Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-22 / 275. szám

Forróvérű történetek Gipszbe ágyazott revolver Indiszkrét kérdés ♦ Tintazuhany A délvidék forróvérű em­berei között hallottuk a há­rom alábbi történetet. Brazíliában legutóbb külön kategóriába kellett sorolni ,a repülőgépeken utazó gipsz- kötéses embereket. Ezeknek ugyanis nemcsak papírjaikat kell bemutatniok. jegyükkel együtt- hanem egy röntgen- felvételt is. valamint orvosi igazolást arról, hogy jogosan hordják gipszkötésüket. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert leg­utóbb egy lábon hordott gipsz alatt revolvert találtak. Hiába, változik a világ! Valaha csak ékszert csem­pésztek ilyen módon, most már revolvert is. Forró éghajlat.- „melegük’’ lesz az utasaknak. Európa déli részében, Itá­liában nem csekély izgalmat váltott ki legutóbb egy köz­véleménykutató kérdőív, amelvet 630 000 rómaihoz in­téztek. A kérdések tulajdon­képpen a háztartások szín­vonalát. a tulajdonos anyagi helyzetét akarták kipuhatol­ni. azt azonban senki sem értette, mire vonatkozott egy ilyen kérdés: ..Hol töltötte az éjszakát október 20-ról 21-re virradóan?” Forróvérű vidéken ez ha­tározottan indiszkrét kérdés. & Helikopter sok mindenre használható, no de erre hasz­nálni?! Hogy mire? Arra, amire egy közép- olaszországi luxus-appart- maPházakat bérbeadó „tu­laj” név szerint Nestore Evangelisti, használta. Evangélistánkat (hogy szó szerint fordítsuk a nevét), — de nevezhetnénk cselekedete alapján nyugodtan apostol­nak is, mégpedig morál- apostolnak —, rendkívül ide­gesítette, hogy luxusappart- manjai környékén utcalá­nyok ütötték fel a tanyáju­kat. És ami a legbosszan­tóbb; semmilyen felszólításra sem voltak hajlandók odébb állni. Evangjélistánk, úgy is, mint apostol, gondolt egy meré­szet; helikopterjére helyezett száz liter tintát, az utca fölé emelkedett, és az ott üzletü­ket bonyolító „hölgyeket” nyakonspriccelte fekete fo­lyadékával. Ez aztán hatott, a „hölgyek” szedték sátor­fájukat. Ha azt hinnők, hogy az er­kölcsi felháborodás vezette elsősorban „apostolunkat”, akkor tévedünk. Elsősorban attól félt, hogy luxus-appart- manjait nem tudja kiadni, amíg a hölgyek a háza körül ólálkodnak. M. I. +■ Készül az újság. Teljes kapacitással dolgoznak a nyomda­gépek. A kézirat elsőként a szedőhöz kerül (baloldalt), aki ólomsorokba formálja a cikket, riportot, tudósítást stb. In­nen még egy sor, bonyolult nyomdatechnikai művelet után a végállomás: a rotációs... (jobb oldali képünk). E berende­zés több mázsás papírtekercset ,.fogyaszt el”, amíg kinyomva, szépen összehajtogatva útjára bocsátja az újságot... Jogi kislexikon A munkaügyi döntőbizottság Mint minden igazságszol­gáltató szervnek, a munka­ügyi döntőbizottságnak is meghatározott létszámmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy szabályosan eljárhasson. Csak szabályosan megalakított döntőbizottság hozhat érvé­nyes határozatot A törvény szerint a válla­lati munkaügyi döntőbizott­ság háromtagú tanácsban jár el. Vezetője minden esetben a döntőbizottság elnöke vagy elnökhelyettese. A döntőbi­zottság két tagját esetenként az elnök hívja be. A két tag Vagányok, jópofák? ? egyikét a vállalat, a másik tagot pedig a szakszervezet részéről kijelölt döntőbizott­sági tagok sorából kell be­hívni. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a tagok a tárgyalás alá kerülő kérdést legjobban ismerő vállalati dolgozók közül kerüljenek ki. A döntőbizottságnak telje­sen elfogulatlan, tehát olyan személyekből kell állania, akiket az ügyhöz semmiféle érdek nem fűz. Ezért a tör­vény kimondja, hogy a konk­rét ügyben összeférhetetlen, tehát nem járhat el sem mint elnök (elriökhelyettes), sem pedig mint tag (póttag) az, akinek jogaira vagy köteles­ségeire a vita elbírálása ki­hatással lenne; aki a pa­naszra okot adó intézkedést maga hozta, meghozatalában közreműködött vagy az ügy­ben tanúként, illetve szak­értőként kihallgatták; aki a panaszos vagy az intézkedés* meghozó személy közvetlen felettese vagy közvetlen be­osztottja; aki a panaszosnak vagy az intézkedést meghozó személynek egyenesági ro­kona vagy annak házastársa, örökbefogadója, illetve ne­velőszülője, örökbefogadott vagy nevelj; gyermeke, test­vére, házastársa vagy volt házastársa, élettársa, jegyese, a házastárs egyenesági roko­na vagy testvére, továbbá a testvér házastársa. (9'1967 (X. 8.) MŰM sz. r. 19—24. §.) DR. NOVAK ISTVÁN A vagány a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint „Felelqtlenül vakmerő, mindenrkapható, nagyhangú, rá­menős fiatal férfi..Bizonyára mindenkinek volt már szerencséje találkozni ilyen alakokkal, akik tértől és idő­től függetlenül, fittyet hányva a környezetüknek, a jóíz­lésnek, visszataszítóan kellemetlenül viselkednek. Olyan „szövegük” van, hogy azt a nyomdafesték sem bírná el. Azt hiszik magukról, hogy jópofák, s éppen ezért nem ve­szik észre, vagy nem akarják felismerni siralmas fellépé­sük visszataszító voltát. Hangos tőlük a környék, mint a minap is az Özdig köz­lekedő vonaton. Hanyagul, lezseren nyújtózkodtak el az ülésen és trágár jelzőkkel teleaggatott szóáradat ömlött belőlük. S ami szomorú; a társaságukban levő lányok mintha túl akartak volna tenni még a fiúkon is. Diákok valamennyien, akik az utazást ennél hasznosabban is ki­tömhetnék. Nem is ártanai ha egyszer az iskola vagy a KISZ-szervezet ellenőrizné a bejárókat, hogyan is visel­kednek? Tévedés ne essék: többségük nem ilyen magatartásé., Egyáltalán nem jellemző a mai fiatalságra és a diáktár­sadalomra az effajta magatartás. Ezek. a magukról meg­feledkezett, gátlástalan „lovagok” és ha.iadonok adnak tá­madási felületet ahhoz, hogy az utazóközönség általáno­sítson. Mert mi tagadás, ezt teszik a rendre utasítás he­lyett. Az is igaz azonban, hogy figyelmeztetni őket „életve­szélyes” vállalkozás. A reagálás ugyanis — volt, és van erre példa — tiszteletlenségben, a ..Mit akarsz apafej?” kérdőmondatban fejeződik ki. A jelenség megszüntetésére a. legtöbbet talán a velük egyívású, jóérzésű, az iskola hírnevére apelláló társaik'te­hetnék. A legénykedők ugyanis az ő hitelüket rontva, em­berségükben, önérzetükben is megsértik azokat, akik kí­vül esnek ezen a körön. De miért hallgatnak? Miért nem tesznek lakatot az ízléstelen hetvenkedők szájára? E, magukról megfeledkezett fiúk és lányok vajon a mun­kában, a tanulásban is ilyen nagylegények? Azt mondtuk: ez a fajta magatartás és életfelfogás nem jellemző a máj fiatalokra, de van.. S ha nem áll.iúk út­ját, hatása, példája ragály módjára terjed. Mennyivel hasz­nosabb, szívderítőbb lenne, ha az olyan vagánykodás ter­jedne, amelyről ugyancsak az Értelmező Szótár ad, társa­dalmilag is ■elfogadható, kifogástalan meghatározást, amélv ■ szerint van olyan vagány is. aki: „Határozott fellépésű, ' talpraesetten leleményes, gyakorlati dniaokban helytállási mutató.” Ilyen vagányokkal szívesen élünk és dolgozunk, együtt. T. F. Szöveg nélkül (A Volksstimme karikatúrája) „Ha gyanúja sanda — kinyomozza Janda Ki volt a titokzatos nyomozó? Nemrégiben néhány sor adta hírül a „halálozás” ro­vatban, hogy elhunyt dr. Janda Miklós nyugalmazott ügyvéd. Bizonyára sokan nem gondoltak arra, hogy az elhalálozott személy azonos azzal a Janda doktorral, aki a köztudatban úgy él. mint a magyar Sherlock Holmes vagy Simon Templar. Akik manapság egy-egy folyton szimatoló ismerősre azt mondják, hogy az illető egy valóságos Janda nyomo­zó, bizonyára emlékeznek még arra a jellegzetes rek­lámfigurára is, amely évti­zedeken keresztül ott állt a Teréz körút forgatagában. Janda dr. magánnyomozói irodája előtt. Ennek a figu­rának hatalmas. fürkésző szemet, szembe húzott puha kalapot, angolosan kockás sálat festett a reklámkészítő. Károly király kiilönvnnatán Talán ez a nagyon forgal­mas ponton fölállított rek­lámember magyarázza azt. hogy a két, háború közötti időben Budapesten működő 42 magánnyomozó közül ép­pen Janda dr. neve vált fo­galommá. Közrejátszott eb­ben a jelmondat .is: „Ha gya­núja sanda — kinyomozza Janda.” A 78 éves korában elhunyt magándetektív 16 gyermekes nyomdászcsaládban született, s a gimnáziumot 'úgy tudta elvégezni. hogy délutánra munkát vállalt. A háború alatt az isonzó; frontsza­kaszra vezényelték, ahol megsebesült. Felgyógyulása után betegszabadságot ka­pott. de lekéste a Pestre in­duló szabadságos vonatot. Felugrott hát az utána indu­lóra, amely azonban történ“* tesén IV. Károly különvona- ta volt. Az ügyből hadbíró­sági vádirat lett. de ezt bün­tetés nélkül megúszta: az ügye egy Magdeburgból szár­mazó1 katonai ügyész kezébe került, s ez szerencsére jól ismerte őt nemzetközi úszó- versenyekről (Janda Miklós az MTK egykori, akkor vi­lágszínvonalon álló vegyes- váltójának tagja volt) A jo­gi doktorátust 22-ben sze­rezte meg, 1932-ig végzett az ügyvédi vizsgával is, de mert nem tudta letenni a 2000 pengő biztosítékot, ezért váltotta ki a magánnyomo­zói engedélyt. 1949-ig műkö­dött ezen a különös pályán. Atyai jó tanács — tisztfletdíjért Janda dr, a magánnyomo­zók kezébe adott sokféle ügy közül a „szívspecialista” ha­táskörébe tartozókat vállalta. Akkoriban általános dolog volt a ma már szerencsére jóval ritkábban előforduló érdekházasság. A házasságok jellegzetes indítéka volt a pénz és a megalkuvás. Eb­ből aztán számos házasság- törés származott, s a sanda gyanútól gyötört gazdag úr máris figyeltette kikapós ne­jét. Sok volt a házasséaszé- delgő is. Ezek nagv örökség várományosának: vayv ran­gos történelmi család leszár­mazottjának adták ki magu­kat. s igyekeztek behálózni egv-egv gazdag, rendszerint vidéki lányt. Ilyenkor aztán Janda diszkréten nvomozott. megfi°velt. s illő tiszte’°td)i ellenében atyai jó tanácsot adott a megbízó családnak. Periszkóp az ablakban Végezetül egy híres esete: az ismert gyáros felesége férje fehérneműién rűzsfol- tot talált. Megbízására Janda figyelni kezdett, s megálla­pította. hogy a mintaférj egész napját az üzemben töl­ti. este pedig szalad haza otthonába. A következő me­netben Janda elbeszélgetett a gyáros irodája előtt posztoló hivatalsegéddel, s közben nyitva tartotta szemét. A pár­názott ajtó fölött piros lám­pa égett, jelezvén, hogy a nagyfőnök tárgyal, vagy dik­tál. Kisvártatva pedig egv bűbájos, szőke tisztviselőnő lépett ki az irodából. Janda dr. ezek után kibérelte a szemben levő ház egyik utcai szobáját. Az ablak alá he- verőt, az ablakba pedig az igazgató irodaablakára irá­nyított periszkópot helyezett. A gyáros felesége egy teljes délután nézett mereven a pe­riszkópba, s egyszer csak fel­ugrott a heverőről. s így ki­áltott: „Nekem 20 év alatt nem adott ennyi csókot a nyomor ulti” ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom