Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

/ I I a miskolciaké a szó Gyors intézkedés A Déli Hírlap 1971. november 22-i számában megjelent „Lop­ják a panaszkönyvet! Hát nem szörnyű?’» című cikkben foglal­tak nagyobb részével, sajnos, egyet kell, hogy értsünk. Az észlelt hibákból levontuk a meg­felelő következtetéseket. Intéz­kedtem a kedves vevők — va­lamint boltunk eddig kivívott jó hírnevének — érdekében, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. A lejárt szavatosságú árukat felülvizsgálat céljából elküldtük a Minőségvizsgáló Intézethez, to­vábbi forgalmazásukat az ered­mény közlésétől tesszük függő­vé, de addig is kivontuk azokat a forgalomból. Hasonló esetek elkerülése érdekében felhívtam a bolt dolgozóinak figyelmét a sza­vatossági idők fokozottabb fi-, gyesemmel kísérésére. A panaszkönyvek sorozatos el­tűnésével kapcsolatban — mely egyes, nem kívánatos vevők szó­rakozásának célpontja volt az Köszönet a Szeretnénk köszönetét mondani dr. Tóth László körzeti orvosnak, a Szentpé- teri kapui körzet orvosának önzetlen, fáradhatatlan mun­kájáért. Az influenzajárvány rengeteg munkát adott, en­Mókás November 17-én a diósgyő­ri stadion klubhelyiségében egy fél cseresznyét szerettem elmúlt időszakban — a követ­kezőképpen intézkedtem: A rendeltetésszerű felhasználás érdekében a jövőben a panasz­könyvet az áruház irodahelyisé­gében tartjuk, melyet kedves vevőink kérésére rendelkezésük­re bocsátunk. Erre a boltban e célra elhelyezett feliratokkal hívjuk fel vásárlóink figyelmét. Kedves vevőink figyelemfelhí­vásait, illetve panaszait a jövő­ben is köszönettel vesszük és várjuk, mert ezzel is a jobb és kulturáltabb kereskedelmi tevé­kenységünket segítik elő. Remél­jük és bízunk abban, hogy a jövőben hasonló esetek áruhá­zunknál nem fordulnak elő, és vásárlóinknak nem bosszúságá­ra, hanem örömére leszünk. Kedves panaszosunktól ezúton is, ismételten szíves elnézést ké­rünk. Balázs Géza, a 100-as ABC-áruház bolt­vezetője gyógyításért nek ellenére rendszeresen kijárt idős, nagybeteg embe­rekhez, és türelmesen ápolta őket. A Szentpéteri kapu idős betegei pincér tették, hogy az sajnos nincs. S még egy furcsaságot ész­leltem a klubhelyiségben: Szerkesztői üzenet Dunavecki József, Miskolc, 111., Oprendek Sándor u. 13.: Pana­szát továbbítottuk a MIK Illeté­kes vezetőjéhez. Kérjük, ameny- nyiben úgy gondolja, hogy to­vábbra is szüksége lehet segít­ségünkre. keresse Jel ismét szer­kesztőségünket. Új lakótelep — sok panasszal Diósgyőr, új lakótelep, har­madik épület, 10. emelet. A gyönyörű lakásnak (tegyük hozzá: szépen berendezett lakásnak) mindenki örülne. Karácsonyiék mégis szomo­rúak. Három hónapja élnek itt. — Én már a lábamat le­jártam — mondja a fiatal háziasszony. — Voltam a ta­nácsnál, a MIK-nél, a beru­házási vállalatnál, a BÁÉV- nél, a vízműveknél, s ma­guknál. A 7. emelettől fel­felé rendszertelenül van csak víz, fűtés. Ha nem len­nének kisgyerekeink, egy szót nem szólnék. Bevezetnek a fürdőszobá­ba, ahol — tartaléknak szán­va — vízzel teli a kád. A szobában villanytűzhely, üzemeltetésének költsége ter­mészetesen a fűtési díjon felül van. Kívül a szemét­ledobó nem működik. ★ Mint lapunkban már hírül adtuk, e héten nagyszabású, találmányokat, liccnceket bemutató kiállítást rendez Buda­pesten, a Technika Házában a KGM harminc vállalata. A kiállítók között. van a minisztérium öt borsodi vállalata is. Képünkön: részlet az LKM, az ÓKÜ, a DIGÉP, a December 4. Drótmüvek és a Borsódnádasdi Lemezgyár kiállításáról. (Kerényi László felvétele) Földrengésálló kubai kórházak Idén májusban volt egy éve, hogy a perui földrengés következtében több mint 50 000 ember elpusztult. Ku­ba anyagi és műszaki segít­séget ajánlott fel hat szülé­szeti klinika és gyermekkór­ház felépítéséhez. Az építési munkálatokat kubaiak vég­zik perui szakemberek irá­nyítása mellett. Supe és Re- cuay falvakban építik föl az első két kórházat. Bonyolult eljárással, új technológiával földrengésálló épületszerke­zetet készítettek. Az alap fémvázból áll; a belső beren­dezés préselt cukornádból ké­szült világos burkolattal — ez a „senotex”; a külső fa­keretek polietilénnel kevert furnérból, azbesztből és ce­mentből készülnek. tt€G€NY£ ityomént Sete f DezrÜ-Slotiik htvórh A SZÜLÖK SEMMIT SEMJ§* TUDTAK MEG A1 IZ CAXMAS KALANDRÓL ÍS NYOLC NAP MÚLVA (ti niap „ p~r HAJNALBAN A „PINGVIN SZÁRAZRA TETTE A ■ flÚKAT. r MATRÓZOKAT <" TOBOROZNAK A ‘„GRAMPUS’ NCV0 há BRIGG RE, . [(FOLYTATJUK volna meginni a feleségem­mel. A pincér — nem tudni miért — vizet hozott helyet­te. Végül is kicserélték rö­vid italra, mondván, hogy té­vedés történt Amikor a pa­naszkor!yvet kértük, kijelen­más klubokban általában söntési áron forgalmaznak, itt pedig hol II., hol III. osz­tályú áron mérik ki az ita­lokat. Hegedűs Viktor Miskolc, in., Irinyi János 11. Ezt mondja a jogszabály EGYES TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK JÓTÁLLÁSA Az utóbbi időben több olva­sónk fordult hozzánk levélben, vagy keresett fel bennünket sze­mélyesen, hogy segítsünk nekik garanciális kötelezettségek vég­rehajtása ügyében. Kamee Jó­zsef, ongai lakos páldául több­ször meghibásodott tv-készülékét szerette volna kicseréltetni, ám nem volt tisztában az ide vo­natkozó rendelkezésekkel. De mondhatnánk több konkrét pél­dát is. Mivel nem egyedi jelen­ségről van szó, ezért ismertet­jük a vonatkozó jogszabály lé­nyegét. Az iparcikkek jó minőségének biztosítása, a vásárlók igényei­nek megfelelő minőségű árukkal történő kielégítése elsősorban a gazdálkodó szervek feladata. Az állam és közgazdasági eszközö­kön kívül a jogi felelősség sza­bályozásával is beavatkozik. A minőség védelmét biztosítják: büntető és szabálysértési jog­szabályok, a szabványosításról, a jótállásról stb. szóló rendeletek. A 4/1969. Bk. M—KSM—KIP M. —KKM—NIM számú együttes rendelet az egyes tartós fogyasz­tási cikkek jótállásának legki­sebb kötelező mértékéről rendel­kezik. A rendelet hatálya csak a mellékletében felsorolt termé­kekre terjed ki — többek között — a televízióra, rádióra, magnó­ra, bútorokra. A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási kötelezettségek telje­sítéséért a vásárlóval szemben a forgalomba hozó (értékesítő) vállalat felelős. A forgalomba hozó (értékesítő) vállalat a vá­sárlóval szembeni kötelezettsé­gek teljesítését nem kötheti a termelő (importáló) vállalat vele szemben fennálló kötelezettségei­nek előzetes teljesítéséhez. Jótállás esetén a vásárló kö­vetelheti: — a hibás termék kijavítását, — egyes esetekben annak ki­cserélését. illetve visszavételét, — továbbá a hibás teljesítés folytán keletkezett költségeinek, valamint tényleges kárának meg­téri térót. Mikor cserélhető a hibás ter­mék? Akkor, ha a — termék valamilyen okból nem javítható, nagyjavítás után sem vált rendeltetésszerű hasz­nálatra alkalmassá, — javítása 60 napnál, kölcsön»- készülék nem biztosítása esetén .tó napnál hosszabb időt vesz igénybe, — a biztosítékot kivéve, már öt esetben javításra került, újabb hiba esetén, — a vásárlástól (üzembe helye­zéstől) számított három napon belül — a biztosítékot kivéve — meghibásodott. A jótállás alapján a javítási kötelezettséget általában az igény bejelentésétől számított nyolc napon belül teljesíteni kell. Ha a javítás időtartama a W napot meghaladja — a vásár­ló részére a hiba bejelentésétől számított 15 naptól kölcsönké­szüléket kell biztosítani arra az • időre, amíg a terméket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatja (qz alól csak a sze­mélygépkocsi, a motorkerékpár, a robogó és a bútoripari termé­kek kivételek). A jogszabály egyértelműen szabályozza a jótállással kapcso­latos eljárást, de a gyakorlati alkalmazása a kereskedelmi és szolgáltató szervek kötelessége. Dr. Sass Tibor — A beruházási vállalat­nál azt mondták — hallom —, hogy nagy összeget adtak át a BÁÉV-nak szivattyúk vásárlására. De a helyzet semmit nem változott... Alighogy visszaérek a szerkesztőségbe, cseng a te­lefon, majd személyesen ke­resnek. Ezúttal idős embe­rek, s szintén az új diósgyő­ri bérházakból. „Nincs viz. Ross* a fűtés. Nem jó a vi­lágítás” — csupa panaszos reklamáló megjegyzés. Hatáskörünknél fogva mi sajnos a panaszok okait nem tudjuk megszüntetni. Az il­letékeseknek azonban lehe­tőségük van erre, sőt, köte­lességük is azok orvoslása. Ny. I. Szédületes mélységek és magasságok, impozáns mére­tek, agyonszabdalt, hepehu­pás vidék, egymással ölelke­zz és nagy jvekben kanyar­gó, jól karbantartott utak — ez Rudabánya, a vasérc bi­rodalma. Megbolygatott föld Gyalog órákig barangolhat az ember, kaptatón fel, völgybe le, vagy éppen a fej­tések mélységei felé, a töl­csér aljába. Egy ilyen ovális alakú „gödör” tetejének az átmérője 300x200, az alja pe­dig 150x60 méter. Beleszédül bárki, ha a peremére áll. Mégis érdemes időt szakíta­ni a szemlélődésre. A tölcsér fala káprázatos színekben pompázik. A bar­na és a szürke, a fekete és EGY HEGYESVEGú gerenda kabajja gallér JANÄL FOGVA ARTHUR1 SZEGEZTE A PINGVIN" 80RDAIRA SOKÁIG ÉLESZTGETTt A HALASZHAJÖ KABINJÁBAN BARAUA ÁGOSTON. AKII HULLÁMOK KOZOL MEN TETTEK KI AZ UTOLSO PILLANATBAN A MATRÓZOK az agyagsárga váltogatja egymást, kusza összevissza­ságban. Egyik helyütt ház- tömbnyi barná vasérc kínálja magát, másutt hosszú csík­ban a pát-vasérc húzódik. Itt-ott tufa, vagy kő tarkítja a képet, s efölött ott a fedő­réteg, a meddő. Olyan tömegben van, hogy alig bírnak vele. A művelés első állomása ennek az elta­karítása. Dózerok és dömpe­rek hada egyengeti az egye­netlen felületet. Ahol lerak­ják 'a felszedett földet, ott' olyan a terep, mintha a Hol­don járna az ember. Görön­gyös, gödrökkel, hatalmas rö­gökkel kapaszkodik egymás­ba ez a sokszínű és megboly­gatott föld. Csúszik a he«v CJ Rudabánya fölött — ahol mintegy 100 éve kezdődött a bányászás — több, úgyneve­zett tölcsér, külszíni fejtés van. Az egyik már kimerúlő- ben, a másik még gazdag ércvagyon birtokában. Vala­mennyi bányarésznek neve van. éppúgy, mint a falvak határában egy-egy dűlőút- nak, vagy parcellának. Az egyiket Barbarának, a mási­kat Vilmosnak, a harmadi­kat Bruimann-nak, vagy ép­pen Sajó-bányának becézik. Hogy mi a forrása e név­adásnak. nem kutatta még komolyan senki, de hogy va- lemilyen hagyományhoz kö­tődik, az biztos. Egy ilyen ércbányában, külfejtésen dolgozni nem akármilyen feladat. Nincs abszolút védelem a szél, az . eső, a hó, a hideg ellen. A meleget a munka heve, rit­musa adja. A meglepetés sem ritka vendég itt. A Vilmos bánya­részen egy hónapon át példá­ul csak a meddő eltakarításá­val voltak elfoglalva. Ami­kor már az érc kitermelésé­hez láthattak volna — a na­pokban — megcsúszott a 40 —50 méter magas hegyoldal. Sérülés, baleset nem történt; de a többletmunkából bőven' kijut. i Új bányanyitás Ráadásul leesett a hó, meg kevés az üzemképes jármű is. Van ugyan 26 dömperük, de csak 9 dolgozhat, a többi alkatrész híján „pihen”. S remény sincs arra, hogy lesz megfelelő utánpótlás a gépekhez e „kellékekből”. Pedig az üzemek. Ózd, Diós­győr és a BÉM várják az ér­cet, a szállítás nem akadoz­hat. A MÁV pontosan is küldi az üres vagonokat, amelyeket a közúti forgalom bekapcsolásával tölthetnek csak meg érccel. A bánya­üzem úgy segített — átme­netileg — magán, hogy kibé­relt a Volán Vállalattól né­hány, nagy teljesítményű járművet. így maradéktala­nul kielégíthették a fogyasz­tók igényeit. Amíg az együk bányamező­ben fogy az érc, mert meg­állás nélkül, szüntelenül bá­nyásszák a vas és acél alap­anyagát, addig más területe­ken már új lelőhelyek után kutatnak. S nem sikertele­nül. Három év múlva, nem messze a jelenlegi fejtések­től, új bányát nyitnak, amely hosszú időre szóló beruházást és munkát jelent majd. TÓTH FERENC Hosszabb lesz a Kara-Kin-csatorna A vízben szegény közép­ázsiai homokvilágon keresz­tül 850 kilométer hosszúság­ban húzódik a Kara-Kum- csatorna, amely ma már 250 ezer hektárnyi, a sivatagtól elhódított területet öntöz. A csatorna övezetében 300 000 tonna gyapotot termelnek évente; sok zöldség, dinnye és takarmány kerül innen a belföldi forgalomba. Tervet dolgoztak ki a Ka- ra-Kum-csatorna bővítésére:* 400 kilométerrel meghosz­szabbítják. A csatorna a Türkmén Köztársaság nyu­gati és délnyugati termé­keny földjeire és olajban gazdag körzeteibe vezeti majd el a közép-ázsiai Amu- Darja vizét. Az idei év vé­gére 12 000 hektárral nő a csatorna övezetében az öntö­zött földek területe, további 20 000 hektáron talajjavítás­sal készítik elő az öntözéses gazdálkodás bevezetését. Eze­ken a földeken új állami és szövetkezeti gazdaságok léte­sülnek. Mintha a Holdon járna az ember Barbara. Vilmos és a többiek

Next

/
Oldalképek
Tartalom