gyarmati) Laczó József, a Miskolci Fotóklub tagja első ízben jelentkezik egyéni tárlattal. Mintegy húsz képből álló kis kollekcióját november és december hónapban a Libresz- szóban láthatják az érdeklődők. A kiállítás vasárnap kivételével mindennap délután 1-től este 8 óráig tekinthető meg. Házasság előtti vizsga az iskolamesternél 1770-ben, amikor Magyar- ország 17 800 falujából csak négyezernek volt népiskolája, a Komárom megyei kis Epöl iskolájában már tanítottak. Lakosainak száma mindössze 100 volt. Amint a községről készült helytörténeti munka leírja^ 1713. február 18-án Verebéig István „eppeli iskolamester” keresztaljaként tevékenykedett. A következő év decemberében Kócza Ferenc iskolamester már mint apa szerepelt a község anyakönyvében. Az oktatás az olvasástanítással kezdődött. Írás, olvasás, számolás és a hit elemei képezték a tananyagot. A szülők kora tavasztól késő őszig nem küldték iskolába a gyerekeket, mert azok az állatokat legeltették. 1894-től, a kötelező iskolába járástól megszaporodott a leckekérdezőként működő segédtanítók száma. Érdekes feljegyzés szól arról, hogy a XVIII. században az iskolamester készítette fel a házasság előtti vizsgára a jegyeseket. Epöl ön, akárcsak a falvak többségében, még sok más feladatot is el kellett látnia a nép tanítójának. Legtöbbször kántor és harangozó volt egyben, sőt a XIX. század második feléig a jegyzői teendőket is ellátta. Még így is nehezen tudott megélni. A tanuló gyerekek szülei is fizettek valamit ugyan, de ha kevés volt a tanuló, kevés volt a fizetés. Még 1792-ben is elfértek két padiban az epöli gyerekek. Így nem csoda, ha az iskolamester gyakran „kivette” munkakönyvét, hogy másutt próbáljon szerencsét. A helytörténeti krónika beszámol arról is, hogy sok baj volt az iskola építésével, gyakran saját lakásán oktatott az iskolamester. i ■ iTirn j KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiakoktél. — 13.46: A közélet fórumain. — 14.06: A Gyermekrádió műsora. (Ism.) — 14.46: Éneklő ifjúság. — 15.10: Pablo Casals gordonkázik. — 15.25: Rádióiskola. — *16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Arma Pál dalaiból. — 16.13: Barokk muzsika. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Bodza Klári és Palcsó Sándor népdalokat énekel. — 17.35: Mit ér a munka, ha magyar? Dokumentumműsor. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: Zenés utazás Spanyolországban. — 20.10: Bemutatjuk új felvételünket. — 20.27: Kozmosz. — 20.55: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kamarazenekara játszik. — 21.20: Kerti muzsika. — 22.20: A Közel-Kelet közelről. — 22.30: Mahler: A fiú csodakürtje. Dalciklus. — 23.23: Horváth Lajos népi zenekara játszik. — 0.10: Gluck: Orfeusz. Fúriák és boldog lelkek tánca. Petőfi rádió: 12.00: Figaro házassága. Operarészletek. — 13.03: Kamarazene. — 14.00: Randevú kettőtől hatig. — 18.10: A színháztörténész mondja. Szenvedély és értelem. — 18.25: Bartók: Concerto. — 19.05: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 19.25: Üjítást az újításokért. — 19.40: A ladányi torony tetejébe. III. rész. (Ism.) — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20,28: Ballada a kürtről és a felhőről. Rádiódráma, a Rádió- színház előadásában. — 21.05: Erkel: Hunyadi László. Nyitány. — 21.20: Charles Trenet és klasz- szikus sikerei. — 22.11: Daljátékokból. — 23.15: Beethoven és Schubert műveiből. Miskolci rádió: Megyei körkép. — A Diósgyőri Gépgyár szivaty- tyú gyáregységében. — A ..forint- szemlélet1’. — Filmzene. — A lehetőségek és a módszerek tükrében a lakossági ,.ERDÉRT”-áru forgalmazása. — Tervek, gondok, eredmények a Miskolci III. kerületi Tanácsnál. — Korunk ötletei, praktikus újítások. — Musical-részletek. Televízió: 14.00: Iskolatévé. Környezetismeret. — 14.55: Történelem. — 15.50: Kémia. — 17.50: Hírek. — 17.55: Visszatérés. Lengyel kisfilm az alpinizmusról. — 18.20: Utazás Komárom megyébe. — 18.30: „Nemcsak térkép e táj” .. . Sorsok, emberek, vallomások Komárom megyéből. — 19.00: Reklámműsor. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fórum. — Kb. 21.30: Porond és iskola. Rövidfilm az Állami Artistaképző Iskola növendékeinek életéről. — 21.55: Tv-híradó. Bratislaval televízió: 14.00: Iskolai adás. — 16.30: Hírek. — 16.35. Francia nyelvlecke kezdőknek. — 17.20: Francia nyelvlecke haladóknak. — 17.55: Bizalmas levelek. — 19.00: Tv-híradó. 19.30: Eesti dalok. Tévéfilm Le- ningrádról. — 20.00: Aktuális jegyzet. — 20.30: Párbaj az emlékezettel. Vetélkedő. — 21.90: Tv-híradó. — 21.15: Naplemente előtt. Tévéjáték Gerhardt Haput- mann drámájából. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, - 8): Belorusz pályaudvar (magyarul beszélő színes szovjet). — Kossuth (f3, f5, f7): A nagy zsákmány (színes francia, felemelt helyárral). — Filmklub (6): Mágnás Miska (magyar). — Fáklya (f5, tjy: A kanári és a hóvihar (színes román). — Petőfi (f7): Fogd a pénzt és fuss! (színes amerikai). — Ságvári (f5, hn7): A félszemű seriff (magyarul beszélő színes amerikai). — Szikra (5, 7): Leon és az Atlanti-fal (magyarul beszélő színes francia—olasz). — Táncsics (f5, f7): Csapda a tábornoknak (magyarul beszélő színes jugoszláv). Miskolci Nemzeti Színház (7): Cirkuszhercegnő (bérletszünet). Kiállítások: Miskolci Galéria (H—19 óra között: Életünk, utunk. Dokumentációs kiállítás. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Somogyi Miklós festőművész kiállítása. — Libresszó (13—20 óra között): Laczó József fotókiállítása. — Rónai Sándor megyei Művelődési Központ (10— 18 óra között): Megyei ifjúsági műszaki hónap. SZERDA Kossuth rádió: 8.IP* Az eladott menyasszony. Részletek Smetana operájából. — 9.00: A nagy temető V. rész. 9.20: — Kedvelt régi melódiák. — 10.05: ..Nyitni- kék.” (Ism.) — 10.40: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05* Színes népi muzsika. — 8.45: Tallózás a világsajtóban. (Ism.) — 9.00: Ke- ringők. — 9.15: Barokk zene. — 9.40: Lakáshelyzet 1971-ben. (ism.) — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Magyar irodalom. Ady Endre. (Ism.) — 9.31: Delta. (Ism.) — 9.55: Vadászat Csehszlovákiában. Kisfilm. (Ism.) — 10.2,0: Rózsa Sándor. XII. (befejező) rész. (Ism.) — 11.55: Porond és iskola. (Ism.) Bratislavai televízió: 8.25: Iskolásoknak. — 9.30: Gyermekeknek. — 10.05: Iskolásoknak. — 10.25: Tv-híradó. Központi fűtés beszereléséhez kazán, olajégő, radiátor, csövek- fittingek azonnal kaphatók a VASÉRT—ÁFÉSZ közös boltjában Rakamaz, Vörös Hadsereg útja 94. Telefon: Rakamaz 21. i
